A ...i Törvényszék a ... ügyvéd által képviselt ... felperesnek - az ... által képviselt ... alperes ellen sérelemdíj megállapítása iránt indult perében meghozta a következő í t é l e t e t: A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja és kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg alperes részére 12.000.- Forint (Tizenkettőezer) perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy az állam javára külön felhívásra fizessen meg 300.000.- Forint (Háromszázezer) le nem rótt eljárási illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...i Ítélőtáblához címzetten a ...i Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás A felperes
- december 23-án érkezett keresetlevelével kártérítés iránt nyújtott be igényt a ... ellen a ... előtt ... ügyszám alatt. Ezen eljárás során a bíróság felhívására a felperes keresetpontosítását
- augusztus 6-án terjesztette elő, míg ezt megelőzően az eredeti kereseti kérelmével kapcsolatosan a perbeli alperes beszámítási kifogással élt, majd pedig viszontkeresetet is előterjesztett 2011-ben. Az alapperi bíróság
- sorszámú
- szeptember
- napján a felperes részére kézbesített ítéletével a keresetének részben helyt adott, ugyanakkor mind a felperes, mind azon per alperese az ítélettel szemben fellebbezést terjesztett elő. A másodfokú bíróság ... szám alatti végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és megjelölte azon kritériumokat, amelyek figyelembevételével a megismételt eljárást le kell folytatni. Az alperes, mint másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzését a ..i Járásbíróságra
- március 25-én küldte meg. A járásbíróság
- április 26-i intézkedésével az ügy tárgyalására
- június
- napjának 13,00 órájára tűzött ki határnapot. A tárgyalási határnapon a felek tárgyalást megelőző közös kérelme alapján a bíróság a tárgyalást elhalasztotta, újabb tárgyalás megtartására
- december 11-én 10 óra 30 perckor került sor. Ugyanakkor ... ügyvéd, aki a ...-t képviselte az alapperben
- december
- napján érkezett beadványában tájékoztatta a bíróságot arról, hogy az alperes adataiban, konkrétan a tulajdonos személyében és székhelyében változás állt be a
- augusztus 5-én kelt változás bejelentéssel, ugyanakkor tájékoztatta a bíróságot arról, hogy az új cégvezetéstől nem bír meghatalmazással. Ezen bejelentésre tekintettel a bíróság a kitűzött tárgyalást elhalasztotta és
- március
- napjának 10 óra 30 percére tűzött ki újabb tárgyalási határnapot, amely időpontban megtartott tárgyaláson a per tárgyalását felfüggesztette és megkereste a ... Cégbíróságát, hogy a ... vonatkozásában törvényességi eljárást indítson meg, miután a bejegyzett képviselők részére történő kézbesítés a feltételek hiányában nem volt megvalósítható. Ezt követően az ügyben további tárgyalás kitűzésére nem került sor és az időközben kényszertörlés alá került ...-vel szemben előterjesztett pert a bíróság megszüntette. A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest 5.000.000.- Forint sérelemdíj megfizetésére, hivatkozással a Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdésére, figyelembe véve az Alaptörvény XXIV. cikkében foglaltakat is. Kérte továbbá a perrel kapcsolatosan felmerült költségeinek a megtérítését is. A felperes álláspontja szerint az alapügyben eljárt járásbíróság az alperes hatályon kívül helyező végzését követően kitűzött s megtartott tárgyaláson abban a helyzetben lehetett volna, hogy az ügy érdemében döntést hozzon, ezáltal a felperes a ...-vel szembeni igényét jogszerűen érvényesíthette volna. Miután a
- december 11-i tárgyalást követően a bíróság semmit nem tett annak érdekében, hogy az ügyet érdemben lezárja, csupán eljárásjogi kifogásokkal húzta az eljárást, ezért a felperest megakadályozta abban, hogy az alapperi alperessel szemben igényét megfelelő módon érvényesíthesse. Miután az eljárás nem ésszerű időn belül fejeződött be, ezért a felperes álláspontja szerint az alperes magatartására visszavezethető okból került abba a helyzetbe, hogy igényét a ...-vel szemben, annak kényszertörlése miatt már nem érvényesíthette. Az alperes a kereset elutasítását kérte perköltsége megállapítása mellett. Álláspontja szerint az alapperi bíróság eljárásában inaktív időszakok nem voltak kimutathatóak, a tárgyalások elhalasztására a felek közös kérelmével került sor, illetőleg a ... képviselőinek bejelentése alapján a képviseleti jog hiánya miatt a bíróság kényszerhelyzetben volt és az alperesi cég képviselőivel kellett felvenni a kapcsolatot, amely miatt újabb tárgyalási határnap kitűzésére kellett, hogy sor kerüljön, de szabályszerű idézés hiányában az eljárás lezárására nem kerülhetett sor. Az alperes érvelése szerint az ügy sajátossága és a felek perbeli magatartására is figyelemmel jelen esetben nem sérült a per ésszerű időn belüli befejezésére vonatkozó követelmény, így a felperest az alperes magatartásával összefüggésben semmilyen kár nem érhette. A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a csatolt okirati bizonyítékok, a beszerzett bírósági alapperi iratok, valamint a ...-vel kapcsolatosan keletkezett cégbírósági iratok alapján megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme nem alapos. Az alapperi iratok áttanulmányozását követően a bíróság szerint megállapítható, hogy a ..., illetőleg Járásbíróság a felperesnek a ...-vel szemben előterjesztett igényével kapcsolatosan - az eset speciális jellegét is figyelembe véve - megfelelő időben intézkedett a per ésszerű időben történő befejezése érdekében. Olyan mulasztás, amely az alperesnek felróható módon a felperes részére bármilyen kárt okozott volna, nem volt igazolható, bár tényként állapítható meg, hogy
- december 11-ét követően érdemi tárgyalás az ügyben nem volt tartható, azonban ezen körülmény kialakulása az alperes magatartásától függetlennek tekinthető, hiszen az alapperi per alperesének részére történő kézbesítés hiányosságai miatt a Polgári perrendtartás érvényben lévő rendelkezései szerint a bíróság a felperes keresetével kapcsolatosan ismételt döntést nem hozhatott. Amikor pedig az eljáró bíróság tudomására jutott az, hogy az alperesi cég képviseletében változás állt be, illetőleg a cégbíróság jelzése szerint a kényszertörlését rendelték el, az ügyben a felperes előterjesztett keresetével kapcsolatosan érdemi döntést a bíróság már eljárási okok miatt nem hozhatott, így a felperes állításával szemben nem volt megállapítható az, hogy a hatályon kívül helyezést követően az eljárást lefolytató ...i Járásbíróság olyan mulasztást vétett volna, amely a per ésszerű időn belül történő befejezését befolyásolta volna. A bíróság beszerezte egyebekben a ... Cégbíróságának ... sorszámú végzését, amely
- március
- napján keletkezett és ebben a ...-t eltiltotta a további működéstől és megszűntnek is nyilvánította. Mindebből következőleg az alapperben perelt alperes perbeli legitimációja ezen végzés jogerőre emelkedésével végérvényesen megszűnt, így vele szemben érdemi határozat nem volt hozható, amely az alperesi magatartással nem függött össze. Az alperesi bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával volt köteles eljárni, amely miatt felelősség az alperest nem terhelheti az eljárás elhúzódása alapján. A bíróság álláspontja szerint abban az esetben amennyiben az eljáró bíróság a jogszabályi kötelezettségéből adódóan az eljárási szabályok maradéktalan betartásának biztosítása érdekében minden szükséges eszközt igénybe vesz, és ezáltal a felek perbeli jogainak gyakorlását maximálisan megpróbálja biztosítani függetlenül az eltelt időtartamtól, nem minősülhet olyan inaktív tevékenységnek, amely a per érdemi elbírálását és a per ésszerű időn belül történő befejezését sértő magatartás lenne. Mindezek figyelembevételével a bíróság a felperesnek a Pp.
- §-a alapján előterjesztett kereseti kérelmét nem találta alaposnak és azt elutasította. Tekintettel arra, hogy a felperes az eljárás során teljes egészében pervesztes lett, ezért köteles megfizetni az alperesnek a perrel felmerült költségeit, a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján, amelyet a bíróság az alperes előadásának figyelembevételével az ügyben megtartott tárgyalásokon történő alperesi részvételt alapul véve tárgyalásonként 6.000.- Forintban, mindösszesen 12.000.- Forintban állapított meg. A tárgyi költségfeljegyzési joggal bíró eljárás során a felperesnek az eljárás indításakor kereseti illetéket nem kellett lerónia, azonban pervesztességére tekintettel köteles megfizetni az állam javára külön felhívásra a pertárgy érték alapján számított 300.000.- Forint eljárási illetéket. Az ítélet elleni fellebbezés joga a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- május
- napján Dr. ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő