← Magyarország

Kfv.37051/2018/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Gépjármű ideiglenes rendszáma 1 évi időtartamra jogszerűen kerül visszavonásra, ha úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy vezetője nem rendelkezett a helyszínen olyan irattal, amely jogszerűen igazolná a hatósági engedélyre kötött kötelező felelősségbiztosítás meglétét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.051/2018/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Becsei Zoltán ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Bihari Márta jogtanácsos A per tárgya: gépjármű-rendszám visszavonása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.702/2017/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.702/2017/
  3. hatályában fenntartja; számú ítéletét - kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Szegedi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Járőr - és Őrszolgálati Alosztálya
  4. május
  5. napján 06010-13026/
  6. id. számon feljelentést tett az alperes Szegedi Járási Hivatalánál. A feljelentésben foglaltak szerint a felperes részére kiadott P04073/
  7. számú próbarendszámmal Cs. Sz. ügyvezető
  8. május
  9. napján úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy nem rendelkezett a helyszínen olyan irattal, amely jogszerűen igazolná a hatósági engedélyre kötött kötelező felelősségbiztosítás meglétét. [2] Az alperes Szegedi Járási Hivatala mint elsőfokú hatóság
  10. május
  11. napján kelt CS-06B/03/14763-2/
  12. számú határozatával a felperes felperes részére kiadott ... számú ideiglenes rendszámot
  13. május
  14. napjától 1 évi időtartamra visszavonta. Megállapította, hogy a .../
  15. számú gépjármű indítási naplója, valamint ideiglenes forgalomban tartási engedélye elvételre került, de a megküldött iratanyag nem tartalmazta az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt. Kötelezte a felperest, hogy a jármű ideiglenes forgalmi rendszámtábláit a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül az alperesSzegedi Járási Hivatalánál adja le. [3] Határozatában hivatkozott a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
  16. (XII.28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
  17. §

(1)bekezdés b) pontjára. A Korm. rendelet 70. §
(7)bekezdése értelmében a P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, az indítási naplóval és a
(2)-
(3)bekezdésben meghatározott feltételeket igazoló okirattal a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás fennállását. A Korm. rendelet 106. §
(2)bekezdés c) pontja szerint a közlekedési igazgatási hatóság a P betűjelű rendszámtáblát egy évre vonja vissza, ha a rendszám jogosítottja a rendszámtáblát nem a
  1. §-ban meghatározottak szerint használja. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  2. június
  3. napján kelt CSB/01/07486-2/
  4. ügyiratszámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresete és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében az alperes határozatának- az elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte. [6] A felperesi álláspont szerint az „ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése” során az eljáró hatóság az engedély megadását köteles azon feltétel meglétéhez kötni, hogy az ügyfél az ideiglenes forgalomban tartási engedély tartalmával megegyező tartalmú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással is rendelkezzen. Ebből levezethetően magát az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt is megfelelőnek kell tekinteni annak igazolására, hogy az ügyfél rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Az is megállapítható eszerint, hogy az eljárás során sem a rendőrhatóság, sem az elsőfokú, sem a másodfokú kormányhivatal nem vonta kétségbe azon tényt, hogy a rendőri ellenőrzés során az intézkedő rendőr személyeknek az ideiglenes forgalomban tartási engedély bemutatásra került, és tényként rögzíthető, hogy a gépjármű kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással rendelkezett. A felperes álláspontja szerint a Korm. rendelet
  5. §
(7)bekezdésének a feljelentést tevő rendőrség sem vitatta azt, hogy az intézkedés során bemutatásra került az ideiglenes forgalomban tartási engedély. [7] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A felperes eszerint a biztosítás fennállását sem a rendőri igazoltatás, sem a közigazgatási eljárás során semmilyen módon nem igazolta. Az elsőfokú ítélet [8] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. október 30-án kelt 1.K.27.702/2017/5. számú ítélete szerint a kereset nem megalapozott. [9] Az ítélet szerint a Korm. rendelet 70. §
(7)bekezdése értelmében a P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott, vagy - ha a vontató és a vontatott jármű egy vezetővel vesz részt a közúti forgalomban - azzal ellátott járművet vontató jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, az indítási naplóval és a
(2)-
(3)bekezdésben meghatározott feltételeket igazoló okirattal a rendszámtáblák használatának jogszerűségét, valamint a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás fennállását. [10] Az elsőfokú bíróság szerint a Korm. rendelet 106. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a közlekedési hatóság a P betűjelű rendszámtáblát okkal egy évre vonja vissza, ha a rendszám jogosítottja a rendszámtáblát nem a
  1. §-ban meghatározottak szerint használja. A jogszabály nem ad mérlegelést a hatóság számára, ezért amennyiben a P rendszámjelű táblát nem a jogszabályban meghatározottak szerint használja a jogosítottja, a hatóság köteles azt egy évre visszavonni. rendszám [11] Megállapítást nyert, hogy a felperes a biztosítás fennállását sem a rendőri igazoltatás, sem a közigazgatási eljárás során semmilyen módon nem igazolta, így a Korm. rendelet
  2. §
(7)bekezdése és a 106. §
(2)bekezdése alapján az eljáró közigazgatási hatóságoknak nem volt mérlegelési lehetősége, a P betűjelű rendszámtáblát vissza kellett vonni a hatályos jogszabályok alapján, így megállapítható, hogy az eljárás során a közigazgatási hatóságok nem sértették a felperesnek az Alaptörvény XXVIII. cikkében rögzített tisztességes eljáráshoz való jogát. [12] A bíróság mindezek alapján a felperes keresetét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 339. §
(1)bekezdése alapján, mint megalapozatlant elutasította, figyelemmel arra, hogy az alperes határozata nem volt jogszabálysértő, az a vonatkozó anyagi és eljárási szabályoknak maradéktalanul megfelelt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a Kúriát, hogy az elsőfokú bírósági ítéletét változtassa meg a javára. Érvelése szerint a felelősségbiztosítás igazolására megfelelőnek kell tekinteni az ideiglenes forgalmi engedélyt. [14] A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 4. §
(5)bekezdésében, valamint a Korm. rendelet 106. §
(2)bekezdés c) pontjában foglaltakat sérti a jogerős ítélet. [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A régi Pp.
  1. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot kizárólag [17] a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között vizsgálhatja. Jogszabálysértés esetén van lehetőség az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására. [18] A Korm. rendelet
  2. §
(1)bekezdésére, amelyben foglaltak alapján kérelemre P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni a fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult gazdálkodó szervezetnek, a fő tevékenysége szerint járműgyártásra, járműjavításra jogosult szervezetnek, vállalkozásnak, a közlekedési kutatóintézetnek, valamint egyéb olyan vállalkozásnak vagy intézménynek, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett, vagy a forgalomból ideiglenesen kivont, de javítás alatt álló vagy kereskedelmi célból történő szállítása során a jármű ideiglenes részvételét a közúti forgalomban. [19] A Korm. rendelet 70. §
(7)bekezdése szerint a P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni a kötelező felelősségbiztosítás meglétét. [20] A jármű vezetőjének igazolnia kell a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás fennállását. A Gfbt. I. fejezetében a gépjármű-felelősségbiztosítás általános szabályai körében szabályozza a biztosítási kötelezettséget. A törvény 4. §
(5)bekezdése a biztosítási kötelezettség kapcsán rögzíti, hogy ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn. [21] E jogszabályhelyből nem következik az, hogy az ideiglenes forgalomban tartási engedély megléte igazolja a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás meglétét. A magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazoló eszközökre vonatkozó szabályokról szóló 34/2009. (XII.22.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet), mint a Gfbt.-hez kapcsolódó végrehajtási rendelet ugyanis részletesen meghatározza azt, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállását milyen igazoló eszközök tanúsítják. [22] A PM rendelet 1. §
(1)bekezdése szerint a kötelező a Gfbt. által meghatározott, a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását tanúsító igazoló eszközök a következők:
  1. a)az 1. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó biztosítási okirat, az azon szereplő kockázatviselési időtartama során, valamint határozatlan tartamú szerződés esetén a kockázatviselés időtartama feltüntetésének hiányában a kockázatviselés kezdőnapjától számított 60 napig, vagy
  2. b)az 1. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó biztosítási okirat - az okirat szerinti kockázatviselés leteltét követően vagy a kockázatviselés tartalmának feltüntetése hiányában - az adott díjfizetési időszakra vonatkozó díjfizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénnyel (a továbbiakban: feladóvevény) vagy a díjfizetési bizonylattal együtt, vagy
  3. c)a 2. számú mellékletben meghatározott igazolás, vagy
  4. d)a Gfbt.-ben meghatározott zöldkártya. [23] Ebből egyértelműen következik, hogy a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás meglétének igazolására az ideiglenes forgalomban tartási engedély nem alkalmas. [24] A Korm. rendelet 106. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a közlekedésigazgatási hatóság a P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát egy évre vonja vissza, ha a rendszám jogosítottja a rendszámtáblát nem a Korm. rendelet
  1. §-ban meghatározottak szerint használja. [25] Tekintettel arra, hogy a felperes gépjárműve úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy nem rendelkezett a helyszínen olyan irattal, amely jogszerűen igazolná a hatósági engedélyre kötött kötelező felelősségbiztosítás meglétét, az ideiglenes rendszám tőle 1 évi időtartamra jogszerűen került visszavonásra. [26] Mindezen alapulóan a Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
  3. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §
(2)bekezdése alapján a felperes [27] kérelmére tárgyalás tartásával bírálta el. [28] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült föl, ezért arról nem kellett rendelkezni. [29] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű, a 39. §
(3)bekezdés d) pontja alapján számított és a 62. §
(1)bekezdés h) pontja értelmében feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztesnek minősülő felperes viseli. [30] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp. 271.§
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. ,
  1. március
  2. Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.