A határozat elvi tartalma: Az érintett tájékoztatásának követelménye az adatkezelés megkezdése előtt terheli az adatkezelőt, ilyen kötelezettség az adatok továbbítása esetén az adatkezelőt nem terheli. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.248/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Kovács Gabriella Eszter ügyvéd Az alperes: Veszprémi Törvényszék Az alperes képviselője: Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya Beerné dr. Vörös Helga ügyintéző) A per tárgya: Személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.II.20.066/2017/5/I. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék P.20.709/2016/
- (ügyintéző: Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Egy, a perben nem álló újságíró
- augusztus 10-én - annak közlése mellett, hogy .. az .. elnöke - e-mailben kért tájékoztatást az Ajkai Járásbíróság elnökétől a 2.B.529/2013/57/II. számú jogerős ítéletről. Az alperes sajtótitkára a
- augusztus 29-ei keltű válaszában közölte az „..vádlott ellen" az Ajkai Járásbíróságon 2.B.529/
- számon folyamatban volt büntetőeljárásban a
- november 27-én meghozott elsőfokú ítélet rendelkező részének és tényállásának, valamint a másodfokú bíróság által megállapított pontosított tényállásnak és döntésnek a lényegét. A kereseti kérelem és ellenkérelem [2] A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperes azzal, hogy kiadta az Ajkai Járásbíróság 2.B.529/
- számú eljárásban hozott ítéletet, és a 2.B.398/
- számú eljárásban hozott első- és másodfokú határozatokat, valamint az újságíróval ismertette a tartás elmulasztása miatt indult eljárás lényegét, megsértette a személyes adatokhoz fűződő jogát. Kérte az alperes további jogsértéstől való eltiltását, valamint 600.000 forint sérelemdíj és kamatai megfizetésére kötelezését. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy az ítéletet és a felperes személyes adatait bárkivel is közölte volna. Álláspontja szerint az újságírói megkeresésre adott válasz a Be. 74/A. §
(1)bekezdésében és a
- évi CLXII. törvény (Bjt.)
- §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelt, jogsértést nem valósított meg a tájékoztatással. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és rendelkezett az eljárási költség és illeték viseléséről. Az elsőfokú bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az alperes az Ajkai Járásbíróság 2.B.529/2013. számú eljárásban hozott ítéletét és a 2.B.398/2013. számú eljárásban hozott első- és másodfokú határozatokat az alperes kiadta az újságírónak. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a Be. 74/A. §
(1)és
(3)bekezdései, a
- évi CLV. törvény
- §
- pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
- évi CLXII. törvény (Bjt.)
- §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel az alperes sajtótitkára jogszerűen adott tájékoztatást. A közölt adatok a felperes személyes adatainak minősültek. A sajtó részére biztosított tájékoztatáshoz fűződő érdek érvényesülése elsőbbséget élvez a magánszféra védelmével szemben, ugyanis lényegesen jelentősebb érdek fűződik ahhoz, hogy a jogerős elítélésekről a társadalom széles köre tudomást szerezzen, mint ahhoz, hogy a büntetőeljárásban született határozatok tartalmát az érintettek titokban tarthassák. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. XCII. törvény (Infotv.) 3. § 1., 2., 4. és 6. pontjaira utalva kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a Be. 74/A. §
(1)bekezdése a sajtó részére vonatkozó tájékoztatás adását nyilvánvalóan közérdekből rendeli el, így ezek az adatok az Infotv.
- §
- pontja szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülnek azzal, hogy az adatok hozzáférése a Be. 74/A. §-a szerinti rendben és célból történik. Ennek megfelelően az alperes eljárása nem ütközik az Infotv. rendelkezéseibe. [6] [7] [8] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és rendelkezett a másodfokú eljárási költség és illeték viseléséről. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével és jogi indokaival egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra kiemelte, hogy a minősített adat fogalmát nem az Infotv., hanem a
- évi CLV. törvény
- §
(1)bekezdése határozza meg, melyből következően a minősített adat nem azonosítható az Infotv.
- §
- pontja szerinti személyes adattal,
- pontja szerinti különleges adattal, és
- pontja szerinti bűnügyi személyes adattal. A Be. 74/A. §
(3)bekezdése alapján, miszerint a sajtó számára a felvilágosítást csak a minősített adatok védelme érdekében lehet megtagadni, nem volt akadálya a sajtó részére a tájékoztatás adásának. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §-a szerinti tájékoztatáshoz való jog a Be. 74/A. §-a és az Infotv. rendelkezéseinek egybevetéséből az következik, hogy nincs akadálya annak, hogy a bíróság a jogerősen lezárult büntetőeljárásról a sajtó részére anonimizált formában tájékoztatást adjon. Kétségtelen, hogy a jelen eljárásban az újságírói megkeresés és az arra adott tájékoztatás egybevetésével a felperes személye azonosítható volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában az alperes által anonimizált formált adott tájékoztatás jogszabálysértő. A felperes egyesületi elnökként olyan társadalmi szerepet vállalt, amelyre figyelemmel az egyesület tevékenységét, célját, valamint a felperes terhére rótt bűncselekmény jellegét egybevetve a felperes jogerős elítélése az Smtv.
- §-a alapján olyan közéleti ügynek minősül, amely a tájékoztatáshoz való jogra figyelemmel a nagyközönség számára is megismerhetővé válhat. A tájékoztatás adásához nem volt szükség a felperes írásbeli hozzájárulására. Az adott ügyben a Be. 74/A. §
(3)bekezdése, valamint az Smtv.
- §-a teremtette meg a társadalmi szerepet vállaló felperes esetében azt a jogszabályi hátteret, amely alapján az alperes adatközlése jogszerű volt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalma szerint annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helyt adás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint az eljárt bíróságok nem merítették ki teljesen a keresetet, mert nem vizsgálták, hogy az alperesnek a hozzájárulását kellett volna kérnie ahhoz, hogy a sajtónak kiadja a kért tájékoztatást. Az érintett jogait csak a jogszabályban írt feltételekkel lehet figyelmen kívül hagyni, amit az Infotv.
- §-ának rendelkezései tesznek lehetővé. Az alperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy az Infotv.
- §
(1)bekezdés a) pontjában,
(2)bekezdésében, 20. §
(1)bekezdésében és 21. §
(1)bekezdésében foglalt adatvédelmi szabályokat betartotta, vagyis mielőtt az adatait „megszerezte", a felperest, mint érintettet erről tájékoztatta, és a beleegyezését kérte. Ezzel a jogerős ítélet megsértette az Infotv. 22. §
(2)bekezdését. [10] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében tartalmilag azt sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok - jogszabályt sértve - nem vizsgálták az adatkezelés jogszerűségének alperest terhelő bizonyítása körében, hogy az alperes eleget-e az érintett előzetes tájékoztatási kötelezettségének. A felperes által hivatkozott Infotv. 20. §
(1)bekezdése szerint az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. Az Infotv. 21. §
(1)bekezdése a személyes adatok kezelése ellen való tiltakozás lehetőségének eseteit sorolja fel. E rendelkezések alapján tévesen hivatkozott arra a felperes, hogy az alperesnek a sajtó részére történő felvilágosítás adásához előzetesen a tájékoztatnia kellett volna és a „hozzájárulását" kellett volna kérnie. [13] Az Infotv. 20. §
(1)és
(2)bekezdései egyértelműen rendelkeznek arról hogy az érintett tájékoztatásának követelménye az adatkezelés „megkezdése előtt" terheli az adatkezelőt. Kétségtelen, hogy az Infotv.
- §
- pontja szerint az adatok továbbítása is az adatkezelés fogalmi körébe tartozik. Az Infotv.
- §-ában foglalt előzetes tájékoztatási kötelezettség azonban kizárólag az adatkezelés azon első mozzanatához kapcsolódik, amikor az adatkezelő a személyes adat birtokába jut. Az alperes a felperesnek az előtte indult büntetőeljárásban keletkezett személyes adatai kezelését az Infotv.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerint, az eljárására irányadó jogszabályi rendelkezések alapján kezdte meg. Ezt követően a további adatkezeléshez (adatok továbbításához) az alperest az Infotv. 20. §
(1)bekezdése alapján az adatkezeléssel érintett felperes tájékoztatásának kötelezettsége nem terhelte. Arra pedig helyesen mutatott rá a jogerős ítélet, hogy a Bjt. 44. §
(2)bekezdésének megfelelően a bíróság által megbízott személy a Be. 74/A. §
(1)és
(3)bekezdései szerint a felperes személyes adatait jogszerűen kezelte (továbbította), amikor a sajtó részére a felperessel szemben folyamatban volt büntetőeljárásról anonimizált formában tájékoztatást adott. [14] Mindezekre tekintettel jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a keresetet. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [15] Infotv.
- § Záró rész [16] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő