Pfv.22477/2017/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az

1. december 31-ét megelőzően létesített társadalmi szervezetek eddig az időpontig kérhették bírósági nyilvántartásba vételüket, az ezt követően létrejött társadalmi szervezet egy korábbi jogutódjaként nem kérhette nyilvántartásba vételét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.22.477/2017/
2. szám A tanács tagjai: . Cseh Attila a tanács elnöke . Kiss Gábor előadó bíró . Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes bíró A felperesek: I. rendű II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Poprádi Zsolt ügyvéd Az alperes Az alperes képviselője: Hajdú Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Hajdú Zoltán ügyvéd A per tárgya: Használat rendezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: I-II. rendű felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 2.Pf.20.366/2017/
3. Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Szentendrei Járásbíróság 8.P.20.353/2015/
4. Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 2.Pf.20.366/2017/
5. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I-II. rendű felpereseket, hogy mint egyetemleges kötelezettek 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] P Nagyközség Tanácsa ifjúsági ház létesítését határozta el, amelynek az építési munkálatai 1980-ban kezdődtek meg. Az építkezést a helyi tanács anyagi források hiányában nem tudta befejezni. Ebben [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] az időben felmerült az ország kertbarátai között egy épület létrehozása P.-n, amiben gyűléseket és szakmai képzéseket tarthatnak. A tervezett építkezésre 800.000 forint adomány gyűlt össze mintegy 6000 magánszemély felajánlásával. Az összegyűlt összeget a Hazafias Népfront számlájára kellett utalni. Tekintettel arra, hogy a P. Nagyközség Tanácsa által ebben az időben kivitelezett ifjúsági ház építése pénzhiány miatt leállt, az a döntés született, hogy a kertbarátok nem építhetnek önálló házat, hanem az ifjúsági ház építéséhez járulnak hozzá. A Hazafias Népfront az összegyűlt pénzt 1981-ben átutalta az ifjúsági ház építésének folytatása céljából P. Nagyközség Tanácsának. Ezt követően
6. március 1-jén megállapodás jött létre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a ... Országos Társadalmi Szövetsége, valamint a P. Nagyközség Tanácsa Végrehajtó Bizottsága között. A Megállapodás
7. pontja szerint a ... Országos Társadalmi Szövetsége átutal a P. Nagyközség Tanácsának 800.000 forintot a P.-i Kertbarátság Háza létesítésére, amely a P.-én épülő ifjúsági ház részeként valósul meg, amelynek a fenntartása az ifjúsági házzal közösen történik. A
8. pont értelmében a P. Nagyközségi Tanács VB az egyszeri hozzájárulás ellenében vállalja, hogy az ifjúsági ház épületében mintegy 60 m² alapterületű önálló helyiség állandó használatát biztosítja a szükséges kiszolgáló egységekkel együtt a ... Országos Társadalmi Szövetsége, illetve az ezen belül működő P.-i Kertbarátkör részére. Az ifjúsági ház homlokzatára a P. Nagyközségi Tanács VB a következő szövegű tábla elhelyezését vállalta: „ ... Országos Társadalmi Szövetsége kezelésében". A megállapodás
9. pontja szerint a rendelkezésre bocsátott helyiség elsősorban azt a célt szolgálja, hogy kialakítsa a kertbarátmozgalom szakmai és mozgalmi információs rendszerét, továbbá, hogy helyt ad egy színvonalas szakkönyvtár létrehozására. A Megállapodás
10. pontja értelmében a különálló helyiség használatára a Hazafias Népfront P. Nagyközségi Bizottsága keretében működő P. Kertbarátkör jogosult elsősorban. A szakmai felügyeletet a ... Országos Társadalmi Szövetsége gyakorolja, a P. Kertbarátkör mint az ifjúsági ház egyik szakköre működik. A működéssel kapcsolatos költségeket az ifjúsági ház biztosítja. Az ifjúsági ház költségvetéséhez évi átalányösszegben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hozzájárul. A külön helyiség felújításával kapcsolatos költségeket teljes egészében a P.Nagyközségi Tanács VB állja. Az ifjúsági ház felépítéséhez a P. Kertbarátkör tagjai személyes közreműködésükkel is hozzájárultak. A felépült ifjúsági házban a p-i kertbarátok rendszeresen tartottak szakmai rendezvényeket, kiállításokat, gyűléseket. Az időközben Művelődési Házként funkcionáló ifjúsági ház felújítását 2012-ben kezdték el, ekkor az ott működő szervezetek az épületből kiköltöztek. 2014-ben a megalkotott terembérleti szabályzat alapján a Művelődési Ház a II. rendű felperest a teremhasználatért terembérleti díj fizetésére hívta fel. Az I. rendű felperes alapszabálya szerint a szövetség a ... Országos Társadalmi Szövetsége jogutódjaként folytatja tevékenységét és vállalja a kertbarát és kistermelő közösségek támogatását. Az alapszabályt az alakuló közgyűlés
11. június 20-án fogadta el. Az I. rendű felperest a Fővárosi Bíróság 1989-ben bejegyezte a Társadalmi Szervezetek Nyilvántartásába. A ... Országos Szövetségének elnevezése névváltozás okán 1994 óta ... Országos Szövetsége. A II. rendű felperes alapszabálya szerint az egyesület jogi személy, amit az alapítók közcélra hoztak létre, az egyesület a Kertbarátok P. A. Klubja, illetve annak jogelődje, az 1968-tól működtetett Kertbarátkör jogutódja, és tagja a ... Országos Szövetségének. Az alapító okiratot P.-n, 2006 májusában fogadták el a tagok. A Hazafias Népfront nyilvántartásba vételét
12. november 27-én kezdeményezték, a Fővárosi Bíróság
13. augusztus 9-én meghozott végzésével vette tudomásul a Hazafias Népfront névváltoztatását, az új neve Társadalmi Egyesülések Szövetsége. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a ... Országos Társadalmi Szövetsége, valamint a P. Kertbarátkör, illetőleg a P. Nagyközség Tanács VB mint a megállapodást megkötő felek megszűntek. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [9] A felperesek pontosított keresetükben annak a megállapítását kérték, hogy az I. rendű felperes jogosult ingyenes használni a Művelődési Házban a 60 m²-es különtermet. A II. rendű felperes pedig annak a megállapítását kérte, hogy a helyiség használatára elsősorban ő jogosult. Kérték továbbá, hogy a „... Országos Társadalmi Szövetsége kezelésében" feliratot az eredeti állapotnak megfelelően helyezze vissza az alperes a Művelődési Ház falára. A felperesek előadták, hogy a ... Országos Társadalmi Szövetségének, illetve a P.-i Kertbarátkörnek a jogutódai, így az eredeti megállapodásban foglaltak alapján kérik az abban meghatározott ifjúsági házban elhelyezkedő 60 m²-es terem használatának a biztosítására kötelezni az alperest. [10] Az alperes kérte a kereset elutasítását. [11] Előadta, hogy ő a jogutódja a P. Nagyközség Tanácsának. A ... Országos Társadalmi Szövetsége a Hazafias Népfronthoz tartozó szakmai klubok és szervezetek tevékenységének koordinálására jött létre, amelyen túl ezen szervezetek szakmai irányítása és érdekképviselete is a feladatai közé tartozott. Hivatkozása szerint a felperesek által jogelődként megjelölt P. Kertbarátkör sohasem rendelkezett önálló jogi személyiséggel és a Hazafias Népfronthoz tartozó ... Országos Társadalmi Szövetségének szakmai irányítása alatt álló „szervezet" volt. A Hazafias Népfront 1990 júniusában való megszűnését követően önálló jogi személyiségű szakmai egyesületek jöttek létre, egyidejűleg a .... Országos Társadalmi Szövetsége, valamint a hozzá tartozó P. Kertbarátkör is megszűnt. A megszűnt szövetség tevékenységének egy részét az 1989-ben létrejövő ... Országos Szövetsége vette át. Állította, hogy a II. rendű felperes
14. május 29-én kelt alapszabállyal alapított önálló jogi személyiséggel rendelkező egyesület, és egyben a ... Országos Szövetségének tagja. Vitatta azonban, hogy a P. Kertbarátkör jogutódjának minősülne, tekintettel arra, hogy a becsatolt dokumentumokból nem vezethető le a felperesek által hivatkozott jogutódlási folyamat. [12] Vitatta, hogy a 60 m² nagyságú helyiség kizárólagos és ingyenes használatára a felperesek jogosultak lennének. Utalt rá, hogy az eredeti megállapodás nem egyszerű adomány fejében való ingyenes használatról rendelkezett, annak
15. pontja rögzítette, hogy az ifjúsági ház költségvetéséhez évi átalányösszegben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hozzájárult. A nagyterem esetenkénti használatának költségeit a .... Országos Társadalmi Szövetsége viseli. Utalt rá, hogy a megállapodás hivatkozott rendelkezése tehát azt mondja ki, hogy az állandó használat ellenében a P. Kertbarátkör szakmai irányítását végző Hazafias Népfront évente köteles volt hozzájárulni a költségek megtérítéséhez is. Kiemelte, a felperesek elismerték, hogy a Hazafias Népfront megszűnése óta sem a felperesek, sem helyette más nem járul hozzá a perbeli intézmény fenntartásához. [13] Előadta, hogy a II. rendű felperes által jogcím nélkül használt helyiséget magában foglaló Művelődési Ház terembérleti szabályzattal rendelkezik, amely tartalmazza az egyes helyiségek használatának a díját, a II. rendű felperes a perrel érintett helyiség használata után viszont semmilyen térítést nem fizet a részére. [14] Hivatkozott továbbá arra, hogy a ... Országos Szövetsége elnökének igazolása nem alkalmas arra, hogy az I. rendű felperes jogállása és jogutódlása vonatkozásában a bizonyítási kötelezettség körében elegendő legyen. Hangsúlyozta, hogy a ... Országos Szövetségének Alapszabálya 3.§-a tartalmazza, hogy a szövetség a ... Országos Szövetsége jogutódjaként folytatja és vállalja a kertbarát és kistermelő közösségek támogatását. A felperesek által csatolt dokumentumokból szerinte egyértelműen megállapítható, hogy a ... Országos Szövetsége 1989-ben teljesen új szervezetként jött létre. Az, hogy magukat a ... Országos Szövetsége jogutódának tekintik, önmagában nem elegendő a jogutódlás igazolására. Az Alapszabály egy teljesen új szervezet működésének a szabályait fekteti le, jogutódlásra vonatkozóan semmilyen egyéb utalást nem tartalmaz. Az első- és másodfokú ítélet [15] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. [16] Kiemelte, hogy a felperesek a megállapodásra figyelemmel arra kérték kötelezni az alperest, hogy a művelődési házban elhelyezkedő 60 m²-es helyiség használatát a részükre biztosítsa és a korábban eltávolított feliratot az épületen helyezze el. [17] Azt állapította meg, hogy a megállapodás jogokat és kötelezettségeket állapított meg, így az egyszeri hozzájárulás, illetőleg a teremhasználat biztosítása szolgáltatás és ellenszolgáltatás viszonyában állt egymással, a megállapodás a felek között létrejött atipikus szerződés volt. [18] Hangsúlyozta, a felek között nem volt vitás, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a ... Országos Társadalmi Szövetsége, valamint a P. Kertbarátkör, illetőleg a korábban működő helyi tanács időközben megszűnt. Ezzel kapcsolatban abból indult ki, hogy a jogosult, illetve a kötelezett halála főszabályként nem eredményezi a szerződés megszűnését, ebből következőleg a jogutódot illetik meg a szerződésből eredő jogok és terhelik a szerződésből eredő kötelezettségek. [19] Utalt rá, hogy az egyesületekről szóló
16. évi II. törvény
17. §-a szerint a törvény hatályba lépésekor működő társadalmi szervezetek
18. december 31-ig kérhették a nyilvántartásba vételüket, ennek elmulasztása esetén megszűntnek kellett őket tekinteni. A Hazafias Népfront a csatolt kérelem alapján kérte mint működő társadalmi szervezet a nyilvántartásba vételét, amire sor került, és a társadalmi szervezetek nyilvántartásából nyert adatok alapján megállapítható, hogy névváltozás folytán jelenleg is működik. [20] Az I. rendű felperes az általa csatolt nyilvántartási adatok szerint
19. június 20-án jött létre. Ez alapján szerinte megállapítható, hogy a jogutódlás annak ellenére, hogy az Alapszabályban szerepel, hogy a .... Országos Társadalmi Szövetsége jogutódnak tekinti magát, nem igazolt, az új egyesületként jött létre. Az I. rendű felperes szervezeti jogutódlást az eljárás során nem tudott bizonyítani. [21] A II. rendű felperes tekintetében az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a
20. május 9-én megalakult egyesület alapító okirata tartalmaz utalást a jogutódlásra, azonban ez önmagában nem teremti meg a „kapcsolatot". A bíróság ugyanis mint új jogi személyt, vagyis mint újonnan alapított egyesületet jegyezte be a társadalmi szervezetek nyilvántartásába. [22] Utalt arra is, hogy a jogi személy az alapító természetes személyektől elváló, önálló jogi entitással rendelkezik, így az a tagoktól függetlenül létrejövő személy, ezért a tagságnak az egyezősége sem teremti meg a szervezetek közti jogutódi kapcsolatot, hanem kizárólag a jogszabályban meghatározott esetekre tekintettel lehet a jogutódlást megállapítani. Tekintettel arra, hogy nem találta bizonyítottnak, hogy a felperesek jogutódok, ezért őket az eredeti megállapodásból folyó jogok és kötelezettségek sem illetik meg. [23] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [24] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen értékelte és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperesek nem jogutódai az eredeti megállapodásban szereplő feleknek. [25] Utalt rá, hogy a felperesek fellebbezésükben hivatkoztak arra, hogy a perbeli megállapodás tekintetében ráutaló magatartással változás történt a felek személyében. E körben rámutatott, hogy a peres felek egyezően nyilatkoztak arra, hogy a felpereseket ingyenes használat illette meg. Az ingyenes használatot az alperes jogosult volt tehát indokolás nélkül megvonni, így erre alapítottan igényt nem tudtak eredményesen érvényesíteni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [26] A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amely annak a hatályon kívül helyezésére és a keresetüknek helyt adó határozat meghozatalára irányult. Másodlagosan kérték a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az ügyben eljáró első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló
21. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
22. §-át és
23. §-át jelölték meg. [27] Hangsúlyozták, a perben nem volt vitatott az, hogy
24. március 31-én megállapodás jött létre az abban szereplő személyek között a perbeli ifjúsági házban 60 m² önálló helyiség állandó használatának a biztosítására. Ez a megállapodás kompromisszumos volt, az önálló épületre összegyűlt adományokat az akkori politikai akarat az ifjúsági ház felépítésébe „csatornázta be", így ennek a következménye lett a megállapodás megkötése. A kertbarátok az adomány összegén felül munkájukkal is hozzájárultak az ifjúsági ház felépítéséhez. Ismételten hivatkoztak arra, hogy a Hazafias Népfront nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróság az
25. augusztus 9-én meghozott végzésével tudomásul vette, az mai napig is működik Társadalmi Egyesületek Szövetsége néven. Az I. rendű felperest 1989-ben a Fővárosi Bíróság szintén nyilvántartásba vette, az az 1994-ben bekövetkezett névváltozás folytán viseli a ... Országos Szövetsége nevet, a ... Országos Szövetsége név helyett. További hivatkozásuk szerint az ifjúsági házból időközben művelődési ház lett. Szerintük iratellenesen és okszerűtlenül állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a perbeli adatok alapján nem volt levezethető a jogutódlás, holott egyértelműen bizonyították az I. rendű felperes jogutódi minőségét. Utaltak rá, a II. rendű felperes nem vitatta, hogy ő nem jogutódlás folytán jött létre, hanem újonnan alapított egyesületként. [28] Sérelmezték, hogy a II. rendű felperes nevében eljáró V. M. birtokába az elsőfokú eljárást követően került, B.-n,
26. június 25-én kelt és dr. M. K. és dr. Gy. F. által aláírt iratot - amelyet a fellebbezéshez pótlólag becsatoltak, és tanúbizonyítást is felajánlottak - a másodfokú bíróság minden további indokolás nélkül elutasította. Érvelésük szerint a hivatkozott irat arról tanúskodik, hogy a P. Kertbarátkör belépett az I. rendű felperes szervezetébe. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróságnak e körben bizonyítást kellett volna felvennie és a bizonyítékokat értékelve juthatott volna arra az esetleges következtetésre, hogy az iratot kirekeszti a bizonyítékok köréből. [29] Szerintük a másodfokú bíróság érdemben nem foglalkozott a fellebbezés azon hivatkozásával, miszerint a perbeli megállapodás tekintetében ráutaló magatartással változás történt a felek személyében, illetőleg ezt azzal „intézte el", hogy az „ingyenes használatot az alperes jogosult volt indokolás nélkül megvonni". Ezen megállapítással szerintük a másodfokú bíróság túlterjeszkedett az alperes ellenkérelmén, hiszen az alperes azt állította, hogy a terembérleti szabályzat adta az indokát a felperesekkel szembeni követelésnek. [30] Álláspontjuk az volt, nincs jelentősége, hogy a II. rendű felperes jogutódja-e a P. Kertbarátkörnek vagy sem, hiszen az I. rendű felperes soha nem ellenezte, sőt mindvégig szorgalmazta, hogy a P. Kertbarátkör vagy a helyébe lépő szervezet - függetlenül a jogutódi jogállás meglététől vagy hiányától - használja a perbeli helyiséget. [31] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását célozta. [32] Álláspontja szerint a jogerős ítélet megfelel a jogszabályoknak, az ügyben eljárt bíróságok a tényállást teljes körűen feltárták, és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoztak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján szerinte egyértelműen megállapítható, hogy a felperesek nem minősülnek jogutódnak, ezért a perbeli ingatlanban lévő 60 m²-es terem ingyenes használatára nem jogosultak. A Kúria döntése és jogi indokai [33] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [34] Elöljáróban a Kúria rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat, amelyben a Kúria kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a jogerős határozat a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból jogszabálysértő-e. Lényeges továbbá, hogy a régi Pp.
27. §