← Magyarország

Bfv.1491/2018/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kizárt bíró eljárására alapított ügyészi felülvizsgálati indítvány alapján a határozat hatályában fenntartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.491/2018/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Székely Ákos, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette Terhelt: I. rendű és II. rendű Első fok: Nyíregyházi Járásbíróság, 43.B.1327/2015/43., ítélet, tárgyalás,
  4. január
  5. Másodfok: Nyíregyházi Törvényszék,1.Bf.104/2018/3., ítélet, nyilvános ülés,
  6. június
  7. Az indítvány előterjesztője: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terheltek terhére, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A költségvetési csalás bűntette miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Járásbíróság 43.B.1327/2015/
  8. számú és a Nyíregyházi Törvényszék 1.Bf.104/2018/
  9. számú ítéleteit az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] A Nyíregyházi Járásbíróság
  10. január 16-án kihirdetett 43.B.1327/2015/
  11. számú ítéletével az I. rendű terheltet költségvetési csalás bűntette [Btk.
  12. §

(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés] miatt 400 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 400.000 forint pénzbüntetésre, a II. rendű terheltet bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés] miatt 500 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 500.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Meg nem fizetés esetére rendelkezett a pénzbüntetés fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre változtatásáról, valamint a lefoglalt bűnjelek kiadásáról. A terheltek terhére bejelentett ügyészi fellebbezés alapján eljárva a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. június 26-án meghozott 1.Bf.104/2018/
  2. számú ítéletével megváltoztatta az elsőfokú határozatot. Az I. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételének összegét 2.000 forintra, ekként a pénzbüntetés teljes összegét 800.000 forintra felemelte, míg a II. rendű terhelt büntetését 1 év 2 hónapi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre súlyosította, egyben 2 évre eltiltotta a gazdasági társaságok vezető tisztségviselője foglalkozástól. Ezt meghaladóan mindkét terhelt tekintetében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A Kúria
  3. január 8-án kelt Bfv.III.1.491/2018/
  4. számú határozatával az I. rendű terhelttel szemben jogerősen kiszabott 800.000 forint - részletfizetési kedvezmény engedélyezésével, általa részben már megfizetett - pénzbüntetés végrehajtását félbeszakította. II. [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség
  5. november 13-án Bf.1290/2018/
  6. szám alatt, az I. rendű és a II. rendű terheltek terhére, a Be.
  7. §
(2)bekezdés d) pontjára alapítva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint a másodfokú eljárásban törvényben kizárt bíró járt el, mivel az ítélkező tanács valamennyi tagja részt vett az eljárás vádemelés előtti szakában, a Nyíregyházi Járásbíróság nyomozási bírája által
  1. június 12-én meghozott 42.Bny.304/2015/
  2. számú - bankszámlákon elhelyezett pénzösszegekre zár alá vételt elrendelő - végzés ellen bejelentett fellebbezés elbírálásában, amelyet a Nyíregyházi Törvényszék I. számú, II. számú és III. számú bírákból álló tanácsa
  3. június 30-án kelt 1.Bnyf.230/2015/2.számú határozatával megváltoztatott, és a zár alá vétel elrendelését mellőzte. A másodfokú ügydöntő határozat meghozatala idején hatályos
  4. évi XIX. törvény (a továbbiakban korábbi Be.)
  5. §
(3)bekezdés a) pontja értelmében - az
(1)bekezdésben szabályozott eseteken kívül - a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. A korábbi Be. 215. §
(3)bekezdése értelmében a nyomozási bíró határozata ellen bejelentett fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. A korábbi Be. (2017. április 19-től hatályos) 606/B. §
(1)bekezdés b) pontja alapján (a
  1. évi XXIX. törvénnyel megállapított)
  2. §
(3)bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárásokban és a jogerős ítélettel elbírált ügyek tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a 215. §
(3)bekezdése alapján eljáró bíró a
  1. november 30-a után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak. A hatályos Be.
  2. §
(3)bekezdés a) pontja értelmében - az
(1)bekezdésben szabályozott eseteken kívül - a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. A Be. 869. §
(1)bekezdése szerint a 14. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a
  1. november
  2. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak. [8] Az Alkotmánybíróság 25/
  3. (X. 17.) AB határozatának [31] bekezdésében adott iránymutatása szerint azon ügyekben, amelyekben (az eljárási törvénybe illesztett időbeli korlát miatt) nem lehet alkalmazni a Be.-be beépített módosított kizárási szabályokat, a bíróságoknak közvetlenül kell figyelembe venniük a 21/
  4. (XI. 30.) AB határozattal megállapított alkotmányos követelményt. Erre figyelemmel az ügyészi álláspont szerint az eljárás megindításának időpontjától függetlenül jelen ügyben a másodfokú ítélet meghozatalakor a kizárási ok fennállt. [9] Emiatt a másodfokú ítélet meghozatalára a Be.
  5. §
(1)bekezdés b) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezési okot képező eljárási szabálysértéssel került sor, ami a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján a jogerős ítélet felülvizsgálatát teszi szükségessé. [10] Ezért a főügyészség indítványozta, hogy a Kúria a jogerős másodfokú ügydöntő határozatot mindkét terhelt vonatkozásában helyezze hatályon kívül és utasítsa a Nyíregyházi Törvényszéket új másodfokú eljárás lefolytatására. [11] A Legfőbb Ügyészség a BF.1358/2018/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - annak indokaival egyetértve - fenntartotta. [12] A felülvizsgálati indítvány indokolását azzal egészítette ki, hogy az Alkotmánybíróság 25/
  2. (X. 17.) AB határozatának [31] bekezdésében rögzítettek szerint „azon ügyekben … amelyekben nem lehet alkalmazni a Be.-be épített módosított kizárási szabályokat, a bíróságoknak közvetlenül kell figyelembe venniük a 21/
  3. (XI. 30.) AB határozattal megállapított alkotmányos követelményt". [13] Indítványozta, hogy a Kúria a Be.
  4. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján az I. rendű és a II. rendű terheltek tekintetében helyezze hatályon kívül a Nyíregyházi Törvényszék 1.Bf.104/2018/
  1. számú ítéletét, és utasítsa a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására. [14] A terheltek védői a Legfőbb Ügyészség átiratára
  2. február 1-jén tett észrevételükben a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott másodfokú határozat hatályában fenntartását kérték. [15] Álláspontjuk szerint - az ügyészi érveléssel szemben - a másodfokú eljárás idején hatályos Be.
  3. §
(3)bekezdés
  1. a)pontjának helyes értelmezése szerint nem volt kizárva az ügy érdemi elbírálásából a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt bíró. III. [16] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [17] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be. 648. § a)-
  2. c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [18] A törvényi feltételeknek megfelelő [a Be. 649. §
(1)bekezdésében felsorolt] törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont], ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont] szabott ki törvénysértő büntetést. A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket a törvény kimerítően sorolja fel [Be. 649. §
(2)bekezdés a)-d) pont]. [19] Kétségtelen, hogy törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta [Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont]. A Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében abszolút hatályon kívül helyezési ok, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [20] A jogerős ítélet meghozatalának időpontjában hatályos korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, miszerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. A hatályos Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontja ezzel azonos rendelkezést tartalmaz. Ugyanakkor a jogerős határozat meghozatalakor hatályban volt korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében, a 215. §
(3)bekezdése alapján - a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés elbírálása kapcsán - eljáró bíró a
  1. november
  2. után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak. A Be.
  3. §
(1)bekezdése szerint az említett rendelkezés alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró ugyancsak a
  1. november
  2. után indult büntetőeljárásban minősül kizártnak. [21] Jelen ügyben az eljárás
  3. február 3-án indult. A
  4. szeptember 30-i vádemelést megelőzően a Nyíregyházi Törvényszék I. számú, II. számú és III. számú bírákból álló tanácsa
  5. június 30án kelt 1.Bnyf.230/2015/
  6. számú határozatával elbírálta a Nyíregyházi Járásbíróság nyomozási bírája által
  7. június 12-én meghozott 42.Bny.304/2015/
  8. számú végzés ellen bejelentett fellebbezést. Ugyanezen bírói tanács vett részt az indítvánnyal megtámadott,
  9. június 26-án kihirdetett 1.Bf.104/2018/
  10. számú másodfokú ítélet meghozatalában is. [22] Következésképp - a törvény alapján - a bíróság vádemelést követő eljárásából nem minősül kizártnak a zár alá vételről rendelkező nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés elbírálásában a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként részt vett bíró. [23] A Kúria nem értett egyet azzal az állásponttal, miszerint kizárási ok állt fenn az I. számú, a II. számú és a III. számú bírákkal szemben, amelyet az általuk az ügyben a vádemelést megelőzően a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés elbírálásában való részvételük alapoz meg. [24] A bíró ezen tevékenysége a
  11. november
  12. napja után indult eljárásokban alapozza meg a bíró kizárását a vádemelést követő eljárásból [korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdés b) pont]. Az ügyészség azon álláspontját, miszerint a bírák a vádemelést megelőzően másodfokú bíróként folytatott bírói tevékenységük alapján annak ellenére minősülnek kizártnak az ügyből, hogy az eljárás
  1. november
  2. előtt indult, közvetlenül a 21/
  3. (XI. 30.) AB számú határozatban megállapított alkotmányos kötelezettségre, illetve a 25/
  4. (X. 17.) AB határozat indokolására is alapította. [25] A Be.
  5. §
(3)bekezdése alapján azonban felülvizsgálatnak akkor van helye, ha az Alkotmánybíróság a jogerős ügydöntő határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát rendelte el. Az alkotmányjogi panasz alapján pedig az Alkotmánybíróság (az Alkotmánybíróságról szóló
  1. évi CLI. törvény rendelkezései szerint) bármely bíróság, így a Kúria határozatát is megsemmisítheti; ez esetben megismételt eljárás válhat szükségessé. Más esetekben viszont az alkotmánybírósági határozatnak nincs a Kúria eljárására közvetlen hatálya. [26] Az alkotmánybírósági határozat rendelkező részébe foglalt alkotmányos követelmény kötelező a bíróságokra, attól eltérő jelentést nem tulajdoníthatnak az adott jogszabályi rendelkezésnek {25/
  2. (X. 17.) AB határozat indokolása [24] bekezdés utolsó mondata}. A bíróság tehát nem teheti meg azt, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezést - és az annak alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasító alkotmánybírósági határozat rendelkező részét figyelmen kívül hagyva nem alkalmazza a hatályos jogot (Kúria Bt.III.1.907/2017/16.). [27] Az Alkotmánybíróság a 25/
  3. (X. 17.) AB határozatával nem semmisítette meg a korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdését. Indokolásának [34] bekezdésében maga is rámutatott: az alkotmányos követelmény figyelembevételének elmulasztását az Alkotmánybíróság utólag, megfelelő alkotmányjogi panasz alapján, esetről esetre fogja megállapítani. Kizárólagosan az Alkotmánybíróságot illeti meg az a jog, hogy bírósági határozat alaptörvény-ellenességét vizsgálja, és annak az egyedi ügyben való jogkövetkezményeit megállapítsa. [28] Ennek mentén az Alkotmánybíróság (a vizsgált tárgykörben) maga is különböző határozatokat hozott: így például a 3354/
  1. (XII. 22.) AB határozatával az érintett bírósági ítéletet megsemmisítette, míg a 3355/
  2. (XII. 22.) AB határozatával elutasította az ítélet alaptörvény- ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Ez valójában az ügyek eltérő jellegére vezethető vissza; és összhangban áll azzal, hogy a bíróságoknak - a már kifejtettek szerint - az alkotmánybírósági határozatok általánosan értelmezhető rendelkező részét kell kötelezően figyelembe venniük a jogszabály értelmezése során. Következésképp az Alkotmánybíróság határozata sem hozott (jogalkotási hatáskör hiányában nem is hozhatott) létre olyan, általánosan kötelező új kizárási okot, ami az általa meg nem semmisített korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdésének rendelkezéseitől függetlenül, sőt annak ellenében is figyelembe veendő, kötelezően alkalmazandó. Jogszabály alaptörvény-ellenes voltát azonban kizárólag az Alkotmánybíróság állapíthatja meg, a bíróság legfeljebb kezdeményezheti az alkotmánybírósági eljárást, és ennek érdekében az eljárást felfüggesztheti [korábbi Be. 266. §
(1)bekezdés b) pont; Be. 489. §
(1)és
(3)bekezdés]. A korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdése tekintetében azonban ez már megtörtént, és az Alkotmánybíróság határozott. [29] Ezért a nyomozási bíró által hozott határozat elleni fellebbezés elbírálásában való részvételük miatt a másodfokú ügydöntő határozat meghozatalában is részt vett I. számú, II. számú és III. számú bíró az elbíráláskor hatályos korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja alapján, a korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel, a
  1. november
  2. napját megelőzően indult eljárás vádemelést követő szakaszából nem volt kizárt. [30] Következésképpen a felülvizsgálati indítvány nem alapos. [31] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
  3. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a terheltek terhére bejelentett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [32] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [33] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.