Győri Ítélőtábla Gf.II.20.341/2018/
- A Győri Ítélőtábla a Dr. G A Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Lánchidi és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt alperesnek társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Győri Törvényszék
- október
- napján kelt G.20.099/2018/
- szám alatti ítéletével szemben a felperes által
- szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 27.000 (Huszonhétezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A cégnyilvántartásba a Cg.....cégjegyzékszám alatt bejegyzett H P Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság a felperes, valamint a R L ügyvezető által képviselt M S Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság tagságával működött, a 3 millió Ft-os törzstőkéből a jogi személy tag 1.800.
- forint, a felperes 1.200.
- forint törzsbetéttel részesedett, melyhez igazodott a taggyűlésen leadható szavazatok száma is. A
- december
- napján kelt meghívóval a társaság ügyvezetője, H C T
- január
- napjára taggyűlést hívott össze a társaság székhelyére. Napirendi pontként "(1.) döntés a társaság ügyvezetője lemondása tudomásulvételéről és az ügyvezető részére történő felmentvény megadásáról; (2.) döntés a társaság új ügyvezetőjének megválasztásáról; (3.) döntés a társaság tőkehelyzetének rendezéséhez szükséges intézkedések megtételéről a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §
(1)bekezdése alapján; (4.) döntés a társaság egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésének elfogadásáról; (5.) tájékoztatás felperes neve tag részére a képviseletében eljáró Dr. G A ügyvéd
- november
- napján kelt levelében feltett kérdésekre vonatkozóan " tűzte ki. A taggyűlési meghívó személyes átvételét a felperes jogi képviselője, dr. G A
- december 18-án megtagadta arra való hivatkozással, hogy a meghívó átvételére a meghatalmazása nem terjed ki. Ezután az ügyvezető a taggyűlési meghívót kézbesítette mind a felperes a tagjegyzékben szereplő lakóhelyére (.-.., utca ...em. ...), a megjelölt tartózkodási helyére (...utca ...) és a jogi képviselője székhelyére is. A meghívók a feladóhoz a címzett "nem kereste" jelzéssel érkeztek vissza. A
- január
- napján megtartott taggyűlésen a felperes nem jelent meg, a többségi M S Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság tagot meghatalmazott jogi képviselő, dr. ifj. L I ügyvéd képviselte a taggyűlésen. A taggyűlés levezető elnökeként R L járt el. A taggyűlés az 1/
- (I. 09.) határozattal elfogadta H C T ügyvezető
- december
- napján kelt lemondását, egyben a lemondott ügyvezető részére a határozathozataláig terjedő időszakra a felmentvényt megadta. A 2/
- (I. 09.) határozattal a jelenlévő tag ügyvezetővé R Lt választotta
- január
- napjától határozatlan időre. A 3/
- (I. 09.) határozattal döntés született a törzstőke 20 millió Fttal, 23 millió Ft-ra felemeléséről, azzal, hogy a tagoknak az új vagyoni hozzájárulást az elsőbbségi jog gyakorlására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül kell befizetni. A 4/
- (I. 09.) határozattal a taggyűlés felkérte az ügyvezetést, hogy gondoskodjon a társaság változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésének elkészítéséről. *** A felperes keresetében az 1-4/
- (I. 09.) taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését, valamint a 3/
- (I. 09.) határozat végrehajtásának felfüggesztését kérte. A taggyűlési határozatok kereseti álláspontja szerint amiatt voltak jogszabálysértőek, mert a taggyűlésre meghívót nem kapott, a taggyűlés időpontjáról nem tudott. Az 1/
- (I. 09.) határozat hatályon kívül helyezését amiatt is kérte, mert az alperes nem tájékoztatta a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tényekről, adatokról, amelyek birtokában megalapozottan lehetett volna dönteni ebben a kérdésben. A 2/
- (I. 09.) számú határozat a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése f) pontjába ütközik, mivel a döntést egyszemélyi szavazatával meghozó többségi tag ügyvezetője R L az, akit a határozattal az alperes vezető tisztségviselőjévé választottak. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A felmentvény megadásáról döntő határozat esetében előadta, hogy a társaság ügyvezetőjének tisztsége a Ptk. 3: 117. §
(2)bekezdése szerint a két egymást követő számviteli beszámolóról döntő taggyűlés között szűnt meg, így a felmentésre vonatkozó döntést nem kellett beszámolóval alátámasztani. A taggyűlési meghívóhoz csatolta a pénzügyi adatokat is tartalmazó javaslatait, így amennyiben a felperes azt átveszi, az adatokat megismerte volna. Az ügyvezető választáskor az alperes meghatalmazott jogi képviselője érvényesen szavazott a többségi tag nevében. Jogszabálysértés megállapítása esetére is a Ptk. 3: 37. §
(3)alapján kérte a határozat hatályon kívül helyezésének mellőzését. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletével a 3-4/
- (I. 09.) taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Úgy rendelkezett, hogy a perrel felmerült költségét mindegyik fél maga viseli. Határozata indokolásában a bíróság elsődlegesen a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése alapján azt emelte ki, hogy a taggyűlési meghívót elsődlegesen a tag cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyére kell megküldeni, azonban ha az ügyvezető kétségtelenül tudomással bír a tag ettől eltérő, tényleges lakóhelyéről, a meghívót oda is meg kell küldeni. A perbeli esetben az alperes ügyvezetője a taggyűlési meghívót a felperes bejegyzett lakóhelyére, a külön megjelölt tartózkodási helyére, illetve a teljes jogkörű meghatalmazással rendelkező jogi képviselőjének is megküldte. Ezért a meghívó tényleges átvételének elmaradása a felperes tag hibája volt, az az alperes terhére nem értékelhető. A törvényszék a felmentvény megadására vonatkozó 1/
- (I. 09.) határozat esetében arra mutatott rá, hogy a bírói gyakorlat szerint (BDT
- 3829) a meghívót a cég a részvényesek ismeretének figyelembevételével készíti el, így amennyiben a felperesnek a döntéshozatalhoz további információkra lett volna szüksége, akkor felvilágosítást kérhetett volna. A döntés kialakításához szükséges adatokat megkaphatta volna a taggyűlésen való részvétele esetén, mellyel csupán önhiba folytán nem élt. A 2/
- (I. 09.) határozatot a törvényszék szintén nem tartotta jogszabálysértőnek. Az irányadó bírói gyakorlatot részletezve kifejtette, hogy a Ptk. 3:
- § f) pontja alapján a szavazásból csak az a tag van érdekeltség címén kizárva, akit az adott döntés a saját személyében közvetlenül érint. (Pl. PJD.
- 23) A vitatott taggyűlési határozat meghozatalánál azonban az ügyvezetővé választott R L nem azonos a többségi tag M S Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társasággal, avagy annak egyedüli tagjával a M B K P F-gal. Ezért a határozat meghozatalánál jelenlévő többségi tagnak nem állt fenn a közvetlen személyes érdekeltsége a döntésnél. A törvényszék a felperes által lerótt 36.000 Ft kereseti illetéket amiatt nem osztotta meg a felek között a pernyertesség arányában, mert a perköltséget a Pp.
- §-a szerint nem számították fel. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a keresetének való teljes helyt adás iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. A felmentvény megadására vonatkozó 1/
- (I. 09.) határozat esetében vitatta a jogorvoslati kérelmében, hogy a felperes tagsági joga alapján és a taggyűlésen való részvétel útján kérhetett volna további információt az alperestől a döntéshozatalhoz. Valójában a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények hiányosak voltak, ugyanis az alperes nem tájékoztatta a felperest a felmentvény alapjául szolgáló tényekről és adatokról. A Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése szerint a meghívóban a napirendet olyan részletesen kell feltüntetni, hogy az azzal kapcsolatos álláspontot a szavazásra jogosultak kifejthessék. A meghívó a felmentvény megadásául szolgáló adatokat nem tartalmazta, így a felperes annak átvétele esetén sem lett volna abban a helyzetben, hogy megalapozottan dönthetett volna. A 2/
- (I. 09.) határozat tekintetében változatlanul fenntartotta, hogy R L az új ügyvezető megválasztására vonatkozó döntésben személyesen érdekelt volt. A döntés meghozatalakor ugyanis az alperes többségi tagját, a M S Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaságot R L vezető tisztségviselő képviselte. Az elsőfokú ítélet által megsértett jogszabályként a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdését és 3: 19. §
(3)bekezdését jelölte meg. A másodfokú bíróság anyagi jogi felülbírálatát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 369. §-a
(3)bekezdése alapján kérte. Kérte az elsőfokú ítélet perköltség viselésére vonatkozó rendelkezése megváltoztatását is, mivel a bíróság az alperest fele arányban nem kötelezte az illeték megfizetésére. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett része helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. A másodfokú eljárásban is fenntartotta az elsőfokú eljárásban már kifejtett érveit. Kiemelte, hogy a taggyűlésre szóló meghívóhoz mellékelte a kapcsolódó javaslatait, melyet az ellenkérelméhez A/ 13 szám alatt csatolt. Ez az irat tartalmazta az alperes társaság pénzügyi adatait is. Egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletével abban, hogy a felperes további tájékoztatást kérhetett volna az információs joga alapján az alperestől, akár 2018. január 9.-i, akár a részvételével megtartott 2017. decemberi taggyűlésen. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés- és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp. 370. §
(1)bekezdése), tárgyaláson kívül (Pp. 376. §
(1)bekezdése) bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett része indokaival egyetértett, azokat részletesen megismételni nem kívánja, így azokra csak utal. (Pp. 386. §
(4)bekezdése) Az ítélőtábla a fellebbezésben foglaltakra kiemeli, hogy a Ptk. 3: 17. §
(3)bekezdése szerint a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kíván témakörben álláspontjukat kialakíthassák. A törvényszék helytálló álláspontja szerint az
- napirendi pont körében a
- december
- napján kelt meghívó ezen törvényi kellékeknek a fellebbezési ellenkérelemben hivatkozott "napirendi pontokhoz kapcsolódó javaslatokkal "(7/A / 13) együtt megfelelt. A konkrét esetben az alperes társaság ügyvezetőjének tisztsége két egymást követő számviteli beszámolóval foglalkozó ülés között szűnt meg. (Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése) Emiatt a megszűnt tisztségű ügyvezető tevékenységének megfelelőségét megállapító felmentvényt nem támaszthatta alá egy meghatározott üzleti év számviteli beszámolójának adatai. Az alperes által hivatkozott meghívóhoz mellékelt írásbeli javaslat azonban - bár nem az 1., hanem a
- napirendi ponthoz kapcsolódóan - tartalmazta az ügyvezető tisztsége megszűnését megelőző
- üzleti év lényeges pénzügyi adatait, így a "szokásos" üzemi működés eredményét, az üzletág értékesítés nyereségét, a "leírandók" és az adók összegét. Rögzítette, hogy a
- üzleti évre kb. 27 millió Ft. adózás utáni eredmény és a negatív előjelű 15 millió Ft saját tőke várható. Ugyanezt a tájékoztatást már tartalmazta - a nem vitásan a felperes részvételével megtartott -
- december
- napjára összehívott taggyűlés meghívójának melléklete is. (7/A/5) Ezért a lemondott, felmentvényt igénylő ügyvezető megbízatása megszűnését megelőző üzleti év lényeges adatai birtokában a felperes kialakíthatta álláspontját a felmentvény megadása tárgyában. Amennyiben pedig további adatra lett volna szüksége arra nézve - a törvényszék helyes megállapítása szerint - az előzetes információs jogát (Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése) gyakorolhatta volna. Az elsőfokú ítélet - a 2/2018 (I. 09.) taggyűlési határozat felülvizsgálata során - nem sértette meg a fellebbezésben ilyenként megjelölt a Ptk. 3: 19. §
(3)bekezdését. A Ptk. 3: 19. §
(3)bekezdése a legfőbb szerv határozatai döntéshozatali arányára és a létesítő okirat Ptk.-ban meghatározott döntéshozatali arányoktól eltérő rendelkezései semmisségére rögzít szabályokat. Az elsőfokú eljárás során a felperes nem hivatkozott arra, hogy a 2/2018 (I. 09.) taggyűlési határozat meghozatala során a döntéshozatal sértette volna a Ptk. 3: 19. §
(3)bekezdését. A fellebbezésében sem írta körül, hogy a határozat meghozatala milyen okból ütközne a törvény ezen rendelkezéseibe. Ezért az ítélőtábla a törvényhely alapján mellőzte az anyagi jogi felülbírálatot. (Pp.370. §
(1)bekezdés) A fellebbezés szövegében megsértett jogszabályként a felperes által szintén megjelölt a Ptk. 3: 19. §-a
(2)bekezdés f) pontját a törvényszék helyesen alkalmazta a 2/
- (I. 09.) taggyűlési határozat felülvizsgálata során. A törvényhely alkalmazása során kialakult egységes gyakorlat szerint az ún. "egyéb személyes érdekeltség" miatt az a tag kizárt a szavazásból, akit az adott kérdés a saját személyében közvetlenül érint, a tag közvetlenül olyan előnyhöz jut, vagy olyan hátrányt szenved, ami a társaság többi tagjánál nem jelentkezik. (PJD.
- 19., BDT
- 1559., Fővárosi Ítélőtábla
- Gf. 40131/2018/3/II.) A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a bíróság a felszámított perköltség viseléséről dönt az eljárást befejező határozatában. A 81. §
(1)bekezdése szerint a fél perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti. A felperes az elsőfokú eljárás során a tárgyalás berekesztéséig (Pp. 81. §
(3)bekezdése) nem számította fel a lerótt kereseti illetékből álló perköltségét, így a törvényszék nem tévedett, amikor mellőzte az annak viseléséről való határozathozatalt. Ezekre figyelemmel az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.383.§
(2)alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes a Pp. 83. §
(1)alapján viselni köteles a másodfokú eljárásban pernyertes alperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. Ennek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 23.) IM. Rendelet 3. §
(3),
(5). bekezdései alapján az általános forgalmi adóval növelt 27.000 Ft-ban határozta meg. Győr,
- március
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Mészáros Zsolt sk. bíró