← Magyarország

Bfv.1559/2018/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Pénzbüntetés és kiutasítás egyidejű kiszabása törvénysértő büntetést eredményez. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.1.559/2018/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmény Terheltek: I. rendű II. rendű III. rendű Első fok: Kiskunfélegyházi Járásbíróság, 2.Bpk.105/2015/2., végzés, tárgyalás mellőzésével,
  4. május 11., jogerő: az I. rendű terhelt tekintetében
  5. szeptember 10., a II. rendű és III. rendű terheltek tekintetében
  6. szeptember
  7. Az indítvány előterjesztője: Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terheltek javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kiskunfélegyházi Járásbíróság 2.Bpk.105/2015/
  8. számú végzését az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatja meg, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelttel szemben kiszabott 2 (kettő) - 2 (kettő) évi, valamint a III. rendű terhelttel szemben kiszabott 3 (három) évi kiutasítást mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 32.215 (harminckétezer-kétszáztizenöt) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Kiskunfélegyházi Járásbíróság a
  9. május 11-én tárgyalás mellőzésével meghozott 2.Bpk.105/2015/
  10. számú végzésével az I. rendű terhelttel szemben bűnsegédként elkövetett lopás bűntette [Btk.
  11. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont] miatt 30 napi tétel, napi tételenként 3.000 forint, összesen 90.000 forint pénzbüntetést és 2 évi kiutasítást, a II. rendű terhelttel szemben bűnpártolás vétsége [Btk. 282. §
(1)bekezdés a) pont] 30 napi tétel, napi tételenként 3.000 forint, összesen 90.000 forint pénzbüntetést és 2 évi kiutasítást, a III. rendű terhelttel szemben lopás bűntette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont] miatt 30 napi tétel, napi tételenként 3.000 forint, összesen 90.000 forint pénzbüntetést és 3 évi kiutasítást szabott ki. A járásbíróság végzése - tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában - az I. rendű terhelt tekintetében 2015. szeptember 10., a II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében 2015. szeptember 8. napján jogerőre emelkedett. II. [3] [4] [5] [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség B.1050/2018/2. szám alatt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítva, az I. rendű, II. rendű és III. rendű terheltek javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős végzés megváltoztatását, és az I. rendű és a II. rendű terheltekkel szemben kiszabott 2-2 évi, valamint a III. rendű terhelttel szemben kiszabott 3 évi kiutasítás mellőzését kérte. Indokai szerint a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja akként rendelkezik, miszerint kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés nem szabható ki. Ezért a bíróság jogerős végzésében az említett törvényi rendelkezés megsértésével szabott ki mindhárom terhelttel szemben pénzbüntetést és kiutasítást. A Legfőbb Ügyészség a BF.1451/2018/1-I. számú átiratában a megyei főügyészség indítványát annak helyes indokaira tekintettel - változtatás nélkül tartotta fenn, és mindhárom terhelttel szemben a kiutasítás büntetés mellőzését indítványozta. Az indítványra a terheltek és védőik nem tettek észrevételt. III. [7] [8] [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése értelmében tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány mindhárom terhelt tekintetében alapos. A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont első fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, második fordulata alapján pedig akkor, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt szabtak ki - a
  2. ba)alpont szerint - törvénysértő büntetést. Utóbbi esetben a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés akkor törvénysértő, ha az a büntetéskiszabás valamely kötelező, nem a bíró mérlegelésére bízott szabályát sérti. [10] A törvénysértés orvoslása érdekében a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítvány előterjesztése időhatárhoz nem kötött [Be. 652. §
(4)bekezdés]. [11] A megyei főügyészség indítványa alapján tehát a felülvizsgálatnak helye van. [12] A kiszabható büntetési nemeket a Btk. 33. §
(1)bekezdése taxatíve felsorolja. Ennek
  1. d)pontja szerint a pénzbüntetés,
  2. i)pontja szerint pedig a kiutasítás egyaránt: büntetés. A Btk. 33. §
(3)bekezdése szerint a büntetések - az hivatkozott törvényhely
(5)és
(6)bekezdésében foglalt kivételekkel - egymás mellett is kiszabhatóak. [13] A Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja szerint nem szabható ki kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés. Ekként a bíróság jogerős végzésében két olyan büntetést szabott ki mindhárom terhelttel szemben, amelyek együttalkalmazása kifejezett törvényi rendelkezéssel kizárt. [14] Törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, aminek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, másként szólva ilyen büntetést - illetve ilyen formában joghátrányt - a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé. [15] Ez történik akkor is, ha a bíróság olyan büntetési nemeket alkalmaz egyidejűleg, melyek az ügyben külön-külön kiszabhatók lennének, együttesen azonban nem. [16] Törvényt sértett tehát az eljárt bíróság, amikor jelen ügyben az I-III. rendű terheltekkel szemben pénzbüntetést és kiutasítást szabott ki. [17] A törvénysértést a Kúria akként küszöbölte ki, hogy az I-II. rendű terheltekkel szemben kiszabott 2 évi, valamint a III. rendű terhelttel szemben kiszabott 3 évi kiutasítást mellőzte; a kiszabott büntetés így már nem ütközik a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontjában írt, eltérést, bírói mérlegelést nem tűrő rendelkezésbe. [18] Ekként a Kúria - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot az I-III. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta akként, hogy a kiutasítást mindhárom terhelttel szemben mellőzte, nem érintve a megállapított bűnösséget, jogi minősítést és egyéb rendelkezéseket. [19] A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot az I-III. rendű terheltek tekintetében a Be. 662. §
(2)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. [20] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. IV. [21] Az ítélet elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére tekintettel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [22] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul; az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.