Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.121/2019/
- A Debreceni Ítélőtábla a Mészáros Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Nagy Ákos ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Sipos & Moskovits Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Sipos Attila ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen iratbetekintési jog biztosítása iránt indított perében a Miskolci Törvényszék
- február
- napján kelt 19.G.40.038/2018/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszámú fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felperesnek az Alkotmánybíróság eljárásának a kezdeményezése iránti kérelmét elutasítja. Megállapítja, hogy az állam által előlegezett fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság által a fellebbezett - a felperes keresetét elutasító - ítéletében megállapított tényállás szerint a felperes a … számú vadászterület földtulajdonosi közösségének a tagja, az alperes pedig a … Megyei Kormányhivatal …-i Járási Hivatal Agrárügyi Főosztálya által vezetett tulajdonosi képviselő-nyilvántartás szerint
- február 28-tól
- február
- napjáig - a vadászterület üzemterve érvényességének a lejártáig - a földtulajdonosi közösség képviselője volt. A földtulajdonosi közösség
- november 8-án elfogadott működési szabályzatának
- pontja szerint a földtulajdonosi közösség legfőbb döntéshozó szerve a földtulajdonosok gyűlése, amelyet minden év május végéig a földtulajdonosok képviselője köteles összehívni hirdetmény útján (éves rendes gyűlés). A működési szabályzat
- pontja szerint a képviselő köteles évente, az éves rendes gyűlésen elszámolni az általa kezelt bevételekkel, illetve a közösség nevében eszközölt kiadásokkal, ennek érdekében részletes szöveges és pénzügyi beszámolót kell előterjesztenie. A beszámolót - legkésőbb a gyűlésen - hozzáférhetővé kell tennie a megjelent, vagy az ezt kérő minden tulajdonos, illetve képviselője számára. A
- pont előírja, hogy a földtulajdonosi közösség a befolyt bevételeit - a házipénztárban tartható összeg kivételével - pénzintézetnél, a nevére nyitott bankszámlán helyezi el, illetve tartja. A földtulajdonosi közösség
- április 12-én megtartott évi rendes ülésén egyhangúan elfogadta az alperes által előterjesztett
- évi pénzügyi beszámolót és az általa a helybeni kifizetés időpontjára tett javaslatot is. A felperes törvényes képviselője a
- október 6-án kelt levelében arra hivatkozott, hogy az alperes nem tett eleget teljes körűen a vadászati törvényben előírt beszámolási és elszámolási kötelezettségének, az elszámolása nem terjed ki a földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti díjak összegére, azok felhasználására. Kérte, hogy az alperes a felhívás kézhezvételét követő 5 napon belül küldje meg az elmúlt öt gazdasági évről szóló beszámolót, a haszonbérleti díj kifizetéséről szóló összesítőjét, az elmúlt öt évre a közösség vagyoni, pénzügyi helyzetét bemutató elszámolását, és közölje a
- február
- napjával záródó vadászati üzemtervi időszak utolsó napján meglévő pénzkészlet adatait. Kérte, hogy nyilatkozzon az alperes: miként történik a korábbi vadgazdálkodási üzemterv időszak lejártát követően a haszonbérleti díjak kifizetése, az okiratok őrzése, a vagyonnal való gazdálkodás, és közölje, hogy a felperes, mint földtulajdonos mely időpontban és hol tekinthet be legalább 8 órát kitevő időtartamban a közösség meg nem küldött irataiba. Állította, hogy a felhíváshoz mellékelt terület-kimutatás szerint 45,4452 ha földtulajdonnál rendelkezik, ezért az alperes nem fizette ki teljes mértékben az őt megillető haszonbérleti díjat. Kérte, hogy az alperes a ki nem fizetett 448 225 Ft-ot utalja a felperes számlájára. Tájékoztatta az alperest, hogy ha a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget teljes körűen, úgy felszólítás nélkül bírósági utat vesz igénybe. Az alperes a
- október 20-án kelt válaszában korrigálta a felperes által megjelölt terület kódszámát. Előadta, hogy amíg ő volt a földtulajdonosok képviselője, minden évben összehívta a földtulajdonosok gyűlését - amelyen a felperes egyetlen alkalommal sem jelent meg -, ahol minden évben elfogadták a pénzügyi beszámolót. Hivatkozott arra, hogy a felperes (ellentétben más önkormányzatokkal) egyszer sem kérte a haszonbérleti díj kifizetését. Tájékoztatta a felperest, hogy ha a jogszabályban előírt valamely okirattal hitelt érdemlően igazolja a tulajdonjogát, akkor a neki járó haszonbérleti díj kifizetésre kerül visszamenőlegesen maximum öt évre. Azt is jelezte, hogy az adatbázisa szerint a felperes 33,54 ha földtulajdonnal rendelkezik. A felperes jogi képviselője a
- november 20-án kelt levelében felszólította az alperest, hogy nyolc napon belül küldje meg másolati példányban a felperes részére a 2007-2017 évek közötti időszak földtulajdonosi gyűléseinek a jegyzőkönyveit, gazdasági beszámolóit, a kifizetett haszonbérleti díjakról szóló tájékoztatót (kiknek, milyen határidőben, milyen összegű bérleti díj került kifizetésre), és a
- február 28-val záródó vadászati üzemtervi időszak utolsó napján meglévő pénzkészlet összegét igazoló okiratot. Kérte a határozatokról és azok végrehajtásáról vezetett nyilvántartás és a működési szabályzat megküldését is. Vállalta, hogy a másolatok elkészítésének a költségét megtéríti. Az alperes a
- december 12-én kelt levelében megismételte, hogy a felperesnek az elmúlt tíz év alatt lehetősége lett volna betekintenie minden iratba, ám egy alkalommal sem vett részt a földtulajdonosok gyűlésén. Arra hivatkozott, hogy a jogszabályok iratbetekintés biztosítanak a földtulajdonosok részére, de másolatok kiadását nem kérhetik. Előadta, hogy a haszonbérleti díj elszámolásának az alapja az évenkénti gyűlés által meghatározott hektáronkénti bérleti díj. Mivel a felperes tíz év után igazolta a tulajdonában álló területekre vonatkozó tulajdonjogát, ezért a neki járó bérleti díj összege
- december 11-én került átutalásra. A felperes a
- március 21-én előterjesztett keresetében a vad védelméről és a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény (Vtv.) végrehajtásának szabályairól szóló 79/
- (V.04.) FVM. rendelet (Vhr.)
- §
(3)bekezdése alapján kérte az alperes kötelezését arra, hogy a … számú vadászterület alperes által képviselt tulajdonközösségével összefüggésben keletkezett alábbi iratokba az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül biztosítsa a betekintést akként, hogy azokat teljes terjedelemben, eredeti példányban, maradéktalanul mutassa be a felperesnek. A 2007-2017 évek közötti időszak: 1.) földtulajdonosi gyűlések jegyzőkönyvei, 2.) gazdasági beszámolói, A 2007-2017 évek közötti időszakban: 3.) kifizetett haszonbérleti díjakról szóló tájékoztató, amely tartalmazza, mely személyek részére, milyen határidőben és milyen összegű bérleti díj került kifizetésre, 4.) a Vadásztársaság által a földtulajdonosi közösségnek átutalt összegek évenkénti bontásban megjelenített kimutatása, illetve a haszonbérleti díjak 3.) pont szerint ki nem fizetett összegének felhasználásával összefüggésben keletkezett valamennyi számla és okirat, 5.) a
- február
- napjával zárult vadászati üzemtervi időszak utolsó napján meglévő pénzkészlet összegét igazoló okirat, 6.) a földtulajdonosi közösség 2007-2017 évek között vezetett valamennyi bankszámlájának fenti évekre vonatkozó, havi bontású forgalmát tartalmazó okiratok, 7.) a
- és
- év között a vadászterület tulajdonosi közössége által hozott határozatokról és a határozatok végrehajtásáról vezetett nyilvántartás, 8.) a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módját, feltételeit, ideértve a képviselő javadalmazásának és elszámolási kötelezettségének, valamint a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is tartalmazó működési szabályzat. Arra hivatkozott, hogy az alperes a kérése ellenére nem biztosította az iratbetekintési jogot, sem helyszínt, sem időpontot nem jelölt meg. Az alperes a felperes keresetének az elutasítását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Elsődlegesen azt adta elő, hogy a perbeli vadászterület üzemtervének az érvényessége
- február 28-án lejárt, ezért megszűnt az ő képviselői megbízatása is. Mivel az adott vadászterületnek a felperes írásbeli megkeresésének időpontjában sem volt a közös képviselője, ezért őt nem terhelik a Vtv.-ben és a Vht.-ben rögzített kötelezettségek. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy még ha közös képviselő is lenne, abban az esetben sem engedélyezhetné a felperesnek a betekintést azokba, - a többi földtulajdonosra, a részükre kifizetett bérleti díjra, a velük való elszámolásra vonatkozó - iratokba, amelyek nem érintik a felperest. Előadta, hogy mivel a földtulajdonosi közösség nem végzett áfa-köteles tevékenységet, ezért nincs olyan irat, amelynek a megőrzéséről gondoskodnia kellene. A megszűnt földtulajdonosi közösséget ugyanis csak az áfa-bevallások alapdokumentumait illetően terheli az iratmegőrzési kötelezettség. A földtulajdonosi közösség nem volt alanya sem a számviteli törvénynek, sem - az Áfa törvény kivételével - az adójogszabályoknak. Előadta, hogy rendszeresen, az éves földtulajdonosi gyűlésen biztosította a jogszabályok előírása szerint a teljes körű iratbetekintést, ám a felperes az elmúlt tíz évben nem vett részt azokon. Becsatolta a 2012-2016 évi rendes gyűlések jegyzőkönyveit, amelyekkel - állítása szerint - a felperesnek is rendelkeznie kell, mivel a földtulajdonosi gyűlések döntéseiről hirdetmény útján értesítették az ott részt nem vett földtulajdonosokat. Előadta, hogy a keresetlevélben 3.,
- és
- pont alatt megjelölt adatok, számlák és egyéb iratok a felperes által meg nem ismerhető adatok, a záró pénzkészlet összegét igazoló irat pedig nem készült. A felperes nem jelölte meg konkrétan, hogy ezeken túl milyen okiratokba kívánt betekinteni. Közölte, hogy mivel jogszabály nem írja elő kötelezettségként, ezért a határozatok nem lettek bevezetve nyilvántartásba, a felperes által megküldeni kért működési szabályzatot pedig (amelyet az ellenkérelméhez is csatolt) valamennyi önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztették, így ismertetve azt a földtulajdonosokkal. A felperes vitatta, hogy az üzemterv érvényességének lejárta a földtulajdonosi közösség és a közösség vezetésének a megszűnését is eredményezi, hiszen a Vtv.
- §
(8)bekezdése tételesen felsorolja a képviselői megbízatás megszűnésének az eseteit, amelyek között ez a mód nem szerepel. Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta a felperes keresetét. A Vtv. 12. §
(3),
(8),
(14)és 20. §
(1)bekezdéseit ismertetve kifejtette, hogy bár a Vtv. 12. §
(8)bekezdése valóban nem nevesíti a képviselői megbízatás megszűnésének okai között a földtulajdonosi közösség megszűnését, de a vadászati hatóság (a … Megyei Kormányhivatal …-i Járási Hivatal Agrárügyi Főosztályának
- október 3-án kelt irata által igazoltan) a képviselőt az üzemterv érvényességének idejére vette a hatósági nyilvántartásba. Az üzemterv érvényességi idejének lejártával megszűnik a vadászterület és a képviselt személy is, erre tekintettel megszűnik az őt képviselő képviseleti jogosultsága is. Miután az alperes már nem volt a perbeli vadászterület földtulajdonosi közösségének a képviselője a felperes írásbeli megkeresésének időpontjában, ezért nem terhelte őt a Vhr.
- §
(3)bekezdésében írt, a felvilágosítás adására és az iratbetekintés biztosítására vonatkozó kötelezettség. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint mivel a Vhr.
- §-a Vtv.-nek a földtulajdonosi gyűlés összehívását, megtartását szabályozó
- §-a vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket, ezért a Vhr.
- §
(3)bekezdésében a képviselő számára előírt felvilágosítás-adási és iratbetekintés biztosítási kötelezettség is csak a földtulajdonosi közösségi üléseinek időszakára vonatkoztatható. A felperest megillette volna a 2016. április 12-én megtartott évi rendes gyűlésen a Vhr. 12. §
(3)bekezdése szerinti jog, azzal azonban - általa sem vitatottan - nem élt, a felvilágosítás nyújtását és az iratbetekintés lehetővé tételét csupán a
- október 6-án illetve november 20-án kelt leveleiben kérte, ekkor azonban az alperes már nem volt köteles ezt teljesíteni. Az elsőfokú bíróság elfogadta az alperesnek azt a hivatkozását is, miszerint a felperest, mint a földtulajdonosi közösség tagját nem illeti meg az iratbetekintési jog olyan okiratok vonatkozásában, amelyek őt nem érintik, hanem a többi földtulajdonosra vonatkoznak. Az alaptalan felperesi keresetet ezért elutasította, a pervesztes felperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alkalmazásával kötelezte az alperes perköltségének a megfizetésére, és megállapította, hogy a személyes illetékmentes felperes által le nem rótt kereseti eljárási illeték az állam terhén maradt. A felperes a fellebbezésében kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, az alperes kötelezését arra, hogy a … számú vadászterület alperes által képviselt tulajdonosi közösségével összefüggésben keletkezett, a keresetében 1.-
- szám alatt megjelölt iratokba az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - amely teljesítési határidőn belül legalább 3 munkanappal korábban az alperes kezdeményezésére a felperessel előre egyeztetett naptári napon, helyen és időpontban, ugyanazon naptári napon minimum 8 óra időtartamban - biztosítsa a betekintést akként, hogy azokat teljes terjedelemben, eredeti példányban, maradéktalanul mutassa be a felperesnek. Helytelennek tartotta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és az abból levont jogkövetkeztetést is. Fenntartotta azt az álláspontját, miszerint az alperes, mint a perbeli vadászterület tulajdonosi közösségének a képviselője a 79/
- (V.04.) FVM rendelet
- §
(3)alapján köteles a részére, mint a tulajdonosi közösség tagjának biztosítani az iratbetekintés lehetőségét. Az alperes viszont a kérése ellenére erre sem helyszínt, sem időpontot nem jelölt meg. Érvelése szerint az üzemterv érvényességének lejárta önmagában, ezt kimondó jogszabályi rendelkezés hiányában nem eredményezi sem a tulajdonosi közösség, sem a közösség képviseletének a megszűnését, az alperest ezért továbbra is terheli az FVM rendelet 12. §
(3)bekezdése szerinti kötelezettség. Ezt támasztja alá az alperesnek a
- február 11-i tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített azon nyilatkozata is, miszerint a földtulajdonosi közösség megszűnésétől 5 éven keresztül teljesíteni fogja a ki nem fizetett bérleti díjakat. Ez is azt jelzi, hogy továbbra is a közösség képviselőjeként jár el, rendelkezik a beszedett, de ki nem fizetett összegekkel. Vitatta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját is, miszerint az alperesnek a Vhr.
- §
(3)bekezdésében nevesített kötelezettsége csak a tulajdonosi közösség gyűlésének időszakára vonatkoztatható. A jogszabály ugyanis a tagok e jogának gyakorlására nézve nem határoz meg időbeli korlátot. Kérte, hogy az ítélőtábla a Pp. 369. §
(3)bekezdésének c) pontja szerint a megállapított tényekből eltérő jogi következtetést levonva, az elsőfokú ítélet anyagi jogi felülvizsgálatával változtassa meg az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelme szerint. A fellebbezésében kérte azt is, hogy az ítélőtábla a Pp.
- §-a alapján kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását arra tekintettel, hogy amennyiben az elsőfokú ítélet helytálló, úgy „közösségi vagyon marad felelős nélkül és a jogsértő képviselő is ilyen módon mentesül minden kötelezettség alól". Az alperes az ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a teljes körűen feltárt tényállásból helyes jogkövetkeztetést vont le az alperes képviseleti jogának a megszűnésével kapcsolatban. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját, és rámutatott, hogy azt a felperes sem vitatta, hogy a földtulajdonosi közösség megszűnt, hiszen egyébként a közösséget és nem az alperest perelte volna az iratbetekintés biztosítása érdekében. Arra az esetre, ha az ítélőtábla eltérő jogi álláspontra helyezkedne, kifejtette, hogy nem állnak fenn az ítélet megváltoztatásának a feltételei, mivel az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta a felperes keresetét. Amennyiben az ítélőtábla az alperes másodlagos érvelésének sem adna helyt, úgy a felperes keresetét megalapozatlannak tartotta. Előadta, hogy a felperes a keresetének
- és
- pontjaiban megjelölt okiratokat a per során másolatban megkapta, a kérése ezzel teljesült. Mivel ezek az okiratok korábban is meg lettek küldve a felperesnek, ezért e vonatkozásban nem adott okot a perre. Megismételte, hogy a 3.,
- és
- pontban megjelölt okiratok megismerésére a felperes nem jogosult, a 2.,
- és
- pontban nevesített okiratokkal pedig az alperes nem rendelkezik, hiszen azok - erre kötelező jogszabályi rendelkezés hiányában - nem készültek el. Az ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint, mivel a felek tárgyalás tartását nem kérték. A fellebbezés az indokait tekintve részben alapos, érdemben viszont alaptalan. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet anyagi jogi felülvizsgálatát kérte és azt, hogy az ítélőtábla a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja alapján a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonjon le, a megállapított tényeket másként minősítse. E körben előadta, hogy abból a tényből, hogy a perbeli vadászterület üzemtervének érvényessége
- február 28-án lejárt, nem következik okszerűen, szükségszerűen az, hogy megszűnt az a földtulajdonosi közösség is, amelynek a tagja, és megszűnt a közösség képviselőjének a megbízatása is, hiszen a Vtv.
- §
(8)bekezdése szerinti taxatív felsorolásban ez az ok nem szerepel. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló hivatalos átirat szerinti nyilvántartási adatokból az irányadó jogszabályok helyes értelmezésével, helytálló jogkövetkeztetést vont le, akkor, amikor azt állapította meg, hogy az üzemterv érvényességének lejárta az azzal érintett vadászterület, és ezáltal az érintett földterületek tulajdonosainak tulajdonosi közösségét, mint a Vtv. 12. §
(3)bekezdése szerint korlátozott jogalanyisággal rendelkező jogalanyt is megszünteti. A vadászati hatóság a vadgazdálkodási üzemtervvel érintett terület, mint vadászterület határát határozatával megállapítja, ezzel jön létre az e terület tulajdonosainak az a tulajdonosi közössége, amelyik az őt megillető jogokat és kötelezettségeket a képviselője útján gyakorolja. A Vtv. 11/A. §
(1)bekezdése szerint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártakor a vadászterület határát újból meg kell állapítani. Erre a vadászati hatóság az üzemterv lejárata előtt ajánlást tesz (Vtv. 11/A. §
(2)bekezdés), amelyre módosító javaslatok érkezhetnek. A vadászterület újonnan megállapított határai ezért eltérhetnek a korábbi határoktól, így a földtulajdonosok összetétele is megváltozhat. Az új vadászterület tulajdonosainak közössége a Vtv. 11/C. §
(1)bekezdése szerint a vadászati hatóságnak a vadászterület megállapítására vonatkozó határozatának a véglegessé válását követően hívható össze. Az új földtulajdonosi közösség ismét megválasztja a saját (új) képviselőjét. Az elsőfokú bíróság tehát helytállóan állapította meg azt, hogy a vadgazdálkodási üzemterv lejárta az adott vadászterület tulajdonosi közösségének, mint speciális jogalanynak a megszűnését is eredményezte, és az (esetleg) módosított vadászterülettel érintett földtulajdonosok egy új tulajdonosi közösséget alkotnak, amelynek a képviseletére az új (újonnan megválasztott) képviselő jogosult. A Vtv. 12. §
(8)bekezdése ezért (helyesen értelmezve) azokat az eseteket nevesíti, amikor a megválasztott képviselőnek az üzemterv hatálya alatt szűnik meg a megbízatása. A képviselt személy (azaz az üzemterv által átfogott vadászterület tulajdonosainak közössége) megszűnésével automatikusan, szükségszerűen megszűnik az őt képviselő személy megbízatása, képviseleti joga is. Az alperes ezért
- február
- napját követően már nem volt köteles a felperes kérelmére a földtulajdonosi közösség irataiba betekintés biztosítására. Az elsőfokú bíróság ebből az okból megalapozottan, jogszerűen utasította el felperes keresetét. A felperes a fellebbezésében alappal sérelmezte az elsőfokú bíróságnak azt a jogkövetkeztetését, miszerint a Vhr.
- §
(3)bekezdésében biztosított iratbetekintés, felvilágosítás nyújtása iránti jog a földtulajdonosi közösség tagjait csak a földtulajdonosi közösség gyűlésével összefüggésben, ahhoz kapcsolódóan illeti meg. A Vhr. 12. §
(1)-
(2)bekezdése a földtulajdonosok gyűlésén a Vtv.
- §-ában foglaltak szerinti szavazati arány megállapításának a részletszabályait, feltételeit tartalmazza. A Vtv.
- §
(1)bekezdése a tulajdonosi közösség gyűlésén az egyes kérdések meghozatalához szükséges szavazati arány határozza meg, a
(2)bekezdés a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos terhek viselését, a haszonból való részesedés mértékének meghatározását tartalmazza, míg a
(3)bekezdés a tulajdonosi közösség jogait, képviselője képviseleti jogkörét, a
(4)-
(11)bekezdése pedig a képviselővel kapcsolatos szabályokat tartalmazzák. A
(12)-
(14)bekezdések ismét a tulajdonosi közösség működésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. A Vhr. 12. §
(1)bekezdése ugyan hivatkozik arra, hogy a Vtv.
- §-ában foglaltak szerinti szavazati arány megállapításához szükséges részletszabályokat határoz meg, ebből a visszautalásból azonban nem következik egyértelműen az, az elsőfokú bíróság által levont jogkövetkeztetés, miszerint a Vhr.
- §-ának mind a három bekezdése csupán a tulajdonosi gyűléssel összefüggésben alkalmazható. Az ítélőtábla egyetértett azzal a felperesi értelmezéssel, miszerint a Vhr.
- §
(3)bekezdése szerint a tulajdonosi közösség képviselője a megbízatása időtartama alatt végig - és nem csupán az évi rendes ülések idején - köteles a vadászterület tulajdonosai kérésére, az őket érintő kérdésekben felvilágosítást adni nekik, biztosítani azt, hogy az őket érintő részek tekintetében betekinthessenek az iratokba. A felperesnek ez a joga azonban nem korlátlan, nem terjedhet ki valamennyi, a keresetében megjelölt okiratra, adatra, mint ahogyan ezt az elsőfokú bíróság - az alperes érvelését elfogadva meg is állapította. Az elsőfokú bíróságnak ezt a megállapítását azonban a felperes nem támadta a fellebbezésében, ezért - mivel a Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a felülbírálati jogkörét a
(2)-
(4)bekezdésében foglalt eltéréssel az erre irányuló fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolja - az ítélőtábla sem tér ki a felperes által bemutatni kért okiratoknak ebből a szempontból történő értékelésére. Az alperes tehát megbízatásának ideje alatt köteles lett volna a felperes kérésére, a jogszabályi keretek között tájékoztatást nyújtani, biztosítani az iratbetekintést, de mivel (a korábban kifejtettek szerint) az üzemterv lejártával a vadászterület tulajdonosi közössége, és ezzel a képviselő megbízatása is megszűnt, ezért ezt követően a felperes már nem igényelhette alappal az alperestől a felvilágosítás adást, iratbetekintést. Az ítélőtábla mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)alkalmazásával helybenhagyta. Az ítélőtábla alaptalannak találta a felperesnek az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése iránti kérelmét is. A Pp. 131. §
(1)bekezdése szerint a bíróság hivatalból vagy kérelemre, az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló eljárását. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. §
(1)bekezdése szerint a bíróság az Alkotmánybíróság eljárását akkor köteles kezdeményezni, ha az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelynek az alaptörvény-ellenességét észleli vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság mát megállapította. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint az alperest, mint a földtulajdonosi közösség képviselőjét csak a megbízatásának időtartama alatt terhelte a Vht. 12. §
(3)bekezdése szerinti kötelezettség. A tulajdonosokat a földtulajdonosi közösség fennállása alatt illeti meg a felvilágosítás és az iratbetekintés iránti jog. Amennyiben ezzel a földtulajdonosi közösség fennállása alatt nem élt, utóbb - a vadászterület kijelölését és az ezzel érintett földtulajdonosi közösség megszűnését követően - erre vonatkozó igénnyel nem léphet fel alappal. A földtulajdonosi közösség megszűnését követően a vadászterület új határainak kijelölésével új földtulajdonosi közösség jön létre, amelyik megválasztja a saját képviselőjét, ezért a felperes alaptalanul állította, hogy a „közösségi vagyon felelős nélkül marad". Az ítélőtábla ezért nem látott alapot a felperes által kért Alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésére, az erre irányuló kérelmet elutasította. A pervesztes felperes a másodfokú eljárási költségét (ügyvédi munkadíj) maga köteles viselni. Az alperes a másodfokú eljárásban költségjegyzék becsatolásával a Pp. 81. §
(1)és
(2)bekezdése szerint nem kérte a felperest a perköltsége megfizetésére kötelezni, ezért az ítélőtáblának nem kellett határoznia az alperes perköltségéről. A felperes személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Debrecen, 2019. május 09. Dr. Görög Attila sk a tanács elnöke, Cogoiné Dr. Boros Ágnes sk előadó bíró, Dr. Riczu András sk bíró