A határozat elvi tartalma: I.Az elővásárlásra jogosult joga megsértésére hivatkozással nem kérheti alappal a szerződés érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását. II.A megkötött adásvételi szerződésben a vevő helyébe csak az elővásárlásra jogosultak sorrendjében előrébb álló elővásárlásra jogosult léphet, azaz aki a szerződéses vevőt megelőző ranghelyen gyakorolta elővásárlási jogát. Kizárólag a szerződéses vevőt az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőző elővásárlási joggyakorlók versenyezhetnek egymással azért, hogy közülük ki lép az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe, ki közülük a sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult. 2013. V. Tv. 223. § 2013. CXXII. Tv. 18. § 2013. CXXII. Tv. 22. §
(2)262/
- (XI.17.) Korm r.
- §
(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.21.209/2018/
- A tanács tagjai: . Kollár Márta a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Puskás Péter bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Gyulai Iván ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: . Varga István ügyvéd A II. rendű alperes képviselője: . Stiptáné dr. Csontos Mária ügyvéd A per tárgya: szerződés hatálytalansága A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 3.Pf.22.797/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Járásbíróság 1.P.20.191/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesek részére személyenként 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes a h-i 056/9 hrsz.-ú szántó földrészlet tulajdonában álló 6219/27605 tulajdoni hányadára nyilvános árverést követően
- szeptember 16-án adásvételi szerződést 4.000.000 forint vételáron a II. rendű alperessel kötött, aki a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.)
- §
(1)bekezdés e) és a
(4)bekezdés a) pont alapján elővásárlásra jogosult. A szerződésre a felperes elfogadó jognyilatkozatot tett, mint az Fftv. 18. §
(1)bekezdés e), a
(4)bekezdés
- a)és
- b)pont alapján is elővásárlásra jogosult. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes a keresetében kérte megállapítani az alperesek által kötött adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságát, a szerződés közte és az I. rendű alperes közötti létrejöttét. Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, arra is hivatkozással, hogy a felperes az igényérvényesítési határidőt elmulasztotta. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:223. §, 6:24. §
(1),
(2)bekezdése felhívásával megállapította, hogy a felperes az igényét határidőben érvényesítette. Az elfogadó nyilatkozatában megjelölt a Fftv. 18. §
(4)bekezdés b) pont szerinti, fiatal földműves minőségének nem tulajdonított a felek közötti sorrendet befolyásoló jelentőséget. Álláspontja szerint az azonos ranghelyen elővásárlásra jogosultak közül az I. rendű alperes választhatott szerződő felet. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben, a keresetet elutasító rendelkezését érintően helybenhagyta. Az indokolásában rögzítette, hogy a keresetindítási határidő megtartottságát azt érintő fellebbezés hiányában nem vizsgálta. Azzal egyetértett, hogy a felperes és a II. rendű alperes elővásárlásra azonos - az Fftv. 18. §
(1)bekezdés e) és a
(4)bekezdés a) pont szerinti ranghelyen jogosult. Az, hogy a felperes az Fftv. 18. §
(4)bekezdés b) pont szerinti feltételeknek is megfelel, számára a jogerős ítélet szerint sem jelent többletjogosultságot. A ranghely azonossága esetén az Fftv. 22. §
(2)bekezdés irányadó. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 28. §
(2)bekezdés alapján sorsolást a tulajdonos választása hiányában kell tartani. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatásával a kereseti kérelmének helyt adó, másodlagosan az alperesek semmis adásvételi szerződése folytán az eredeti állapotot helyreállító határozat hozatalát kérte. Fenntartotta a fellebbezésében előadottakat. Megsértett jogszabályhelyként megjelölte az Fftv. 18. §
(4), 22. §
(2), 262/
- (XI. 17.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdését, a Ptk. 6:
- §-át, a Pp.
- §
(3)bekezdését, valamint az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)és a XXVIII. cikk
(7)bekezdését. A jogszabálysértést e rendelkezések téves értelmezésével és alkalmazásával indokolta. Álláspontja szerint az, hogy fiatal földműves, elsőbbséget jelentett a számára, másrészt azonos ranghely esetén a szerződő felet sorsolással kellett volna kiválasztani, harmadrészt a másodfokú bíróságnak hivatalból kellett volna észleni az alperesek szerződésének a semmisségét a sorsolásra vonatkozó jogszabály megsértése, megkerülése miatt. Az alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozták. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes a másodlagos felülvizsgálati kérelmében az adásvételi szerződés semmisségéra hivatkozással az eredeti állapotot helyreállító határozat hozatalát nem kérhette, mert a perben a Ptk. 6:223. §
(2)bekezdés alapján a szerződés hatálytalanságából eredő igényt érvényesített. A Kúria a Pfv.VI.20.558/2018/
- számú határozatában már rámutatott arra, hogy az elővásárlási jog az adásvételhez kötődő, ún. alakító jogként arra biztosít lehetőséget, hogy a jogosult a vevő helyébe lépjen, az adásvételi szerződés a saját javára hatályosuljon. A hatálytalansági keresettel annak bírósági megállapítása érhető el, hogy az alperesek által kötött létrejött, érvényes, csupán az elővásárlásra jogosultak joggyakorlásától függő hatályú - szerződés relatíve, a felperessel szemben hatálytalan, mert az elővásárlásra jogosultak sorrendjében a szerződéses vevőt megelőző ranghelyen az elővásárlási jogát határidőben gyakorolta, ennek folytán a keresettel támadott szerződésben az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe belépett [Fftv.
- §
(1)-
(2)bekezdés]. A Kúria utalt rá, hogy az 1/
- Polgári jogegységi határozat
- pontjában az új Ptk. alapján elbírálandó ügyekben is megfelelően irányadónak tekintett 2/
- (VI. 24.) PK vélemény
- pontja és az ahhoz fűzött indokolás szerint az elővásárlásra jogosultnak egy sajátos megállapítási keresetet kell előterjesztenie, amely két részből áll: egyrészt kérnie kell annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, másrészt annak megállapítását is, hogy ennek folytán az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre. A felperes ennek megfelelően terjesztette elő a hatálytalansági keresetét és azzal megegyező tartalmú fellebbezési kérelmét, erről dönthettek a perben eljárt bíróságok. A felülvizsgálati eljárás tárgya pedig a jogerős ítélet, amely csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt [BH
- 232.]. A felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya, nem lehet hivatkozni [EBH
- 653., BH
- BH
- EBH
- 653.]. Ezért a felülvizsgálati kérelemnek az adásvételi szerződés hatálytalanságát meghaladó hivatkozásai nem képezhették a Kúria felülvizsgálatának tárgyát. [10] A felülvizsgálat a rendes jogorvoslat (fellebbezés) alapján hozott jogerős bírósági határozat anyagi jogi és/vagy eljárásjogi hibájának az orvoslására szolgáló rendkívüli jogorvoslat. A Pp.
- §
(2), 272. §
(2)és a 275. §
(1)bekezdése értelmében a felperes a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérhette jogszabálysértésre hivatkozással. Ebből következően a Kúria nem tekintette a felülvizsgálati kérelem tartalmának a felperesnek az eljárás korábbi szakaszaiban, nyilvánvalóan nem a jogerős ítélet jogszabálysértő volta alátámasztására felhozott érveit, így a fellebbezésében előadottakat sem, ezért azokat nem is vizsgálta [BH2018. 113.]. A Kúria a felülvizsgálati kérelem Alaptörvény sérelmét állító tartalma kapcsán rámutat arra, hogy Magyarország Alaptörvénye több rendelkezésében, a C) cikk
(3), R) cikk
(2), T) cikk
(1)bekezdésében következetesen külön nevesíti az R) cikk
(1)bekezdésben a jogrendszer alapjaként definiált Alaptörvényt és a T) cikk
(1)bekezdésben taxatíve felsorolt jogszabályokat. A 24. cikk
(1)bekezdés értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alkotmánybíróság, ennek megfelelően a
(2)bekezdés d) pont a hatáskörébe utalja a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangjának a felülvizsgálatát. Az Alkotmánybíróságról szóló
- évi CLI. törvény
- § alapján az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. [11] Az alperesek által kötött adásvételi szerződés a Kúria álláspontja szerint sem sérti a felperes elővásárlási jogát. Az elővásárlási joggyakorló felperes számára az, hogy fiatal földműves, az elővásárlásra jogosultak sorrendjében a szerződéses vevőt megelőző ranghelyet nem biztosít. A szerződéses vevő és az elővásárlási joggyakorló egyaránt a Fftv.
- §
(1)bekezdés e) pontja alapján jogosult elővásárlásra, azaz a sorrend azonos ranghelyén. A Fftv. 18. §
(4)bekezdése értelmében a jogosulti csoportjukon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendjében az első a családi gazdálkodó (illetve a gazdálkodó család tagja), akit nem előzhet meg a sorrendben hátrébb álló fiatal földműves. Azaz a szerződéses vevő II. rendű alperes és a elővásárlási joggyakorló felperes azonos ranghelyen áll az elővásárlásra jogosultak sorrendjében. A Kúria jogi álláspontja abban tér el a jogerős ítéletben kifejtettektől, hogy a Kúria szerint ez a helyzet nem teremtett az eladó tulajdonos számára sem a Fftv. 22. §
(2)bekezdés szerinti „választási", sem a 262/
- (XI. 17.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdés szerinti „sorsolási" helyzetet. Ugyanis a megkötött adás-vételi szerződésben a vevő helyébe csak az elővásárlásra jogosultak sorrendjében előrébb álló elővásárlásra jogosult léphet, azaz aki a szerződéses vevőt megelőző ranghelyen fennálló elővásárlási jogot érvényesít. Ennek érdekében rendelkezik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 13. §
(3)bekezdése úgy, hogy az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e, a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. Az adásvételi szerződésben a vevő oldalán személycsere feltétele, hogy a szerződésre elfogadó nyilatkozatot az elővásárlásra jogosultak sorrendjében a vevőtől előrébb álló elővásárlásra jogosult tegyen. A Fftv. 22. §
(2)bekezdés szerinti „választási", és a 262/
- (XI. 17.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdés szerinti „sorsolási" helyzet törvényi tényállásának lényeges eleme a „több elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozata". Kizárólag a szerződéses vevőt az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőző elővásárlási joggyakorlók versenghetnek egymással azért, hogy közülük ki léphet az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe: ki közülük a sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult. A perbeli esetben pedig erről nincs szó: a tulajdonos eladó nem került a felülvizsgálati kérelemben megsértettként megjelölt két jogszabályhely által szabályozott helyzetbe. Miután az adásvételi szerződésre elfogadó nyilatkozatot tett felperes az elővásárlásra jogosultak sorrendjében a szerződéses vevőt nem előzi meg, az alperesek által kötött szerződés nem az elővásárlási joga megszegésével kötött szerződés, így az a Ptk. 6:223. §
(1)bekezdés alapján a felperessel szemben nem hatálytalan, a
(2)bekezdés alapján a hatálytalanságból eredő igényeket a perben nem érvényesíthetett. [12] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A felperes a Pp. 270. §
(1), a 78. §
(1)bekezdés alapján köteles az alperesek ügyvédi munkadíjból álló, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)-
(6)bekezdés alapján, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban és személyenként meghatározott felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [15] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pont zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző