← Magyarország

Kfv.35307/2018/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A végrehajtható okirat hiányában az adózótól beszedett összeg után az adóhatóság kamat fizetésére kötelez. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.307/2018/

  1. A tanács tagjai: dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes A felperes képviselője: dr. Budai Béla ügyvéd Az alperes: Nemzeti Adó és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Az alperes képviselője: dr. Szép Orsolya jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  2. január
  3. napján kelt 16.K.32.794/2017/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  5. január
  6. napján kelt 16.K.32.794/2017/
  7. számú ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az adóhatóság a felperesnél
  8. évre pénzösszeg kiutalása előtti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján 101.145.000 Ft jogosulatlan igénylést, 18.268.000 adóhiányt, 59.706.000 Ft adóbírságot és 730.000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg (
  9. október 6-án jogerőre emelkedett határozat). [2] A felperes a határozat alapján fizetési kötelezettségét teljesítette, majd az általa indított közigazgatási perben a Pest Megyei Bíróság (
  10. szeptember 18-án jogerőre emelkedett 1.K.25.541/2006/
  11. számú ítéletével) a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot hatályon kívül helyezte és az adóhatóságot új eljárásra kötelezte. [3] A jogerős ítélet alapján az adóhatóság a felperes kérelmére az általa teljesített fenti összegeket (
  12. február 15.) 33.389.000 Ft késedelmi kamattal (
  13. február 18.) együtt visszautalta. [4] A megyei bíróság ítéletét a Legfelsőbb Bíróság a
  14. január 29-én hozott Kfv.I.35.044/2008/
  15. számú ítéletével - az 59.706.000 Ft adóbírságra vonatkozó rész kivételével hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. [5] Erre tekintettel az elsőfokú adóhatóság először a felperest a teljes kamatösszeg visszafizetésére kötelezte, majd - a másodfokú hatóság visszafizetésre kötelező elsőfokú határozatot megsemmisítő döntése folytán - azt a felperes adófolyószámláján előírta. A teljes kamatösszeg
  16. évben hatósági átutalás és átvezetés útján megtérült. [6] A felperes adófolyószámla helyesbítése iránti kérelmét elutasító döntés ellen indított közigazgatási perben hozott ítélet (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  17. március 5-én kelt 16.K.29.128/2013/2.) alapján az adóhatóság utóbb a felperes adófolyószámlájáról a tartozást törölte, majd az eredeti határozatban szereplő késedelmi pótlékra eső kamat összegét (5.067.000 Ft) részben kiutalta, illetve átvezette (
  18. május 22.), továbbá a fennmaradó 28.322.000 Ft kamat visszafizetésére kötelezte a felperest, azzal, hogy tényleges fizetési kötelezettsége nem keletkezett, mert az összeg már 2009-ben megtérült. (Ezt a határozatot a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  19. február 13-án hozott 16.K.33.819/2013/
  20. számú ítéletével hatályon kívül helyezte, de a jogerős ítéletet a Kúria a
  21. november 27-én kelt Kfv.I.35.318/2014/
  22. számú ítéletével hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.) [7] Még a visszafizetésről rendelkező elsőfokú határozat elleni fellebbezéssel párhuzamosan a felperes
  23. április 12-én 33.389.000 Ft és kamatai iránt kiutalási kérelmet terjesztett elő, amely tárgyában folyó eljárást a 28.322.000 Ft visszafizetésre kötelező határozat

(3474890555)jogerőre emelkedéséig az adóhatóság felfüggesztette, majd annak jogerőre emelkedését követően (2013. szeptember 10.) a határozatban szereplő összeget a felperes adófolyószámláján előírta, és a kiutalási kérelmet - 5.067.000 Ft-ot meghaladó részében elutasította
(2928146198). Az elutasító döntést a közigazgatási bíróság a határozat indokolásának módosításával jogszerűnek ítélte (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  1. augusztus 28-án kelt 26.K.32.407/2014/
  2. számú ítélete). [8] A felperes
  3. február 17-én előterjesztett újabb, ezúttal 28.322.000 Ft kiutalása és kamatai iránti kérelmet terjesztett elő. Az először adóhatóság a 59.706.000 Ft késedelmi pótlékra jutó kamat után további 804.000 Ft kamatot és 12.000 Ft késedelmi kamatot állapított meg, majd - miután a Kúria a Kfv.I.35.319/2014/
  4. számú ítéletében a visszafizetésre kötelező adóhatósági határozatot az elsőfokú bírósággal szemben jogszerűnek ítélte - a 28.322.000 Ft kiutalása tárgyában előterjesztett kérelmet elutasította. Ezen határozat jogerőre emelkedését követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adóés Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 28.322.000 Ft kamatai megállapítása tárgyában folyó eljárás felfüggesztését megszüntette, a
  5. április 7-én kelt határozatával a kérelmet elutasította. [9] A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  6. július 17-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [10] Határozatát az adózás rendjéről szóló
  7. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
  8. §
(3)bekezdésére, 135. §
(4)bekezdésére, 152. §
(2)bekezdésére, valamint 165. §
(1)és
(2)bekezdéseire alapította. [11] Indokolása szerint a felperes részére kiutalt kamat visszakövetelésére az alperes joga a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Kfv.I.35.044/2008/
  1. számú ítélete alapján
  2. január 29-én megnyílt, a felperes által az összeg csak
  3. augusztus és november között került visszafizetésre átvezetés révén, a Kúria döntése értelmében a visszafizetésre kötelező határozat jogszerű (Kfv.I.35.319/2014/6.), a felperes kamatigénye nem jogos. A kereseti kérelem [12] A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan az alperes új eljárásra kötelezését kérte. [13] Indokolása szerint az adófolyószámlája helyesbítése iránti kérelmét elutasító döntés ellen indított közigazgatási perben hozott ítéletben megállapítottak alapján (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  4. március 5-én kelt 16.K.29.128/2013/2.) a
  5. október 28-án végrehajtási átvezetéssel és
  6. október
  7. és
  8. napján hatósági átutalási kérelemmel - bevallás vagy végrehajtható okirat hiányában végrehajtás útján beszedett 33.389.000 Ft jogszerűtlen végrehajtás útján került az adóhatósághoz, ebből az összegből 28.322.000 Ft után az Art.
  9. §
(2)bekezdése értelmében részére kamat jár
  1. szeptember
  2. napjáig, mert annak ellenére, hogy az túlfizetésként szerepeltette a hatóság az adófolyószámláján, többszöri kérelmére sem utalta ki. [14] A kamat összegét 11.474.089 Ft összegben jelölte meg, továbbá igényelt a végrehajtott összegből a
  3. július 20-i esedékességű tartozására való átvezetés után további 1.232.000 Ft kamatot (összesen: 12.028.481 Ft). [15] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján, azonban kereseti számítás helyességét nem vitatta. Az elsőfokú ítélet [16] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az adóhatósági határozatokat megváltoztatta, a felperes részére 11.474.089 Ft kamatot állapított meg és kötelezte az alperest ennek kiutalására. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [17] Indokolása szerint az Art.
  4. §
(1)bekezdése szerinti végrehajtható okirat hiányában hatósági átutalási megbízással jogszerűtlenül beszedett 25.497.852 Ft után a felperes részére az Art. 152. §
(2)bekezdése alapján11.474.089 Ft kamat jár. A kamat összegét az alperes által nem vitatott felperesi számítás alapján határozta meg. A keresetet elutasító rendelkezését azzal indokolta, hogy a
  1. július 20-i esedékességű tartozás elszámolása - ilyen irányú alperesi rendelkezés hiányában - nem lehet a per tárgya. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet, valamint az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását, másodlagosan az adóhatóság új eljárásra történő utasítását kérte. [19] Hivatkozása szerint a kamat jogi természetét tekintve polgári jogi természetű - még ha a tőke adókötelezettségből is származik- -, járulékos jellege folytán az idegen pénz használatához kötődik. A kamatigény elbírálásakor annak van jelentősége, hogy a tőkeösszeg jogosultjának ki tekinthető. A Kúria Kfv.I.35.319/2014/
  2. számú ítélete folytán
  3. január 29-én a felperes részére megfizetett kamat visszafizetése esedékessé vált, az az iránti igényt nem a visszafizetésre kötelező határozat keletkeztette, a
  4. október 31-től
  5. szeptember 25-ig terjedő időszakban az adóhatóság nem felperest megillető pénzt birtokolt, így kamatfizetési kötelezettsége nem áll fenn. [20] Álláspontja szerint az Art.
  6. §
(1)bekezdésében írt tényállás nem valósult meg, az érintett összeg nem minősül jogosulatlanul beszedett adónak. Az elsőfokú bíróság az Alaptörvény
  1. cikkében foglalt jogértelmezési alapelvvel ellentétesen, a józan ész és a közjó ellenére kötelezte kamat megfizetésére olyan összeg után, amelyet
  2. január 29-től a felperesnek jóhiszemű joggyakorlás mellett haladéktalanul vissza kellett volna fizetnie. A felperes jogosulatlan haszonra kíván szert tenni az adókötelezettség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályozási hiányosságok révén. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [22] A Pp.
  3. §
(1)-
(2)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozatot a rendelkezésre álló iratok alapján, a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, bizonyítás felvételének nincs helye. [23] A felperes az Art. 152. §
(2)bekezdésére utalással kamatigényét arra alapította, hogy a végrehajtási eljárásban, végrehajtható okirat hiányában beszedett, túlfizetésként nyilvántartott 28.322.000 Ft-ot az adóhatóság részére többszöri kérelmére nem utalta ki. [24] Az Art. 152. §
(2)bekezdése kimondja, hogy ha az adóhatóság az azonnali beszedési megbízást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a beszedési megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. [25] A rendelkezés a végrehajtási eljárásban jogalap nélkül beszedett adó (költségvetési támogatás) utáni kamatfizetési kötelezettséget szabályozza. [26] A felek közt nem volt vitás, hogy a felperes részére a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet értelmében a korábban az alperes részéről kifizetett 33.389.000 Ft kamatból 28.322.000 Ft összegű nem jár. Az adóhatóság végrehajtás keretében
  1. évben a teljes kamatösszeget beszedte a felperestől, de csak a
  2. szeptember 10-én jogerőre emelkedett határozatával kötelezte ezen összeg visszafizetésére. A felperesnek adótartozása
  3. szeptember 25-ig, az átvezetésig nem állt fenn. [27] A felperes arra hivatkozással terjesztette elő kamatigényét, hogy az alperes által visszakövetelt összeg végrehajtása - végrehajtható okirat hiányában - jogszerűtlen foglalással történt. [28] A bírói gyakorlat (EBH.2006.1461.) a jogerős adóhatósági határozat bíróság által hatályon kívül helyezésére tekintettel kifizetett kamatot költségvetési támogatásnak tekinti, a jogosulatlan költségvetési támogatás visszatartása a visszafizetésére kötelező határozat meghozatala előtt csak fennálló adótartozás [Art.
  4. §
  5. pont] erejéig jogszerű [Art.
  6. §
(2)bekezdés], ezért a felperes részére az általa igényelt kamat jár. [29] Az adójogviszonyokban a polgári jog szabályai csak áttételesen vehetők figyelembe. Az adóhatóság kötelezettségeit az Art. 1. §
(1)és
(2)bekezdése értelmében a törvényesség érdekében csak az eljárási törvény szabályainak betartásával gyakorolhatja. Az alperes anyagi jogi jogosultsága kétségtelen és a felperes által sem vitatott fennállta ellenére az általa jogalap nélkül megfizetett összeg visszaköveteléséig anyagi jogát nem érvényesítette. Ennek következménye, hogy a felperestől jogsértően, végrehajtható okirat hiányában beszedett összeg után a kamat megfizetésére köteles. [30] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [31] Az adózótól végrehajtható okirat hiányában beszedett összeg után az adóhatóság anyagi jogi jogosultsága ellenére is köteles kamat fizetésére. Záró rész [32] A Kúria felülvizsgálati illetékre vonatkozó rendelkezése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésében és a költségmentesség alkalmazása a bírósági eljárásban szóló 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-án alapul. [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
  1. március
  2. . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr Stefancsik Márta sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk.bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.