← Magyarország

Bfv.1526/2018/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése törvénysértő, ha a terhelt a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje alatt követi el. Kúria ítélet Az ügy száma: Bfv.II.1526/2018/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): ... és társai Első fok: Törvényszék 24.B.573/2016/
  4. ítélet,
  5. január
  6. tárgyalás Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Az indítvány iránya: ... II. rendű terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Törvényszék 24.B.573/2016/
  7. számú ítéletét ... II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja: - a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését mellőzi, - ... II. rendű terhelt feltételes szabadságra legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. Egyebekben a megtámadott határozatot tekintetében hatályában fenntartja. ... II. rendű terhelt Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] I.
  8. A Debreceni Törvényszék a
  9. január
  10. napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és
  11. február
  12. napján jogerős 24.B.573/2016/
  13. számú ítéletével - az ismeretlen helyen tartózkodó ... II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  14. évi C. törvény (Btk.)
  15. §

(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés a) pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.
  1. §). Ezért őt - halmazati büntetésül - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén feltételes szabadságra a (szabadságvesztés) büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. A II. rendű terheltet 127.055 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.
  2. A II. rendű terheltet a Miskolci Városi Bíróság - a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bíróság a
  3. február
  4. napján meghozott 3.Bf.2174/2010/
  5. számú határozatával jogerős - 28.B.2068/2010/
  6. számú ítéletével csalás bűntette miatt végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett 6 hónap börtönbüntetésre ítélte (ítélet
  7. oldal). A próbaidő
  8. február
  9. napjával telt volna le. A szabadságvesztés végrehajtását a Miskolci Járásbíróság a
  10. november
  11. napján jogerős 16.B.2139/2015/
  12. számú ítéletével elrendelte.
  13. Az irányadó tényállás I. pontja alapján a költségvetési csalás bűntettét az I. rendű terhelt tettesként
  14. augusztus
  15. és
  16. augusztus
  17. napjain követte el, amikor a képviseletére jogosult II. rendű terhelt által a cég 1 nevében kiállított fiktív számlákat felhasználva az I. rendű terhelt által képviselt cég 2 által elnyert - részben uniós költségvetésből, részben Magyarország költségvetéséből finanszírozott - pályázati összeg kifizetése iránti kérelmét benyújtotta. Az irányadó tényállás II. pontja alapján a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségét az I. rendű terhelt tettesként
  18. július 20.,
  19. október 20.,
  20. január
  21. és
  22. április
  23. napjain követte el, amikor a II. rendű terhelt által a cég 1 nevében kiállított fiktív számlákat a cég 2 könyvelésébe és általános forgalmi adó bevallásába beállította, s az adóbevallásokat a megjelölt napokon az adóhatósághoz benyújtotta. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség - az elsőfokú bírósághoz
  24. május 2án, a Kúriához első felterjesztéssel
  25. június 28-án, majd hiánypótló második felterjesztéssel
  26. november 21-én érkezett - Bf.148/2018/1-I. számú beadványában felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a II. rendű terhelt terhére a büntetőeljárásról szóló
  27. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
  28. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulatát megjelölve: a szabadságvesztés végrehajtásának törvénysértő felfüggesztése miatt, a végrehajtás felfüggesztésének mellőzése érdekében. [7] A felülvizsgálati indítvány szerint a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése törvénysértő, mert a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el [Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pont]. [8] A fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot nyilvános ülésen változtassa meg, s hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. Mellőzze a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését, a II. rendű terheltet a közügyek gyakorlásától is tiltsa el és állapítsa meg, hogy a II. rendű terhelt feltételes szabadságra legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható. Egyebekben pedig a megtámadott határozatot (a II. rendű terhelt tekintetében) „hagyja helyben" (helyesen: hatályában tartsa fenn). [9] A Legfőbb Ügyészség a BF.607/2018/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt annak indokaival egyetértve fenntartotta. [10] A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot tanácsülésen változtassa meg. Mellőzze a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését és a II. rendű terheltet közügyektől eltiltásra is ítélje. [11] A II. rendű terhelt és a Kúria által kirendelt védő nem tett észrevételt a főügyészség felülvizsgálati indítványára és a Legfőbb Ügyészség indítványára. [12] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [13]
  2. A büntetőeljárásról szóló
  3. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
  4. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el, kivéve, ha az ügyész a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Ebben az esetben az indítványról nyilvános ülésen határoz. A
(2)bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a tanács elnöke a tanácsülésre tartozó ügyben nyilvános ülést tűzhet ki. [14] Az új büntetőeljárási törvény szerint a Kúria a felülvizsgálati indítványt - a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel - tanácsülésen bírálja el [Be. 660. §
(1)bekezdés]. A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha
  1. a)a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza, vagy
  2. b)ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja [Be. 660. §
(2)bekezdés]. [15] A felülvizsgálati indítvány a II. rendű terhelt terhére irányul. A felülvizsgálati indítvány átvételét a II. rendű terhelt megtagadta, a kézbesítés tehát szabályszerű [Be. 132. §
(2)bekezdés a) pont]. A védő a felülvizsgálati indítvány részére
  1. december
  2. napján történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül, és azt követően sem indítványozta nyilvános ülés tartását. [16] A jelen ügyben a Kúria nem látott ésszerű okot arra, hogy eltérjen a főszabálytól, ezért tanácsülésen bírálta el a felülvizsgálati indítványt. [17]
  3. A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt [Be.
  4. §
(1)bekezdés]. Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni [Be. 652. §
(3)bekezdés]. [18] Az ügyész a
  1. október
  2. napján tartott másodfokú nyilvános ülésen nem volt jelen, és nincs adat a másodfokú ítélet ügyész általi átvételéről. A felülvizsgálati indítvány azonban
  3. május 2-án, tehát a jogerőre emelkedéstől számított hat hónapon belül megérkezett az elsőfokú bíróságoz, tehát joghatályos. [19]
  4. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk.
  5. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel [korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. b)pont]. [20] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. §
  2. a)pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását [Be. 649. §
(1)bekezdés c) pont]. [21] A felülvizsgálati indítvány - feltehetően elírással - hivatkozott a korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulatára, ami helyesen:
  2. fordulat, s az megegyezik a Be.
  3. §
(1)bekezdés c) pontjával. [22] A Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. [23] A felülvizsgálati indítvány a Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pont
  1. fordulatán alapul. [24] Az I.
  2. pontban rögzítettek szerint II. rendű terheltet a
  3. február
  4. napján jogerős ítélettel ítélték végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, így a próbaidő
  5. február
  6. napjával telt volna le. [25] A II. rendű terhelt mindkét és egyaránt szándékos bűncselekményt
  7. július
  8. és
  9. augusztus
  10. napjai között, egyaránt a
  11. február
  12. és
  13. február
  14. napjai között folyó próbaidő alatt követte el. [26] A felülvizsgálati indítványban állított törvénysértés tehát valóban megvalósult és az kizárólag a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésérre vonatkozó rendelkezés mellőzésével lehet kiküszöbölni. [27] A felülvizsgálati indítványában az ügyész - a Legfőbb Ügyészség által véglegesített formájában is - indítványt tett a II. rendű terhelt közügyektől eltiltásra ítélésére is. [28] Ezzel a Kúria nem értett egyet. [29] A felülvizsgálati indítvány a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését kifogásolta. [30] Márpedig a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot - a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [31] A megtámadott részt a szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztése, és a meghatározott ok az azt kizáró Btk. 86. §
(1)bekezdés
  1. fordulata. Ennélfogva a Kúria kizárólag abban a kérdésben dönthet, hogy törvénysértő-e a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, s ha igen, azt annak mellőzésével küszöbölheti ki. [32] A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen [Btk.
  2. §
(1)bekezdés]. [33] A közügyektől eltiltás kiszabásának két eleme (a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés ítélnek; méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen) az „és" kitétellel egyrészt összekapcsolt feltételrendszert alkot, másrészt a méltatlanság olyan törvényi fogalom, amely bírói értékelést igényel. Következésképpen a közügyektől eltiltás kiszabása az „el kell tiltani" megfogalmazás ellenére nem parancsoló jellegű, azaz nem eltérést nem engedő büntetési nem. [34] A szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének mellőzése mellett nincs is elengedhetetlenül szükség a II. rendű terhelt közügyektől eltiltásra ítélésére. [35] 4. A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] alapján a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést nem észlelt. Az indítvány és a döntés egyező elvi tartalma [36] A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése törvénysértő, ha a terhelt a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje alatt követi el. Záró rész [37] A kifejtettek értelmében a Kúria - a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott. A támadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta akként, hogy mellőzte a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést [Be. 662. §
(2)bekezdés c) pont]. [38] A Btk. 38. §
(1)bekezdés
  1. fordulata szerint határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ügydöntő határozatában megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját. A Kúria ezért - bár a Legfőbb Ügyészség az általa véglegesített felülvizsgálati indítványban erre nem tett indítványt - a törvény kötelező rendelkezése alapján kimondta, hogy a II. rendű terhelt feltételes szabadságra legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható [Btk.
  2. §
(2)bekezdés a) pont]. [39] Egyebekben a megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta [Be. 662. §
(1)bekezdés]. [40] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költséget a 32/2017. (XII.27.) IM rendelet 1. §
(2)bekezdésére figyelemmel a 7. §
(3)bekezdése alapján 15.000 forintban állapította meg, melyet a Be. 664. §
(1)bekezdés
  1. mondata alapján az állam visel. [41] A Be.
  2. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. Az ítélet ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A Kúria Bfv.II.1526/2018/
  3. számú végzése
  4. április
  5. napján jogerős és végrehajtható. Budapest,
  6. április
  7. napján. . Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.