Bhar.150/2018/4 – Kúria

(1)bekezdése alapján a becsület csorbítására alkalmas kifejezést mással szemben kell használni. Ezzel szemben becsületsértést sem valósítanak meg azok a kijelentések vagy egyéb magatartások, amelyekkel az elkövető az indulatainak durva, nyers formában ad kifejezést, és inkább a szitkozódás, szidalmazás fogalma alá vonatók vagy egy szituációból adódhatnak. KÚRIA Bhar.I.150/2018/

1. szám A Kúria Budapesten, a
2. év április hó
3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt folyamatban lévő büntetőügyben az ügyészi másodfellebbezést elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.38/2017/
4. számú ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s A címzetes rendőr őrnagy vádlottat a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
5. február
6. napján meghozott 42(II.)Kb.1485/
7. számú ítéletében bűnösnek mondta ki szolgálati tekintély megsértésének bűntettében [Btk.
8. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés], ezért őt száz napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte, melynek megfizetésére tíz havi részletfizetést engedélyezett. A vádlott fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a

1. november
2. napján meghozott 6.Kbf.38/2017/
3. számú ítéletében az elsőfokú katonai tanács ítéletét megváltoztatta, és a vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette. A másodfokú katonai tanács határozata Fellebbviteli Főügyészség a vádlott megállapítása és vele szemben büntetés jelentett be másodfellebbezést. ellen a terhére, kiszabása Fővárosi bűnössége érdekében Azt a Legfőbb Ügyészség fenntartotta azzal, hogy a Kúria a vádlott cselekményét ne szolgálati tekintély megsértésének bűntetteként, hanem becsületsértés vétségeként minősítse. Álláspontja szerint az eljárási szabályok megtartásával lefolytatott eljárás alapján megállapított tényállás megalapozott, az eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüknek eleget tettek, ugyanakkor a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a vádlott cselekménye alkalmas volt a sértett becsületének csorbítására, ekként azzal megvalósította a Btk.
4. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti becsületsértés vétségét, és a Btk. 231. §

(2)bekezdése szerint akkor, ha a Btk.

1. §-ában meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el, az nem magánindítványra, hanem hivatalból üldözendő, így - miután a sértett a rendőrség hivatásos állományú tagja - nem kellett a sértett magánindítványának beszerzése iránt intézkedni. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria nyilvános ülésen a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.38/2017/
2. számú ítéletét változtassa meg, és a vádlottat mondja ki bűnösnek a Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pontja szerint minősülő becsületsértés vétségében, és őt részesítse megrovásban (BF.1746/2017/1.). -.-.A bejelentett másodfellebbezés a Be. 386. §

(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel joghatályos, ezért annak elbírálására a Kúria a Be.

1. §-a alapján nyilvános ülést tűzött ki. A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője a másodfellebbezést az írásbeli indítványával egyezően fenntartotta, a vádlott és védője a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, mivel álláspontjuk szerint a kijelentés nem a sértettre vonatkozott, egyszerű káromkodás volt. A vádlott kiemelte azt is, hogy ezt a sértettel külön is megbeszélte, akitől a történtek miatt bocsánatot kért. A Kúria mint harmadfokú bíróság a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet az azt megelőző első- és másodfokú eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az eljárt bíróságok az eljárási szabályokat betartották. A másodfokú bíróság az első fokon eljárt törvényszék által megállapított tényállást a másodfokú tárgyaláson felvett bizonyítás alapján kiegészítette, illetve helyesbítette, és erre alapozta ítéletét. A Kúria a kiegészített, illetve helyesbített tényállást túlnyomó részt megalapozottnak találta, azt az iratok alapján a következők szerint helyesbíti, illetve egészíti ki: Az első fokú ítélet

1. oldal
2. bekezdésének második és harmadik mondatát mellőzi, helyette a tényállásba emeli a következőket: - A fegyelmi értekezlet kezdési időpontját előbbre hozták, ezért az érintett állományt a sértettnek újra ki kellett értesíteni. Ennek során előbb a vádlottat értesítette, aki közölte, hogy az előrehozott időpontban is meg tud jelenni, ezt követően került sor T.
3. értesítésére, aki viszont közölte, hogy nem tud megjelenni az előrehozott időpontban. Ezért a sértett azt mondta neki, hogy ha csak késve érkezik, akkor ne is jelenjen meg (tárgyalási jegyzőkönyv
4. oldal, a sértett tanúvallomása). - a sértett és T.
5. rendőr törzsőrmester a vádbeli időpontban jegyesek voltak (nyomozati iratok,
6. oldal, T.
7. tanúvallomása). - A történteket T.
8. rendőr törzsőrmester írásban jelentette elöljárójának (nyomozati iratok
9. oldal szerinti rendőri jelentés). - A vádlottnak szokása volt a káromkodás (tárgyalási jegyzőkönyv
10. oldal, T.
11. tanúvallomása,
12. oldal, T.
13. tanúvallomása,
14. oldal, T.
15. tanúvallomása). Az első fokú ítélet tényállásából (
16. oldal) az utolsó mondatot mellőzi. Az ekként helyesbített és kiegészített tényállás immár megalapozott, iratellenes megállapítást, téves ténybeli következtetést nem tartalmaz, ekként a harmadfokú eljárásban irányadó, a megtámadott határozatok a felülbírálatra alkalmasak. E tényállásra tekintettel az ügyészi másodfellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa hibátlanul és magas színvonalon indokolta meg, hogy a cselekmény miért nem minősülhet szolgálati tekintély megsértése bűntettének, az ezt támadó ügyészi másodfellebbezést a Legfőbb Ügyészség nem is tartotta fenn, ezért a Kúria a továbbiakban a vád tárgyává tett katonai bűncselekmény ekkénti minősítésével már nem is foglalkozott. A becsületsértés vétsége kapcsán az ügyész jogi okfejtése helytálló, azonban az irányadó tényállás alapján az, hogy a sértő kifejezés kifejezetten a sértett személye ellen irányult, nem volt megállapítható. Ugyanis a Kúria által a tényállásba emelt kiegészítésre is tekintettel egyértelmű, hogy a fegyelmi értekezlet időpontjának előbbre hozatala miatt a sértett azt az - egyébként helyeselhető álláspontot foglalta el, hogy aki az előbbre hozott időpontra be tud érkezni a kapitányságra, az jöjjön be, aki viszont ekkor nem tud megjelenni, az ne is jöjjön. A vádlott közölte, hogy meg tud jelenni, T.
17. azonban pedig tájékoztatta, hogy nem tud megjelenni, ezért a két munkatársának vezető ügyeletesként eltérő utasítást adott. A vádlott nyilvánvalóan nem tájékozódott teljes körűen e körülményekről, hiszen nem kérdezett rá, hogy T.
18. miért kapott más utasítást a sértettől, mint ő. Arra viszont szintén adatok vannak, hogy a vádlott „hirtelen felcsattan", szokott káromkodni, és az elhangzott kifejezést, bár a kihallgatott tanúk is sértőnek érezték, nem a sértett személye ellen irányult. Fontos szempont az is, hogy az elhangzott kifejezést a sértett élettársa, T.
19. jelentette elöljáróinak, azonban a beszélgetésen ténylegesen részt vett rendőrök ezt nem érezték olyan súlyúnak, amely miatt őket jelentési kötelezettség terhelné. A Btk.
20. §

(1)bekezdése alapján a becsület csorbítására alkalmas kifejezést mással szemben kell használni. Ezzel szemben becsületsértést sem valósítanak meg azok a kijelentések vagy egyéb magatartások, amelyekkel az elkövető az indulatainak durva, nyers formában ad kifejezést, és inkább a szitkozódás, szidalmazás fogalmi körébe vonhatók vagy egy szituációból adódhatnak. Ezek a magatartások egyébként is sokkal inkább az elkövetőiket, mint a sértettet jellemzik. Mindezek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy bár az elhangzott kifejezés nyilvánvalóan becsületsértő, nem bizonyított kétséget kizáróan az, hogy a becsmérlés a sértett személye ellen irányult. Ezért az ügyészi másodfellebbezésnek nem adott helyt, és a megtámadott másodfokú határozatot a Be. 397. § alapján hatályában fenntartotta. A bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 338. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. április
2. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s. k. bíró A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.38/2017/
3. számú ítélete a Kúria Bhar.I.150/2018/
4. számú végzésével
5. április
6. napján jogerős és végrehajtható. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző