Mfv.10525/2017/3 – Kúria

(2),

1. XXXIII. Tv.
2. §

(9)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Mfv.II.10.525/2017/

1. Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Dr. Bors Szilvia előadó bíró Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A III. rendű felperes: A IV. rendű felperes: A felperesek képviselője: ügyintéző: jogtanácsos Az alperes: A per tárgya: közalkalmazotti illetménykülönbözet megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szolnoki Törvényszék 4.Mf.21.604/2016/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.742/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a Szolnoki Törvényszék 4.Mf.21.604/2016/
4. számú ítéletének azon rendelkezését, amellyel az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű felperes vonatkozásában a marasztalási összeg tekintetében helybenhagyta hatályon kívül helyezi, ebben a körben a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.742/2015/
5. számú ítéletét részben megváltoztatja és az I. rendű felperesnek fizetendő összeget 394.200 (háromszázkilencvennégyezer-kétszáz) forintra és
6. március
7. napjától járó késedelmi kamataira felemeli. Ezt meghaladóan a Kúria a jogerős ítéletet nem érinti. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint együttes további első-, másodfokú, valamint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az I. rendű felperes az alperesnél állt közalkalmazotti jogviszonyban, középfokú besorolású munkakörben. Az alperes az I. rendű felperes illetményét a
8. évre akként állapította meg, hogy a garantált illetménye 96.775 forint, kerekítve 96.800 forint, a garantált összegen felüli - munkáltatói döntésen alapuló - illetményrésze 38.000 forint, így az I. rendű felperes 134.800 forint illetményben részesült a közalkalmazotti főmunkatársi címpótlék mellett. Az alperes
9. január 10-én kelt intézkedésével az I. rendű felperest
10. január 1-jétől a D fizetési osztály 10 fizetési fokozatába sorolta, amely alapján 99.738 forint garantált illetményben, kerekítve 99.700 forintban, 48.150 forint a garantált összegen felüli - munkáltatói döntésen alapuló - illetményrészben, így összesen 147.850 forint illetményben részesítette, amely mellett kapta a fenti címpótlékot. Az alperes
11. június 25-én kelt intézkedésével az I. rendű felperes illetményét akként módosította, hogy
12. július 1-jétől 105.638 forint garantált illetményt, 5.900 forint további szakképesítés, szakképzettség elismerésével összefüggő illetménynövekedést, 12.362 forint garantált bérminimumra történő kiegészítést és 35.750 forint a garantált összegen felüli - munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, azaz összesen 153.750 forint illetményt állapított meg részére és változatlanul folyósított címpótlékot. A
13. májusi bérjegyzék alapján az I. rendű felperes illetménye 107.717 forint garantált illetményből, 10.283 forint garantált bérminimumra történő kiegészítésből, 35.750 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből állt, így továbbra is 153.750 forint illetményt kapott a fenti címpótlék mellett. Az alperes
14. július 1-jétől az I. rendű felperes részére rendvédelmi ágazati pótlékot állapított meg. Az alperes
15. október 22-én kelt intézkedésével az I. rendű felperes illetményét akként módosította, hogy
16. november 1-jétől 105.638 forint garantált illetményt, 5.900 forint további szakképesítés, szakképzettség elismerésével összefüggő illetménynövekedést, 16.362 forint garantált bérminimumra történő kiegészítést és 31.750 forint a garantált összegen felüli munkáltatói döntésen alapuló - illetményrészt, azaz összesen továbbra is 153.750 forint illetményt állapított meg a folyósított címpótlék és rendvédelmi ágazati pótlék mellett. [2] [3] A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme A felperesek módosított kereseti kérelmükben
17. augusztus 1jétől
18. december 31-ig terjedő időtartamra illetménykülönbözet megfizetésére kérték kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a munkáltató nem tett eleget a garantált illetmény garantált bérminimumra történő felemelési kötelezettségének, illetve a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt nem a közalkalmazottak jogállásáról szóló
19. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
20. §

(9)bekezdése b) pont szerinti garantált illetményen felül biztosította. A felperesek

1. évre (I. rendű felperes esetében
2. július 1jétől) nem vitatták, hogy garantált illetményük a garantált bérminimum összegének figyelembevételével került kiegészítésre, [4] [5] [6] [7] azonban arra hivatkoztak, hogy a közalkalmazott illetménye nem csökkenthető egyoldalúan, így a
3. évre jogszabály szerint járó illetményösszeg és az alperes
4. és
5. évekre folyósított illetménye közötti illetménykülönbözetre is jogosultak. Mindezek alapján az I. rendű felperes részére
6. augusztus 1jétől
7. december 31-ig havi 17.200 forint,
8. január 1-jétől
9. június 30-ig havi 18.300 forint,
10. július 1-jétől
11. december 31-ig havi 12.400 forint,
12. január 1-jétől
13. október 31-ig havi 12.400 forint, a II. rendű felperes részére összesen 952.000 forint, a III. rendű felperes részére összesen 227.200 forint, míg a IV. rendű felperes részére összesen 448.100 forint illetménykülönbözet megfizetését kérték középidőarányos kamattal és a marasztalási összeg 7%-ának megfelelő összegű perköltséggel együtt. Az alperes a kereset elutasítását kérte perköltsége megállapítása mellett, az összegszerűséget nem vitatva. Álláspontja szerint nem kellett határozatot hoznia az illetményrészek átcsoportosításról a Kjt. 21.§

(3)bekezdés alapján, mert a kinevezést módosító okmánynak nem kötelező eleme a garantált illetmény és az, hogy annak jogszabályi emelkedése folytán a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkent. A felperesek illetménye minden évben elérte, sőt meghaladta a kormányrendeletekben előírt garantált bérminimum összegét és a jogszabályi rendelkezéseknek eleget tett, így az I. rendű felperes követelése

1. július 1-jétől, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű felperes követelése
2. november 1-jétől nem alapos. Az első- és a másodfokú ítélet A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.742/2015/
3. számú ítéletével az alperest az I. rendű felperes részére 195.800 forint, a II. rendű felperes részére 952.000 forint, a III. rendű felperes részére 227.200 forint, míg a IV. rendű felperes részére 448.100 forint illetménykülönbözet, valamint középidőarányosan járó kamatai és 40.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Kjt. 66.§

(1)-

(5)bekezdéseiben, a

(9)bekezdés

1. b)pontjában és a Kúria Mfv.II.10.460/2015. számú határozatában foglaltakra, így arra, hogy 2013. augusztus 1-jétől kezdődő jogszabályváltozásra tekintettel a felperesek garantált illetményének el kellett érnie az évente külön kormányrendeletekben meghatározott garantált bérminimum összegét. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a garantált illetménybe történő beszámításának lehetősége fennáll, erre vonatkozóan azonban a munkáltatónak határozatot kell hoznia, melyet a peridőszak egy részében elmulasztott, így az I. rendű felperes 2013. augusztus 1jétől 2014. június 30-ig, míg a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű felperes 2013. augusztus 1-jétől 2015. október 31-ig terjedő időtartamban illetménykülönbözetre jogosult. Azt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította, mert az alperes a Kjt. 66.§-a [8] [9] szerint állapította meg a felperesek garantált illetményének összegét. A felperesek - az elsőfokú perköltség felemelésére és az I. rendű felperes vonatkozásában további 198.400 forint illetménykülönbözet megfizetésére irányuló - és az alperes fellebbezése alapján eljárt Szolnoki Törvényszék 4.Mf.21.604/2016/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az elsőfokú perköltség összegét 100.000 forintra felemelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az alperest 40.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolásában az illetménykülönbözet vonatkozásában egyetértett az elsőfokú bíróság jogi érvelésével. Hivatkozott a Kjt. 66.§-ában, 79/E.§-ában, 85/A.§
2. l)pontjában és a Kúria Mfv.II.10.460/2015/10. számú ítéletében foglaltakra, mely szerint 2013. augusztus 1-jétől kezdődően kellett a felperesek garantált illetményének elérnie a garantált bérminimum összegét. A garantált illetménybe a bértábla szerinti illetmény, a garantált illetményre történő kiegészítés és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész beszámít, így annak mértéke az I. rendű felperes esetében 2014. július 1-jétől elérte a jogszabályi mértéket, azaz a 118.000 forintot, az alperes erre vonatkozó döntéséről írásban tájékoztatta, így az I. rendű felperes további illetménykülönbözetre előterjesztett igénye ezen időponttól nem alapos. Kifejtette, hogy a felperesek perköltségigénye a Pp. 78.§

(1)bekezdés és 81.§

(1)bekezdés, a 32/2003. (VIII.23.) IM rendelet 2.§

(1)bekezdés alapján alapos, amelynek mértékénél mérlegelte a megítélt marasztalási összeg nagyságát, az ügy nehézségi fokát és a kifejtett képviselői írásbeli tevékenységet. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [10] Az I. rendű felperes a felülvizsgálati kérelmében a kérelemmel érintett részben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adva

1. július 1-jétől
2. október 31-ig terjedő időtartamra további 198.400 forint illetménykülönbözet és
3. március 16-tól járó kamata, valamint a marasztalási összeg 7%-os mértékű perköltsége megfizetését kérte. Az Mt. 6.§, a 7.§, a 46.§, az 58.§, a 155.§ és a Kjt. 66.§

(9)bekezdés megsértésére hivatkozott. [11] Álláspontja szerint

1. augusztustól 1-jétől
2. június 30-ig a garantált illetménye nem felelt meg a Kjt. 66.§

(9)bekezdésben írtaknak, ezt az eljárt bíróságok helyesen állapították meg.

1. július 1-jétől a
2. január 1-jétől megállapított teljes illetmény azonban kizárólag a felek közös megegyezése alapján lett volna csökkenthető a Kjt. 24.§

(2)bekezdés alapján alkalmazandó Mt. 58.§-a szerint, ennek hiányában el kellett volna érnie legalább a

1. évben jogszerűen megállapított pótlékok nélküli teljes illetményt, azaz a (118.000 forint + 48.150 forint) 166.150 forintot. Ezzel szemben az alperes
2. július 1-jétől
3. október 31-ig 153.750 forint illetményt folyósított ténylegesen. [12] Hivatkozott a Kúria Mfv.II.10.460/2015., Mfv.II.10.043/2016., Mfv.II.10.080/
4. és Mfv.II.10.098/2016/
5. számú határozataiban megfogalmazott iránymutatásra, így a garantált illetmény minimumára és az összilletmény egyoldalú munkáltatói csökkentésének tilalmára, arra, hogy a közalkalmazott garantált illetménye és megállapított illetménye nem azonos fogalmak és illetményt megállapító határozat hiányában nem fogadható el az alperes perbeli hivatkozása, hogy
6. augusztus 1-jétől a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a garantált illetményre átcsoportosította. [13] Mindezekre figyelemmel a törvényszék tévesen állapította meg, hogy a
7. június 30-áig jogszerűen járó illetményt az alperes csökkenthette
8. július 1-jétől, mert abban az esetben, ha a 2013.,
9. évi illetmény helyes összege utóbb a perben kerül meghatározásra, akkor őt olyan helyzetbe kell hozni, mintha az alperes a 2013.,
10. évi illetményt helyesen állapította volna meg, így különbözetre vonatkozó igénye alapos. A Kúria döntése és annak jogi indokai [14] Az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelme a következők szerint megalapozott. [15] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§

(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Az nem volt vitatott, hogy az I. rendű felperes garantált illetménye

1. július 1-jétől a garantált bérminimum összegének figyelembevételével került kiegészítésre, amelyre az alperes a
2. július 1-jétől hatályos írásbeli intézkedésében a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből csoportosított át összeget. Erre az alperes jogosult volt, döntését az I. rendű felperessel megfelelően közölte. [16] Az I. rendű felperes
3. júliusától kezdődő illetménye (garantált illetmény és munkáltatói döntésen alapuló illetmény együttes összege) azonban az előzőekből következően annyival lett magasabb, amennyivel a garantált illetménye növekedett. Ezért az alperes
4. július 1-jétől jogszerűen megtehette, hogy intézkedett arról, hogy az I. rendű felperes jogszabály alapján emelkedett garantált illetményét a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegét csökkentve egészítse ki, azonban ezt jogszerűen csak addigi illetmény összegének csökkentése nélkül tehette meg. Ez az elv akkor is irányadó, ha az illetmény helyes összege utóbb a perben került megállapításra. Ez esetben az I. rendű felperest olyan helyzetbe kell hozni, mintha az alperes a
5. évi illetményét helyesen (118.000 forint + 48.150 forint, azaz 166.150 forintban) állapította volna meg. [17] Figyelemmel arra, hogy az alperes
6. július 1-jétől
7. október 31-ig az I. rendű felperes illetményét 153.750 forintban állapította meg azt eredményezi, hogy az alperes egyoldalú intézkedése folytán az I. rendű felperes illetménye csökkent, így az alperes eljárása nem jogszerű, az I. rendű felperest
8. július 1-jétől
9. október 31-ig terjedő időtartamban a jogszerűen járó illetmény és a ténylegesen kifizetett illetmény (166.150 forint - 153.750 forint) különbözete, havi 12.400 forint megilleti. [18] Mindezekre tekintettel a felperest a felek által nem vitatott összegű illetménykülönbözet és kamata illeti meg. [19] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletnek azon rendelkezését, amellyel az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű felperes vonatkozásában a marasztalási összeg tekintetében helybenhagyta a Pp.
10. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét ebben a körben részben megváltoztatta és az I. rendű felperesnek fizetendő összeget 394.200 forintra és kamataira felemelte, míg a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű felperes vonatkozásában a Kúria a jogerős ítéletet nem érintette. Záró rész [20] A pervesztes alperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az I. rendű felperes további együttes első-, másodfokú, valamint felülvizsgálati eljárási költségét. [21] A le nem rótt 50.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték mértékét az Itv. 50.§

(1)bekezdés II. fordulata határozza meg, amelyet az alperest megillető személyes illetékmentességre tekintettel a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a alapján az állam visel. [22] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp.
3. § l) pontja zárja ki. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. március
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Bors Szilvia s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző