ügy száma: Kfv.V.35.327/2018/6. A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Stefancsik Márta bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Zsoldos Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Zsoldos Mariann ügyvéd
alperes: alperes neve
alperes képviselője: dr. Kokas András jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
alperesnek 15 napon belül 10.000 (
az tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felperes viseli
általa lerótt 70.000 (
az hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
adóhatóság tudomást szerzett, amely alapján indult adóregisztrációs eljárásban - a felperes miatt - a Kft. adószámának törlésére okot adó akadály merült fel. A felperes ugyanis a F.C. Kft. (a továbbiakban: törölt adószámú cég) 100%-os tulajdoni aránnyal rendelkező, egyedüli tagja, és e cég adószáma a változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül
adóhatóság által jogerősen törlésre került
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24/F.§
adóhatóság felszólította a Kft.-t, hogy a felmerült akadályt hárítsa el, ellenkező esetben határozattal elrendelésre kerül
adószámának törlése. Tájékoztatta arról, hogy a felperes kimentési kérelmet terjeszthet elő. A felperes
elsőfokú kijavított határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint
elsőfokú hatóság a felperes személyében megvalósuló akadályt
alperes rögzítette, hogy a kimentési kérelem kapcsán jogszabály határozza meg
okat a feltételeket, amelyeket a magánszemélynek a kérelemben hitelt érdemlően igazolnia, okiratokkal bizonyítania kell.
akadályhordozó magánszemélynek a kimentési kérelmében
t kellett volna igazolnia, hogy a törölt adószámú cégben tagi, részvényesi jogviszonnyal nem rendelkezett, másrészt, hogy úgy járt el, ahogy
adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy a törölt adószámú cég jogszerű működése helyre álljon. A másodfokú eljárás során a közhiteles és nyilvános cégbírósági nyilvántartás adatai és a rendelkezésre álló iratok alapján
alperes megállapította, hogy felperes a törölt adószámú cégben egyedüli, 100%-os tulajdoni aránnyal, tagi jogviszonnyal rendelkezett. E feltétel fennállása esetén a jogszabály nem enged kimentési lehetőséget, e körülmény önmagában megalapozza a kimentési kérelem elutasítását, ez esetben nem képezi alapját a vizsgálatnak
egyéb esetekben fennálló
on konjuktív feltétel, amely a felperes magatartását vizsgálná. [9]
alperes rögzítette továbbá, hogy
is kimentési oknak minősülhet, ha a törölt adószámú cég törvényes működése helyre állt, és ezért került megszüntetésre a cégbírósági felügyeleti eljárás. Megállapította, hogy a törölt adószámú cégnél erre nem került sor.
is kimentési oknak minősülhet, ha a kérelmező, mint tag, részvényes igazolja, hogy a törölt adószámú cégben vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, képviseletre jogosult tagnak nem minősült, továbbá
t, hogy a törölt adószámú cégben közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett, vagy 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett, és minden tőle elvárhatót megtett
akadály bekövetkezésének elkerülésére, vagy fennállásának megszüntetésére. A cégbírósági nyilvántartási adatai alapján
alperes megállapította, hogy felperes a törölt adószámú cégben vezető tisztségviselői, cégvezetői jogviszonnyal nem rendelkezett, és nem minősült képviseletre jogosult tagnak sem. A
on további a) pont szerinti feltétel, hogy felperes a törölt adószámú cégben közvetlenül vagy közvetett módon 25%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett, vagy
on további b) pont szerinti feltétel, hogy felperes a törölt adószámú cégben közvetlenül vagy közvetett módon 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett - nem valósult meg, tekintettel arra, hogy a felperes a törölt adószámú cégben egyedüli tag. [11] A felperes a törölt adószámú cégben egyedüli tag, így a
, hogy
akadály bekövetkezésének elkerülése, vagy fennállásának megszüntetésére minden tőle elvárhatót megtett, már nem képezi vizsgálat tárgyát. A fellebbezésben hivatkozott büntető eljárás és
, hogy milyen okok vezettek a törölt adószámú cég adószámának törléséhez így relevanciával nem bírnak. Nem valósult meg tehát
alperes kifejtette, hogy a jogszabályban meghatározott kimentési okok megvalósulásának vizsgálatára
on cég esetében van lehetőség, amelynél
akadály megvalósult és
akadállyal érintett magánszemély is e társaság vonatkozásában tudja kimenteni magát.
adószáma, illetve e cégben állt fenn
adószám törlés időpontjában és áll fenn a mai napig is a felperes egyedüli tagi jogviszonya. [13]
akadályhordozó magánszemély
akadály bekövetkezésének elkerülése vagy fennállásának megszüntetése érdekében minden tőle elvárhatót megtett. Ezt pedig csak
on társaság vonatkozásában lehet bizonyítani, ahol
akadály felmerült. Nem fogadható el tehát kimentési okként a fellebbezésben hivatkozott
on tény, hogy a felperes a Kft.-ben nem rendelkezik tagi jogviszonnyal és így megvalósult
onban vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, illetve képviseletre jogosult tagnak nem minősült, ellenben a Kft.-ben vezető tisztségviselői jogviszonnyal rendelkezik, továbbá a Kft.-ben nincsen tagsági jogviszonya, sem közvetlen vagy közvetett módon 25%-ot, 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joga. Egyéb feltételek bizonyítása pedig nem szükséges, mivel
adózó kifejezés -
alperes határozatában megfogalmazottakkal ellentétben - egyértelműen arra
adózóra vonatkozik, amelyikre
adószám megállapításának akadálya tekintetében
eljárás folyik,
az jelen esetben a Kft.-re. A törölt adószámú cég ellen büntető eljárás indult, ezért nem volt módja a fennálló akadály elhárítására,
az a székhelyen történő működés hiányának helyreállítására. A büntető eljárás folyamatban léte alatt a társaságtól elvárható magatartás a büntetőeljárás szabályainak és ezen belül különösen
abban hozott határozatoknak a maradéktalan betartása.
elsőfokú határozat [17]
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [18] Indokolása szerint
adóhatóság a tényállást megfelelően állapította meg, amelyet nem is támadott keresetében a felperes,
alkalmazott jogszabályok jogértelmezésének helyességét vitatta. [19]
elsőfokú bíróság kifejtette, hogy
akadály elhárításának
eseteit bővítette,
onban e további esetkörök nem önálló kimentési lehetőségek, csak
zal együtt értelmezhetően alkalmazhatók. [21] E szerint
állami adó- és vámhatóság
adószám megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és
adószámot megállapítja akkor is, ha
adószám törléséről szóló határozatra tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást
ért szüntették meg, mert
adózó a cég törvényes működését helyre állította. [22]
a szempont is, miszerint
akadállyal érintett tag, részvényes - aki vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, képviseletre jogosultnak nem minősült - milyen mértékű részesedéssel, szavazati joggal rendelkezett abban
adózóban, amely adószámának törlésére már sor került, és ezáltal, milyen valós ráhatással bírt
okra a gazdasági folyamatokra, amelyeket adott esetben a tartozás felhalmozásához, illetve
egyéb adóregisztrációs akadály bekövetkezéséhez vezettek. Mindebből
is következik, hogy
adózó kifejezés csak és kizárólag a törölt adószámú adózóra vonatozhat, csak annak vonatkozásában értelmezhető, így nem keverhető össze a folyamatban lévő adóregisztrációs eljárásban szereplő adózóval. [23] E rendelkezések tehát kogens módon,
az kötelezően alkalmazandóan fogalmazzák meg, hogy
akadályhordozó személynek
elsőfokú bíróság, helytállóan hivatkozott alperes arra is - bár jelen esetben ez a kifejtettekből következően nem képezhette vizsgálat tárgyát -, hogy a 24/C.§
akadályhordozó adózó vonatkozásában kell vizsgálni.
a körülmény ugyanis, hogy a tag vagy részvényes megtett-e minden tőle elvárhatót
akadály bekövetkezésének megszüntetésére, csakis
akadályhordozó társaság,
az a törölt adószámú cég vonatkozásában értelmezhető, mivel ez
a társaság, ahol
akadály felmerült. A felülvizsgálati kérelem [26] A felperes felülvizsgálati kérelmében
ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését, illetve
elsőfokú bíróság új tárgyalásra utasítását kérte. [27] Álláspontja szerint
elsőfokú bíróság
elsőfokú bíróság a keresete körében teljes körűen nem döntött, ítélete nem terjed ki valamennyi keresetrészre. [28]
alperes érdemi ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [30] Elsődlegesen rögzíti a Kúria, a Pp. alapelvi szinten rendelkezik arról, hogy a bíróság törvény eltérő rendelkezése hiányában a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A kérelemhez kötöttség elvéből következően szabályozza a jogalkotó
érdemi döntés korlátait akként (Pp. 215.§), hogy a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg
ellenkérelmen. E szabály megjelenik a felülvizsgálati eljárásban is, a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül (Pp. 275.§
elsőfokú ítéletet, értékelhette annak jogszerűségét. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet teljes terjedelmében, részenként vizsgálta. [32] A felülvizsgálati kérelem a fejrészét követően öt bekezdésre tagolt.
első bekezdésben a felperes előterjesztette, hogy elsődlegesen milyen döntést kér a Kúriától:
ítélet megváltoztatását és a keresete teljesítését. [33] A második bekezdés a másodlagos kérelmet tartalmazza, amely jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és
elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására irányul. [34] A harmadik bekezdésben a felperes megjelölte
okat a jogszabályhelyeket, amelyeket álláspontja szerint
elsőfokú bíróság megsértett, ezek
Art.-nek
álláspontja szerint sérült törvényhelyeit, a megsértett jogszabályhely megfelelő, egyértelmű megjelölésének nem minősül csak a §-nak a közlése bekezdések nélkül, ugyanis minden egyes közölt §-nak több bekezdése van, és
összesen huszonhárom bekezdésből jogszabályi lehetőség hiányában - a Kúria nem választhatja ki
t a bekezdést, amelynek meghatározása a felperes kötelezettsége. A felperes a Pp. 272.§
t rögzítette, hogy a jogerős ítélet megváltoztatását, hatályon kívül helyezését a „keresetemben és a peres eljárás során már előadottak alapján kérem". A Kúria kiemeli, hogy a polgár peres eljárás kezdőirata a keresetlevél (Pp. 121.§
előterjesztője szerint
ítélet miért jogszabálysértő [Pp. 272.§
előterjesztője szerinti - jogszabálysértéseit tartalmazza, amely miatt a felperesnek
előadása, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálatát a keresetben foglaltak, illetve
elsőfokú eljárás során előadottak alapján kéri, nem felel meg a törvényi követelményeknek, továbbá a kereset már elbírálásra is került. A Kúria - jogszabályi lehetőség hiányában - a felülvizsgálati kérelem tartalmát
előterjesztője helyett nem határozhatja meg. [36] A felperes a felülvizsgálati kérelem ötödik bekezdésében arra hivatkozott, hogy
elsőfokú bíróság a Pp. 213.§
alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [41] A felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes megfizette, így annak viseléséről a Kúria
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.