Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.164/2008/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Stenglné dr. Horváth Ágnes ügyvéd (7621 Pécs, Munkácsy M. u. 9.) által képviselt I.rendű felperes neve I. r., III.rendű felperes neve II. r., IV.rendű felperes neve III. r., V.rendű felperes neve IV. r., VI.rendű felperes neve V. r. és VI. rendű felperes neve VI. r. (felperesek címe) felpereseknek,- a dr. Horváth Balázs ügyvéd (7621 Pécs, Rákóczi út 39/D.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen haszonbérleti szerződés felmondása érvényességének megállapítása iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság
- február
- napján kelt 8.P.21.574/2007/
- számú részítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő részítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 400.000 (négyszázezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az állami adóhatóság felhívására - 900.000 (kilencszázezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által - a részítélettel elbírált körben - megállapított tényállás szerint a felperesek, valamint jogelődjük, P. Gy. Gy., mint haszonbérbeadók és az alperes, mint haszonbérlő között
- június
- napján haszonbérleti szerződés jött létre a felperesek tulajdonában álló T., E., K. és B. községek közigazgatási területén található, összesen 868,4562 ha nagyságú, mezőgazdasági ingatlanok tárgyában. A haszonbérleti díj mértékét a szerződő felek 540,- Ft/AK összegben határozták meg, megfizetésére a haszonbérlő minden év december
- napjáig volt köteles. A haszonbérleti szerződés 5 + 5 éves időtartamra jött létre, melyet a felek
- július
- napján módosítottak, és a haszonbérlet határozott idejét
- december
- napjáig meghosszabbították, és a haszonbér évi összegét 27.000,- Ft/ha-ra felemelték. A
- évre járó haszonbér teljes összege 23.448.317,- Ft lett volna, amelyből az alperes
- október
- napjáig összesen 6.000.000,- Ft-ot fizetett meg.
- évre haszonbért nem fizetett. A felperesek a perbeli jogi képviselőjük útján
- október
- napján felszólították az alperest hogy az elmaradt
- évi haszonbért 8 napon belül fizesse meg. Az alperes a
- október
- napján kelt levelében arra hivatkozott, hogy korábban a haszonbérleti díjakat teljesítette és a kötelezettségének a későbbiekben is eleget fog tenni „a viszonyoknak megfelelően". A továbbiakban azt írta, hogy „az ön által hivatkozott haszonbérleti szerződéssel kapcsolatban ezúton kérem a szerződésben foglaltak szerint és a Ptk. szerinti haszonbérleti díj mérséklését, illetve a fizetési halasztás tudomásulvételét az évszázados aszályra való tekintettel is". A felperesek az alperes díjmérséklés iránti kérelmét nem fogadták el, figyelemmel arra, hogy a
- év nem volt aszályos. Újabb felszólításukban
- november
- napjáig biztosítottak határidőt az alperes számára a haszonbér megfizetésére, és egyben tájékoztatták arról, hogy annak elmaradása esetén a haszonbérleti szerződést fel fogják mondani. Az alperes a felszólításra nem válaszolt, a felperesek jogi képviselőjük útján a
- december 12-én kelt levelükben a haszonbérleti szerződést felmondták. A felmondást az alperes
- december
- napján vette át, de azt nem vette tudomásul. A felperesek
- december
- napján terjesztettek elő keresetet a Baranya Megyei Bíróságon, amelyben az alperessel kötött haszonbérleti szerződés felmondása érvényességének a megállapítását és - kiegészített keresetükben - az alperesnek 40.896.634,- Ft és járulékai haszonbér megfizetésére való kötelezését kérték. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen azzal védekezett, hogy a Pp. 157.§-ának a) pontja alapján a per megszüntetésének lenne helye, mert a keresetet nem a jogszabályban erre feljogosított személy indította. Érdemi ellenkérelmében a
- évre járó haszonbér elengedését, másodlagosan annak 50%-os mérséklését kérte a
- évi belvízkárra való hivatkozással. Bejelentette, hogy a felperesek 2008-tól a haszonbérelt földek művelését akadályozzák, ezért a haszonbérleti szerződés módosításában biztosított jogával élve 14.000.000,- Ft ellenkövetelést beszámítási kifogás útján kíván érvényesíteni. Az elsőfokú bíróság részítéletével megállapította, hogy a peres felek között
- június
- napján létrejött haszonbérleti szerződésnek a bérbeadók által
- december
- napján történt felmondása érvényes. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felmondás időpontjában az alperes a
- évre járó haszonbér közel 75%-ával tartozott, és a felperesek felszólítására az alperes csupán a haszonbér mérséklését, illetőleg további fizetési halasztást kért. A felperesek által biztosított további határidő ellenére a fizetési kötelezettségének az alperes nem tett eleget, ezért a felperesek a Ptk. 457.§-ának
(3)bekezdése szerinti megfelelő határidőben előterjesztették a felmondás érvényességének megállapítása iránti keresetüket, amely alapos. Megállapította az elsőfokú bíróság azt is, hogy az alperes jogosult - akár a jelen perben is - a haszonbér mérséklése iránt igényt előterjeszteni, azonban a felperesek fizetési felszólításának közlésekor sem a haszonbérleti díj elengedése, sem mérséklése iránt kérelmet nem terjesztett elő, és a válaszában sem állította, hogy nincs haszonbér tartozása, ezért a felperesek jogszerűen gyakorolhatták a felmondási jogukat. Az elsőfokú bíróság részítélete ellen, annak megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása érdekében, az alperes fellebbezett. Fellebbezésében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperesek nevében közölt felmondás nem jogosulttól származott, illetőleg F. Gy. jogosultsága nem állapítható meg a perbeli ingatlanokkal kapcsolatos képviselet és perindítás vonatkozásában sem, így az sem állapítható meg, hogy az eljáró ügyvéd megfelelő meghatalmazással rendelkezett-e. Hivatkozott arra is, hogy a kereset előterjesztésekor a Ptk.-ban számára biztosított három napos nyilatkozattételi határidő még nem telt el, ezért a felperesek keresete időelőtti. Hivatkozott arra is, hogy a felperesek által követelt összegű haszonbérrel nem tartozik, ezen túlmenően pedig a felperesek akadályozták őt a perbeli ingatlanok birtoklásában, továbbá a szerződésmódosításban számára biztosított 14.000.000,- Ft beszámításával a tartozása lényegesen alacsonyabb a felperesek által követelt összegnél, ezért a felperesek olyan követelésre alapítottan éltek az azonnali hatályú felmondás jogával, amely nem a felek között létrejött megállapodás rendelkezésein alapul. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság részítéletének helybenhagyását kérték. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást - a részítélettel elbírált keresetre vonatkozóan helyesen állapította meg, és abból helyes következtetést levonva, az irányadó anyagi jogszabályoknak megfelelő, helyes érdemi döntést hozott. A másodfokú bíróság a másodfokú eljárásban csatolt ügyvédi meghatalmazások alapján kiegészíti a tényállást azzal, hogy valamennyi felperes sajátkezű aláírásával ellátott ügyvédi meghatalmazást adott a felperesek nevében eddig is eljáró jogi képviselő részére, amelyben a jogi képviselő eddigi eljárását jóváhagyták, s a meghatalmazás kiterjed a haszonbérleti szerződés felmondása érvényességének megállapításával, illetve a haszonbér megfizetésével kapcsolatos követelés érvényesítésére is. A kiegészített tényállásra tekintettel az alperes fellebbezésének első pontja lényegében tárgyát vesztette, azonban F. Gy. képviseleti jogának kifogásolására irányuló fellebbezési érvelés ettől függetlenül is alaptalan volt. A keresetlevélhez csatolt, 2003. december 25-én kelt „megbízási, meghatalmazási szerződés" címmel ellátott, a felperesek által is aláírt okirat szerint azzal „bízták meg" a felperesek F. Gy., hogy a magyarországi ingatlanaik (közöttük 2200 ha termőföld) „ügyvivői, gondnoki teendőit teljhatalmúlag … ellássa". Ez a „teljhatalmú megbízás" kiterjed ezen ingatlanok tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházására is, az ingatlanokkal kapcsolatos „jogi" intézkedésre, és a hatóságok előtti képviseletre is. Ez az okirat megfelel a Ptk. 222-223.§-ai szerinti meghatalmazásnak, amellyel a felperesek a magyarországi termőföld ingatlanaikkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére kiterjedő képviseleti jogot létesítettek F. Gy. javára. E meghatalmazásnál fogva F. Gy. gyakorolta a felperesek nevében, az ő javukra az ingatlanok feletti rendelkezési jogot, amely a haszonbérbeadásra és az ilyen szerződés felmondására, sőt ezen túl az ingatlanok tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházására is kiterjed. A Ptk. 219.§-ának
(1)bekezdése alapján ezért F. Gy. jogosult volt a haszonbér megfizetésére felhívó, a fizetésre halasztást adó és a haszonbérletet azonnali hatállyal felmondó jognyilatkozatok megtételére. Ezt a jogát ügyvéd útján is gyakorolhatta, mert képviseleti joga kiterjedt arra is, hogy a jogi ügyek intézésére ügyvédnek adjon meghatalmazást, így kiterjedt arra is, hogy a felperesek perbeli képviseletére ügyvédnek adjon meghatalmazást. Téves ezért az alperesnek a képviseleti jog hiányára való hivatkozása. Alaptalanul állította a fellebbezésében az alperes azt is, hogy a felperesek követelése időelőtti. A Ptk. 457.§-ának
(3)bekezdése értelmében, ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbe adó további nyolc napon belül bírósághoz fordulhat. Az alperes szerint időelőtti a perindítás, mert a felperesek a háromnapos határidő lejárta előtt, annak utolsó napján nyújtották be a keresetlevelüket. Ez a körülmény azonban nem eredményezheti a per megszüntetését a Pp. 157.§-ának a) pontja és a 130.§-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján. Nem kétséges ugyanis, hogy az alperes a háromnapos határidőn belül, sőt azóta sem vette tudomásul a felmondást, ezért a Pp. 158.§-ának
(3)bekezdésében foglaltakra tekintettel az idő előtt indított pert megszüntetni nem lehet. A felperesek a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását a Ptk. 457.§-a
(2)bekezdésének c) pontjára alapították, mert az alperes a haszonbért a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizette meg. Az azonnali hatályú felmondás jogszabályi feltételeinek a felmondás közlésekor kell fennállniuk. Ebből következően a felmondás érvényességének vizsgálatakor annak van jelentősége, hogy a felmondásban közölt ok ebben az időben fennállt-e, azaz az alperesnek volt-e haszonbér tartozása. Az alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a beszámítási kifogására tekintettel a felperesek által követeltnél lényegesen alacsonyabb összegű haszonbértartozása áll fenn. Az alperes azonban a beszámítási kifogását csak a perben érvényesítette, márpedig a Ptk. 296.§-a szerinti beszámítás a jogosulttal való közléskor szünteti meg a beszámítás erejéig a kötelezettséget. Ebből következően a rendkívüli felmondás közlésekor - a fellebbezésben már az alperes által sem vitatottan - állt fenn lejárt haszonbértartozása az alperesnek. A fent kifejtettekre tekintettel nincs jelentősége a felmondás érvényessége tekintetében annak sem, hogy a közlést (és a perindítást) követően a felperesek jogosultak voltak-e a földeket másnak haszonbérbe adni, és ezzel akadályozták-e az alperest a haszonbérelt földek használatában és, hogy ez az akadályozás keletkeztetett-e olyan követelést az alperes javára, amely alkalmas a haszonbértartozásba való beszámításra. Helyesen állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy a jogszabályi feltételek megvalósulása miatt a felperesek által közölt azonnali hatályú felmondás érvényes. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság részítéletét - a Pp. 213.§-ának
(2)bekezdése szerint részítélettel - a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles a felperesek másodfokú perköltségét megfizetni. A felpereseket képviselő ügyvéd munkadíjának összegét az ítélőtábla a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§-ának
(2)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. A Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles az alperes megfizetni az államnak a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket is. Pécs,
- július
- Dr. Veszeley József s.k. a tanács elnöke, Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ildikó s.k. bíró