Gfv.30352/2018/9 – Kúria

(2)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.352/2018/

1. A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Bihari Ügyvédi Iroda Az alperes: Az alperes képviselője: Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.II.21.195/2017/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Egri Törvényszék 11.P.20.273/2016/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperes és az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) között
4. december 6-án gépjármű finanszírozására kölcsönszerződés jött létre, amely tartalmazta a kölcsön összegét (2.787.600 Ft), a törlesztőrészletek számát

(120), a rendszeres havi törlesztőrészletek összegét (35.388 Ft), az összes törlesztőrészlet összegét (4.246.560 Ft), a THM mértékét (10,5%), a mértékadó devizanem megjelölését (CHF). A szerződés értelmében a felperes a kamat- és az árfolyamváltozás elszámolása módjaként (kamatváltozás I., kamatváltozás II.) a havi fix konstrukciót választotta, nyilatkozott egyúttal, hogy az egyedi kölcsönszerződésben, az annak hátoldalán levő üzletszabályzatban (HIT/2006.05.31.) foglaltakat megismerte, megértette, aláírásával magára nézve kötelezőnek ismerte el. [2] [3] [4] [5] [6] [7] A felek a kölcsönszerződéssel egyidejűleg opciós és adásvételi szerződést is kötöttek. Az adásvételi szerződés hatályba lépését feltételhez - a felperessel szemben kezdeményezhető végrehajtás alapjául szolgáló jogerős bírósági vagy egyéb határozat meghozatalához - kötötték. Az opciós szerződéssel az alperes jogelődje javára vételi jogot alapítottak a felperes tulajdonát képező gépjárműre a szerződés aláírásától számított öt éves időtartamra, azzal, hogy a vételi jogot a jogosult legfeljebb addig gyakorolhatja, amíg vele szemben az adós a kölcsönszerződésből eredő tartozását maradéktalanul nem teljesítette. Kikötötték, hogy az alperes a vételi jogát akkor gyakorolhatja, amennyiben a felperes a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontra nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, vagy ha a kölcsönszerződés felmondásra kerül. Az opciós szerződés

1. pontjában a felek az alperes javára alapított vételi jog biztosítására a gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Az üzletszabályzat IV.
2. pontja arra az esetre, ha az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb és a felek a kölcsönszerződés elsődleges biztosítékaként opciót kötöttek ki, kimondta, hogy a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására az eredeti feltételekkel egyező tartalommal ismételten vételi jogot engedni, legalább a szerződés lejártát követő három hónapig terjedő időre. A IV.
3. pont tartalmazta, hogy amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesíti, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatát kiadni. Az üzletszabályzat VI.
4. pontja szerint a kölcsönbevevő kötelezettségeként írta elő a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe, a törzskönyvébe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - vételi jog vagy a jelzálogjog, illetve annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését, továbbá ennek megfelelően rendelkezés megtételét arra, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező, mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. A felek a kölcsönszerződésből eredő követelések biztosítására
5. március 13-án ingó jelzálogszerződést kötöttek, amellyel a finanszírozott gépjárműre 2.018.828 Ft és járulékai erejéig első ranghelyen alapítottak zálogjogot. A felperes a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget, az alperes ezért
6. október 7-én a szerződést felmondta, a felperes tartozását 2.920.082 Ft-ban esedékessé tette. Az alperes a kölcsönszerződéssel kapcsolatban tisztességtelenül felszámított összegek elszámolására vonatkozó törvényi kötelezettségének eleget tett. A felülvizsgált elszámolás a felperes tőketartozásának összegét 2.727.993 Ft-ban határozta meg. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperes módosított keresetében elsődlegesen a felek közti kölcsönszerződés teljes, másodlagosan részleges érvénytelenségének megállapítását és a szerződés hatályossá nyilvánítását kérte. Kérte továbbá az alperes kötelezését a finanszírozott gépjármű törzskönyvének kiadására. [9] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította a felek közti kölcsönszerződés érvénytelenségét és az induló éves ügyleti kamat mértékét 9,91%-ban meghatározva a szerződést érvényessé nyilvánította. Kötelezte egyúttal az alperest a perbeli gépjármű törzskönyvének kiadására. A keresetet ezt meghaladóan elutasította. [11] Határozatának indokolásában a törzskönyv kiadására irányuló kérelem meglapozottságát illetően azt rögzítette az elsőfokú bíróság az opciós szerződés, valamint az üzletszabályzat IV.
7. és VI.
8. pontjai együttes értelmezésével, hogy a felek a törzskönyv birtokban tartását nem önálló - atipikus biztosítékként kötötték ki. A törzskönyv alperes javára lehetővé tett birtoklása, valamint a gépjárműre vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalom kikötése egyaránt az alperes opciós jogát biztosította. A törzskönyv birtoklásához való jog, ugyanígy az elidegenítési és terhelési tilalom joga az opciós joghoz kapcsolódó járulékos jogosultságnak minősültek a szerződés értelmében, ebből következően jellemzőjük, hogy az opciós jog megszűnésével, azzal együtt megszűnnek. A felek közti szerződés részévé vált üzletszabályzat IV/
9. pontjában foglalt, az opciós jog meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés semmisségét eredményezte, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
10. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
11. §

(2)bekezdésének megkerülését célozta. A felek közti adásvételi szerződés érvénytelenségéhez pedig a

1. pontjában foglalt, közérdekű perben tisztességtelennek talált kikötés vezetett [BDT
2. 1828., rPtk.
3. §

(2)bekezdés]. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem alapozta meg a törzskönyv birtokban tartását az alperes részéről az rPtk. 193. §

(1)bekezdése, sem pedig az ingó jelzálogjogi szerződés, amely a gépjármű törzskönyvére vonatkozóan rendelkezést egyáltalán nem tartalmaz. Az alperes az adásvételi szerződés érvénytelensége miatt, valamint arra tekintettel, hogy az opciós joga a kikötött határidő leteltével megszűnt, a továbbiakban nem tarthatta birtokában a gépjármű törzskönyvét. [12] A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését helybenhagyta, egyúttal elutasította a felperesnek a tárgyalás felfüggesztésére irányuló kérelmét. [13] A jogerős ítélet indokolása szerint az ítélőtábla az elsőfokú ítéletben rögzített tényállással, az elsőfokú bíróság abból levont következtetésével és annak indokaival egyetértett. Az alperes fellebbezését illetően rámutatott, hogy a törzskönyv kiadására akkor nem lenne köteles, amennyiben az a kölcsönbevevő kötelezettségének önálló biztosítékául szolgált volna. Ilyen minőség a szerződés rendelkezéseiből kétséget kizáróan nem volt megállapítható, a törzskönyv önálló biztosítéknak nem minősült, az opciós joghoz kapcsolódó járulékos jogosultság volt, amely az opciós jog megszűnésével megszűnt. A törzskönyv megtartására az opciós idő letelte után az alperesnek nem volt jogosultsága, ellenkező következtetés sem az rPtk. 193. §

(1)bekezdéséből, sem pedig a jelzálog kikötéséből nem volt levezethető. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével elsődlegesen új határozat hozatalát, másodlagosan az ügyben eljárt másodfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára. [15] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rPp. 200. §

(1)bekezdésébe, az rPtk. 205. §

(1)bekezdésébe, 251. §

(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [16] Előadta, hogy a felperes a fennálló tartozása, illetve a felek közti jelzálogszerződés miatt nem kérheti a törzskönyv kiadását. A kölcsönszerződést biztosította a felek jelzálogszerződése is, a törzskönyv kiadása megakadályozza az alperest kielégítési joga gyakorlásában. Kiemelte a jelzálogszerződés 1.

1. pontját a jelzálogjog terjedelmével kapcsolatban, valamint a II.
2. pontot a zálogkötelezett felperes tűrési kötelezettségvállalásáról. Hivatkozott az üzletszabályzat VI.
3. pontjára is, amely előírta a kölcsönbevevő kötelezettségeként a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe, a törzskönyvbe a vételi jog, a jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését. Hangsúlyozta, hogy a törzskönyv birtoklása biztosítéka a jelzálogszerződésnek, a zálogszerződés pedig mindaddig fennáll, amíg az adós a kölcsönszerződésből eredő tartozását nem teljesíti maradéktalanul. [17] Megjegyezte, hogy a felperes nem bizonyította a perben a szerződésből eredő fizetési kötelezettsége teljesítését, ezáltal azt, hogy jogosulttá vált a gépjármű törzskönyvére. [18] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. Felülvizsgálati kérelmét a Kúria külön végzéssel hivatalból elutasította (Gfv.VII.30.352/2018/4.). A Kúria döntése és annak jogi indokai [19] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
4. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
5. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, azaz a perorvoslati kérelemmel támadott, a törzskönyv kiadására vonatkozó részében, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból vizsgálta, és azt az alábbiak szerint nem találta jogszabálysértőnek. [20] Előrebocsátja a Kúria a felülvizsgálati eljárás lényegével és korlátaival kapcsolatban, hogy az rPp. 272. §

(1)és

(2)bekezdései értelmében - miként azokat az 1/

1. (II. 15.) PK vélemény értelmezte - a jogerős ítélet több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel. Ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés és azzal összhangban a megsértett jogszabályhely megjelölése, a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetése és a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Több jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek valamennyi jogszabálysértés tekintetében teljesítenie kell az előzőekben bemutatott tartalmi elvárást, a tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható utóbb, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával. A felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló hatvannapos határidőn belül kell rendelkeznie. A megsértett jogszabályhelyet a felülvizsgálati kérelemben - amint az az 1/
2. (II. 15.) PK vélemény
3. pontjához fűzött indokolásból is kitűnik konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell megjelölni, követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának. [21] Az előzőekből következően a felülvizsgálati eljárásban annak vizsgálatára kerülhetett sor, hogy a jogerős ítélet az rPtk.
4. §

(1), 251. §

(2)bekezdéseinek megsértésével értelmezte-e a felek egyedi szerződésének elválaszthatatlan részét képező, a keresettel érintett alperesi üzletszabályzat IV.

1. pontjában, valamint VI.
2. pontjában foglaltakat, illetve a felek közti zálogszerződést, emiatt tévesen jutott-e arra a következtetésre, hogy az alperesnek nincs jogalapja a perbeli gépjármű törzskönyvének birtokban tartására. [22] A Kúria rámutat: az alperes keresettel érintett üzletszabályzatát már több, előtte folyamatban volt ügyben vizsgálta, és megállapította, hogy az alperesnek a törzskönyv birtoklásához való joga csupán a vételi joghoz kapcsolódó járulékos jogosultságként minősíthető (BH2017.13, BH2017.63., BH2017.95.). A törzskönyvet ugyanis az alperes az opciós szerződés
3. pontja és az üzletszabályzat VI.
4. pontja értelmében a perbeli kölcsönszerződés megkötését követően nem a szerződés önálló biztosítékaként tarthatta birtokában, azáltal a vételi jogát kívánták a szerződő felek biztosítani. [23] Egyetértett a Kúria az ügyben eljárt bíróságok álláspontjával abban is, hogy a felek kölcsönszerződésének biztosítékaként, azonban évekkel később megkötött jelzálogszerződés vonatkozásában - sem a biztosítéki megállapodás rendelkezéseiből, sem pedig az üzletszabályzat alapján - nem volt megállapítható az alperes jogosultsága a törzskönyv további birtoklására. A kölcsönszerződés megkötése idején létrehozott, lépcsőzetes biztosítéki rendszerben a felek elsődleges biztosítékként az alperes javára vételi jogot alapítottak - és nem jelzálogjogot (üzletszabályzat I.
5. pont), amelyet elidegenítési és terhelési tilalom kikötésével biztosítottak. Az így felállított biztosítéki szerkezetben került az alpereshez a finanszírozott gépjármű törzskönyve. A felek utóbb,
6. március 13-án további biztosíték kikötése nélkül hoztak létre jelzálogjogot az alperes javára a perbeli gépjárművön [rPtk.
7. §

(1)bekezdés], amellyel kapcsolatban megjegyzi a Kúria, hogy az rPtk. 114. §

(2)bekezdése az elidegenítés és terhelés jogának szerződéses korlátozását vagy kizárását kizárólag a tulajdonjog átruházása alkalmával engedte a felek számára, abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. [24] Minderre figyelemmel az ügyben eljárt bíróságok a vételi jog időközbeni megszűnésére tekintettel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezték az alperest a törzskönyv kiadására. [25] Rögzíti végül a Kúria, hogy a jogerős ítélet indokolása szerint az ítélőtábla a törzskönyv kiadása körében, a felek közti szerződés tartalmának és a kikötött biztosíték jellegének feltárása során nem az rPtk. 205. §

(1)bekezdésének jogszabálysértő értelmezésével, hanem az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok - a kölcsönszerződés, a részévé vált üzletszabályzat, az opciós és az adásvételi szerződések, azok tételesen kiemelt szabályai - értelmezésével és értékelésével alakították ki álláspontjukat a felülvizsgálati kérelemmel érintett kérdésben, az alperesnek a törzskönyv birtoklásához való joga önálló vagy járulékos voltáról az rPtk. 200. §

(1)bekezdése,

1. §-a alkalmazásával. Az alperes ebből következően nem a felülvizsgálati kérelmében megjelölt anyagi jogi jogszabálysértések alapján, hanem a bizonyítékok mérlegelésén keresztül, az rPp.
2. §

(1)bekezdésére hivatkozással támadhatta volna az általa jogszabálysértőnek tartott ítéleti következtetést. Az rPp. megjelölt szabályára azonban az alperes nem hivatkozott a felülvizsgálati eljárásban. [26] Nem volt értelmezhető a felülvizsgálati kérelem hivatkozása az rPp.

1. július 1-től hatálytalan
2. §-ának megsértésére az ügyben. [27] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében az rPp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [28] A felülvizsgálati kérelem eredménytelenségére tekintettel az alperes az rPp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei viselésére. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban igazolható költsége az alperes felülvizsgálati kérelmével összefüggésben nem merült fel, ezért ebben a körben a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest, 2019. április 9. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: