Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.36/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év július hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: Az alárendeltek jelenlétében elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntette miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- év október hó
- napján kihirdetett Kb.III.223/2006/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 300 (háromszáz) napi tétel, napi tételenként 300,- (háromszáz) forint pénzbüntetésre enyhíti. A 90.000,- (kilencvenezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ebben az esetben egy napi tétel összegének a helyébe egy napi szabadságvesztés lép. A pénzmellékbüntetés alkalmazására és az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- október
- napján kihirdetett Kb.III.223/2006/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki alárendeltek jelenlétében elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntettében, ezért 1 évi börtönbüntetésre, 50.000.-Ft pénzmellékbüntetésre és 2 évre az őrmesteri rendfokozatba történő visszavetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, a vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, valamint kötelezte az eljárás során felmerült 3.000.-Ft bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a katonai mellékbüntetés súlyosítása, lefokozás kiszabása érdekében. A vádlott irányának megjelölése nélkül, védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.36/
- számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést visszavonta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében rögzített bűnösségi körülmények köréből mellőzze a büntetlen előéletre utalást, az első fokú ítélet indokolása
- oldal
- bekezdés utolsó sorát helyesbítse oly módon, hogy a büntetőjog ellenes magatartás kifejezés helyére a büntető anyagi jogba ütköző magatartás kerüljön. Egyébként az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében fellebbezését kizárólag enyhítés érdekében bejelentett fellebbezésként tartotta fenn. Kifejtette azon álláspontját, hogy a védencének magatartása csak "kakaskodásnak" tekinthető, eltúlzottak vele szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott fő, és mellékbüntetések, ezért pénzfőbüntetés és katonai mellékbüntetés kiszabására tett indítványt. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a másodfokú ügyészi átiratban rögzített indítványt tartotta fenn, indítványozta az első fokú ítélet helybenhagyását. A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy megbánta a cselekményét. A bejelentett vádlotti és védői fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a katonai tanács ítélete megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg, ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, az eljárási szabályokat betartotta és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, a nyomozás során tett vallomásában felelősségét nem ismerte el. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott védekezésével szemben a tényállást a kihallgatott tanúk vallomása, valamint a rendelkezésre álló okiratok alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítélete 3. oldal 5. bekezdésétől a 6. oldal 3. bekezdéséig igen részletesen megindokolta a tényállás megállapításával kapcsolatban kialakított álláspontját, és megfelelő magyarázatát adta, hogy a vádlottnak a felelősségét tagadó vallomásával szemben mely bizonyítékokat és miért fogadott el a tényállás alapjául. A katonai tanács által megállapított tényállás mindenben mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottat a Btk.354.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés a./ pontja szerint minősülő alárendeltek jelenlétében elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntettében mondta bűnösnek. A vádlott védőjének az enyhítésre irányuló fellebbezése alapos. A katonai tanács ítéletében helytállóan tárta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető súlyosító és enyhítő körülményeket. Az elsőfokú bíróság az enyhítő körülményként értékelt büntetlen előélethez azt a magyarázatot fűzte, hogy a vádlott ez idáig nem került összeütközésbe a törvénnyel. Ilyen tartalmú értelmezés mellett pedig a másodfokú bíróság nem látta indokoltnak ezen enyhítő körülmény mellőzését. Megállapítható továbbá, hogy az elsőfokú bíróság az időmúlást enyhítő körülményként értékelte, azonban az első fokú ítélet meghozatala óta további időmúlás következett be, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést a Btk.87.§
(2)bekezdés e./ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával, a Btk.51.§-a alapján 300 napi tétel, napi tételenként 300 Ft pénzbüntetésre enyhítette. A napi tételek száma a cselekmény tárgyi súlyával arányos, míg a napi tételek összege igazodik a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz. A másodfokú bíróság a Btk. 52.§-a alapján rendelkezett a 90.000.-Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Figyelemmel arra, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta a szabadságvesztés helyett enyhítésként pénzfőbüntetést szabott ki, ezért az első fokú ítéletben a pénzmellékbüntetés alkalmazására, valamint az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezések okafogyottá váltak, ezért azokat a másodfokú bíróság mellőzte. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott cselekménye a rendfokozat tekintélyének sérelmével járt, azonban a cselekmény nem olyan súlyú, hogy lefokozás lenne szükséges, ezért helyesen döntött, amikor a vádlottat rendfokozatba visszavetés katonai mellékbüntetésre ítélte és annak tartamát is helyesen határozta meg. Tévedett azonban, amikor az ítélet indokolásában a katonai mellékbüntetés alapjaként a Btk.134.§
(1)és
(2)bekezdéseire hivatkozott. Ezen jogszabályra történő hivatkozást a másodfokú bíróság a Btk.133.§
(1)-
(3)bekezdésire helyesbíti. A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint az első másodfokú ítéletben írt fő- és mellékbüntetések együttesen megfelelően szolgálják a Btk.37.§-ában írt büntetési célokat, így a vádlottnak és védőjének az enyhítésre irányuló fellebbezései eredményre vezettek. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- július
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- július
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő