Bf.608/2018/12 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. fordulat c) pont] minősíti. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott vonatkozásában a büntetés kiszabására és a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat 1 (egy) évre próbára bocsátja. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott cselekményéből a társtetteskénti minősítést mellőzi. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott cselekményeit 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. fordulat c) pont] minősíti. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott vonatkozásában a büntetés kiszabására és a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottat 2 (kettő) évre próbára bocsátja. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott vonatkozásában a felmentő rendelkezéseket mellőzi. A magánfél 1, magánfél 2, magánfél 4 és magánfél 3 magánfeleknek fizetendő kártérítést, kamatot és a magánfeleknek megítélt kártérítés után fizetendő eljárási illetéket I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott egyetemlegesen köteles megfizetni. Az első fokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből 29.401.- (huszonkilencezer-négyszázegy) forintot I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott egyetemlegesen köteles megfizetni, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott külön történő, valamint II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott egyetemlegesen történő kötelezésére, valamint az állam által viselendő bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. Egyebekben helybenhagyja azzal, hogy I.rendű vádlott neve személyazonosító igazolványának száma: ..., II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott személyazonosító igazolványának száma: .... A másodfokú eljárás során felmerült 76.685.- (hetvenhatezer-hatszáznyolcvanöt) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés a) pont] miatt 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani és annak végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben 25.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat 4 rb. - egy esetben társtettesként elkövetett - csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. fordulat c) pont] miatt halmazati büntetésül 10 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett fogházra ítélte. Kötelezte II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat magánfél 1, magánfél 2 és magánfél 4 magánfeleknek kártérítés, késedelmi kamat, valamint eljárási illeték megfizetésére. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás vétsége [Btk.
2. §

(1)bekezdés 2. fordulat,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont] és felbujtóként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette [Btk. 399. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap szabadságvesztésre ítélte, melyet börtönben rendelt végrehajtani. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette és megállapította, hogy a III. r. vádlott a vele szemben kiszabott szabadságvesztésből annak végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottal szemben 79.500.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat 3 rb. társtettesként elkövetett csalás vétsége [Btk. 373. §

(1)bekezdés 2. fordulat,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont] vádja alól felmentette. Kötelezte II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottakat magánfél 3 magánfél részére kártérítés és késedelmi kamat, valamint eljárási illeték megfizetésére. Az első fokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat 70.000.Ft, II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat 7.185.-Ft, III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat 67.500.-Ft önálló megfizetésére, valamint II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottakat egyetemlegesen 4.910.-Ft megfizetésére kötelezte, és megállapította, hogy 17.306.-Ft bűnügyi költséget az állam visel. A törvényszék ítélete ellen: - az ügyész III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában az eljárási szabályok megsértése miatt, a felmentő rendelkezés téves meghozatala miatt, annak mellőzése végett, - I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és védője felmentés érdekében, - II.rendű vádlott neve II. r. vádlott és védője felmentésért, - III.rendű vádlott neve III. r. vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség az ügyészség által bejelentett fellebbezést módosítva tartotta fent. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság III.rendű vádlott neve III. r. vádlott tényállás I., valamint II/1-3. pontjaiban írt cselekményeit eltérően, felbujtóként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette [Btk. 399. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés a) pont] helyett 3 rb. bűnsegédként elkövetett csalás vétségének [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. fordulat c) pont] minősítse, továbbá mellőzze a III. r. vádlott vonatkozásában meghozott felmentő rendelkezéseket, és a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát jelentősen enyhítse. A fellebbviteli főügyészség indítványozta átiratában a tényállás több ponton történő kiegészítését, helyesbítését. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott előéletére vonatkozó adatok helyesbítését, valamint annak megállapítását, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott számlájára a vádlott-társak által a II/1-
2. pont alatt részletezett bűncselekmények folytán a sértett által utalt pénzösszegek kerültek, és miután a tényállás II/1-
3. tényállási pontban szereplő összegeket I.rendű vádlott neve I. r. vádlott III.rendű vádlott neve III. r. vádlott felhívására felvette, a pénzösszegeket 5.000.-Ft levonása után minden esetben átadta III.rendű vádlott neve III. r. vádlott részére. Indítványt tett e tényállási pont azzal történő kiegészítésére is, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat a csalási cselekményeket megelőzően lakossági bankszámla nyitásra hívta fel, amelynek során I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak a III.rendű vádlott neve III. r. vádlott által megadott telefonszámot kellett értesítési telefonszámként feltüntetni, a csalási cselekmények elkövetéséhez II.rendű vádlott neve II. r. vádlottnak segítséget nyújtott. Észrevételezte a fellebbviteli főügyészség, hogy figyelemmel arra, hogy a csalási cselekmények sértettjei által előterjesztett polgári jogi igényeket teljes mértékben megítélte az elsőfokú bíróság, tévesen alkalmazott I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottal szemben vagyonelkobzást is. Összességében azt indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét változtassa meg akként, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott felbujtóként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének értékelt cselekményeit 3 rb. bűnsegédként elkövetett csalás vétségének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. fordulat c) pont] minősítse, a kiszabott szabadságvesztés tartamát enyhítse, állapítsa meg, hogy a szabadságvesztés esetleges végrehajtásának elrendelése esetén a végrehajtási fokozat fogház, mellőzze a feltételes szabadság megállapítására vonatkozó rendelkezést, továbbá mellőzze III.rendű vádlott neve III. r. vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzást. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal egyetemlegesen kötelezze magánfél 1, magánfél 2 és magánfél 4 magánfelek kárának megtérítésére, valamint mellőzze III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában az ellene 3 rb. társtettesként elkövetett csalás vétségének vádja alóli felmentő rendelkezést, míg az első fokú ítélet egyéb rendelkezéseit hagyja helyben. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlan, tekintettel arra, hogy az iratellenes. Az elsőfokú bíróság ugyanis em tulajdonított jelentőséget annak, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a nyomozás során tett gyanúsítotti vallomásában olyan tartalmú nyilatkozatot is tett, hogy a számlával kapcsolatban megkérdezte III.rendű vádlott nevet, hogy lesz-e ebből bármilyen probléma, mire ő azt válaszolta, hogy nem. Álláspontja szerint erre, valamint az egyéb bizonyítékokra figyelemmel nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tudomással bírt arról, hogy II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottak bűncselekményeket követtek el, így téves volt az a következtetés, hogy tudott, vagy tudnia kellett volna arról, hogy az általa megnyitott bankszámlára bűncselekményből származó pénzek érkeznek. Álláspontja szerint a pénz „bűnös eredetére" abból sem kellett következtetnie I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak, hogy az általa nyitott bankszámlával kapcsolatos sms értesítések III.rendű vádlott neve III. r. vádlott telefonszámára érkeztek. Mindezekből következően álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen következtetett I.rendű vádlott neve I. r. vádlott bűnösségére, hiszen a beszerzett bizonyítékok nem alkotnak zárt logikai láncot. Erre figyelemmel I.rendű vádlott neve I. r. vádlott felmentését indítványozta. A fellebbezési nyilvános ülésen a bejelentett fellebbezését akként módosította, hogy másodlagosan I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítését indítványozta, figyelemmel az enyhítő körülmények túlsúlyára, és ezen belül is a bűncselekmény elkövetése óta eltelt igen hosszú időre. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában azt adta elő, hogy az elsőfokú bíróság ítélete azért megalapozatlan, mert a törvényszék tényből tényre helytelenül következtetett. Álláspontja szerint a helyes ténybeli következtetéssel az a tényállás állapítható meg, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani azt, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a tényállás II/1-
2. pontjaiban felsorolt sértettek megtévesztésében, vagy tévedésben tartásában bármilyen módon közreműködött. Erre figyelemmel elsődlegesen II.rendű vádlott neve II. r. vádlott felmentését indítványozta. Másodlagosan a II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés jelentős enyhítésére tett indítványt. A felmentésre vonatkozó indítványával kapcsolatban II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője hivatkozott arra is, hogy a törvényszék a II. tényállási ponttal kapcsolatban az indokolási kötelezettségét is megsértette, és nem adta megfelelő indokát annak, hogy az általa hivatkozott közvetett bizonyítékok alapján miért állapította meg II.rendű vádlott neve II. r. vádlott bűnösségét, hiszen az indokolásból megállapíthatóan alapvetően az elektronikus adatszolgáltatásokból vonta le a törvényszék ezt a következtetést, amely azonban tartalmazza azt is, hogy ezek az adatok önmagukban erre nem alkalmasak. Álláspontja szerint téves volt az az okfejtés is, amely szerint abból, hogy rövid idő alatt azonos módszerekkel került sor a II/1-
3. tényállási pontban írt bűncselekmények elkövetésére, még nem lehetett volna arra következtetni, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlottnak ehhez bármilyen köze lenne. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság ítéletében megjelenített közvetett bizonyítékok szinergiája hiányzott. A fellebbviteli főügyészség átiratával kapcsolatban észrevételezte II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője, hogy nincs ténybeli alapja annak, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott II.rendű vádlott neve II. r. vádlott cselekményéhez segítséget nyújtott, és ezt következtetés útján sem lehet megállapítani. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője a II. r. vádlott bűnösségének megállapítása esetére észrevételezte, hogy a törvényszék elmulasztotta annak rögzítését, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott mikor bocsátható feltételes szabadságra a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén, álláspontja szerint az elévülési időt nagymértékben meghaladó időmúlásra figyelemmel a büntetési célok II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében büntetés kiszabása nélkül, intézkedés alkalmazásával is elérhetőek. Ezzel összefüggésben hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét e tekintetben is megsértve - az ítéletben nem adta indokát annak, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében miért csak a szabadságvesztés büntetést tartotta alkalmazhatónak. Összességében elsődlegesen a törvényszék ítéletének megváltoztatására és II.rendű vádlott neve II. r. felmentésére, másodlagosan pedig a büntetés mellőzésére és a II. r. vádlottal szemben intézkedés kiszabására tett indítványt. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként beszerzett bizonyítékok nem támasztják alá egyértelműen III.rendű vádlott neve III. r. vádlott bűnösségét, az elsőfokú bíróság azokból téves következtetéseket vont le, így III.rendű vádlott neve III. r. vádlott felmentésének van helye. A felmentés érdekében bejelentett fellebbezését a fellebbezési nyilvános ülése módosítva azt másodlagosan enyhítés érdekében bejelentett fellebbezésként tartotta fenn. Az enyhítés indokaként arra hivatkozott, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetében a jelentős mértékű időmúlásra és a nagyobb számú enyhítő körülményre tekintettel a törvényszék által kiszabott büntetés eltúlzottan súlyos. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen akként nyilatkozott, hogy az első fokú ítélet meghozatala óta személyi körülményeiben annyi változás következett be, hogy jelenleg nem egy, hanem kettő kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik saját háztartásában, és kifejtette, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, így azt indítványozta, hogy az ítélőtábla mentse fel az ellene emelt vád alól. A I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában enyhítés, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában eltérő minősítés és enyhítés érdekében bejelentett fellebbezések alaposak. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban a büntetőeljárásról szóló
4. évi XC. törvény (továbbiakban Be.)
5. §

(1)bekezdése alapján a törvényszék ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megtartása mellett folytatta le eljárását. A törvényszék maradéktalanul eleget tett a tényállás felderítési feladatának és a vád tárgyát képező lényeges releváns tényekre nézve a bizonyítást a szükséges és lehetséges körben és mélységben felvette. Ennek során részben egymást támogató, részben egymással ellentétes közvetlen és közvetett bizonyítékok kerültek beszerzésre. A Be. 167. §

(4)bekezdése alapján a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése alapján állapítja meg. Ebből fakadóan a bizonyítékok értékelése és ennek eredményeként a tényállás megállapítása az elsőfokú bíróság feladata, amelyet az elsőfokú bíróság önállóan, a vád keretei között végez el. Az elsőfokú bíróság bizonyíték értékelő tevékenységének csupán az képezi korlátját, hogy ezen tevékenységnek iratszerűnek, logikusnak, és minden lényeges bizonyítékra kiterjedőnek kell lennie. A törvényszék bizonyíték értékelő tevékenysége megfelelt ezeknek a kritériumoknak, az elsőfokú bíróság a szükséges mértékben foglalkozott az egymással ellentétes bizonyítékokkal és megfelelő indokát adta annak, hogy a tényállást miért I.rendű vádlott neve I. r. vádlott ténybeli beismerő vallomására, valamint a bizonyítási eljárás során beszerzett közvetett bizonyítékokra, így tanúvallomásokra, terhelti vallomásokra és az adatközlések tartalmára alapította. Az elsőfokú bíróság e körben kifejtett indokolása az iratoknak megfelelő és logikus volt. A törvényszék által megállapított tényállás alapvetően megalapozott, azonban részben ellentétes az ügyiratok tartalmával. Erre figyelemmel az ítélőtábla az ügyiratok egybehangzó adatai, valamint ténybeli következtetés és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozata alapján a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontjára tekintettel a törvényszék ítéletének II.rendű vádlott neve II. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozó részét, valamint tényállását az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: II.rendű vádlott neve II. r. vádlott kettő kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik saját háztartásában. A Makói Városi Bíróság 3.Bpk.237/2008/

1. számú végzése helyesen
2. július
3. napján kelt. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott a cselekmény elkövetésének idején büntetlen előéletű volt. Az ítélet
4. oldalának
5. bekezdését akként helyesbítette, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az nem került kétséget kizáró módon bizonyításra, hogy az alkalmankénti 5.000.-Ft levonását követően I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által III.rendű vádlott neve III. r. vádlottnak átadott, összesen - helyesen - 109.000.-Ft-on utóbb II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott megosztozott volna. Az ítélet
6. oldalának
7. bekezdését akként helyesbítette, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott
8. március
9. napját megelőző időszakban hirdette meg az aprod.hu internetes weboldalon az 1 db Intel Core 15 típusú processzort. Az ítélet
10. oldalának
11. bekezdését akként helyesbítette, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott az általa használt 30-388-36-81 hívószámú telefonról
12. március 23-
13. napján összesen négy alkalommal hívta fel magánfél 3 sértettet, és vele mindösszesen 201 másodpercnyi időtartamban beszélgetést folytatott. A beszélgetés tartalma nem volt megállapítható. Az ítélet
14. oldalának
15. bekezdését akként helyesbítette, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott okozott a sértettnek 35.000.-Ft kárt azzal, hogy a megrendelt processzort nem küldte el. A fenti helyesbítésekkel és kiegészítésekkel együtt a törvényszék megalapozott tényállást állapított meg, amely a felülbírálat alapját képezte. Az elsőfokú bíróság a tényállásból helyesen következtetett I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott bűnösségére, azonban a cselekmények minősítésével kapcsolatos jogi indokolás kiegészítésre szorult, illetve a cselekmények minősítése részben téves volt. A cselekmények elkövetésekor hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló
16. évi IV. törvény
17. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. fordulat c) pont szerinti csalás vétsége, valamint a jelenleg hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló
2. évi C. törvény (továbbiakban Btk.)
3. §

(1)bekezdés 2. fordulat,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont szerinti csalás vétsége egyaránt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanakkor a szabadságvesztés büntetés generális minimuma az 1978. évi IV. törvény 40. §

(2)bekezdése szerint két hónap, míg a Btk.

1. §-a szerint három hónap, így megállapítható, hogy a cselekmény elkövetésekor hatályos büntető törvény enyhébb rendelkezéseket tartalmazott, figyelemmel arra is, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét fogház végrehajtási fokozat esetén az
2. évi IV. törvény
3. §

(2)bekezdése és a Btk. 38. §

(2)bekezdés a) pontja egyaránt akként szabályozza, hogy arra legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően kerülhet sor. Helyesen foglalt tehát állást az elsőfokú bíróság a II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában alkalmazandó büntető törvényt illetően annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos indokait az ítélet nem tartalmazza. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében egy esetben - II/

1. tényállási pont - társtettesként elkövetettnek minősítette a csalás vétségét, hiszen az eljárás során azt nem lehetett megállapítani, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott milyen tartalmú beszélgetést folytatott magánfél 3 sértettel. Így arra vonatkozóan nem lehetett következtetést levonni, hogy a III. r. vádlott a sértettet tévedésben tartotta. Erre figyelemmel téves volt II.rendű vádlott neve II.r. vádlott vonatkozásában az 1 rb. csalás vétsége társtettesként elkövetettnek minősítése, s ezért az ítélőtábla azt mellőzte. Az elsőfokú bíróság tévedett I.rendű vádlott neve I. r. vádlott cselekményének jogi minősítését és ehhez kapcsolódóan III.rendű vádlott neve III. r. vádlott cselekményének jogi minősítését illetően is. Az
2. évi IV. törvény
3. §

(1)és

(2)bekezdése, valamint a Btk. 399. §

(1)és

(2)bekezdése egyezően a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dologgal kapcsolatos különböző utólagos magatartásokat rendeli büntetni, azaz olyan járulékos elkövetési magatartásokat szabályoz, amelyekkel kapcsolatban bűncselekmény megállapításának csak olyan személyek esetben van helye, akik az alap bűncselekményben nem valósítanak meg semmilyen magatartást. Mind az 1978. évi IV. törvény 303. §

(3)bekezdése, mind pedig a Btk. 399. §

(3)bekezdése szabályozza a saját bűncselekményhez kapcsolódó pénzmosást is, azonban ezen esetekben a bűncselekmény megvalósulásához már az eredet leplezése, mint célzat szükséges a bűncselekmény megállapításához. Jelen estben a I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által nyitott bankszámla rendeltetése az volt, hogy a vádlottak a későbbi csalások útján megszerzett pénz birtokába kerüljenek, tehát I.rendű vádlott neve magatartása az alap bűncselekmény része, nem pedig egy azon kívüli járulékos magatartás. Hasonló álláspontra jutott a Kúria a Bt.III.1447/2018/

1. számú határozat [43] bekezdésében. Mivel tehát III.rendű vádlott neve III. r. vádlott felhívására I.rendű vádlott neve I. r. vádlott biztosította azt a számlaszámot, amely egyrészt a megtévesztés részét képezte, hiszen a sértettek ezen számlára utalták a megrendelt termékek vételárát, részben pedig ezáltal jutottak a csalás útján megszerzett pénzösszeg birtokába, ezért I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tevékenysége a csaláshoz nyújtott bűnsegédi magatartás volt, nem pedig egy utólagos bűnkapcsolatot megtestesítő magatartás. Erre figyelemmel az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. r. vádlott cselekményeit 4 rb. az
2. évi IV. törvény
3. §

(2)bekezdése szerinti bűnsegédként elkövetett csalás vétségének [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. fordulat c) pont] minősítette az alkalmazandó büntető törvény vonatkozásában a II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében már kifejtettekre figyelemmel. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott a 4 rb. csalás vétségét bűnsegédként elkövető I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat rábírta a bűnsegédi magatartás kifejtésére, s a bűnsegéd felbújtása is bűnsegédi tevékenységnek tekintendő. Erre figyelemmel az alkalmazandó jogszabály körében II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában már kifejtett okfejtésre figyelemmel az ítélőtábla III.rendű vádlott neve III. r. vádlott cselekményeit 4 rb. bűnsegédként elkövetett csalás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés

1. fordulat c) pont] minősítette, figyelemmel az
2. évi IV. törvény
3. §

(2)bekezdésére is. Az I. és III. r. vádlottak vonatkozásában megváltozott minősítésre tekintettel az irányadó büntetési tétel mindhárom vádlott estében a halmazati szabályokra is figyelemmel két hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, így az 1978. évi IV. törvény 83. §

(2)és

(3)bekezdése alapján számítandó, a büntetés kiszabása során irányadó középmérték egy év hét hónap. Az ítélőtábla a büntetés kiszabásának felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket hiányosan állapította meg. A másodfokú bíróság mindhárom vádlott vonatkozásában további enyhítő körülményként értékelte, hogy hosszú ideig álltak büntetőeljárás hatálya alatt, I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában további enyhítő körülményként értékelte a feltáró jellegű ténybeli beismerő vallomását, valamint I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetében azt, hogy a cselekményt bűnsegédként követték el. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozatára figyelemmel a másodfokú bíróság azt vette vonatkozásában enyhítő körülményként figyelembe, hogy kettő kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik saját háztartásában. Az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában további súlyosító körülményként értékelte a csalások helyi elszaporodottságát és a többszörös halmazatot, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében pedig azt értékelte további súlyosító körülményként, hogy a bűncselekményt ugyanilyen bűncselekmény miatt ellene folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt állva követte el. A fentiek szerint kiegészített bűnösségi körülményekre figyelemmel az ítélőtábla azt állapította meg, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában a megváltozott minősítésre, a jelentős időmúlásra és a bűnsegédi bűnrészességre figyelemmel tévesen jutott az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy a büntetési célok eléréséhez büntetés kiszabása szükséges. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a csekély tárgyi súlyú bűncselekményeket büntetlen előéletűként elkövető I. és III. r. vádlott esetében a büntetési célok intézkedés alkalmazásával is elérhetőek, ezért I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat az 1978. évi IV. törvény 72. §

(1)és

(5)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint próbára bocsátotta. Figyelemmel arra, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott volt az, aki I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat a bűncselekmény elkövetésébe bevonta, illetve a cselekményeket büntetőeljárás hatálya alatt követte el, esetében az ítélőtábla a próbaidő tartamát a belső arányosság megőrzése érdekében hosszabb időtartamban állapította meg. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra az álláspontra, hogy a cselekmények elkövetési módjára, a súlyosító körülmények túlsúlyára, így különösen arra figyelemmel, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a csalás miatt ellene folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt állva követte el a bűncselekményeket, indokolt volt a szabadságvesztés büntetés kiszabása. A törvényszék arányosan állapította meg a II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát és helyesen állapította meg, hogy esetében a büntetési célok a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhetők. A II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés felfüggesztése próbaidejének tartama szintén arányos volt, így a II. r. vádlott büntetésének enyhítésére nem volt lehetőség. Nem tévedett a törvényszék akkor sem, amikor II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében nem rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről, hiszen az 1978. évi IV. törvény ezen rendelkezés meghozatalát nem írta elő. Az ítélőtábla a 8/2015. (IV. 17.) AB határozatban írtak alapján hivatalból megvizsgálta, hogy a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélt II.rendű vádlott neve II. r. vádlott érdemes-e az 1978. évi IV. törvény 104. §

(1)bekezdése szerinti előzetes bírósági mentesítésre. Ennek során arra a következtetésre jutott, hogy a büntetett előéletű, a cselekményeket büntetőeljárás hatálya alatt állva elkövető II.rendű vádlott neve II. r. vádlott az általa elkövetett bűncselekmények jellegére is figyelemmel nem érdemes a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítésre. Az ítélőtábla a megváltoztatott minősítésre figyelemmel valamennyi magánfél vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 344. §

(2)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelezte I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat a kártérítések, a késedelmi kamat, valamint a kártérítéshez kapcsolódó eljárási illeték megfizetésére. Tekintettel arra, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában az ítélőtábla próbára bocsátást alkalmazott, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. Tévesen járt el a törvényszék, amikor I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottakkal szemben vagyonelkobzást alkalmazott, hiszen a Kúria

1. számú Büntető Kollégiumi Vélemény II.
2. pontja szerint amennyiben a bűnös úton elért vagyongyarapodás a polgári jogi igény megítélésével kimerült, akkor nincs helye vagyonelkobzásnak. Mivel jelen esetben valamennyi sértett a teljes kárra nézve magánfélként polgári jogi igényt terjesztett elő, amelynek megfizetésére az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat egyetemlegesen kötelezte, ezért egyik vádlott vonatkozásában sincs helye vagyonelkobzás alkalmazásának. Így az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott tekintetében a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseket is mellőzte. A másodfokú bíróság az ügyészség ezzel kapcsolatos álláspontját osztva megállapította, hogy a törvényszék szükségtelenül hozott felmentő rendelkezést III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában a tényállás II/1-
3. pontjaival kapcsolatban, hiszen a III. r. vádlott ott írt cselekményét a tényállás I. pontjában írt cselekményével együtt a vádtól eltérően minősítette, amely esetben az eltérő minősítésre figyelemmel egyben felmentő rendelkezés meghozatalának nincs helye. Ezért az ítélőtábla mellőzte a felmentő rendelkezéseket. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezése is téves volt, hiszen mivel valamennyi vádlott büntetőjogi felelőssége megállapításra került a 4 rb. csalás vétségében, így az ezen bűncselekmények bizonyításához kapcsolódó valamennyi bűnügyi költséget egyetemlegesen kötelesek viselni a Be.
4. §

(4)bekezdés második mondata alapján. Erre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezését a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott személyazonosító igazolványának számát helyesbítette. A fellebbezési eljárás során I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottak kirendelt védőinek díjával összefüggésben felmerült bűnügyi költség tekintetében az ítélőtábla azt állapította meg a Be. 613. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 574. §

(5)bekezdése alapján, hogy az az I. és III. r. vádlott terhére megállapított bűncselekményekhez képest aránytalanul nagy, ezért úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be.

1. §-án alapul. Szeged,
2. március
3. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke . Nagy Erzsébet előadó bíró . Halász Edina bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.608/2018/
4. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 2.B.1393/2016/
5. számú ítélete a jelen ítéletben írt változtatással a mai napon jogerős. Szeged,
6. március
7. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke