A határozat elvi tartalma: A megsértett jogszabályhely megjelölését nélkülöző felülvizsgálati támadás érdemben nem vizsgálható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.926/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Zumbók Péter előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Jéki Mónika ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: szerződéses szolgáltatás teljesítésére kötelezés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Tatabányai Törvényszék 2.Pf.20.200/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Komáromi Járásbíróság 2.P.20.618/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A 70.000 (hetvenezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2015-ben az általa használt társasházi lakás elektromos vezetékrendszerének 16 A teljesítményét 32 A-re kívánta bővíteni. Fogyasztóként az alperestől, a villamos energia szolgáltatás hálózati engedélyesétől tájékoztatást kapott arról, hogy a teljesítménybővítést megfelelően kitöltött igénybejelentő lapon kell kérelmeznie, és be kell szereznie a társasház közös [2] képviselőjének hozzájárulását. A felperes ennek ellenére az igénybejelentő lapot teljes körűen nem töltötte ki, és a társasház közös képviselőjének hozzájárulását sem kérte. Több ízben tájékoztatást kért ugyanakkor az elosztói engedélyes képviseletében eljáró ... Kft.-től, és panasszal élt a ... . Az újabb válaszok is tartalmazták, hogy a teljesítménybővítési igény jóváhagyása társasházi hozzájárulás hiányában nem lehetséges. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes módosított keresetében az általa használt lakás villamos energia ellátása teljesítményének 16 A-ről 32 A-re történő bővítésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában felhívta a villamos energiáról szóló
- évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.)
- §
(1)bekezdését és 58. §
(1)bekezdését, a Vet. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/
- (X.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- számú melléklete 2.
- pontját, az alperesnek a ... mint szakhatóság által jóváhagyott elosztói üzletszabályzata (a továbbiakban: Üzletszabályzat)
- számú mellékletének 5.5.
- pontját és a Magyar Szabvány (MSZ)
- szabványt. Azok közül a Vhr.
- számú melléklete 2.12.b) pontja tartalmazza, hogy ha a hálózatra történő csatlakozás idegen ingatlant érint, akkor a felhasználói berendezés tekintetében az igénybejelentő köteles a jogszabályokban előírt tulajdonosi hozzájárulásokat beszerezni; míg az Üzletszabályzat
- számú mellékletének 5.5.
- pontja szerint a teljesítménybővítéshez az ingatlantulajdonos (kezelő) írásbeli hozzájárulása szükséges. Minthogy a társasházi vezetékszakasz egyértelműen a társasház tulajdonát képezi, és a társasházi közös tulajdonról való rendelkezés a társasházakról szóló
- évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.)
- §
(1)bekezdése és 28. §
(1)bekezdésének b) pontja értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik, a társasház képviseletét pedig a közös képviselő látja el, a felperes az általa igényelt teljesítménybővítéshez köteles lett volna beszerezni a társasház közös képviselőjének hozzájárulását. Emellett az igényét nem az előírt nyomtatvány megfelelő kitöltésével jelentette be. Az alperes ezért nem volt kötelezhető arra, hogy a Vet. 58. §
(1)bekezdése szerinti szerződést kössön a felperessel a teljesítménybővítésre vonatkozóan. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján - helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a Vhr.
- számú melléklete 2.
- pontjának megfelelő csatlakozási - teljesítménybővítés iránti igénybejelentés esetén, amennyiben az idegen ingatlant érint, szükséges a másik tulajdonos hozzájárulásának beszerzése. Ehhez képest a társasházi vezetékszakasz a Tht. rendelkezéseiből következően nem a felperes külön tulajdonába, hanem a társasházközösség tulajdonába tartozik, s így a társasházi hozzájárulás beszerzése elengedhetetlen feltétel. A másodfokú bíróság utalt továbbá arra, hogy joghatályos, az Üzletszabályzat szerinti nyomtatvány kitöltését a felperes sem állította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az adott esetben nem a Vhr.
- számú melléklete 2.
- pontját, hanem az Üzletszabályzat 5.5.
- pontját kell alkalmazni. A [8] teljesítménybővítéshez nincs szükség a társasház hozzájárulására, a méretlen fővezetéket vagy csatlakozó vezetéket ugyanis nem kell cserélni vagy bővíteni. Mivel a teljesítménybővítéshez sem a közgyűlésnek, sem a közös képviselőnek nem kell hozzájárulnia, ezért a felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet a Tht.
- §
(1)bekezdését és 43. §
(1)bekezdését is sérti. Vitatta azt a ténymegállapítást, miszerint a teljesítménybővítésre vonatkozó szerződést azért sem lehetett megkötni, mert az igényét nem az ahhoz szükséges nyomtatványon jelentette be. A felperes megsértett jogszabályhelyként jelölte meg továbbá a Tht. 23. §
(1)bekezdését, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
- §-át és 5:
- §-át. Eljárási szabálysértésként a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdésének és 8. §
(1)bekezdésének sérelmére hivatkozott, és kifogásolta, hogy bár az elsőfokú bíróság őt kötelezte bizonyításra, az indítványa ellenére mégsem rendelte el az általa megnevezett regisztrált villanyszerelő tanúkénti kihallgatását. Az utóbbiak kapcsán utalt arra is, hogy a villanyszerelővel nem volt köteles írásban szerződést kötni, közöttük a szerződés ráutaló magatartással létrejött, a jogerős ítélet ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 216. §
(1)bekezdését is sérti. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §
(2)bek.]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti [1/2016. (II.15.) PK vélemény 3. pontja]. A felülvizsgálati kérelemnek az a része, amelyik jogszabálysértés megjelölése nélkül vitatja a jogerős ítélet jogszerűségét, nem felel meg a Pp. 275. §
(2)bekezdésének (BH2016.159.). [10] A felperes a felülvizsgálati kérelmében azt a jogerős ítéletben foglalt ténymegállapítást is vitatta, miszerint a teljesítménybővítésre vonatkozó szerződést azért sem lehetett megkötni, mert az igényét nem az ahhoz szükséges nyomtatványon jelentette be. Miután azonban ehhez kapcsolódó jogszabálysértést nem jelölt meg, ez a felülvizsgálati támadása érdemben nem volt vizsgálható. [11] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [12] A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felperes által megjelölt és érdemben vizsgálható okokból nem jogszabálysértő. [13] A felülvizsgálati kérelemben feltüntetett jogszabályhelyek közül az rPtk. 216. §
(1)bekezdése az időbeli hatálya folytán, a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 1. § a) pontjára és 50. §
(1)bekezdésére tekintettel a perben nem volt alkalmazható. Az ezzel összefüggő felülvizsgálati hivatkozásnak annak, hogy a felperes nem volt köteles írásban szerződést kötni a regisztrált villanyszerelővel ugyanakkor a kereset megalapozottságát illetően jelentősége nem volt. [14] A bíróságok a felülvizsgálati kérelemben állított eljárási hibát nem vétettek. A felperes nem az elsőfokú bíróságnak a Pp. 3. §
(3)bekezdése alapján adott tájékoztatásának tartalmát vitatta, hanem azt sérelmezte, hogy az általa felajánlott tanúbizonyítást a bíróságok mellőzték. Az előzőekben már említett regisztrált villanyszerelő tanúvallomásával azt kívánta bizonyítani, hogy a teljesítménybővítéshez a méretlen fővezeték vagy csatlakozó vezeték cseréje, bővítése nem szükséges, továbbá - a fellebbezésében előadottak szerint - a társasházi vezetékhálózat a teljesítménybővítés okozta terhelést képes befogadni. Ezzel szemben mindkét fokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alkalmazandó jogszabályokra és az Üzletszabályzatra figyelemmel a kért teljesítménybővítéshez nélkülözhetetlen a társasház hozzájárulása, s emiatt a fenti tények a kereset megalapozására nem lehettek alkalmasak. A felperes által indítványozott tanúbizonyítás tehát a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen volt, ezért azt a bíróságok a Pp. 3. §
(4)bekezdése alapján indokoltan mellőzték. Ebben a körben a felperes a Pp. 8. §
(1)bekezdésének megsértését is állította, ami nem tekinthető adekvát jogszabályi hivatkozásnak, ez a törvényhely ugyanis a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét rögzíti. [15] Téves a felperesnek az a felülvizsgálati álláspontja, hogy a Vhr.
- számú mellékletének 2.
- pontja a perben nem volt irányadó. E szerint ha a hálózatra történő csatlakozás idegen ingatlant érint, akkor a felhasználói berendezés tekintetében az igénybejelentő köteles a jogszabályokban előírt tulajdonosi hozzájárulásokat beszerezni. Az Üzletszabályzat
- számú mellékletének 5.5.
- pontja ennek megfelelően rendelkezik arról, hogy a teljesítménybővítéshez az ingatlantulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges. A perben eljárt bíróságok az Üzletszabályzatnak ezt a kikötését helyesen értelmezve állapították meg, hogy az említett hozzájárulás beszerzése a teljesítménybővítés elengedhetetlen feltétele, és arra - a felperes érvelésével szemben - nem csak akkor van szükség, ha többlakásos házban a rendszerhasználó teljesítményigénye a méretlen fővezeték vagy a csatlakozó vezeték cseréjét, bővítését vonja maga után. Míg ugyanis az Üzletszabályzat az utóbbi feltétel fennállása esetén az új épületek csatlakozására vonatkozó előírásokat rendeli alkalmazni, addig a tulajdonosi hozzájárulást teljesítménybővítés esetében általános jelleggel követeli meg. [16] Mindennek azért volt jelentősége, mert a felperes egy társasházi lakás tekintetében kérte a teljesítménybővítést, amely így a társasházi vezetékrendszert is szükségképpen érinti. Miként a jogerős ítélet indokolása is tartalmazza, ez a vezetékrendszer a tulajdonostársak közös tulajdonába tartozik, ami a Ptk. 5:
- §
(1)bekezdéséből és a Tht. 1. §
(2)bekezdéséből is következik. Ez a megállapítás a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben sem a közös tulajdon fogalommeghatározását tartalmazó Ptk. 5:
- §-át, sem a tulajdonostársak birtoklásra és használatra való jogát szabályozó Ptk. 5:
- §-át és Tht.
- §
(1)bekezdését nem sérti. A kereset megalapozottsága szempontjából az is indifferens volt, hogy a Tht. 28. §
(1)bekezdése az előzőekben ismertetett teljesítménybővítéshez történő hozzájárulást külön nem utalja a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és azt a Tht. 43. §
(1)bekezdése a közös képviselő feladatai között nem nevesíti. A társasházközösség hozzájárulását a Vhr. és az Üzletszabályzat már felhívott rendelkezései tették szükségessé, és annak hiányában a kereset nem volt teljesíthető. [17] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel, a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint, a Pp. 67. §
(2)bekezdésére és a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(5)bekezdésére tekintettel kötelezte a felperest az alperes részéről felmerült - a kifejtett jogi képviseleti tevékenység arányában megállapított jogtanácsosi munkadíjból álló - felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [19] A felperes teljes személyes költségmentessége miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a értelmében az állam viseli. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [21] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró