Mfv.10300/2018/7 – Kúria

(1)és

(2)bekezdés b) pontja alapján

1. február
2. napi hatállyal 3 havi illetményrésznek megfelelő összegű, 30 éves jubileumi jutalomban részesítette a felperest. A jubileumi jutalom kifizetésére 147.700 forint összegű illetmény (102.700 forint garantált illetmény + 40.000 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrész + 5.000 forint munkatársi címpótlék) alapján került sor. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [2] [3] A felperes kereseti kérelmében kérte kötelezni az alperest jubileumi jutalom különbözet címén 45.900 forint és annak
3. február
4. napjától számított kamata megfizetésére. A felperes érvelése szerint a jubileumi jutalmát 163.000 forint illetmény alapul vételével kellett volna az alperesnek kifizetni. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a jubileumi jutalom számítása a Kjt.
5. §-
6. §-ai figyelembevételével jogszerűen történt a kifizetés időpontban a felperes megillető illetmény összege alapján. Az alperes a felperes illetményét jogszerűen állapította meg, amikor a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegét csökkentette és annak terhére végezte el a garantált bérminimumra történő kiegészítést. A garantált illetmény összegét meghaladó munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a kinevezésben meghatározott illetmény része, amely előbbire a közalkalmazottnak nincs alanyi joga, ezért azt a munkáltató akár egyoldalú nyilatkozattal is csökkenthette. Nem mond ellent ezen álláspontnak sem a Kjt.
7. §

(7)-

(8)bekezdése, sem a Kjt. 21. §

(3)bekezdése. Az első- és a másodfokú ítélet [4] [5] A bíróság kötelezte az alperest 45.900 forint elmaradt illetmény és annak

1. február
2. napjától járó kamata, valamint 5.000 forint perköltség megfizetésére a Kjt.
3. §

(1)bekezdése és 66. §

(9)bekezdése alkalmazásával. A bíróság mindenek előtt rögzítette, hogy a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.M.300/2017/

1. szám alatt hozott (nem jogerős) ítéletében a felperes
2. évre járó illetményét 163.00 forintban állapította meg. A legalább középfokú végzettséghez kapcsolódó garantált bérminimum összege
3. évben 118.000 forint volt, amelyen felül megillette a felperest 40.000 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrész és 5.000 forint címpótlék. A munkáltató a
4. január
5. napját megelőzően nem hozott határozatot a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkenéséről, ezért azt a Kjt.
6. §

(9)bekezdése alapján a garantált illetmény összegén felül kellett biztosítania az alperesnek. A Kúria több határozatában kifejtette: nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató külön intézkedés nélkül, utólag a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt úgy tekintse, hogy az a jogszabályváltozás miatt emelésre szoruló garantált illetmény fedezetéül szolgált (Mfv.II.10.103/2017/4., Mfv.II.10.460/2015/10.). A Kúria a középfokú besorolású közalkalmazottak garantált illetménye tárgyában hozott határozataiban kimondta: a közalkalmazott garantált illetménye és illetménypótléka jogszabályon alapuló kötelező mértékű juttatás, [6] amelyek a jogszabály változásakor akkor is változnak a jogszabálynak megfelelően, ha arról a munkáltató nem hoz írásbeli intézkedést, illetve a változásról a közalkalmazottat nem tájékoztatja. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész nem jár alanyi jogon a közalkalmazottnak és a juttatás jellegét a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelésekor sem veszíti el, ezért a munkáltató kifejezett döntése írásbeli intézkedése szükséges annak megváltoztatásához, ellenkező esetben annak összege a legutolsó munkáltatói intézkedésben közölt mértékű marad az újabb intézkedésig. A felek között nem jött létre újabb megállapodás; a munkáltató a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészről döntést nem hozott; a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelése fedezetét a változatlan összegű illetmény nem biztosítja. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrészre nézve és annak módosítását illetően a munkáltatót írásbeli intézkedési, tájékoztatási kötelezettség terheli (Mfv.II.10.103/2017/4.). A Gyulai Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 5.000 forintról 10.000 forintra felemelte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéleti indokolásával egyetértett, a felperes fellebbezését a perköltség tekintetében megalapozottnak, az alperes fellebbezését a per fő tárgya tekintetében alaptalannak tartotta. Kiemelte: a Kjt. 66. §

(9)bekezdésének

1. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezése alapján a közalkalmazott garantált illetményét legalább a kötelező legkisebb munkabérben, illetve a garantált bérminimumnak megfelelő összegben kell megállapítani. A közalkalmazott garantált illetményének a változása jogszabályon alapul, arra külön munkáltatói intézkedés nem szükséges, ezzel szemben a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a munkáltató döntésén, mérlegelésén alapul, mely jellegét a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelésekor sem veszíti el. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összege a legutolsó munkáltatói intézkedésben közölt mértékű marad mindaddig, amíg a munkáltató újabb intézkedést nem tesz. A felperes illetménye a jubileumi jutalom kifizetése időszakában 163.000 forint volt, ezért a felperes az illetménykülönbözetre megalapozottan tartott igényt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását a Kjt.
2. §

(7)-

(9)bekezdései bíróság általi megsértése miatt kérte. Az alperes álláspontja szerint a Kjt. 66. §

(7)-

(8)bekezdéseiből nem következik, hogy az illetményt illetményrészekre bontva tételezve kellene megállapítani, hogy a garantált illetményt, illetve a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt meg kellene különböztetni. A Kjt. 66. §

(9)bekezdéséből nem következik, hogy a garantált illetményt a kinevezésben vagy a kinevezés-módosításban az illetmény keretei között meg kellene különböztetni. A felperesnek az összilletményre és nem a jogcímenként meghatározott illetményelemekre van alanyi jogosultsága; a munkáltatónak lehetősége van az összilletmény csökkentése nélkül a munkáltatói illetményrész összegét csökkentve kiegészíteni a besorolás szerinti illetményt a garantált bérminimumra. Hivatkozott a Miskolci Törvényszék 1.Mf.23.019/2015/

1. számú ítéletére, valamint a Kúria Mfv.II.10.391/2014/
2. számú határozatára, melyek szerint a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkenthető és megvonható, ha ez nem jár a kinevezés szerinti illetmény csökkentésével és a közalkalmazott alanyi joga az illetmény egésze vonatkozásában áll fenn az egyes illetményrészekre külön nem. [9] A Kjt.
3. §

(3)bekezdése helyes értelmezése szerint a munkáltatónak nem kötelessége a határozatokban az illetmény elemeire bontva történő megjelölése. A felperes illetményrészekből álló illetménye mindig meghaladta a középfokú garantált bérminimum összegét, ezért a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye mellett a garantált bérminimumhoz való jog sérelméről nem lehet beszélni. [10] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását és az alperes perköltségben marasztalását kérte. A felperes érvelése szerint a Kjt. 66. §

(9)bekezdése a közalkalmazott garantált illetménye vonatkozásában írja elő, hogy az nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, illetve a garantált (szakmai) bérminimum. A Kjt. és a minimálbért szabályozó kormányrendelet egymáshoz képest speciális és általános szabály viszonylatában állnak a Kjt., mint törvény a magasabb rendű jogszabály, így a közalkalmazottak esetében a jogszabályon alapuló illetménynek kell elérnie legalább a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot és nem az összilletménynek. A jogerős ítélet a Kjt. 66. §

(9)bekezdésének, valamint a Kúria Mfv.II.10.460/

1. számú ítéletében kifejtettekkel összhangban van. A Kúria több határozatában (Mfv.II.10.460/2015., Mfv.II.10.043/2016., Mfv.II.10.080/2016.) kifejtette és következetes a felülvizsgálati bírói gyakorlat is, amely szerint a Kjt.
2. §

(9)bekezdésén alapuló garantált illetmény és az Mt.

1. §-án alapuló összilletmény közös megegyezéssel való csökkentésének értelmezésével kapcsolatban. A közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak és az illetmény megállapításáról szóló határozat hiányában nem fogadható el, hogy
2. augusztus 1-től a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a garantált illetményre átcsoportosítja. Ha a
3. és
4. évi helyes összege utóbb a perben kerül megállapításra, ez esetben a felperest olyan helyzetbe kell hozni, mintha az alperes a
5. és
6. évi illetményét helyesen állapította volna meg, ezért a jubileumi jutalom címén előterjesztett illetmény-különbözet összegére irányuló felperesi igény megalapozott. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint. [12] A Kúria középfokú besorolású közalkalmazottak garantált illetménye tárgyában hozott határozataiban (Mfv.10.460/2015/10.; Mfv.II.10.080/2016/4.; Mfv.II.10.390/2016/5., Mfv.II.10.414/2016/6., Mfv.II.10.550/2016/4., Mfv.II.10.427/2017., stb.) kimondta, hogy a közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak, a Kjt.
7. §

(1)-

(5)bekezdése, 79/E. §-a, 85/A. § l) pontja alapján figyelemmel kell lenni a garantált bérminimumot évenként meghatározó kormányrendeletekre is. A közalkalmazott garantált illetménye és illetménypótlékai jogszabályon alapuló - kötelező mértékű juttatások, amelyek a jogszabály változásakor, annak megfelelően, akkor is változnak (összegük növekedik), ha arról a munkáltató nem hoz semmilyen írásbeli intézkedést, illetve a változásról nem tájékoztatja a közalkalmazottat. Ezzel szemben a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész más jogi természetű, mivel egyrészt nem jár alanyi jogon a közalkalmazottnak, másrészt ezen juttatás jellegét a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelkedésekor nem veszíti el, ezért munkáltatói kifejezett döntés, írásbeli intézkedés hiányában annak összege az újabb intézkedésig a legutolsó munkáltatói intézkedésben közölt mértékű marad az. Amennyiben a garantált illetmény mértéke jogszabályon alapulóan emelkedik és a felek között nem jött létre újabb megállapodás a kinevezés módosításával az illetmény emeléséről és a munkáltató sem hoz döntést - írásban nem intézkedik - a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészről, a garantált illetmény jogszabályon alapuló emelése fedezetét a változatlan összegű illetmény nem biztosítja. [13] Ha a közalkalmazotti illetmény helyes összege utóbb, munkaügyi perben került megállapításra, a közalkalmazott felperest olyan helyzetbe kell hozni, mintha az alperes a perben vizsgált időszakban az illetményt megfelelően állapította volna meg. [14] A Kúria az irányadó bírói gyakorlat (EBH2016.M.25., Mfv.II.10.098/2016/5., Mfv.II.10.599/2017/4., Mfv.II.10.063/2017/7., Mfv.II.10.547/2017/4., Mfv.II.10.548/2017/4. stb.) alapján - rögzítette azt is, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a garanciális feltételek mellett „csökkenthető" vagy „átcsoportosítható", azaz a munkáltató dönthet úgy is, hogy a garantált illetmény kötelező növelése mellett a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt változatlan összegben biztosítja, de dönthet úgy is, hogy ebből biztosítja a garantált illetmény növelését, azaz csökkenti a munkáltatói többletrészt. Az előbbi esetben növelni kell az illetményt, az utóbbi esetben az illetmény nem változik. [15] A fenti jogértelmezésnek az eljárt bíróságok ítéletei megfelelnek, azt a felperes jubileumi jutalom címén illetmény-különbözet megfizetése iránti kérelme elbírálásához is irányadó. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében olyan indokot, amely a perben vitás, korábban elbírált kérdésekben eltérő következtetések levonására adnának alapot, nem jelölt meg, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján - az indokolás kiegészítésével hatályában fenntartotta. Záró rész [16] A felperes felülvizsgálati eljárási költségét az alperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni. [17] A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetékét - az alperest megillető személyes illetékmentességre tekintettel az illetékekről szóló 1993. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdés c) pontja alapján az állam viseli. [18] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §

(1)bekezdés l) pontja zárja ki. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el [Pp. 274. §

(1)bekezdés]. Budapest,

1. március
2. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő