A határozat elvi tartalma: A szerződés közös megegyezéssel történő módosítása esetén az eredeti szerződés a módosított feltételekkel a korábbi felmondás kifejezett visszavonása nélkül is fennmarad, a kötelezettség lejártának hiányában végrehajtás nem rendelhető el. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete A határozat száma: Pfv.I.20.651/2018/
- A tanács tagjai: . Harter Mária a tanács elnöke . Varga Edit előadó bíró . Szabolcsi-Varga Krisztina bíró A felperesek: I.rendű felperes neves II.rendű felperes neve (I. és II. rendű felperesek címe) III.rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) A felperesek képviselője: a II. rendű felperes az I. és a III. rendű felperesekért Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző: Dr. Máté Szabolcs ügyvéd) A per tárgya: végrehajtás megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Törvényszék 3.Pf.20.993/2017/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Járásbíróság 11.P.20.876/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. [1] Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Az I. rendű felperes adós és az alperesi jogelőd hitelező között
- április 7-én „vállalkozói devizaalapú kölcsönszerződés" megnevezésű megállapodás jött létre 169.860 CHF-nek megfelelő, de legfeljebb 25 millió forint összegű kölcsön folyósítására. A II. és a III. rendű felperesek a szerződést készfizető kezesként írták alá, a szerződés alapján
- április 9-én közokiratba foglalt tartozáselismerés készült. A felperesek fizetési késedelme miatt az alperes jogelődje a szerződést
- október 30-én kelt, közokiratba foglalt nyilatkozatával felmondta és a közjegyzőnél végrehajtási záradék kibocsátását kezdeményezte. [2] [3] [4] [5] [6] [7] A végrehajtási záradék kibocsátása előtt,
- február 15-én létrejött a felek között a „kölcsönszerződés
- számú módosítása" elnevezésű megállapodás, amely a fennálló tartozás összegét forintban rögzítette és a visszafizetési kötelezettséget is átütemezte, azzal, hogy ha a módosított kötelezettséget az adósok megfizetik, a kölcsönszerződésből fennálló tartozás teljesítettnek minősül. A felek ezt a megállapodást is közjegyzői okiratba foglalták. A megállapodásra tekintettel az alperes jogelődje az időközben megindult végrehajtás szünetelését kérte a végrehajtótól. A kereset és az alperes védekezése A felperesek keresete az ellenük folyó végrehajtás megszüntetésére irányult. Álláspontjuk szerint a követelés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (régi Hpt.) általános előírásainak és a fogyasztókra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt érvényesen nem jött létre. Az alperes jogelődjének érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet, a felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság azonban az ítéletet megváltoztatva megszüntette a végrehajtást. A másodfokú bíróság a fellebbezésben kifejtett felperesi érvelés alapján azzal indokolta a döntését, hogy a
- február 15-i megállapodással „gyakorlatilag új szerződés jött létre" (jogerős ítélet
- oldal negyedik bekezdés), mellyel a szerződő felek „lényegében módosították" az eredeti szerződést (jogerős ítélet
- oldal első bekezdés), s mivel az alperes jogelődje a tartozás egy részét elengedte, a hitelt forintosította és átütemezte, az eredeti megállapodás alapján a végrehajtási záradék kibocsátása jogszerűen már nem volt kérhető. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem A jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élő alperesi jogelőd annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a másodfokú bíróság a tényállást részben iratellenesen állapította meg és tévesen értékelte, érdemi döntése emiatt jogszabálysértő és téves. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a „
- számú módosítás" értelmezése során figyelmen kívül hagyta, miszerint az alperesi jogelőd valójában a hátralékos összegre vonatkozó fizetési kedvezményt biztosított, melynek hatálya a módosításban foglaltak maradéktalan teljesítésének feltételétől függött. Mivel a felperesek a módosítás szerinti, könnyített fizetést sem teljesítették, mulasztásuk a módosítás tekintetében bontó feltételként működött, és az alapszerződéshez való visszatérést eredményezte, azzal, hogy a teljesített befizetések „a felhalmozódott késedelmes összegek rendezésére fordítódtak." A „
- számú módosítás" ilyen módon nem új szerződés, csupán a meglévő felperesi tartozásra vonatkozó fizetési könnyítés volt, a szerződés módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradtak. Mivel a felperesek a módosítás szerinti fizetési kötelezettségüket sem teljesítették, a módosítás hatálya megszűnt, a kedvezményt a felperesek elvesztették, kötelezettségeikre a továbbiakban az alapszerződés volt az irányadó. Nézete szerint a másodfokú bíróság ellentétes értelmezése téves és iratellenes, ami a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logikátlan mérlegelésének eredménye, ez pedig az érdemi döntés jogellenességét eredményezi. Bejelentette, hogy a jogerős ítélet meghozatalát követően az alperes oldalán jogutódlás (beolvadás) következett be. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Hangsúlyozták, hogy a
- számú szerződésmódosítás önálló szerződés, amit a felek szerződési „minősége" és az új közokirat készítése is alátámaszt. Az alapszerződést az alperesi jogelőd 2012 októberében kelt azonnali hatályú felmondása megszüntette, ezért annak módosítása kizárt, a
- számú módosítás csak önálló szerződés lehetett. Rámutattak, hogy a módosításban az I. rendű felperes már természetes személyként szerepel, így a szerződés fogyasztási szerződéssé alakult és forint alapúvá vált, azt a felek közokiratba is foglalták. Megjegyezték: a közjegyző nem készítette volna el az újabb közokiratot, ha tudomása van az eredeti szerződés alapján indított végrehajtásról. Felhívták a figyelmet a
- számú módosítás „kettős elszámolására", mely szerint az alperes jogelődje a teljesítéseket továbbra is befogadta, ám azokat az alapszerződés adat- és feltételrendszerében, „rossz adós" minősítéssel, nézetük szerint számszakilag is tévesen számolta el. Hangsúlyozták azt is, hogy teljesítési szándékuk fennáll. [8] Érveltek azzal is, hogy az alperes jogelődje a fellebbezési eljárásban tanúsított passzivitásával, a fellebbezési ellenkérelem előterjesztésének elmulasztásával nem egyeztethető össze a felülvizsgálati kérelem benyújtása: elmulasztott perbeli cselekmény pótlására ilyen módon nincs lehetőség, az alperesi jogelőd magatartása a Pp.
- §-ában foglaltakat is sérti. A másodfokú bíróság kifejezetten tájékoztatta az alperes jogelődjét az álláspontjáról, azonban az alperesi jogelőd arra sem nyilatkozatot, sem indítványt nem tett, ráutaló magatartással elfogadta a várható ítéletet. [9] Kifejtették: mivel az alapszerződés 2012 októberében felmondással megszűnt, a rendelkezéseit fenntartó „
- számú módosítás" - mint e vonatkozásban lehetetlen feltétel - részlegesen érvénytelen. Hangsúlyozták, hogy a „
- számú módosítás" nem tartalmazott bontó feltételt, a közokirat közvetlen végrehajtásra utaló rendelkezése pedig felülírta az alperes által vissza nem vont végrehajtási záradékokat. Az alperes jogelődje a 2013-ban megindított végrehajtást ennek ellenére úgy folytatta 2016-ban, mintha az új okiratok nem is jöttek volna létre, megsértve ezzel a Ptk-ban foglalt együttműködési kötelezettséget. [10] Nézetük szerint a felülvizsgálati kérelem több ponton ellentétes a „
- számú módosítás" rendelkezéseivel, jóllehet nem volt akadálya a módosítás felülvizsgálati kérelem szerinti megfogalmazásának, különös tekintettel arra, hogy az alperes jogelődje a szerződéskötéskor sajátos „erőpozícióban" járt el. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [12] A felülvizsgálati kérelem kapcsán a Kúriának a „
- számú módosítás"-t kellett értékelnie abból a szempontból, hogy az új szerződésnek minősül-e vagy a
- április 7-i szerződés módosításának. [13] A felülvizsgálattal támadott jogerős ítéletében a másodfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján tényként azt állapította meg, hogy a felperesek nem a
- április 7-én kelt alapszerződés, hanem a „
- számú módosítás" szerint tartoznak az alperesnek. A Pp.
- §
(2)bekezdésében és a 275. §
(3)bekezdésében foglaltak együttes értelmezése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye, kivéve, ha a mérlegelés során jogszabálysértés történt, a bíróság mérlegelési tevékenysége a rendelkezésre álló bizonyítékokkal vagy az alapvető logikai szabályokkal nyilvánvalóan és kirívóan ellentétes volt. A perbeli esetben ilyen szabálysértés a másodfokú bíróság részéről nem történt: okszerű mérlegeléssel következtetett arra, hogy a „
- számú módosítás" nem hagyható figyelmen kívül a felek közti jogviszony megítélésekor, azonban a jogerős ítélet indokai pontosításra szorulnak a következők szerint: [14] Ahogyan arra a Kúria a jelen határozat [5] pontjában utalt: a másodfokú bíróság ítélete
- oldalának negyedik bekezdésében a „
- számú módosítást" új szerződésnek, míg a
- oldal első bekezdésében szerződésmódosításnak nevezte, e két minősítés egyidejű alkalmazása azonban kizárt. A Kúria a „
- számú módosítás"-t megnevezése szerint, az eredeti kölcsönszerződés módosításának tekintette, amely az eredeti szerződés
- pontjának helyébe lépő, a felek jogviszonyára a továbbiakban irányadó rendelkezéseket tartalmazott. Helytálló az az érvelés, mely szerint a felmondás folytán megszűnt szerződés módosítására nincs lehetőség, a felmondás visszavonására pedig nem került sor, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (régi Ptk.)
- §
(3)bekezdése értelmében azonban a szerződésmódosítás az előírt alakszerűségek megtartása nélkül is érvényes lehet, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Az adott esetben nem volt kétséges, hogy a felek
- február
- után (a „
- számú módosítás" aláírását követően) a módosításban foglaltaknak megfelelően jártak el: a felmondás ellenére a felperesek a „
- számú módosítás"-nak megfelelően teljesítettek, az alperes pedig elfogadta a teljesítéseket. Az ilyen kondíciókkal létrehozott „
- számú megállapodás" az alperes felmondását a felek akkori szándékainak megfelelően annullálta, a felek a felmondáson közös megegyezéssel „túlléptek", és a módosításban foglalt változtatásokkal az eredeti szerződést továbbra is fenntartották. Rámutat a Kúria, hogy az alperesi értelmezés, mely szerint a módosító rendelkezések hatályát a felek a felperesi teljesítés feltételéhez kötötték, a „
- számú módosítás" rendelkezéseiből nem vezethető le, az ezzel érvelő alperes maga sem jelölte meg a módosítás erre vonatkozó rendelkezését. [15] A rendelkezésre álló bizonyítékok alátámasztják, hogy a „
- számú megállapodás" aláírásával szerződésmódosítás történt. A felperesek helyesen tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy a „
- számú módosítást" is közokiratba foglalták, ez ugyanis arra utal, hogy az alperes végrehajtásra alkalmas - záradékolható - okiratra tartott igényt, fizetési halasztás esetén új közokirat kiállítására nem lett volna szükség. A módosításként való értékelés mellett szól az alperesi jogelődnek a végrehajtóhoz intézett
- december 21-i keltű levele, melynek
- és
- pontja kifejezetten utal arra, hogy nem szűnik meg a felek kölcsönszerződése. Ugyancsak a módosító jelleget erősíti a végrehajtóhoz
- március 1-jei keltezéssel írott alperesi levél, melyben a megállapodásra figyelemmel az alperesi jogelőd a végrehajtás szüneteltetését kérte. Az alperesi képviselő
- szeptember 16-ai tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata, mely szerint a „felmondást gyakorlatilag fizetési felszólításnak tekintették", szintén azt bizonyítja, hogy az alapszerződést maga az alperes is fennállónak tekintette. [16] Megjegyzi a Kúria, hogy az alperesi pozícióban a felülvizsgálat ideje alatt bekövetkezett és a Pfv.
- sorszámú beadványban bejelentett - a Pfv.
- sorszámú végzéshez képest további - jogutódlások megállapítására nem volt lehetőség, mert a Pp.
- § értelmében a végrehajtás megszüntetése iránti pert a végrehajtást kérő ellen kell megindítani, ebben a pozícióban pedig a végrehajtási eljárásban nem történt változás. Az alperes személyében bekövetkezett további változásokat egyébként sem a jelenlegi, hanem egy korábbi - közbenső - jogutód jelentette be, a közbenső jogutód pedig az őt követő további - a jelenlegi - jogutód nevében nem tehetett nyilatkozatot. Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának az alperesi oldalon bekövetkező további változásokhoz kötődő eljárásjogi akadálya nem volt. [17] Helyes értelmezés szerint tehát a kölcsönszerződés nem szűnt meg, azt a módosított feltételekkel a felek továbbra is fenntartották, a jogviszonyt megszüntető hatályos felmondás hiányában viszont a végrehajtás elrendelésének és folytatásának nincs helye. [18] Mivel jogszabálysértés vagy a bizonyítékok felülmérlegelésére okot adó, kirívó mérlegelési hiba nem történt, a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. Záró rész [19] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem volt eredményes, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdésén keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján viseli az általa lerótt felülvizsgálati eljárási illetéket és a felülvizsgálattal felmerült költségeit. A felpereseknek a felülvizsgálati eljárásban elszámolható költségük nem keletkezett, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. Budapest, 2019. április 10. Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, dr. Szabolcsi-Varga Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: BB bírósági ügyintéző