Bfv.1654/2018/6 – Kúria

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés], új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat] és bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk. 237. §

(1)bekezdés]. [2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 8 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre, 6 év közúti járművezetéstől eltiltásra, és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Emellett 67.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy a szabadságvesztésből legkorábban annak kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [3] Az ítélet ellen a terhelt és védője által téves jogi minősítés, részbeni felmentés, illetve enyhítés érdekében bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla a

1. október
2. napján meghozott és kihirdetett Bf.III.352/2018/
3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [4] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint ... terhelt
4. év elejétől ismeretlen személytől, ismeretlen módon szerzett meg kábítószert és új pszichoaktív anyagot azért, hogy azt lakóhelyén és annak környezetében eladja és ezáltal anyagi haszonra tegyen szert. [5] ... terhelt a következő személyeknek adott el kábítószert és új pszichoaktív anyagot. A terhelt részére 2016 nyarától 2016 novemberéig tanú 1 többször végzett különböző alkalmi munkákat, melynek fejében heti rendszerességgel a terhelt új pszichoaktív anyagot és amfetamint tartalmazó speed-et adott tanú 1-nek. Ezen kívül néhány alkalommal 500-1000 forint/adag áron adott el új pszichoaktív anyagot, 2500 forint/adag áron pedig amfetamint tartalmazó speed-et tanú 1 részére. Tanú 1-től
5. november
6. napján vizeletminta vételére került sor, melyből kábítószernek minősülő amfetamint, MDA-t és MDMA-t, valamint új pszichoaktív anyagnak minősülő AMB-FUBINACA -t mutattak ki. [6] A terhelt 2016 júniusától 3-4 alkalommal adott el adagonként 3000 forintért amfetamint tartalmazó speed-et tanú 5 részére, aki azt a saját lakása előtt vásárolta meg a terhelttől. [7] tanú 3
7. augusztus elején - közelebbről meg nem határozható napon - vásárolt amfetamint tartalmazó speed-et a terhelttől, annak lakásánál. tanú 3 az élettársával,
8. augusztus
9. napján közösen fogyasztotta el a megvásárolt kábítószert. tanú 3 és élettársa
10. augusztus
11. napján gépkocsival újra elmentek a terhelt házához, ahol a ház előtt vásároltak tőle 2 adag amfetamint tartalmazó speed-et, összesen 10.000 forintért. tanú 3at és élettársát ezt követően rendőrjárőr igazoltatta és személymotozást követően a vásárolt kábítószert náluk megtalálta. [8] tanú 4 2016 őszén - közelebbről meg nem határozható időben - több alkalommal vásárolt ... terhelttől amfetamint tartalmazó speed-et és új pszichoaktív anyagot tartalmazó biofüvet, adagonként 2500 forintért. tanú 4 ezen kívül különböző alkalmi munkát is végzett néhány alkalommal a terhelt részére, aki munkadíj fejében speed-et, és új pszichoaktív anyagot tartalmazó biofüvet adott tanú 4nek. tanú 4től
12. november
13. napján vizeletmintát vettek, melyből MMB2201 elnevezésű, mesterségesen előállított ún. szintetikus kannabinoidot mutattak ki, amely új pszichoaktív anyagnak minősül. [9] tanú 5
14. évben - pontosabban meg nem határozható időben - 1-2 alkalommal vásárolt amfetamint tartalmazó speed-et a terhelttől. A fenti személyek a terhelttől vásárolt kábítószereket saját maguk fogyasztották el. ... terhelt
15. november
16. napján elhatározta, hogy újabb kábítószert vásárol azért, hogy azt később eladja, illetve abból saját maga is fogyasszon. [10] A terhelt érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, ennek ellenére kívánt gépkocsival ... városba menni.
17. november
18. napján a délutáni órákban megkérte tanú 1-et, hogy kísérje el utasként ... városba a gépkocsijában. Tanú 1-nek nem volt tudomása arról, hogy a terhelt kábítószert kíván vásárolni. A terhelt és tanú 1 16 óra körül indultak el a terhelt által vezetett ... forgalmi rendszámú személygépkocsival. A ... környékén a terhelt ismeretlen személytől 48.000 forint értékben vásárolt kábítószert, amelyből a hazaindulásuk előtt mindketten fogyasztottak. [11] A terhelt az általa vezetett személygépkocsival
19. november
20. napján 23 óra 05 perckor ... felől ... irányába közlekedett az ... autópályán, amikor a ... kilométerszelvényben behajtott a pihenőbe, hogy ott megálljon pihenni, azonban a rendőrök a helyszínen megállították és gépkocsiját átkutatták. A személygépkocsiban egy Neogranormon feliratú zacskóban 2 darab simítózáras tasakban 39,50 gramm fehér színű, rögösen összetapadt port és egy alufóliába csomagolva 8 darab Mitsubishi lenyomatú, kék színű - 2,63 gramm nettó össztömegű - tablettát találtak és azokat lefoglalták. A lefoglalt fehér por amfetamint, a kék színű tabletták MDMA-t tartalmaztak. [12] Az amfetamin és az MDMA a Btk. alkalmazásában, a
21. §

(1)bekezdés

1. pontja alapján kábítószernek minősül. A Btk.
2. § értelmében az amfetamin-bázis esetében a csekély mennyiség felső határa 0,5 gramm, a jelentős mennyiség alsó határa 10 gramm, birtoklás esetén a különösen jelentős mennyiség alsó határa 100 gramm. Az MDMA-bázis esetében a csekély mennyiség felső határa 1 gramm, a jelentős mennyiség alsó határa 20 gramm, birtoklás esetén a különösen jelentős mennyiség alsó határa 200 gramm. [13] A lefoglalt kábítószerek közül az amfetamin-bázis hatóanyagának mennyisége 29,6 gramm, amely a jelentős mennyiség alsó határához viszonyítva 296%, az MDMA-bázis esetében a hatóanyag mennyisége 0,32-1,6 gramm, a jelentős mennyiség alsó határához viszonyítva 1,6%. [14] Az ügyben lefoglalt kábítószerek jogi értelemben vett, együttes mennyisége meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak 298304%-a, azaz mintegy háromszorosa, azonban nem éri el a különösen jelentős mennyiség alsó határát, annak 29,8-30,4%-a. [15] A terhelttől
3. november
4. napján 01 óra 00 perckor vizelet,
5. november
6. napján 01 óra 10 perckor vérmintát vettek, amelyből amfetamint és delta-9-THC-t mutattak ki, amely kábítószernek minősül. A terhelt a személygépkocsival történő közlekedése időpontjában a vezetési képességeire hátrányosan ható szer befolyása alatt állt. ... terhelt cselekményével megszegte a KRESZ
7. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjaiban írt közlekedési szabályokat, mert érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett és a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt közlekedett személygépkocsijával. [16] A terhelt gépjárművezetői engedélyét a ... Rendőrkapitányság 2016. október 1. napjával szabálysértési eljárásban eltiltás miatt 4 hónapra bevonta. A terhelt a vezetői engedélyét nem adta le. Az eltiltás 2017. február 1. napján telt le. II. 1. [17] A jogerős ítélet ellen ... terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja, valamint a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján. Felülvizsgálati indítványában egyrészt a jogerős ítéletben megállapított, általa fizetendő bűnügyi költség összegét sérelmezte. Ennek keretében hivatkozott arra, hogy részint nem az ő mulasztásával kapcsolatban, szükségtelenül felmerült költséget terheltek rá, részint figyelmen kívül hagyták azt, hogy bizonyos költségeket nem is lehet bűnügyi költségként kezelni. [18] Sérelmezte továbbá, hogy bűnösségének megállapítására az anyagi jogi szabály megsértésével került sor, és emiatt eltúlzottan súlyos büntetést szabtak ki vele szemben. Az ügyben eljárt bíróság nem adta indokát annak, hogy a terhére megállapított kábítószerkereskedelem jogi minősítése során miért tért el a kialakult ítélkezési gyakorlattól. A kereskedői magatartás megállapítására bizonyítékok nélkül került sor. Kifogásolta az igazságügyi vegyészszakértő bevonására irányuló bizonyítási indítvány elutasítását, valamint az indokolási kötelezettség elmulasztását a tekintetben, hogy a bíróság miért nem folytatott további bizonyítást a tényállás tisztázása érdekében. Minderre tekintettel a jogerősen kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. 2. [19] A Legfőbb Ügyészség a BF.80/2019/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak találta. Rámutatott arra, hogy az indokolási kötelezettség elmulasztása nem abszolút jellegű, a Be. 649. §

(2)bekezdése szerinti eljárási szabálysértés, ezért az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozással nincs lehetőség felülvizsgálati eljárás lefolytatására. Az alapügyben eljárt bíróságnak a bűnügyi költséggel összefüggésben hozott esetleges törvénysértő döntésére hivatkozással sincs helye felülvizsgálati eljárásnak, tekintettel arra, hogy az ilyen irányú sérelem a Be.

1. §
2. pontja értelmében egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében orvosolható. [20] A Legfőbb Ügyészségi átirata szerint a felülvizsgálati indítvány anyagi jogszabálysértést érintő része nem alapos. A tényállásban rögzített tényekre figyelemmel a bíróság helytállóan állapította meg, hogy a terhelt az adott különös részi törvényi tényállásoknak mely elkövetési magatartását valósította meg, illetve a jogi minősítés egyéb vonatkozásban is törvényes. Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. III.
3. [21] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
4. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el. A megtámadott határozatokat a Be. 659. §

(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Emellett a Be. 659. §

(6)bekezdésére tekintettel vizsgálta a Be. 649. §

(2)bekezdésében meghatározott és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is. Ennek eredményeként a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. 2. [22] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a),

1. b)és
2. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [23] A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659.§

(1)bekezdés]. [24] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. [25] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.). Másrészt a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (BH 2006.392.). [26] Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A jogalkotó a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a legsúlyosabb anyagi és eljárásjogi törvénysértések esetében biztosít lehetőséget a jogerő feloldására, a jogerős ügydöntő bírósági határozatok megváltoztatására. [27] További szabály, hogy a Kúria csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott keretek között bírálja felül a megtámadott határozatot. [28] A Kúria mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett a felülvizsgálati indítványban megjelölt, illetve tartalmában hivatkozott Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjában - a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására -, valamint a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában figyelemmel a terhelt által hivatkozott eljárási szabálysértésre meghatározott okból bírálta felül.

1. [29] A Kúria a jogerős ítéletben megállapított tényállás támadhatatlansága folytán nem vizsgálhatta a terhelt azon állításának helytállóságát, hogy az alapítéletben megállapított tényállás megalapozatlan-e. A bizonyítási indítvány elutasítását sérelmező és a további bizonyítás lefolytatásának szükségességét hangsúlyozó részében a terhelt kétségtelenül a felülvizsgálat során kötelezően irányadó tényállást támadta, amire nincs törvényes lehetőség. A felülvizsgálati eljárásban eljáró Kúriának nincs lehetősége a tényállás korrekciójára: abból nem vehet el, s ahhoz nem tehet hozzá tényeket. [30] A tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a felülvizsgálati eljárásban a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), másként fogalmazva: a felülvizsgálati eljárásban az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e vagy sem (BH 2016.264., BH 2010.324.). Ennek hangsúlyozása pusztán elvi jellegű, hiszen a Kúria nem vizsgálhatja, hogy az alapítélettel megállapított tényállás szenved-e valamiféle hiányosságban. [31] A Kúria megállapította azt is, hogy a jelenleg hatályos Be.-ben a feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút hatályon kívül helyezési) okok közül kikerült az indokolási kötelezettség megsértésének azon esete, amikor az ítélet indokolása és rendelkező része nem áll egymással ellentétben, viszont az indokolás hiányosságai kapcsán az ítélet felülbírálatra alkalmatlan [korábbi Be.
2. §

(1)bekezdés III/a)]. Ennek megfelelően az indokolási kötelezettség terhelt által sérelmezett megszegése már nem szerepel a felülvizsgálati okok között. [32] A Be. XCIV. Fejezete (

1. §-
2. §) úgynevezett „Egyszerűsített felülvizsgálat" keretébe utalja annak az eljárásnak a lefolytatását, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett - többek között - a bűnügyi költségről (Be.
3. §
4. pont). Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő egy hónapon belül a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság, egyébként az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el [Be.
5. §

(2)bekezdés]. Minderre tekintettel, a bűnügyi költség összegének megállapítását sérelmező részében a terhelt indítványa ugyancsak a törvényben kizárt felülvizsgálati indítvány.

1. [33] A Kúria a felülvizsgálati indítványnak az egészséget veszélyeztető bűncselekmények minősítését sérelmező érvelését nem találta alaposnak és alapvetően egyetértett a Nyíregyházi Törvényszék mint elsőfokú bíróság, illetőleg a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság, valamint a Legfőbb Ügyészség álláspontjával. [34] Az irányadó tényállás lényege szerint a terhelt
2. eleje és
3. november
4. napja között rendszeresen értékesített általa (ismeretlen módon) megszerzett kábítószert és új pszichoaktív anyagot. A tényállás tartalmazza azt is, hogy ez időszak alatt mely hat személynek, és azt is, hogy mekkora összegért értékesített kábítószert, és új pszichoaktív anyagot. [35] Az 1/
5. BJE jogegységi határozat szerint a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások; folyamatos tevékenységek, rendszeres, ismétlődő adás-vételek által valósulnak meg. Haszonszerzésre irányulnak, és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás már önmagában befejezett önálló tettesi cselekmény. A kereskedés a piac működtetése úgy, hogy tetten érhető a haszonszerzési törekvés. [36] A jelen ügyben eljárt bíróságok azt állapították meg, hogy a terhelt több hónapon keresztül pénzért adott el kábítószert, illetve új pszichoaktív anyagot. Magatartását az első- és másodfokú bíróság - figyelemmel a minősítés alapját képező bázistartalomra törvényesen minősítette kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk.
6. §

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés], és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének [Btk. 184. §

(1)bekezdés IV. fordulat]. [37] A kialakult és következetes bírói gyakorlatnak megfelelően helyesen járt el mind az első-, mind a másodfokú bíróság, amikor a kábítószerrel (elsőfokú ítélet

1. oldal
2. bekezdés) és az új pszichoaktív anyaggal (elsőfokú ítélet
3. oldal
4. bekezdés és
5. oldal
6. bekezdés) kereskedő elkövető esetében az elkövetési tárgyak különbözőségére figyelemmel - még ha a jellemzők és a társadalomra való veszélyességük révén hasonlóak is -, a cselekményeket valóságos anyagi halmazatként értékelte. Mindebből egyértelműen következik, hogy a terhelt által támadott cselekményben a bűnösségének megállapítása és a cselekményének jogi minősítése során az eljárt bíróságok nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait.
7. [38] A terhelt felülvizsgálati indítványa alapvetően a jogerősen kiszabott büntetés enyhítésére irányult. A büntetés revíziójára azonban csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a felülvizsgálati indítvánnyal támadott minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetést a Kúria nem vizsgálhatta. A terhelt felülvizsgálati indítványa tehát a büntetést támadó részében - is - a törvényben kizárt indítvány. [39] Minderre figyelemmel a Kúria - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be.
8. §

(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [40] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. A Be.
2. §

(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. május
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő