A határozat elvi tartalma: .A facebook internetes közösségi oldalon közzétett becsületcsorbító kifejezések a nagy nyilvánosság előtti elkövetést megalapozzák. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.5/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: rágalmazás vétsége és más bűncselekmény Terhelt(ek): III. rendű Első fok: Másodfok: Kiskőrösi Járásbíróság, 9.B.176/2016/9., ítélet, tárgyalás,
- június
- Kecskeméti Törvényszék, 3.Bf.308/2017/6., ítélet, nyilvános ülés,
- június
- Az indítvány előterjesztője: a III. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rágalmazás vétsége és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kiskőrösi Járásbíróság 9.B.176/2016/
- számú, illetve a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.308/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A III. rendű terheltet a Kiskőrösi Járásbíróság a
- június
- napján kihirdetett 9.B.176/2016/
- számú ítéletével becsületsértés vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés b) pont] miatt megrovásban részesítette, míg az ellene társtettesként elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- június
- napján meghozott 3.Bf.308/2017/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet járulékos kérdésben megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt terjesztett elő védője útján felülvizsgálati indítványt, törvénysértőnek tartva az elítélését. Álláspontja szerint tévesen jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy az ügyben beazonosítható a sértett személye, az erre vonatkozó bizonyítás egyoldalú volt, a tanúk a magánvádló érdekkörébe tartozóak voltak. Emiatt az ítélet felderítetlen, megalapozatlan. Mindezek alapján elsődlegesen azt indítványozta, hogy a Kúria változtassa meg a megtámadott határozatokat és hozzon a törvénynek megfelelő döntést, amennyiben ez nem lehetséges, másodlagosan az ítéletek hatályon kívül helyezésére és új eljárás lefolytatására tett indítványt. A magánvádló és jogi képviselője észrevételében a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és elutasítását kérte. III. [6] [7] [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be.
- §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [9] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be.
- §
(2)bekezdés]. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [10] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [11] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítvány - a
(3)-
(4)bekezdésében meghatározott kivétellel - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [12] A korábbi Be. 173. §
(1)bekezdése alapján magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás és a magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni. A
(3)bekezdés értelmében a magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. [13] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a III. rendű terhelt
- augusztus
- napján tette közzé facebook oldalán a sértett becsületének csorbítására alkalmas bejegyzéseit, melyekről a sértett
- szeptember
- napján szerzett tudomást, magánindítványát pedig a rendőrkapitánysághoz
- október
- napján érkezett feljelentésében terjesztette elő. Ekként a magánindítvány előterjesztése törvényes határidőn belül történt, eljárási szabálysértés sem ennek kapcsán, sem más hivatalból vizsgálandó okból nem merült fel. [14] A jogerős és felülvizsgálatban irányadó tényállásban megállapított azon kifejezések, mely szerint a sértett „városunk seggén egy gennyes tályog", továbbá „nyomoronc", tényállásszerűek, a sértett becsületének csorbítására alkalmasak, azaz kimerítik a becsületsértés vétsége bűncselekményének törvényi tényállását. [15] Nem kétséges, hogy a facebook internetes közösségi oldalon közzétett becsületcsorbító kifejezések a nagy nyilvánosság előtti elkövetést megalapozzák, a bíróságok törvényesen minősítették a terhelt cselekményét a Btk.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerinti becsületsértés vétségének. [16] A jogerős tényállás szerint úgy a III. rendű terhelt mint elkövető személye, miként a magánvádló mint sértett személye egyértelműen meghatározott volt, a bíróság mérlegelésének megfelelő. [17] Következésképpen amikor a III. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványban a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét vitatta, megalapozatlannak, felderítetlennek tartva a tényállást, további bizonyítás felvételét indítványozva, valójában eltérő tényállás megállapítását célozta, a jogerős ítéleti tényállást támadta. Ennek lehetőségét felülvizsgálatban a törvény kizárja. [18] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. IV. [19] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [20] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- április
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző