A határozat elvi tartalma: A Kttv. 249.§
(1)bekezdése nem írja felül a Kttv. 63. §
(1)bekezdés c) pontját, így az alperes kellő alap nélkül állította, hogy önmagában a Kttv. 249. §
(1)bekezdésében rögzített tényállás megvalósulása elegendő a jogszerű felmentéshez. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.124/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Sipőczné dr. Tánczos Rita előadó bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: A felperes képviselője: Kulisityné dr. Juhász Mária ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Balla Ferenc ügyvéd A per tárgya: közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Egri Törvényszék 2.Mf.20.200/2015/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.59/2015/
- Rendelkező rész Kúria az Egri Törvényszék 2.Mf.20.200/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + 2700 (kétezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 650.520 (hatszázötvenezerötszázhúsz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A Indokolás Tényállás [1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes
- december 3-ától jegyző munkakörben állt közszolgálati jogviszonyban a H. Polgármesteri Hivatallal, illetve annak jogelődjével. A H. Kormányhivatal kormánymegbízottja
- december 31-én kelt határozatával
- január 1-jével kezdődő hatállyal kijelölte H. város és T. községet, mint közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket, egyúttal a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást pótolta. Határozatában többek között rendelkezett arról, hogy a közös önkormányzati hivatal székhely települése H. város és a hivatal székhelyén egy fő jegyző működik. H. város Önkormányzati Képviselő-testülete
- január 13-án megtartott ülésén ... számú önkormányzati határozatában elfogadta a H. Polgármesteri Hivatal megszüntető okiratát és felhatalmazta a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. A végrehajtásért felelős személyként a felperes, mint címzetes főjegyző és a pénzügyi és vagyongazdálkodási iroda vezetője került megjelölésre. Ugyanezen az ülésen a képviselő-testület elfogadta az alperes alapító okiratát, felhatalmazta a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére és a végrehajtásért felelős személyként szintén a felperes és az irodavezető került kijelölésre. [2] H. Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatal megszüntető okiratának
- pontjában rögzítette, hogy a megszüntetés módja: jogutódlással, egyesítéssel, ezen belül összeolvadással történt. A
- pont rendelkezett arról, hogy a megszűnő költségvetési szerv alkalmazottainak továbbfoglalkoztatására a munkáltatói jogkör mindenkori gyakorlója, azaz a jegyző - a polgármester egyetértése mellett - minden egyes alkalmazott vonatkozásában egyedileg dönt azzal, hogy a szükséges munkáltatói intézkedéseket azonnal megteszi. Az átvételre kerülő alkalmazottak vonatkozásában a munkajogi jogok és kötelezettségek a jogutódlás időpontjában a H. Polgármesteri Hivatalról, mint jogelődről az alperesre, mint jogutódra szállnak át. [3] H. Város Önkormányzat Képviselő-testülete és T. Község Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott H. Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okirata
- pontjában rögzítette, hogy a jogelőd a H. Polgármesteri Hivatal. A
- pont értelmében a jegyző - pályázat alapján határozatlan időre történő - kinevezéséhez a polgármesterek lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges. [4] A Magyar Államkincstár ... Igazgatósága
- január 19-én kelt határozatával a H. Polgármesteri Hivatalt
- december
- megszűnési időponttal törölte nyilvántartásából. [5] Az alperesnél
- január 1-jétől jegyzőként a felperes járt el egyedül, feladatai ellátásában nem történt változás, intézkedett a köztisztviselők jogutódlással történő továbbfoglalkoztatása érdekében. Az alperes szervezeti és működési szabályzatának elfogadására 2015.január 29-én került sor. [6] H. Város polgármestere
- február 2-án kelt intézkedésével felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény (Kttv.)
- §
(1)bekezdése szerint a Kttv. 63. §
(2)bekezdés c) pontjára hivatkozva átszervezés okán. A felperes másnaptól nem végzett az alperesnél munkát. Az alperes a jegyzői munkakör betöltésére
- február 12-én írt ki pályázatot, amelynek alapján
- március 12-én új jegyző került kinevezésre. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [7] A felperes az alperesi intézkedést sérelmezve keresetet nyújtott be arra hivatkozva, hogy felmentése közlésekor az átszervezés jogcíme nem volt valós és okszerű, mivel ekkor a hivatkozott átszervezés már befejezett folyamat volt, munkaköre pedig nem szűnt meg, azt ő maga látta el. [8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy az intézkedések időbeli sorrendje a felmentési indok okszerűségét nem befolyásolja, az átszervezés folyamata, célszerűsége a munkáltató kompetenciájába esik, azt a bíróság nem vizsgálhatja. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [9] Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.59/2015/
- számú ítéletével megállapította, hogy a felperes köztisztviselői jogviszonyának megszüntetése jogellenes, ezért kötelezte az alperest 1.626.300 forint átalánykártérítés és 100.000 forint perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a Kttv.
- §
(1)bekezdés harmadik fordulata megvalósult, miszerint a közös önkormányzati hivatal megalakulása átszervezésnek minősül, és annak folyamatát, célszerűségét nem vizsgálta. Vizsgálandónak tartotta azonban, hogy az átszervezés a jegyzői munkakör megszűnését eredményezte-e vagy sem. Azt állapította meg, hogy a kormánymegbízott kijelölő határozata, valamint az alperes Alapító Okirata szerint az alperesnél a jegyzői munkakör nem szűnt meg, és azt a felperes volt jogosult és köteles ellátni. Az alperes nem bizonyította, hogy
- február 2-án vagy ezt követően a felmentésben hivatkozott átszervezés eredményeként a munkakörökben, a feladatokban változás következett volna be. A felmentés indoka akkor lett volna okszerű, amennyiben abból lehetett volna következtetni arra, hogy a munkáltatónál a felperes munkájára a továbbiakban nincs szükség, az alperes azonban jegyző nélkül nem működhet, amit a kormánymegbízott kijelölő határozata is rögzített. Az átszervezés eredményeként a jegyzői munkakör nem szűnt meg, kizárólag a munkakört betöltő személye változott, így a felmentés indoka részben nem valós és teljes egészében okszerűtlen. [10] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Egri Törvényszék 2.Mf.20.200/2015/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Határozatában kifejtette, hogy a H. Polgármesteri Hivatal megszűnése és a H. Közös Önkormányzati Hivatal alakulása olyan átszervezésnek minősült, amely alapján a közszolgálati jogviszony felmentéssel megszüntethető volt a Kttv.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerint. Erre csak akkor kerülhetett volna sor, ha átszervezés következtében a felperes munkaköre is megszűnt volna, erre azonban nem került sor. Kifejtette ezen túl a törvényszék, hogy átszervezés címén történő jogviszony megszüntetés esetén sem lehet eltekinteni nemcsak a valóság, hanem az okszerűség bizonyításától sem. Az átszervezés jogutódlással történt, és a jogutód alperesnél volt jegyzői munkakör is, melyet a felperes töltött be jogviszonya megszüntetéséig. Maga az alperes nem kezelte új jogviszonyként a felperes foglalkoztatását, hanem folyamatosnak tekintette azt. Értékelte a törvényszék azt a körülményt is, hogy a felmentés időpontjában az átszervezés folyamata már befejeződött. A munkáltató jogutódlással történő megszűnése a felmentést jóval megelőzően történt, az alperes a felperes tevékenységére a továbbiakban is igényt tartott, jogviszonyt megszüntető intézkedést nem tett. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, a felperes keresetét utasítsa el, és marasztalja a felperest a felmerült költségekben. Érvelése szerint a Kttv. 249. §
(1)bekezdésének második fordulatába foglalt feltételek maradéktalanul megvalósultak. A Kttv. 249. §
(1)bekezdése szerint az átszervezés megvalósulása esetén a felmentés törvényes lehetőség és nincs arra mód, hogy a jegyzői munkakör megszűnését kelljen vagy lehessen igazolni. Amennyiben a felmentés további feltétele az lenne, hogy a jegyzői munkához tartozó feladatok ellátásához szükséges munkakör ténylegesen szűnjön meg, az egyet jelentene azzal, hogy megszűntek a jegyzői feladatkörbe tartozó teendők, amely lehetetlen egy városi önkormányzatnál. Ezért állt rendelkezésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Kttv. 249. §
(1)bekezdése, mint hivatkozási ok a jogszerű felmentéshez. Amennyiben nem így kellene értelmezni az adott jogszabályi rendelkezést, úgy az tartalmilag kiüresedne, lehetetlen lenne alkalmazni. [12] Érvelése szerint nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az átszervezés egy folyamat volt, és a jogelődöt megszüntető okirat csak 2015.január 13-án, míg az új szervezet szervezeti és működési szabályzata január 29-én kelt. Ezek lebonyolítását követően került sor a felmentés közlésére. [13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a „felülvizsgálati kérelem elutasítását" és az alperes perköltségben való marasztalását. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felmentés kiadásakor a közszolgálati jogviszonyt megszüntető intézkedés nem felelt meg a felmentés indokaira vonatkozó törvényi előírásoknak, mert nem volt időszerű és okszerű. A közös önkormányzati hivatalt létesítő határozat meghozatalát követően a jogutód munkáltató tudtával és szándékával egyezően jegyzőként járt el, felelősként ő került megjelölésre és az átalakítási folyamatot követően került kibocsátásra a felmentő intézkedés. A Kúria döntése és annak jogi indokai [14] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. [15] A Kttv. 249. §
(1)bekezdése szerint amennyiben a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével közös önkormányzati hivatal alakul, az olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel a 63. §
(1)bekezdés c) pontja alapján szüntethető meg. A hivatkozott Kttv. 63. §
(1)bekezdés c) pontja alapján erre akkor kerülhet sor, ha átszervezés következtében a munkakör megszűnik. [16] Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a Kttv. 249. §
(1)bekezdésében rögzített feltétel megvalósult, miszerint a H. Polgármesteri Hivatal megszűnt és H. Város Önkormányzata, valamint T. Község Önkormányzata részvételével közös önkormányzati hivatal alakult 2015. január 1-jén. Ez a Kttv. 249. §
(1)bekezdése alapján olyan átszervezésnek minősül, amely alapján sor kerülhet a jegyző közszolgálati jogviszonyának megszüntetésére a Kttv. 63. §
(1)bekezdése c) pontja alapján. Megállapítható, hogy a jogalkotó a közös önkormányzati hivatal megalakulását olyan körülménynek tekintette, amely vonatkozásában nem kell lefolytatni a bizonyítási eljárást arra, hogy történt-e átszervezés vagy sem, azt maga a jogszabály állapította meg. [17] A törvény azonban nem minden további feltétel vizsgálata nélkül biztosít lehetőséget a korábbi hivatalban tevékenykedő jegyző jogviszonyának megszüntetésére, hanem rögzíti, hogy erre a Kttv. 63.§
(1)bekezdés c) pontjában előírt feltételek fennállta esetén kerülhet sor. Ezért a Kttv. 249.§
(1)bekezdése nem írja felül a Kttv. 63. §
(1)bekezdés c) pontját, így az alperes kellő alap nélkül állította felülvizsgálati kérelmében, hogy önmagában a Kttv. 249. §
(1)bekezdésében rögzített tényállás megvalósulása elegendő a jogszerű felmentéshez. [18] A Kttv. 63. §
(1)bekezdés c) pontja két feltétel együttes fennállta esetén biztosítja a lehetőséget a jogviszony megszüntetésére. Egyrészt meg kell vizsgálni, hogy történt-e hivatalban átszervezés, másrészt ennek következtében az érintett munkaköre megszűnt-e. Mivel a Kttv. 249. §
(1)bekezdése állapította meg, hogy az adott tényállás alapján átszervezés történt, a perbeli esetben azt kellett megvizsgálni, hogy a törvényben rögzített második feltétel megvalósult-e. [19] Közös önkormányzati hivatal alakulásakor nem marad fenn annyi jegyző munkakör, amennyi település az önkormányzati hivatalhoz tartozik. Az alperes azonban a perbeli esetben nem vitatta azt a tényt, hogy a közös önkormányzati hivatalt fenntartó másik önkormányzat, T. Község Önkormányzata
- december 31-e előtt és azt követően sem foglalkoztatott jegyző munkakörben senkit. H. Város Önkormányzat Képviselő-testülete a felperest és a pénzügyi és vagyongazdálkodási iroda vezetőjét jelölte meg az átalakulás felelős vezetőjeként, s a felperes
- januárjában változatlanul ellátta a jegyzői munkakört, feladatai ellátásában nem történt változás, munkaköre nem szűnt meg. [20] Az előbbiekből következően megállapítható tehát, hogy a felperes munkaköre nem szűnt meg, így a Kttv.
- §
(1)bekezdés szerinti együttes törvényi feltétel nem valósult meg, a felmentés indoka nem valós, így a felperes közszolgálati jogviszonyának megszüntetése jogellenes volt. [21] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában hatályában fenntartotta. a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján A döntés elvi tartalma [22] A Kttv. 249. §
(1)bekezdése nem írja felül a Kttv. 63. §
(1)bekezdés c) pontját. Ezért a Kttv. 249. §
(1)bekezdésében rögzített feltétel megvalósulása akkor ad alapot a jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséhez, ha ennek következtében az érintett munkaköre megszűnt. Záró rész [23] A pervesztes alperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárási költségét. [24] A felülvizsgálati eljárási illetéket az alperest az 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megillető teljes személyes illetékmentességre figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- szeptember
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző