A határozat elvi tartalma: A beavatkozás tárgyában hozott határozatok közül fellebbezéssel csak a beavatkozást elutasító és a beavatkozót a perből kizáró határozat, és csak az önálló beavatkozó által támadható. Önálló beavatkozónak az minősül, akinek az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján kiterjed. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.826/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Zumbók Péter előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Meiszner Éva ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Flumbort András ügyvéd A per tárgya: kölcsön visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.688/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 62.P.24.349/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 1.000.000 (egymillió) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint hitelező és ... mint adós (a továbbiakban: egyenes adós)
- április 8án hitelszerződést kötöttek. A felperes a szerződés alapján a hitelkeret teljes összegét, 124.174.728 [2] forintot folyósította, az egyenes adós azonban a fizetési kötelezettségének sem a lejárat napján, sem a fizetési felszólítást követően nem tett eleget. A felek a hitelszerződés biztosítékaként
- április 8-án készfizető kezességi szerződést kötöttek. Az alperes abban kifejezetten, visszavonhatatlanul és feltétel nélkül készfizető kezességet vállalt az egyenes adósnak a hitelszerződés alapján fennálló tartozásaiért azzal, hogy a felperes a követelését 125.000.000 forint erejéig érvényesítheti vele szemben. Az alperes a szerződésben vállalt kötelezettségét felhívás ellenére sem teljesítette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes keresetében 125.000.000 forint megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresettel egyezően marasztalta az alperest. Abból indult ki, hogy míg a hitelszerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény, addig a felek közötti készfizető kezességi szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései voltak irányadóak. Emiatt a Ptk. 6:416-420.,
- §-aira is hivatkozással kifejtette, hogy a perben az alperesnek a készfizető kezesség vállalására tekintettel azt kellett volna bizonyítania, hogy az egyenes adós a hitelszerződésből eredő fizetési kötelezettségét teljesítette. Ehhez képest csupán azt igazolta, hogy a ... Zrt. az egyenes adósnak a felperes felé fennálló kötelezettségéért 37.500.000 forint erejéig óvadékot nyújtott. Miután azonban a felperes követelése a késedelmi kamatokkal együtt meghaladta a 125.000.000 forintot, az alperes tartozása abban az esetben is fennállna, ha azt az óvadék teljes összegével csökkentették volna. Az elsőfokú bíróság ítéletében a ... Zrt. és az egyenes adós alperes oldalán beavatkozásának és perbehívottként való perbelépésének elutasítását a jogszabályi feltételek hiányával, valamint azzal indokolta, hogy az engedélyezés a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdésébe ütközött volna. Álláspontja szerint az egyenes adós beavatkozáshoz fűződő jogi érdekének igazolásához nem volt elegendő az a hivatkozása, hogy a tartozást rendezni kívánja, azt ugyanis bármikor, a beavatkozása nélkül is megteheti. A ... Zrt. beavatkozásához sem találta elégséges jogi érdeknek, hogy a hitelszerződést óvadékkal biztosította. Utalt továbbá arra, hogy a nevezett társaság perbehívottként való perbelépésére a Pp. 58-
- §-aiban előírt jogvesztő határidő elmulasztása miatt sem volt lehetőség. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel rámutatott arra, hogy az alperes a beavatkozást és a perbehívást elutasító végzéseket - sem közvetlenül, sem az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésében - fellebbezéssel nem támadhatta. A beavatkozást elutasító határozat ellen a Pp.
- §
(4)bekezdése értelmében csak az önálló beavatkozó élhet fellebbezéssel, de mivel az ítélet jogereje sem az egyenes adósra, sem az óvadékot nyújtó társaságra nem terjed ki, egyikük sem minősül önálló beavatkozónak. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes által az egyenes adóssal szemben indított perben a kezest marasztaló ítélet ítélt dologként nem értékelhető, az az egyenes adós és a felperes közötti jogviszonyra nincs kihatással. Az ítélet jogereje az óvadék kötelezettjének az alperessel fennálló jogviszonyára sem terjed ki, hiszen a ... Zrt. az alperestől független, önálló biztosítékot adott. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést akkor, amikor a beavatkozás elutasítása vonatkozásában a beavatkozóknak nem biztosított fellebbezési jogot. Emellett a ... Zrt. a Pp. 60. §
(1)bekezdése szerint a perbehívottként való perbelépését elutasító végzést sem támadhatta fellebbezéssel. A másodfokú bíróság az alperesnek azzal a fellebbezési érvelésével sem értett egyet, hogy az egyenes adós a beavatkozásának engedélyezése esetén előadhatta volna a tartozás visszafizetése körében rendelkezésére álló ismereteket. Amennyiben ugyanis a felperes követelése akár részben is kielégítést nyert, az egyenes adós ezt az információt az alperes tudomására hozhatta, aki erre a védekezésében hivatkozhatott volna. A beavatkozás engedélyezését ezért ez a körülmény sem indokolhatta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az egyenes adós önálló beavatkozónak minősült, és ezért a Pp. 56. §
(4)bekezdése alapján a beavatkozást elutasító határozat ellen fellebbezési jog illette meg. Ennek alátámasztásaként hivatkozott arra, hogy készfizető kezesként megtérítési igényt támaszthat az egyenes adóssal szemben, akit a felperes vele együttesen perelhetett volna. Kiemelte, hogy az egyenes adós közvetlen jogi érdeke fennáll, és a felperes végrehajtási eljárást is indított ellene. Azt sem tartotta a beavatkozás elutasítására alkalmas indoknak, hogy az egyenes adós a tudomására hozhatta volna az esetleges teljesítésével kapcsolatos információkat. [10] Az alperes felülvizsgálati hivatkozása szerint a ... Zrt. perbehívása iránti kérelme sem lett volna elutasítható. Az elsőfokú bíróságnak a Pp. 58. §
(2)bekezdésére tekintettel azt kellett volna vizsgálnia, hogy a keresetlevél kézhezvételét követő 30 napon belül megtörtént-e a perbehívás. Ennek igazolására az elsőfokú bíróság a per első tárgyalásán nem hívta fel, hanem arról rendelkezett, hogy a perbehívottat írásban meg fogja keresni. Ennek ellenére ő a második tárgyaláson okirattal igazolta a perbehívást, a Pp. 59. §
(2)bekezdése pedig a perbehívó általi igazolás közlését követő 30 napban határozza meg a perbehívott nyilatkozattételének határidejét. [11] Az alperes kifejtette, hogy jogszabálysértő a jogerős ítéletnek az az indoka, amely szerint a felperesnek a ... Zrt. által adott óvadékkal nem kell elszámolnia. A másodfokú bíróság e téves jogi álláspontja miatt egyáltalán nem vizsgálta azt az állítását, hogy a felperes a peresített követelését az óvadék összegéből már teljes egészében kielégítette. Minthogy erre az elsőfokú eljárásban tartott mindkét tárgyaláson hivatkozott, a jogerős ítélet iratellenesen tartalmazza, hogy ilyen tényállítása nem volt. [12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §
(2)bek.]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti [1/2016. (II.15.) PK vélemény 3. pontja]. A felülvizsgálati kérelemnek az a része, amelyik jogszabálysértés megjelölése nélkül vitatja a jogerős ítélet jogszerűségét, nem felel meg a Pp. 275. §
(2)bekezdésének (BH2016.159.). [14] Az alperes felülvizsgálati álláspontja szerint jogszabálysértő volt a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy a felperesnek a ... Zrt. által nyújtott óvadékkal elszámolnia nem kellett. Hivatkozott továbbá arra, hogy bár a követelésnek az óvadékból történt kielégítését is állította, a jogerős ítélet iratellenesen azt tartalmazza, hogy ilyen előadása nem volt. A megsértett jogszabályhely megjelölésének hiányában azonban ezek a felülvizsgálati támadások érdemben nem volt vizsgálhatóak. [15] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [16] A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet az alperes által megjelölt és érdemben vizsgálható okokból nem jogszabálysértő. [17] Jóllehet az alperes felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a keresetet elutasító, érdemi döntés meghozatalára irányult, ilyen tartalmú határozat meghozatalát az általa hivatkozott eljárási szabálysértések nem tették lehetővé. Nem volt ugyanakkor eljárásjogi akadálya annak, hogy másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérje [1/2016. (II.15.) PK vélemény 5. pontja], de ez - a Pp. 275. §
(3)és
(4)bekezdéseiből következően - az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabálysértést feltételezett. [18] Ha a bíróság a beavatkozóval a beavatkozás lehetőségét megtagadó határozatot szabályszerű kézbesítés útján nem közli, és ezzel kizárja a beavatkozó jogorvoslati lehetőségét, lényeges eljárási szabályt sért (BH1996.333.II.). Ez a felülvizsgálati kérelemben is felhívott eseti döntésben kifejtett jogi álláspont ugyan változatlanul helytálló, de annak kapcsán figyelemmel kellett lenni a beavatkozás azóta megváltozott szabályaira. Miként arra a másodfokú bíróság is utalt, a Pp. 56. §
(3)bekezdésének
- június 1-jén hatályba lépett rendelkezése a beavatkozás tárgyában hozott határozat elleni fellebbezés jogát kizárja. E főszabály alóli kivételként a Pp.
- §
(4)bekezdésének a fenti időponttól hatályos szövege csak a beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen, és kizárólag annak a beavatkozónak biztosít fellebbezési jogot, akinek az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján kiterjed. [19] Emiatt a felülvizsgálati kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a perbe beavatkozni kívánt egyenes adós és az óvadékot nyújtott társaság az utóbbi törvényhely által definiált önálló beavatkozónak minősültek-e, és ehhez képest az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon megfosztotta-e őket a beavatkozást elutasító végzés elleni fellebbezési joguktól. [20] A fentiekben említett törvénymódosítást tartalmazó
- évi LXIX. törvény
- §-ához fűzött részletes indokolás szerint a módosítás az önálló beavatkozóra vonatkozó addigi rendelkezés által a jogalkalmazás körében felvetett értelmezési problémát, jogbizonytalanságot szüntette meg azáltal, hogy egyértelművé tette: az, hogy „[...] az ítélet jogereje mikor terjed ki a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára nem bírói mérlegelésen alapulhat, hanem kizárólag jogszabály rendelkezéséből következhet". Nincs azonban olyan anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely szerint a jogosult és a készfizető kezes közötti perben hozott ítélet jogereje kiterjedne az egyenes adósnak vagy az óvadék kötelezettjének a jogosulttal szemben fennálló jogviszonyára. Felülvizsgálati kérelmében az alperes sem jelölt meg ilyen jogszabályhelyet. Arra hivatkozott, hogy készfizető kezesként megtérítési igényt támaszthat az egyenes adóssal szemben, akit a felperes vele együttesen perelhetett volna. Az előzőekben ismertetett tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányában ez az egyébként helyes, a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdésén és - egyebek mellett - a 6:
- § második fordulatán alapuló hivatkozás sem tette lehetővé az egyenes adós önálló beavatkozói jogállásának megállapítását. Mint ahogy arra önmagában - a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal szemben a közvetlen jogi érdek fennállása sem lehetett alkalmas, ami a beavatkozásnak a Pp.
- §
(1)bekezdése által megkövetelt, elengedhetetlen feltétele. [21] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést akkor, amikor nem fellebbezhető végzéssel határozott a beavatkozás elutasításáról. A jogerős ítélet ezért nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Pp. 56. §
(4)bekezdését. [22] A Pp. 60. §
(1)bekezdésének második fordulata a perbehívóhoz való csatlakozás megengedésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait rendeli megfelelően alkalmazni. Ebből, valamint a fentebb írtakból következően az elsőfokú bíróságnak a perbehívásos beavatkozást elutasító végzése sem volt fellebbezéssel támadható, és ezt a határozat perorvoslati része is helyesen tartalmazta. Emiatt az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabálysértést a perbehívás felülvizsgálati kérelemben feltüntetett szabályainak téves alkalmazása esetén sem lehetett volna megállapítani. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor e jogszabályhelyek [Pp. 58. §
(2)bek., 59. §
(2)bek.] megsértése nélkül utasította el a perbehívásos beavatkozást. [23] A Pp. 58. §
(2)bekezdése alapján perbehívásnak az alperes részéről legkésőbb a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül van helye; a Pp. 59. §
(1)bekezdése szerint a perbehívást a perbehívónak kell írásban közölnie a perbehívottal, majd a perbehívás bejelentésekor okirattal igazolnia kell a közlés perbehívott általi kézhezvételét és annak időpontját. Az adott esetben az alperes a keresetlevelet - az első tárgyalásra szóló idézéssel együtt -
- november 21-én vette át, és a
- január 18-án benyújtott érdemi ellenkérelmében közölte, hogy az egyenes adóst és a ... Zrt.-t perbe kívánja hívni (
- sorszámú előkészítő irat). Ezt a nyilatkozatát a
- január 19-én tartott első tárgyaláson megismételte (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv), és az elsőfokú bíróság a tárgyalás halasztása után, külön végzéssel felhívta a perbehívást igazoló okirat csatolására (
- sorszámú végzés). Ehhez képest az alperes
- március 22-én csatolta a
- december 12-én kelt, a ... Zrt. perbehívását tartalmazó okiratot (
- sorszámú előkészítő irat), míg az egyenes adós az elsőfokú bíróságnak
- március 22-én bejelentette, hogy az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a perbe be kíván avatkozni (
- sorszámú beadvány). A ... Zrt. a
- március 23-án tartott folytatólagos tárgyaláson - a személyesen megjelent törvényes képviselője útján - bejelentette a beavatkozási szándékát, és az elsőfokú bíróság e tárgyaláson határozott a perbehívásos és önkéntes beavatkozás elutasításáról (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv). [24] Az alperes tehát az egyenes adós esetében a Pp.
- §
(2)bekezdésében meghatározott határidőn belüli perbehívást a Pp. 59. §
(1)bekezdésében írt módon nem igazolta. Habár a perbehívást a perbehívottal neki kellett volna közölnie, az ennek megfelelő tartalmú nyilatkozatát is csak a fenti határidőn túl, az érdemi ellenkérelmében jelentette be az elsőfokú bíróságnak. Ez a nyilatkozat ezért a Pp. 58. §
(4)bekezdése értelmében, elkésettsége miatt hatálytalannak minősült. Az alperes ugyan csatolta a ... Zrt. perbehívását tartalmazó okiratot, de a közlés tényének és időpontjának igazolására csak az okiraton található, az - ismeretlen - átvevő kézjegyét, valamint az átvétel helyét és időpontját rögzítő kézírásos feljegyzés szolgált. Emellett a nevezett társaság törvényes képviselője az elsőfokú bíróság felé a perbehívás elfogadásáról csak a perbehívás - az előzőekre tekintettel egyébként is kétséges - kézhezvételének időpontjától, 2016. december 12-től számított, a Pp. 59. §
(2)bekezdésében előírt 30 napos határidő lejárta után nyilatkozott, ezért e nyilatkozat az utóbbi törvényhely értelmében ugyancsak hatálytalan volt. [25] Mindezek miatt a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárásjogi jogszabályhelyek egyikét sem sérti. [26] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel, a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [27] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint, a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(6)bekezdésére tekintettel az alperest kötelezte a felperes részéről felmerült - az általános forgalmi adót is tartalmazó, a kifejtett jogi képviseleti tevékenység arányában megállapított ügyvédi munkadíjból álló - felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [28] Az alperes az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési jogos volta [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. §
(1)bekezdés i) pontja] miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéknek az állam javára való megfizetésére az Itv. 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazott 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése értelmében köteles. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [30] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró