← Magyarország

Kfv.35081/2018/27 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Tarifális besorolása az "Antifront Béres belsőleges cseppek 30 ml" terméknek. 927/2012/EU Bizottsági rendelet 1., 6. szabály 2658/87/EGK A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.081/2018/27. A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Stefancsik Márta bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Barra Balázs ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: dr. Forró Gabriella jogtanácsos A per tárgya: végzés elleni felülvizsgálati kérelem elbírálása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.31.317/2016/66. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 12.K.31.317/2016/66. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 75.000 (azaz hetvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Kúria Kfv.V.35.833/2015/13. számú jogerős döntésében megállapított tényállás szerint : „A felperes a 2013. március 4. napján kelt kérelmében kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (a továbbiakban: KTF) kiadását kezdeményezte a Nemzeti Adóés Vámhivatal Szakértő Intézeténél (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). A kérelem tárgyát képező termék az „Antifront Béres belsőleges cseppek 30 ml", amelynek vámtarifa besorolására a felperes a 3004 40 80 vámtarifaszámot (vtsz.) tartotta indokoltnak, mert az megfelel az extrakció (szétválasztási művelet) útján előállított, növényalapú gyógyszerkészítmények követelményeinek, csomagolásának címkéje, és a betegtájékoztató tartalmazza a növényi kivonatra (azaz a hatóanyagra) és annak mennyiségére vonatkozó tájékoztatást. A termék hagyományos növényi gyógyszerként történő forgalomba hozatalát az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYÉI) 2010. szeptember 10-én kelt határozatával OGYI-TN-11/01. számon engedélyezte. [2] Az elsőfokú hatóság a 2013. augusztus 23. napján kelt HUT132719742576 számú KTF határozatában a terméknek a 2208 90 69 00 TARIC kódját rögzítette. [3] A tarifális besorolás jogszabályi alapjaként megjelölte - a vám- és a statisztikai nomenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló 927/2012/EU Bizottsági rendelet (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra, KN), - a KN értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, - a 2208 vtsz. és alszámainak áruleírása, - a 22. Árucsoporthoz tartozó megjegyzések 2. és 3. pontja, - a 30. Árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzések 1. pontja, - a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázat (a továbbiakban: HR Magyarázat) 2208 vtsz.-hoz tartozó rendelkezései, - a KN Magyarázat 22. Árucsoporthoz tartozó általános megjegyzések 2. bekezdése, - a KN Magyarázat 30. Árucsoporthoz tartozó általános megjegyzései, - a KN Magyarázat 30. Árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzés 1. pontjához fűzött magyarázat, - továbbá a 160/2007. EK Bizottsági rendelet (EK r.) előírásait. [4] Indokolása szerint a termék alkoholtartalmú erősítőszer, amelyet kis adagokban (10-15 csepp) kell fogyasztani, nem tartalmaz a hatóanyag típusára és mennyiségére vonatkozó tájékoztatást, csupán a felhasznált növények, növényi részek fajtája és mennyisége került feltüntetésre. [5] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2013. október 28. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [6] Indokolása szerint a jogvita a terméknek a 2208 vagy a 3004 vtsz. alá való besorolása tárgyában merült fel. Rögzítette, azt, hogy a terméket hogyan kell az egyes vtsz.-ok alá besorolni, a KN Első rész I. szakasz A. címnek megfelelően a besorolás általános szabályai határozzák meg. A besorolást először a vtsz.-ok szintjén kell elvégezni, részkérdésként vizsgálva 1.: az érintett termék - objektív tulajdonságaira, összetételére tekintettel - megfelel-e az áruleírásban foglaltaknak, 2.: az áruosztály, illetve az árucsoport szinten van-e olyan megjegyzés, amely a tarifális besorolásra kihat, 3.: szükséges-e az áruosztályozás további általános szabályainak alkalmazása. [7] Az alperes elsőként a 22. Árucsoportot vizsgálta. [8] Az 1. részkérdés vizsgálatánál megállapította, hogy a termék összetétele, mint objektív tulajdonság alapján besorolható a 2208 vtsz. alá, olyan közvetlen fogyasztásra, belsőleges használatra alkalmas szeszes ital, amelynek alapja növényi kivonat. [9] A 2. részkérdés

  1. e)alpontja körében, mivel a termék növényrész kivonatát tartalmazza és a felhasználás célja, hogy a fogyasztó szervezetére élettani hatásokat fejtsen ki bizonyos egészségi állapotok fennforgásakor, vizsgálnia kellett az alperesnek, hogy nem minősül-e a termék áruosztályozási szempontból a 3003 vagy 3004 vtsz. alá tartozó gyógyszernek, mert ebben az esetben a 22. Árucsoporthoz történő besorolása kizárt. [10] Az alperes tehát az 1.-3. részkérdések vizsgálatát elvégezte a 3004 vtsz. vonatkozásában is. Az 1. részkérdés vizsgálata során értékelni kellett a 30. Árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzés 1. pontját, amely szerint: „A 3004 vtsz. alá tartoznak a növényi alapú növényi gyógyszerkészítmények és a következő hatóanyagokon alapuló készítmények: vitaminok, ásványi anyagok, esszenciális aminosavak vagy zsírsavak a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben. Ezeket a készítményeket 3004 vtsz. alá kell besorolni, amennyiben a termék címkéjén, csomagolásán vagy a termékhez mellékelt használati utasításban is ismertetésre kerülnek az alábbiak: a.) a kór, betegség vagy azok tünetei, amelyek esetén a készítmény felhasználandó, b.) a készítményben lévő hatóanyag vagy hatóanyagok mennyisége, c.) az adagolás, d.) az alkalmazási mód. [11] Az alperes rögzítette, e kiegészítő megjegyzés meghatározza azt, hogy áruosztályozási szempontból mikor lehet egy terméket gyógyszernek minősíteni (mert a gyógyszerészeti hatóság besorolása nem vámtarifális besorolás), illetve, hogy az a)-
  2. d)pontokban írt feltételek konjuktívek, így bármelyikük hiánya esetén a 3004 vtsz. alkalmazása kizárt. [12] Megállapította, hogy a termék nem felel meg a 30. Árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzés 1.
  3. b)pontjában foglaltaknak, mert „a címkeszöveg és a betegtájékoztató tartalmaz ugyan felsorolást, megadja, hogy milyen növények, növényrészek alkoholos kivonata található a termékben, azonban magát a hatóanyagot nem említi meg". E körben idézte az Európai Unió Bírósága (EUB) C-173/08. számú ítéletének 21. pontja szerint „jog keletkeztető jellegű" EK r. indokolását (azzal, hogy az EK r.-ben szereplő illetve a felperesi termék egymással összeegyeztethető): „sem a címke, sem a mellékelt utasítás, sem a csomagolás nem tartalmaz a hatóanyagok típusára és mennyiségére vonatkozó bármilyen tájékoztatást. Egyedül a felhasznált növények fajtája és mennyisége került megemlítésre". A felperes a 2013. június 4-én kelt beadványának 1. oldal utolsó bekezdésében maga hivatkozott arra, hogy olyan betegtájékoztató, ahol hatóanyagok fel vannak sorolva, nem áll a rendelkezésére. [13] Mindezek alapján az alperes megállapította, hogy a termék nem sorolható a 3004 vtsz. alá, és így a 22. Árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1.
  4. e)pontja sem alkalmazható, vagyis nem lehet a terméket a 22. Árucsoportból kizárni és tarifális szempontból gyógyszernek minősíteni. A 3. részkérdés, vagyis további általános szabályok alkalmazása így már fel sem merült." A kereseti kérelem [14] A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. [15] Álláspontja szerint téves az alperes besorolása, ugyanis a KN 1.§ A) részének 3.
  5. a)pontja szerint azt a vtsz.-ot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vtsz.-okkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Figyelemmel ezen értelmezési szabályra, valamint a 3004 vtsz. kapcsán a 30. Árucsoportra vonatkozó kiegészítő megjegyzésre, miszerint a 3004 vtsz. alá tartoznak a növényi alapú gyógyszerkészítmények, valamint a KN Magyarázat 30. Árucsoportra vonatkozó 1. pont alatti megjegyzésére, amelynek értelmében a termék extrakció útján előállított növényi alapú gyógyszerkészítmény, egyértelműen a 30. Árucsoportba történő besorolásnak és a 3004 vtsz. szerinti minősítésnek van helye. [16] A felperes szerint a termék címkéje és a betegtájékoztatója tartalmazza a növényi kivonatra, azaz a hatóanyagra, és azok mennyiségére vonatkozó tájékoztatást. A KN Magyarázat hatóanyagnak minősíti a növényi kivonatot is, és ebből következően a növényi kivonat megjelölése a csomagoláson a hatóanyag megjelölésére vonatkozó követelményt is teljesíti. Az eljárás tárgyát képező hatóanyag fogalom eredendően nem vámjogi, hanem gyógyszerészeti, gyógyszer szabályozási kategória. Ehhez kapcsolódóan kezdeményezte bizonyítási indítványként az OGYÉI, mint szakértő megkeresését azon kérdés megválaszolására, hogy a termékén, mint növényi eredetű gyógyszeren feltüntethető-e a hatóanyag tartalom. Téves ugyanis az alperes azon értelmezése, hogy hatóanyagnak kizárólag kémiai vegyületek vagy molekulák minősülhetnek. E körben hivatkozott az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény hatóanyag definíciójára, valamint az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005.(XI.18.)EüM rendelet növényi gyógyszer fogalom meghatározására. [17] A felperes vitatta, hogy az EK r. alkalmazható lenne a terméke tarifális besorolása során, mert az csak abban az esetben merülhet fel, ha a r.-ben leírt termékkel azonos, vagy kellően hasonló termék besorolásáról van szó, ami jelen esetben nem teljesült. [18] Az elsőfokú bíróság a 12.K.34.022/2013/29. számú jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [19] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta. [20] A Kúria a Kfv.V.35.833/2014/13. számú végzésével a 12.K.34.022/2013/29. számú ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [21] Indokolása szerint: „felperes keresetében megjelölte, hogy az alperes határozatának bíróság általi felülvizsgálatát kéri (per tárgya), és meghatározta, hogy az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését indítványozza (per tartalma). Közölte azt is a keresetében, hogy álláspontja szerint az alperes másodfokú határozatával jogsértő módon hagyta helyben azt a kötelező érvényű tarifális besorolás tárgyban meghozott elsőfokú határozatot, amelyben a hatóság az „Antifront Béres belsőleges cseppek 30 ml" terméket 2208 90 69 00 TARIC kóddal sorolta be, a szerinte megfelelő 3004 vtsz. minősítés helyett. A felperes felsorakoztatta azokat a tényeket, amelyeken kérelme alapult, megjelölte a közigazgatási eljárásban csatolt, illetve a perben benyújtott okirati bizonyítékait, és a hatóanyag körében keresetét igazságügyi szakértő szakvéleményével is bizonyítani kívánta. [22] A Kúria egyet értett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a mikénti tarifális besorolás jogkérdés, azonban, amint azt a BH2009. 339. számú eseti döntés is tartalmazza, „A vámtarifaszám besorolás jogkérdés, de a vámáru és tulajdonságainak meghatározása ténykérdés.". A besorolást megelőzően tehát a tények feltárása és bizonyítása szakkérdés, ahogyan az jelen perben is annak minősült. [23] A Kúria álláspontja szerint a „hatóanyag", továbbá „a gyógyszerészeti és vámjogi hatóanyag" illetve az EK. r.-ben elbírált és a perbeli termék „kellőképpen hasonló" összemérése kérdések körében a szakértői bizonyítás nem mellőzhető. Az elsőfokú bíróság a keresetét bizonyítani kívánó felperesnek tévesen nem engedélyezte a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164.§-ának

(1)bekezdésében foglalt kötelezettsége teljesítését. A tények tisztázása és bizonyítása megelőzi a jogkérdésben való döntést, amely miatt a Kúria érdemben, a jogkérdés körében a jogerős ítélet felülvizsgálatát nem végezhette el." [24] A megismételt eljárásban a felperes fenntartotta kereseti kérelmét, az alperes pedig ellenkérelmét és a határozatban foglaltakat. [25] A felperes szakértőként az OGYÉI kirendelését kérte, amely indítványnak az elsőfokú bíróság eleget tett, majd kirendelte továbbá Szabó Zsuzsanna vámjogi szakértőt is. A szakvélemények ismeretében, az OGYÉI kiegészítő szakvéleménye birtokában, illetve a vámjogi szakértő meghallgatását követően az elsőfokú bíróság döntést hozott. Az elsőfokú határozat [26] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [27] Indokolása szerint nem volt vitatott a felek között, hogy gyógyszerészeti szempontból a termék extrakciós eljárással készült hagyományos növényi gyógyszer, növényi alapú gyógykészítmény, és az sem, hogy a betegtájékoztatóján feltüntetettek: a kór, betegség vagy azok tünetei, amelyek estén a készítmény felhasználandó, az adagolás és az alkalmazási mód. [28] Az elsőfokú bíróság az OGYÉI szakvéleménynek kiemelte azokat a megállapításait, hogy: „a növényi gyógyszer esetében is, úgymint más hasonló több (2-nél több) komponensű gyógyszereknél a konkrét hatóanyagokat nem lehet számszerűen megadni, mivel egy-egy növény vagy növényrész általában több, mint tíz tartalmi anyagot, hatóanyagot tartalmaz"; „a nevezett hatóanyagok többsége csak akkor azonosítható, illetve mérhető, ha a kivonat monokomponensű, a jelen gyógyszer esetében a végtermék ellenőrzésére vonatkozó minőségellenőrzési dokumentációban 2 tartalmi anyag mennyiségét mérik, azonban az nem igazolt, hogy a mért anyagokhoz rendelhető a gyógyszertől elvárt hatás"; „a növényi kivonatoknál - ritka kivétellel - a ható/tartalmi anyagokra nem állnak rendelkezésre klinikai vizsgálatok eredményei, így az sem bizonyítható, hogy a terápiás hatás a gyógynövények melyik tartalmi anyagához rendelhető." [29] E szakvélemény alapján az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy gyógyszerészeti szempontból a konkrét hatóanyagokat nem lehet számszerűen megadni, nem lehet kiemelni egy több (2-nél több) komponensű növényi alapú gyógyszernél egy komponenst önmagában a többi komponens közül, hogy az felel azért a gyógyhatásért, amely a betegtájékoztatón szerepel. Az OGYÉI szakvéleményéből következően nincs olyan vegyileg körülírható hatóanyag (készlettel meghatározható vegyület), amely önmagában a többi komponens közül kiemelve felel a gyógyhatásért. A felperes is azt adta elő, hogy nem valamely komponenshez, hanem a növényi kivonathoz köthető a gyógyhatás. [30] Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, az OGYÉI a gyógyszerészeti hatóanyagra vonatkozó szakvéleményét fejtette ki, ugyanakkor nem elegendő a „hatóanyag" helyébe a „növényi kivonat"-ot behelyettesíteni, a tarifális besorolásánál figyelemmel kell lenni valamennyi releváns, áruosztályozási szempontra is. A vámjogi előírásokat nem gyógyszerészeti speciális szabályok és előírások oldaláról kell vizsgálni, a besorolást kizárólag az áruosztályozási szempontok, vagyis a vámjogi rendelkezések alapján kell elvégezni. A termék tarifális besorolásnál nem a gyógyszerkönyvi megnevezés az irányadó, hanem az áruosztályozási szempontok, és a vámjogi előírások. [31] Rámutatott az elsőfokú bíróság, az EK r.-et mindaddig, ameddig hatályban van, a tagállamoknak alkalmazniuk kell. Jogszerűnek minősítette ezért az alperes határozatában foglalt azon megközelítést, hogy a 30. Árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzés 1.
  1. b)pontját, a KN Magyarázat hatóanyagra vonatkozó felsorolását - miszerint hatóanyag a növényi kivonat - az EK r.-tel együtt kell értelmezni. Vizsgálva elsőször az EK r. szerinti terméket: a 22-es Árucsoporthoz besorolt Maurers Svéd-csepp áruosztályozási szempontból objektív terméktulajdonságai összevethetők a felperesi termék ugyanezen jellemzőivel. Ez a szempont pedig az, hogy a felperesi termék növények, növényi részek kivonatából és alkohol keverékéből áll, ahogy a Svéd-csepp, továbbá a 22-es Árucsoporthoz besorolt Maurers Svéd-csepp betegtájékoztatóján is csak a növények, növényi részek felsorolása és kivonata került feltüntetésre. Megállapítható tehát, hogy a felperesi termék kellőképpen hasonló az EK r. megalkotásának alapjául szolgáló termékcsoporttal. Kiemelten hangsúlyozta az elsőfokú bíróság, hogy a Mauers Svéd-cseppre vonatkozó, a felperes által hivatkozott újabb BTI határozat az EK r. kiadása után került csak meghozatalra. [32] A továbbiakban értékelni kell az EK r. indokolását is a felperesi termék tarifális besorolása kapcsán, amely szerint: „amennyiben sem a címke, sem a használati utasítás, sem a csomagolás nem tartalmaz a hatóanyagok típusára és mennyiségére vonatkozó bármilyen tájékoztatást, és egyedül a felhasznált növények vagy növényi részek fajtája és mennyisége kerül megemlítésre, a 30. Árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzés 1. b.) pontjainak feltételei nem teljesülnek". Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy nem önmagában azért került kizárásra az EK r. szerint a 30. Árucsoportból az adott terméktípus, mert a hatóanyag mennyiségét nem tartalmazta, hanem, mert azt a - növényekből, növényi részekből az alkohol folytán kivont - tényleges hatóanyagot nem tüntette fel, amely a (gyógyszerszerként történő) tarifális besorolás alapja. [33] Az alperes megállapításának is az volt az alapja, hogy vámjogi szempontból a betegtájékoztatón a „növényi kivonat" megnevezés szerepeltetése nem elegendő, mert ezzel nem teljesített a konkrét hatóanyagok típusa és mennyisége feltüntetésének kötelezettsége, és ebből nem határozható meg, hogy a kivonatolással kinyert mely konkrét anyagnak, anyagoknak tulajdonítható a termék által kiváltott terápiás hatás(ok). Vámjogi szempontból tehát az a releváns, hogy az adott termék csomagolása tartalmazza-e vagy sem a tényleges hatóanyagok típusára és mennyiségére vonatkozó tájékoztatást. Az elsőfokú bíróság megállapította, ez a követelmény a felperesi termék esetében nem teljesült, a tényleges hatóanyagok, amelyek a terápiás hatás kiváltásáért felelnek a csomagoláson nem kerültek feltüntetésre. Helytálló tehát az a hatósági döntés, hogy a termék nem sorolható a 3004 vámtarifaszám alá, és ebből következően a 22. Árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1.
  2. e)alpontja sem alkalmazható, vagyis nem lehet a terméket a 22. Árucsoportból kizárni és tarifális szempontból gyógyszernek minősíteni. A termék tehát megfelel mindazoknak a szempontoknak, amelyek a 2208 vámtarifaszám árumegnevezésében, valamint a HR és KN Magyarázatban irányadóak: olyan közvetlen fogyasztásra, belsőleges használatra alkalmas szeszes ital (alkoholos oldat), amelynek alapja növényi kivonat, és nem tesz eleget a 30. Árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzések 1.
  3. b)pontjában foglaltaknak, ezért tarifális szempontból a gyógyszerként történő besorolása nem lehetséges. Mindez pedig a hatályban lévő, és a szabályozott terméktípussal kellőképpen hasonló tulajdonságai miatt a felperesi termékre is alkalmazandó EK r.-ből levezethető. [34] A felperes kérte az OGYÉI-t megkeresni kiegészítő szakvélemény adás céljából, hogy nyelvtani és gyógyszerészeti szempontból mi a különbség a növényi kivonat - növények/növényi részek kivonata - növényi hatóanyag fogalma között; a perbeli termék betegtájékoztatóján megjelölt gyógynövény kivonatok milyen eljárással kerültek előállításra; mi a lényege az extrakciós eljárásnak; a perbeli termék betegtájékoztatóján feltüntetett „kór, betegség, vagy ezek tünetei" szempontjából a perbeli termék hatóanyagaiként feltüntetett növényi kivonatok rendelkeznek-e sui generis gyógyhatással; van-e olyan vegyileg körülírható hatóanyag (képlettel meghatározható vegyület), amely a termék hatóanyagaként feltüntetett gyógynövény kivonatok komponenseként önmagában, a többi komponens közül kiemelve felel azért a gyógyhatásért, amely a betegtájékoztatón szerepel; mi a különbség a gyógynövény kivonatban található ún. analitikus markerek és a terápiás hatásért igazoltan felelős vegyileg meghatározott hatóanyagok között. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint e további kérdésekben szükségtelen volt a szakvélemény kiegészítése, mert a perben már beszerzett szakvélemények és a teljes perirat ismeretében a kereset eldönthető volt. A felülvizsgálati kérelem [35] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [36] Álláspontja szerint az ítélet sérti a Pp. 177.§
(1)és
(6)bekezdéseiben, a 275.§
(5)bekezdésében, a 336/A.§
(2)bekezdésében, a KN
  1. rész bevezető rendelkezések
  2. szakasz (Általános szabályok) A fejezet
  3. a) pontjának a
  4. Árucsoporthoz (Gyógyszeripari termékek) fűzött „Kiegészítő megjegyzés"
  5. pontjában, továbbá a KN Magyarázatának a 22., illetve a
  6. Árucsoportokra vonatkozó általános (ez utóbbin belül 3004-es vámtarifára vonatkozó kiegészítő) megjegyzéseiben foglaltakat. [37] Az eljárási jogkérdések I. pontjában a felperes kifejtette, hogy az OGYÉI a keresetét mindenben alátámasztó szakértői véleményt adott, míg a vámjogi szakértő jogkérdésben foglalt állást, ezért kérte szakértői véleményének kizárását a bizonyítékok közül. Az elsőfokú bíróság prejudikált a vámjogi szakértőnek adott kérdések körében, az elrendelt bizonyítás kereteit meghaladó, önkényes feladat értelmezésre és állásfoglalásra jogosította fel e szakértőt, ugyanakkor az OGYÉI szakértői véleményének további kiegészítésére irányuló bizonyítási indítványának nem adott helyt. [38] A felülvizsgálati kérelemnek az anyagi jogszabálysértések II. részében a felperes sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a KN explicit jogszabályszövegével ellentétes jogalkalmazást végzett, ugyanis a KN
  7. Árucsoportjához (Gyógyszeripari termékek) fűzött „kiegészítő megjegyzés" értelmében a növényi kivonatot hatóanyagként tartalmazó terméken a „növényi kivonat" feltüntetése elégséges kritérium a 3004 vámtarifaszám alatti besoroláshoz. [39] Az elsőfokú ítélet okszerűtlenségét kifogásolva rámutatott, bár a szakértői vélemények alapján az elsőfokú bíróság bizonyítottnak tekintette, hogy a betegtájékoztatón a növényi kivonatok, mint hatóanyagok mennyisége egy arányszámmal feltüntetett, mégis azt állapította meg, hogy a „tényleges hatóanyag mennyiség" nem. Figyelmen kívül hagyta továbbá a KN általános árubesorolási alapelvét, mert a vámtarifális besorolás alapjául szolgáló terméktulajdonság szempontjából az alkohol tartalomnak tulajdonított nagyobb relevanciát a gyógyszer jelleggel szemben. Az elsőfokú bíróság megsértette továbbá az uniós jogforrások hierarchiáját is, mivel a KN és annak magyarázata rendelkezéseivel szemben egy olyan egyedi ügyben hozott bizottsági rendeletre, az EK r.-re alapozta döntését, amelyet a jelen per tárgyával nem kellőképpen hasonló terméktulajdonságú termék vámtarifális besorolása kapcsán alkottak meg, így a rendelkezései kiterjeszthető jogalkalmazói analógiával nem alkalmazhatóak. [40] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet fenntartását kérte. hatályában A Kúria döntése és jogi indokai [41] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [42] Elsődlegesen kiemeli a Kúria, hogy a jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybe vételére, ténykérdésben perújítási, jogkérdésben felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatta felül (Pp. 272.§
(2)bekezdés, 275.§
(2)bekezdés, BH
  1. 490., KGD
  2. 262.). Az alperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, a jogerős ítélet felülvizsgálatának keretét a felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltak határozták meg. [43] A Kúriának a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy az elsőfokú bíróság részéről történte olyan eljárási szabálysértés, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt, mert ez esetben a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása törvényi következményt kell alkalmazni. [44] Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban járt el, és teljesítette a Kfv.V.35.833/2014/13. számú kúriai végzés 8. oldalán rögzített, a Pp. 275.§
(5)bekezdésében foglaltak szerint reá kötelező utasításokat. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az új eljárásban teljes körűen teljesítette a Pp. pervezetésre, bizonyításra, ítélet indokolására vonatkozó előírásait. A peres felek akadály nélkül betekinthettek az iratokba (Pp. 119.§) és jogi álláspontjaikat tartalmazó okirati beadványaikat benyújthatták, bizonyítási indítványaikat előterjeszthették (Pp. 164.§), az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott, szakértőt rendelt ki (Pp. 177.§), a bizonyítási eljárás eredményein és az irányadó jogszabályokon nyugvó ítélete a Pp. 221.§
(1)bekezdésében foglalt minden elemet tartalmaz: részletes, a valósággal egyező tényállást rögzített, ismertette a hatóság eljárását, meghozott döntéseit, rendelkezéseinek indokolását, a keresetet és alperes ellenkérelmét, a Kfv.V.35.833/2015/13. számú kúriai végzést és az abban foglalt, az új eljárásra vonatkozó utasítást, a lefolytatott bizonyítási eljárást, indokait a további bizonyítási eljárás (szakértői vélemény kiegészíttetése) mellőzéséről, a bizonyítékok mérlegelését és bizonyítási súlyuk minősítését, az alkalmazott jogszabályok értelmezését, a tényállási elemekkel való összevetését, ütköztetését, eredményeként rendelkezése részletes jogi indokolását, álláspontját a felek előadásaira. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárási jogszabálysértés nélkül hozta meg ítéletét, így annak eljárásjogi normán alapuló hatályon kívül helyezésének nem volt törvényes alapja. [45] A peres felek között nem volt vitatott, hogy a közigazgatási eljárás a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás kiadása iránti kérelemmel indult, a kérelem tárgyát képező termék vámtarifa besorolására a felperes a 3004 40 80 vtsz.-ot tartotta indokoltnak, az elsőfokú hatóság pedig - az alperes döntésével helybenhagyott - határozatával a terméknek a 2208 90 69 00 TARIC kódját határozta meg. Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette ítéletében, hogy abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, a terméket a hatóság megfelelő jogértelmezéssel sorolta be, avagy a felperes által indítványozott vámtarifaszám a megfelelő. [46] A felperes felülvizsgálati kérelmében nem vitatta azokat az ítéletrészeket sem, amelyek szerint a perben keresettel nem támadta a másodfokú határozatnak azon részeit, amelyekben az alperes azt állapította meg, hogy a termék extrakciós eljárással készült, gyógyszerészeti szempontból növényi gyógyszer. [47] A peres felek abban is egyet értettek, hogy a KN 30. Árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzés 1. pontja alapján akkor sorolható a termék a 3004 vámtarifaszám alá, „amennyiben a termék címkéjén, csomagolásán, vagy a termékhez mellékelt használati utasításban ismertetésre kerülnek az alábbiak:
  1. a)a kór, betegség vagy azok tünetei, melyek esetén a készítmény felhasználandó;
  2. b)a készítményben lévő hatóanyag vagy hatóanyagok mennyisége;
  3. c)az adagolás, és
  4. d)az alkalmazási mód"; továbbá, hogy a KN Magyarázat 30. Árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzés 1. pontjához fűzött magyarázat szerint: „A növény alapú gyógykészítmények olyan készítmények, amelyek egy vagy több hatóanyagon alapulnak, melyeket valamely növény vagy növényi rész alábbi módszerek szerinti kezelésével állítanak elő, mint pl. szárítás, őrlés, extrakció vagy tisztítás. A hatóanyag vegyileg meghatározott anyagot, anyagok vegyileg meghatározott csoportját (pl. alkaloidokat, polifenolokat, antocianinokat) vagy növényi kivonatot jelent. Ezeknek a hatóanyagoknak gyógyhatásúaknak kell lenniük valamely meghatározott kór, betegség vagy ezek tüneteinek kezelésére vagy megelőzésére.". [48] Az elsőfokú bíróság és az alperes helytállóan állapította meg, a termék csomagolásán a „Hatóanyagok", illetve a mellékelt használati utasításban „A készítmény hatóanyaga" cím alatt feltüntetett tartalom: - „1 ml (~0,918
  5. g)belsőleges folyadék tartalma: 1 ml etalonos kivonat (1:9,75) a következő növényekből: gyömbér gyökértörzs, igazi édesgyökér, orvosi citromfű levél, zöld tealevél jávai kurkuma gyökértörzs 8:4:4:3:1 arányban. Kivonószer: 60% etalon." - nem felel meg a KN 30. Árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzés 1.
  6. b)pontban meghatározott azon előírásnak, hogy a készítményben lévő hatóanyag vagy hatóanyagok mennyisége ismertetve legyen. Felperes a felhasznált növényeket, növényrészeket nevesítette, és megjelölt egy arányszámot, amely nem hatóanyag feltüntetés, illetve hatóanyag hiányában nem annak a mennyisége. [49] Az ítélet továbbá azt is megfelelően tartalmazza, hogy azért, mert a KN Magyarázat 30. Árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzés 1. pontjához fűzött magyarázat szerint a hatóanyag lehet növényi kivonat, nem elégséges a termék címkéjén, csomagolásán, a használati utasításon csak annyit feltüntetni, hogy: „növényi kivonat", mert így nem ismertetett és ezáltal nem ismert a készítményben lévő hatóanyag, vagy azok mennyisége, amelyeknek tulajdonítható a kór, betegség vagy azok tünetei esetére a termék által kiváltott terápiás hatás. [50] Helytállóan állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy az alperes megfelelő minősítéssel nem sorolta a terméket a 3004 vámtarifaszám alá. [51] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a bizonyított tényeken alapuló ítélkezése érdekében vámügyben jogszerűen rendelt ki (Pp. 177.§) az OGYÉI mellett vámszakértőt is, akinek szakkérdésekre adott szakvéleményére is alapította rendelkezését. A keresetben felmerült jogkérdésről nem a szakértő, hanem az elsőfokú bíróság döntött. A bizonyítási indítványhoz a bíróság nincs kötve, mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen (Pp. 3.§
(4)bekezdés). Az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Pp. bizonyításra vonatkozó szabályait azzal, hogy a szakértői vélemények további kiegészítése iránti felperesi kérelmet, mint szükségtelent mellőzte, amely döntésének minden egyes indítványozott kérdésre vonatkozó, részletesen kimunkált, helytálló indokait a jogerős ítélet tartalmazza. [52] Az EK r. figyelembe vételére vonatkozó elsőfokú bírósági jogi álláspontot osztja a Kúria, az kiegészítésre sem szorul. [53] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [54] A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [55] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának
(1)bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése szerint rendelkezett. [56] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. ,
  1. január
  2. . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Stefancsik Márta sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.