Pfv.21290/2018/7 – Kúria

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.21.290/2018/

1. A tanács tagjai: . Harter Mária a tanács elnöke . Szabolcsi-Varga Krisztina előadó bíró . Varga Edit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Abonyi Katalin ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Havelant Kinga ügyvéd) A per tárgya: végrehajtás megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: a felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Egri Törvényszék 1.Pf.20.203/2017/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: öngyösi Járásbíróság 3.P.20.903/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Az alperes jogelődje a
4. január
5. napján megkötött hitelszerződés, valamint folyószámlához kapcsolódó hitelszerződés alapján 15.000.000 forint - 15.000.000 forint összegű hitelkeretet bocsátott a perben nem álló Kft. részére. A két hitelszerződésből eredő fizetési kötelezettség biztosítására közjegyzői okiratba foglaltan
6. január 25-én keretbiztosítéki jelzálogszerződés jött létre, amelyben a felperes zálogkötelezettként az alperes jogelődje számára 35.000.000 forint keretösszeg erejéig fedezetül biztosította ingatlanát. A hitelező a hitelszerződéseket
7. november 13-án azonnali hatállyal felmondta. Az adós cég felszámolása iránt
8. október 25-én elrendelt eljárásban az alperes jogelődje
9. december 11-én a hitelszerződésekből erdő hitelezői igényét bejelentette. A felszámolási eljárás során a bank követelése nem térült meg, az adós céget
10. március 12-én a cégnyilvántartásból törölték.
11. december
12. napján a bank közokirat végrehajtási záradékkal való ellátása iránti kérelmet terjesztett elő a felperessel szemben. A végrehajtási záradék
13. március 08-án került kibocsátásra. Az eljáró végrehajtó többször megkísérelte az ingatlan árverését, majd a végrehajtást kérő
14. május 04-i kérelme alapján a kitűzött árverést elhalasztotta. A végrehajtó
15. május 27-i felhívására
16. szeptember 30-án a végrehajtást kérő nyilatkozott arról, hogy az eljárás folytatását kéri. A kereseti kérelem és az alperes védekezése A felperes keresetében az ellen folyó végrehajtás megszüntetését a Pp.
17. § b) pontja alapján arra tekintettel kérte, hogy a végrehajtandó követelés elévült. Egyfelől arra hivatkozott, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
18. évi IV. tv. (rPtk.)
19. §

(1)bekezdése alapján a jelzálogjog megszűnt, ugyanis az az adóssal szemben indult felszámolási eljárás befejezésétől számított öt év elteltével

1. március 13-án a biztosított követelés elévült. Másfelől azzal érvelt, hogy az ellene folyó végrehajtási ügyben az utolsó végrehajtási cselekmény
2. május 06-án az árverés elhalasztása volt, a
3. évben tett nyilatkozatok pedig nem voltak alkalmasak az elévülés megszakítására. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint nem eredményezheti az alapkövetelés megszűnését az, hogy a felszámolási eljárás befejezését követően több mint öt év eltelt, ilyen módon a biztosítéki adósok szabadulhatnának kötelezettségük alól. Utalt arra is, hogy a felperessel szemben folyó végrehajtási ügyben az egyes végrehajtási cselekmények között nem telt el öt év. Az első- és másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító döntését azzal indokolta, hogy az egyes végrehajtási cselekmények között egyetlen esetben sem telt el öt év. A felszámolási eljárás befejezésével a főadós megszűnt, vele szemben az elévülés nem szakadhatott meg. Az elévülést a felperes vonatkozásában önállóan kellett elbírálni, a zálogtárgyból való kielégítési jog ugyanis a keretbiztosítéki jelzálogszerződés értelmében a zálogjogosultat önállóan is megillette A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyó ítéletében kifejtette, hogy a jelzálogszerződéssel létrejött biztosítéki jogviszonyban a zálogkötelezett felelőssége nem mögöttes jellegű, mivel természetében nem ugyanazon kötelezettség terheli, mint a személyes kötelezettet. Ha a személyi és a dologi kötelezett különböző személy, a kielégítési jog megnyíltával a jogosult választhat, melyik kötelezettel szemben kíván fellépni. A keretbiztosítéki jelzálogjog - járulékos jellegéből következően - a biztosított követeléshez igazodik, a követelés megszűnése együtt jár a zálogjog megszűnésével. A rPtk.
4. §

(1)bekezdése alapján a személyi kötelezett gazdasági társaság megszűnése nem jelentette a vele szemben fennálló követelés megszűnését, mivel a bejegyzett jelzálogjognak éppen az a rendeltetése, hogy a zálogkötelezett a zálogtárggyal helytálljon, ha a főkötelezett nem tud vagy nem akar teljesíteni. A hitelezői igény bejelentésekor az elévülési idő a rPtk. 327. §

(1)bekezdése alapján megszakadt, és a rPtk. 327. §

(2)bekezdése értelmében az elévülést megszakító felszámolási eljárás befejezését követően újból elkezdődött. A zálogjogosult a zálogszerződésből eredő igényét a végrehajtási kérelem előterjesztésével már akkor érvényesítette, amikor a követelés elévülése a felperes szerint sem következett be, ezért alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a felszámolási eljárás befejezését követő öt év elteltével a jelzálogjog megszűnt. [7] [8] [9] A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése és a keresetnek megfelelő döntés meghozatala iránt - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Azzal érvelt, hogy a másodfokú bíróság tévesen alkalmazta a jelzálogjog megszűnésére, elévülésére vonatkozó anyagi jogszabályokat. A főkövetelés elévülése és a jelzálogjoghoz, mint mellékkötelezettséghez kapcsolódó végrehajtási jog elévülése külön vizsgálandó. Ahhoz, hogy a zálogtárgyra vonatkozó követelés végrehajtás keretében érvényesíthető legyen, mind a főkövetelésnek, mind a mellékkötelezettségre vonatkozó végrehajtási jognak fenn kell állnia. A főkövetelés elévülését a zálogjog érvényesítése iránti cselekmények nem, kizárólag a rPtk. 327. §

(1)bekezdésében szabályozott cselekmények, így a felszámolási eljárás szakíthatta meg. A főkövetelésre vonatkozóan végrehajtható határozat nem született, végrehajtási eljárás nem indult, ezért téves és jogszabálysértő a jogerős ítéletnek a Ptk. 327. §

(3)bekezdésére és a Vht. 57. §

(4)bekezdésére való hivatkozása. Mindezekre tekintettel a felszámolási eljárás befejezésével

1. március 13-án az elévülés újra indult, majd
2. március 14-én a főkövetelés elévülés folytán megszűnt. Ennek következtében a rPtk.
3. §

(3)bekezdése, 259. §

(3)bekezdése és 264. §

(1)bekezdése értelmében a járulékos jellegű zálogkötelezettség is megszűnt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Kiemelte, hogy a zálogjogosultnak nincs sortartási kötelezettsége, azaz nem volt köteles arra, hogy csak az adós elleni felszámolási eljárást követően keressen a zálogtárgyból kielégítést. Téves a felperesnek az a jogi álláspontja, mely szerint a követelés megtérülése nélkül zárult felszámolási eljárást követően a követelés megszűnne vagy az akár annak időpontjától kezdődően elévülhetne. Mivel a főkövetelés nem szűnt meg és nem évült el, az azt biztosító mellékkötelezettség is él. A személyes kötelezett megszűnése következtében vele szemben az igény már nem érvényesíthető, a jogosult azonban a dologi kötelezettel szemben felléphet. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálat kérelem az alábbiak szerint nem alapos. [10] A Pp. 270. §

(2)bekezdésében, valamint a 275. §

(3)és

(4)bekezdéseiben foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása van. [11] A Kúria egyetért a jogerős ítéletnek a zálogjoggal biztosított követelés személyi és dologi kötelezettjének helytállására, a jogosult igényérvényesítési lehetőségeire vonatkozó következtetéseivel. A másodfokú bíróság helyesen foglalt állást arról is, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog - járulékossága folytán - a biztosított követeléshez igazodik, ez pedig - többek között azzal jár, hogy a felperes által megjelölt rPtk. 264. §

(1)bekezdése alapján a követelés elévülése a jelzálogjog megszűnéséhez vezet. A főkövetelés fennállásának és érvényesíthetőségének ideje alatt a jelzálogjog fennmarad és az abból származó igény is érvényesíthetővé válik. A perbeli hitelszerződések azonnali hatályú felmondásával a kielégítési jog megnyílt, és a hitelező jogosult vált arra, hogy hitelezői igényét a főkötelezettel szemben a felszámolási eljárásban bejelentse, és ezzel szinte egyidejűleg a dologi kötelezett felperessel szemben végrehajtási kérelmet terjesszen elő. A felperessel szembeni igényérvényesítés szempontjából - amint azt a másodfokú bíróság is kiemelte - annak volt jelentősége, hogy a végrehajtási eljárás megindításakor a főkövetelés nem vitatottan fennállt. [12] A Kúria osztja a felperesnek azt a felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontját, hogy a zálogtárgyra vezetett végrehajtás lefolytatásának feltétele a zálogjogra vonatkozó végrehajtási jog mellett a főkövetelés fennállása is. Ha tehát a végrehajtási eljárás ideje alatt a főkövetelés bármely okból megszűnik, az egyúttal a végrehajtás alapjául szolgáló, járulékos jellegű jelzálogjog rPtk. 259. §

(3)bekezdésén és 264. §

(1)bekezdésén alapuló megszűnésével is jár. A másodfokú bíróság azonban helytállóan mutatott rá arra, hogy a főkötelezett felszámolása nem eredményezte a jelzálogjoggal biztosított követelés polgári jogi értelemben vett megszűnését. A felszámolás jogkövetkezménye csak abban nyilvánult meg, hogy a főkövetelés a főkötelezettel szemben már nem érvényesíthető. Nem hagyható ugyanakkor figyelmen kívül az elévülés jogpolitikai indokai közül az, hogy a joggyakorlás hosszabb időn át való elmulasztását a jogosultnak az igényhez fűződő érdeke csökkenéseként, illetve megszűnéseként kívánja értékelni. Ha tehát a jogosult a főkövetelésre vonatkozó igényével - a főkötelezett jogutód nélküli megszűnése következtében - nem tud élni, a főkövetelés elévülése nyilvánvalóan nem vizsgálható, ezért a jogerős ítéletben foglaltakkal szemben a felszámolási eljárás befejezését követően a főkövetelésre vonatkozó elévülési idő nem indult újra. Az eljárt bíróságok ugyanakkor helyesen tulajdonítottak jelentőséget a zálogjog azon rendeltetésének, hogy a főkötelezett teljesítésének hiányában is biztosítsa a zálogtárggyal való helytállást. [13] A jogosult a járulékos zálogkötelezettel szemben a követelését lejárttá tette, igényét érvényesítette, és ez az igény változatlanul érvényesíthető is, mivel az utóbb bekövetkezett jogvesztés nem a követelést, hanem annak a főkötelezettel szembeni érvényesíthetőségét érintette. A követelés továbbra is fennmaradt, így nincs indok a jelzálogjogra alapított végrehajtás Pp. 369. § b/ pontja szerinti megszüntetésére. [14] A kifejtettekből következően a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogszabályokat a jogerős ítélet nem sértette meg, ezért azt a Kúria a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A Pp. 270. §

(1)bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes köteles az alperes képviseletét ellátó ügyvéd munkadíjából álló felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amelynek mértékét a Kúria a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §

(1)és

(5)bekezdésében foglaltakra figyelemmel állapította meg. [16] A felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 13. §

(1)bekezdésére tekintettel a

1. §-ban foglaltak alapján az állam viseli. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. május
2. . Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Szabolcsi-Varga Krisztina s.k. előadó bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: BB bírósági ügyintéző