← Magyarország

Pfv.21279/2018/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a végrehajtást kérő korábban magánokiratban felmondta a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést, a szerződő felek közötti jogviszony a magánokiratba foglalt felmondás folytán megszűnt. A Vht.23/C.§

(2)bekezdése szerinti feltétel bekövetkezésének tanúsítására alkalmas, ha a végrehajtást kérő felmutatja a közjegyző előtt a magánokiratba foglalt felmondást, azt a közjegyző az adós részére továbbítja és minderről tanúsítványt állít ki. 1993. LIII. Tv. 23/C. §
(2)
  1. XLI. Tv.
  2. §
(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I. 21.279/2018/
  1. A tanács tagjai: Dr. Harter Mária a tanács elnöke . Szabolcsi-Varga Krisztina előadó bíró . Varga Edit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: . Zudor Mónika Csilla ügyvéd (ügyvéd címe) A per tárgya: végrehajtás megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 2.Pf.20.379/2018/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: újvárosi Járásbíróság 2.P.20.381/2017/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 1.430.100 (egymilliónégyszázharmincezer-száz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgálóló tényállás ][1] Az alperes jogelődje a
  4. december 11-én - közjegyzői okirat formájában is - létrejött deviza alapú kölcsönszerződés alapján a felperes jogelődje: néhai G.J. és a jelen perben nem álló adóstársai rendelkezésére bocsátott 52.527 CHF kölcsönt, melynek forintban való folyósítását legfeljebb 7.200.000 forint összegben vállalta. A szerződést kötő felek a kölcsön biztosítékaként jelzálogot alapítottak a G.J.né és néhai G.J. közös tulajdonában álló ingatlanra. [2] [3] [4] [5] [6] [7] Az alperes a kölcsönszerződést a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt a
  5. július
  6. napján kelt levelében azonnali hatállyal felmondta és felszólította a felperes jogelődjét a 9.130.809 forint és járulékai összegű tartozás haladéktalan megfizetésére. Az alperes
  7. december 03-án a közjegyzőtől kérte a felmondás szövegének közokiratba foglalását, ezen közokirat adósok részére való postázását, valamint a kézbesítés eredményének tanúsítását. A
  8. december 03-i közokirat felperesi jogelőd részére
  9. december
  10. napján történt közjegyzői kézbesítése és a kézbesítés közjegyzői tanúsítása után a végrehajtás a felperessel, mint zálogkötelezettel szemben
  11. február 03-án kibocsátott végrehajtási záradék alapján indult meg. A jelzálogfedezetet képező ingatlan tulajdonjogát a felperes megszerezte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése A felperes keresetében az ellene folyó végrehajtás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a kölcsönszerződés nem jött létre, illetve több okból érvénytelen. Hivatkozott arra is, hogy a kölcsönszerződést a
  12. július 31-én kelt magánokiratba foglalt felmondás megszüntette, az erről készített tanúsítvány a közjegyzőkről szóló
  13. évi XLI. tv. (Kjtv.)
  14. §
(1)bekezdése és
  1. §a értelmében nem minősül közokiratnak, így közvetlen végrehajtás elrendelésének sem volt helye. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Okfejtése szerint a felperes alaptalanul állítja, hogy a szerződés felmondására kétszer került sor. A
  2. december 03-i közokirat a
  3. július 31-i magánokirati felmondás tényét tartalmazza, de ezen kívül azt is, hogy a a felperes
  4. július
  5. napját követően sem teljesített. Az első- és másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Alaptalannak találta a felperesnek a kölcsönszerződés érvénytelenségére való hivatkozásait, a közvetlen végrehajthatóság kapcsán pedig kifejtette, hogy a felek között folyamatban lévő végrehajtási ügyben a Debreceni Törvényszék a 2.Pkf.21.167/2017/
  6. számú határozatával kimondta: a közjegyzői okirat az alakiságoknak megfelelt, a végrehajtási záradék szabályszerűen került kiállításra. Az elsőfokú bíróság a közjegyzői okirat formaiságát továbbiakban nem vizsgálta, mivel erről a kérdésről az említett számú jogerős bírósági határozat született. A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és a felperessel szemben folyó végrehajtást megszüntette. A szerződés létrejöttével és érvényességével kapcsolatban egyetértett az elsőfokú bírósággal, a végrehajthatóság kapcsán azonban kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a felperes keresete alapjaként nem a közjegyzői okirat alakiságát, hanem a végrehajtás elrendelésének jogalapját vitatta. Ez a jelen perben vizsgálható, mert a peren kívüli eljárásban hozott végzés a végrehajtás megszüntetése iránti perben ítélt dolgot nem teremt. A kölcsönszerződés
  7. július 31-én a magánokirati formájú, azonnali hatályú felmondás következtében szűnt meg, azt ismételten felmondani nem lehet. A keresetnek helyt adó döntését azzal indokolta, hogy a
  8. december 03-i közokirat tartalmazza ugyan a magánokirati felmondás szövegét, de nem tanúsítja azt, hogy a felmondást az alperes a felperessel mikor, milyen formában közölte. Így a végrehajtási záradékolás kapcsán a Vht. 23/C. §
(2)bekezdésében meghatározott az a feltétel, miszerint a követelés esedékességét is közokiratnak kell tanúsítania, hiányzott. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A jogerős ítélettel szemben felülvizsgálattal élő alperes annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályban való fenntartását, másodlagosan a másodfokú bíróság új határozat hozatalára való utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 215. §-át és 221. §-át, a Vht. 31/E. §
(1)-
(2)bekezdését és a Vht. 23/C. §
(1)-
(2)bekezdését. Azzal érvelt, hogy a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a felperes kérelmén, és elvonta a nemperes hatáskört is. Idézte a Debreceni Törvényszék 2.Pkf.21.167/2017/
  1. sz. végzése indokolását, amely szerint a közjegyzői okiratba foglalt „felmondási nyilatkozat...adós részére történő kézbesítése
  2. február
  3. napján megtörtént, a közjegyző erről tanúsítványt is kiállított". A végrehajtási ügyben eljárt bíróság a záradék szabályszerű kiállításáról jogerősen már állást foglalt, a másodfokú bíróság döntésével a Debreceni Törvényszék határozatát bírálta felül, ezért ítélete jogszabálysértő. Az érdemi kérdést illető álláspontja alátámasztására idézte a Kúria hasonló ügyben hozott határozatában foglaltakat, hangsúlyozottan azt, hogy a felmondás hatályosulásának és ezen alapulóan a követelés lejárttá válásának igazolásához elégséges annak közokiratba foglalt tanúsítása, hogy az alperes szerződésszerűen közölte a kölcsönszerződés felmondását. [8] [9] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Megismételte azt a korábban már kifejtett álláspontját, hogy a Vht. 23/C. §
(2)bekezdésében foglalt feltételek körében a Kjtv. 136-
  1. § megsértésével készített tanúsítvány közokiratként nem vehető figyelembe. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. [10] A Pp.
  2. §
(2)bekezdésében, valamint a 275. §
(3)és
(4)bekezdéseiben foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt. [11] A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a felperes a perben nem csupán a közjegyzői okirat alakiságát vitatta. A felperes keresetlevelében azt adta elő, hogy a kölcsönszerződés felmondása hatályosulásának időpontja nem tisztázott, mert az alperes többször esedékessé tette követelését: 2015. július 31-én magánokirat és 2015. december 03-án közokirat formájában. A per későbbi szakaszában nyilatkozatát azzal pontosította, hogy a magánokirati felmondással megnyílt az igényérvényesítés lehetősége, a szerződés a Ptk. 321. §
(1)bekezdése alapján megszűnt, így a szerződést joghatályosan ismét felmondani, és azt közjegyző által tanúsítani nem lehet. Az ilyen tartalmú nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okirat nem felel meg a Kjtv. 111. §
(1)bekezdése és a közjegyzői ténytanúsítványokra vonatkozó 136-
  1. § szerinti rendelkezéseknek, a felmondás hatályosulásának tényét közhitelesen nem tanúsítja, ehhez közvetlen végrehajtás nem kapcsolódhat (2.P.20.381/2017/
  2. számú irat). A Pp.
  3. § a/ pontjára alapított végrehajtás megszüntetése iránti kereset alapjaként a felperes a követelés közvetlen végrehajthatóságának fentiek szerinti vizsgálatát kérhette, a Pp.
  4. § a/ pontja vonatkozásában ugyanis „követelés" alatt nem egyszerűen a felek közötti jogviszonyból származó, polgári peres úton érvényesíthető követelést kell érteni, hanem a végrehajtható követelést, a záradékolt okirattal elrendelt végrehajtás tárgyát. Ha a végrehajtás alapjául szolgáló záradékolt okirat nem közokirat, akkor a közvetlenül végrehajtható követelés az, amely érvényesen nem jött létre (Kúria Pfv.I.21.346/2013/
  5. számú határozat). [12] A perben rendelkezésre álló iratokból nem volt megállapítható, hogy a felperes - G.Ja. adóstársához hasonlóan - a végrehajtási záradék törlése iránti kérelemmel élt volna. Az adóstársakkal szemben önállóan folyó végrehajtási ügyekben az egyikük eljárási cselekménye a másik végrehajtási ügyére nem hat ki, ezért az eljárt bíróságok alaptalanul érveltek a G.Ja. ellen folyó végrehajtási ügyben a záradék törléséről hozott jogerős döntésnek a felperes tekintetében érvényesülő joghatásaival. Az alperes res iudicata-val kapcsolatos felülvizsgálati érvelését a Kúria ugyanebből okból hagyta figyelmen kívül. [13] Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy a kölcsönszerződést a
  6. július 31-én kelt magánokiratba foglalt kölcsönszerződést megszüntette. Ennek joghatása abban nyilvánult meg, hogy a szerződés a jövőre nézve megszűnt, és a rPtk.
  7. §
(2)bekezdésében írtakra figyelemmel a hitelező visszakövetelési joga a felmondási nyilatkozat hatályossá válásával megnyílt. [14] A Kjtv. 112. §
(1)és
(2)bekezdése a Vht. 23/C. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakkal összhangban határozza meg a közokirat végrehajtási záradékkal való ellátásának feltételeit. Eszerint a záradékolni kért közokiratnak tartalmaznia kell a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét), jogcímét, a teljesítés módját és határidejét; ha pedig a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. A Kúria több egyedi ügyben hozott határozatában kifejtette: közjegyzői okirat az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (ténytanúsítvány), melyek közül az ügyleti okirat (a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés vagy az adós egyoldalú kötelezettségvállalása) közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítást (az adós kötelezettségvállalását), az utóbbi körülményt pedig - a feltétel bekövetkeztét - ténytanúsító okirattal (közjegyzői tanúsítvánnyal) lehet igazolni, melyben a közjegyző a jogi jelentőségű tényt közhitelesen tanúsítja (Kúria Pfv.I.21.891/2016/
  1. és Pfv.I.20.386/2018/
  2. számú határozatok). Az adott esetben az alperes a jogviszonyt magánokiratba foglaltan mondta fel, ezért az alperes felülvizsgálati érvelésével egyezően a követelés lejárttá válásának igazolásához elégséges volt annak közokiratba foglalt tanúsítása, hogy a felmondás szabályszerű közlése megtörtént. [15] A kifejtettekből következően a közvetlen végrehajthatóság szempontjából annak volt ügydöntő jelentősége, hogy a felmondásra vonatkozó közokirat az említett követelménynek megfelelt-e. A
  3. december 03-án kelt közokirat tartalmazza az alperesnek azt a kijelentését, hogy az adósok szerződésszegése okán
  4. július
  5. napján magánokiratban azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést, egyszersmind kérte a magánokirati felmondás szövegének közokiratba foglalását, e közokirat adósok részére való kézbesítését és a kézbesítés eredményének tanúsítását. A
  6. december 03-i közokirat tehát nem ügyleti hatályú, hanem a Kjtv.
  7. §
(1)bekezdésének és a 136. §
(1)bekezdés e/ pontjának megfelelő ténytanúsító okiratnak minősül. [16] A Kjtv. 136. §
(1)bekezdés e/ pontja szerint a közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés közléséről tanúsítványt állít ki. A 142. §
(1)bekezdése szerint a nyilatkozat vagy értesítés közlését a közjegyző akkor tanúsíthatja, ha a közlés vagy elmaradása jogkövetkezménnyel járhat, míg a
(2)bekezdés előírja, hogy a közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott, tértivevényes küldeményként a másik félnek megküldi. A jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek alá kell írnia, és erről a közjegyző a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét és a feladásra vonatkozó adatokat. Mindezeknek a rendelkezéseknek a
  1. december 03-i közokirat és az ennek kézbesítésére vonatkozó adatokat rögzítő tanúsítvány mindenben megfelelt. A Kúria hangsúlyozza, hogy a
  2. december 03-i közokirathoz és az ennek kézbesítésére vonatkozó adatokat rögzítő tanúsítványhoz nem a szerződés megszűnésének joghatása fűződik, hanem a közvetlen végrehajthatóság feltételeként a felmondás közlése megtörténtének tanúsítása. [17] A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a felmondás közlésének közjegyző általi tanúsítását, emiatt jogsértő módon jutott arra a következtetésre, hogy a közvetlen végrehajtás törvényi feltételei nem teljesültek. Ezért a Kúria a Pp.
  3. §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét, az indokolás helyesbítésével és kiegészítésével helybenhagyta. Záró rész [18] A Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint az eredményes felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére a felperes köteles. A Kúria az alperes képviseletét ellátó ügyvéd munkadíjának mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(1),
(5)és
(6)bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységhez igazodóan - 300.000 forintban állapította meg, amelyhez hozzászámította az alperes által megfizetett felülvizsgálati eljárási illeték 1.130.100 forint összegét is. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Szabolcsi-Varga Krisztina s.k. előadó bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: BB bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.