A határozat elvi tartalma: Az azonnali és teljes kártalanítás érvényesülése. A tiltott keresetmódosítás szabályai. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.179/2018/
- A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Rothermel Erika előadó bíró . Márton Gizella bíró A felperes: Bátonyterenye Város Önkormányzata (3070 Bátonyterenye, Városház u. 2.) A felperes képviselője:. Havasi József ügyvéd (cím) Az I. rendű alperes: Nógrád Megyei Kormányhivatal (3100 Salgótarján, Rákóczi u. 36.) Az I. rendű alperes képviselője:. ... főosztályvezető A II. rendű alperes: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) A II. rendű alperes képviselője:. Krivik Ügyvédi Iroda . Krivik Gábor ügyvéd (cím) A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat:Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.280/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.280/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A B.-i hrsz.
- helyrajzi szám alatt felvett ingatlan 1 hektár 2693 m² területű „kivett közterület" megjelölésű ingatlan a felperes tulajdona, amely a hrsz.
- helyrajzi szám alatt felvett F. utca és a hrsz.
- helyrajzi szám alatt felvett M. út között terül el. A II. rendű alperes
- február
- napján kérelmet terjesztett elő az ingatlan egy részének kisajátítása iránt. A kisajátítási eljárásban az I. rendű alperes beszerezte V.L. igazságügyi szakértő szakértői véleményét, aki a piaci összehasonlító adatok elemzésének módszerével a kisajátított ingatlan fajlagos forgalmi értékét 1.548 forint/ m²-ben, így a kisajátítással érintett 8289 m² területű ingatlan forgalmi értékét 12.831.372 forintban határozta meg. A szakértő megállapította, hogy a visszamaradó ingatlan értéke 5%-kal csökkent, az ennek kapcsán keletkező értékveszteséget 340.870 forintban, a kisajátított ingatlanon lévő 60 darab fa értékét 197.500 forintban javasolta megállapítani. A
- április 12-én kelt és április 20-án jogerőre emelkedett NO/HAT/236-11/
- számú határozatával az I. rendű alperes a kisajátítási kérelemnek helyt adott, az ingatlant megosztotta a hrsz.
- és hrsz.
- helyrajzi szám alatti ingatlanokra. A megosztás után a hrsz.
- helyrajzi szám alatti ingatlant „országos közút építése" közérdekű célra, közlekedési infrastruktúra fejlesztése célból 13.172.242 forint kártalanítási összeg megállapításával kisajátította. A szakértő által javasolt kártalanítási összegből levonta a felperes által a kisajátítással érintett területről kivágott fák 197.500 forintos zöld kár értékét, és ennek figyelembevételével határozta meg a kártalanítás összegét. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [2] [3] [4] A felperes pontosított keresetében elsődlegesen az I. rendű alperes határozatának megváltoztatását és a perrel érintett ingatlan egészének kisajátítását kérte úgy, hogy a kártalanítás összegét a peres eljárásban kirendelésre kerülő szakértő által megállapított kártalanítási összegben határozza meg. Másodlagosan az I. rendű alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az I. rendű alperes új eljárásra kötelezését kérte. Az I. rendű alperes fenntartva határozatának indokolásában foglaltakat, a kereset elutasítását kérte. A II. rendű alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [5] A bíróság az I. rendű alperes határozatát részben megváltoztatta, az ingatlanrész kisajátításáért fizetendő összeget 15.061.284 forintra felemelte. Rendelkezett a különbözet és annak kamata megfizetéséről. A felperes keresetét egyebekben - a teljes ingatlan kisajátítására vonatkozóan - elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az I. rendű alperes határozata nem sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §-át és
- §-át azért, mert a felperes kérelme ellenére nem rendelkezett az ingatlan visszamaradó részének kisajátításáról. A kisajátításról szóló
- évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.)
- §
(4)bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy az I. rendű alperes vizsgálta a teljes ingatlan kisajátításának lehetőségét, de elvetette azt. A perbeli ingatlan egy részének kisajátítása iránt pedig a II. rendű alperes terjesztett elő kérelmet és ennek a kérelemnek tárgyában kellett, hogy döntsön. Rámutatott, hogy mivel a felperes az egész ingatlan kisajátítása iránti kérelmének előterjesztésekor a kártalanítási összeget is vitatta, ezért a bíróság annak vizsgálatára igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértő véleményében az ingatlant piaci alapú relatív értékelési módszerrel a piaci összehasonlító adatok elemzése alapján értékelte és határozta meg a forgalmi értéket. Az ingatlan fajlagos értékét 1.770 forint/m²-ben javasolta megállapítani. A kisajátítással érintett terület teljes egészében a 21-es főút szabályozási szélességének biztosítására szolgáló építési terület, kisajátítással funkciója, eredeti hasznosítási célja nem változik meg. A kisajátítással a visszamaradt terület értékcsökkenése 5%-os mértékben következik be, a kisajátítás eredményeképpen az eredeti területének 65,3%-át elveszti, a visszamaradó terület 4404 m², alakja kedvezőtlenül változik. A bíróság kiemelte, hogy a szakértő véleményét aggálymentesnek találta, azt a peres felek is elfogadták. Az elsőfokú bíróság ezért az I. rendű alperes határozatát e részében megváltoztatta, és a kisajátítás folytán felperest megillető kártalanítási összeget 15.061.284 forintban határozta meg. A közigazgatási eljárásban már megállapított 13.172.242 forint kártalanítási összeget beleszámítva, 1.889.042 forint az, amelyet a bíróság a Kstv. 9. § és 19. §
(1)bekezdése alapján többletkártalanításként a felperes részére megállapított. Figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság 2/
- (V. 9.) KK véleményére is, nem osztotta a II. rendű alperes azon hivatkozását, mely szerint a felperes keresetmódosítása tiltott keresetváltoztatásnak minősülne, mivel a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 335/A. §-a értelmében a fél a keresetét felemelheti vagy leszállíthatja, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjesztheti. Álláspontja szerint tehát a felperes az eredeti kereseti kérelmét nem módosította, a fajlagos négyzetméter ár közigazgatási szakértői véleménnyel történő egyező megjelölésén túl nem változtatott azon a kérelmén, hogy az egész ingatlan kisajátítását kérte, és a forgalmi érték meghatározását a perben kirendelendő szakértővel kérte megállapítani. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének teljes körű elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozatlanul állapította meg, hogy az I. rendű alperes határozata a kártalanítás összege tekintetében jogsértő. Sérelmezte, hogy a perben kirendelt szakértő véleményének nagyobb jelentőséget tulajdonított a bíróság, mint a közigazgatási eljárásban közreműködő szakértő véleményének, holott a kettő sok tekintetben egyezik, a forgalmi érték különbözősége pedig nem számottevő. A közigazgatási eljárásban keletkezett szakvéleményről nem állapították meg, hogy okszerűtlen vagy hibás, sőt azt a felperes maga is elfogadta. A KGD
- jogesetre utalva kifejtette, hogy a Kúria saját maga számára állapít meg direktívákat, majd alkalmazza azokat. Álláspontja szerint a perbeli szakértői vélemény a jobb és azt kell a döntésnél figyelembe venni meghaladott, és felül kellene bírálni. Sérelmezte a Pp.
- §-ára hivatkozással, hogy a bíróság a felperes keresetmódosítását elbírálta. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Hivatkozott az Alaptörvényre és a Kstv.
- §
(1)bekezdésre, a teljes és azonnali kártalanítás elvére. Kifejtette, hogy a tulajdonosnak a tulajdona elvonása folytán ért valamennyi vagyoni hátrány kompenzálására a magasabb összegben megállapított kártalanítás felel meg. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott a közigazgatási határozatok jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért. [10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá. Az alperes által kifogásolt KGD2014. 122. számú döntésben kifejtésre került, hogy amennyiben a perben beszerzett szakvélemény a kisajátítási eljárásban előterjesztett szakvéleményhez képest az ingatlan forgalmi értékét magasabb összegben állapítja meg, a kisajátítási kártalanítás összegét a magasabb forgalmi érték alapján kell megállapítani, mert a teljes kártalanítás elvének ez felel meg. Mindez összhangban van az Alaptörvény XII. cikk
(2)bekezdésével és a Kst. 1. §
(1)bekezdésével és a 9. §
(1)bekezdésével. A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kúria által kialakított fenti álláspontot vitatta, de annak jogszerűségét megcáfolni nem tudta. Állításai saját véleményét tükrözik, de sem a szakvélemény téves mivoltát, sem az elsőfokú ítélet jogellenességét nem támasztotta alá jogszabályra hivatkozással. [11] A felperes tévedett, amikor tiltott keresetmódosításként értékelte, hogy a felperes a szakvélemény ismertében 1.770 forint/m² összegre felemelte kártalanítás iránti igényét. A Pp. 335/A. §
(1)bekezdése a tiltott keresetváltoztatásról rendelkezik, de
(2)bekezdése kimondja, hogy nem kizárt, miszerint a fél - a határidőben már előterjesztett keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra kiterjeszthesse. Amennyiben a felperes keresetében nemcsak az ingatlan teljes kisajátítását és erre az esetre a teljes ingatlan értékének szakértő által történő megállapítását kérte, hanem - miként ezt az elsőfokú bíróság rögzítette a kisajátítási eljárásban megállapított összeg szakértő kirendelése útján való felülvizsgálatát is, úgy a szakvélemény ismeretében történő keresetmódosítás a Pp. 335/A. §
(2)bekezdése szerint jogszerűen történt. Azt, hogy az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte-e a felperes eredeti kereseti kérelmét, abban benne volt-e a kisajátítási eljárás során megállapított összeg felülvizsgálatára irányuló igény, a Kúria nem vizsgálhatta. A Pp. 272. §
(2)bekezdése ugyanis jogszabályhely megjelöléséhez köti a felülvizsgálat lehetőségét, és mivel a II. rendű alperes nem hivatkozott e körben a Pp. 335/A. §
(1)bekezdésének sérelmére, a Kúria az eredeti kereseti kérelem tartalmát már nem értelmezhette. Ennek hiányában - a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelme tükrében - csak azt állapíthatta meg, hogy az elsőfokú ítélet jogszerűen emelte fel a felperest megillető kisajátítási összeget. [12] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [13] A pervesztes II. rendű alperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, melynek összegét a Kúria a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg a felülvizsgálati eljárásban kifejtett munkára tekintettel. [14] A II. rendű alperes személyes költségmentessége okán a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- április
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró