A határozat elvi tartalma: Részítélet hozható a valódi tárgyi keresethalmazatban előterjesztett kereseti kérelmek egy részének elbírálásával. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.353/2018/
- A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Budai Ügyvédi Iroda Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes: Az I.-II. rendű alperesek képviselője: dr. Perédi Tamás ügyvéd A per tárgya: szerződés létre nem jötte, érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.21.127/2017/
- számú részítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Miskolci Törvényszék 13.P.20.745/2017/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és a II. rendű alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 24.500 (huszonnégyezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 1.000.000 (egymillió) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A felperes, valamint az I. és II. rendű alperesek között
- április 18-án állami kamattámogatással nyújtott, lakáscélú forint alapú kölcsönszerződés jött létre, amelynek értelmében az alperesek 10.000.000 Ft kölcsön folyósítását vállalták a felperes részére. Tartalmazta a szerződés a futamidőt (240 hónap), az induló ügyleti kamat mértékét (évi 4%), a kezelési költség (évi 2%) és az induló teljes hiteldíjmutató mértékét (6,42%). A kölcsönszerződést dr. K.I. közjegyző közjegyzői okiratba foglalta. A közjegyző előtti eljárásban az alpereseket K.L.-né és S.I.-né képviselték, képviseleti jogukat a II. rendű alperes tekintetében cégkivonattal, aláírási címpéldánnyal, az I. rendű alperes esetében pedig az I. rendű alperes által a II. rendű alperes részére adott, közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazással igazolták a közjegyzői okirat bevezető része, illetve 1./ pontja szerint. Az alperesek a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségüket teljesítették, a kölcsönösszeget a felperes javára folyósították. A felperes törlesztőrészlet fizetési kötelezettségével 2015-től kezdődően késedelembe esett. Az I. rendű alperes a kölcsönszerződésből eredő követelését a II. rendű alperesre engedményezte. A II. rendű alperes a kölcsönszerződést felmondta, igényét az O. Zrt.-re ruházta át. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [5] A felperes módosított keresetében kérte a felek közti kölcsönszerződés létre nem jöttének, illetve érvénytelenségének megállapítását a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
- számú melléklet, I/
- pontja, a közjegyzőkről szóló
- évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.)
- §-a, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(2)bekezdése, az rHpt. 213. §
(1)bekezdés a)-d) pontjai alapján. Kérte az alperesek javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlését, egyidejűleg tartozását 420.921 Ft összegben vállalta teljesíteni. További kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy a kölcsönszerződés felmondása érvényesen nem jött létre, illetve hogy a kölcsönszerződést, valamint a felmondást tartalmazó közjegyzői okiratok nem közokiratok. [6] Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [8] Határozata indokolásában kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a felek közti kölcsönszerződés az alperesek szerződéskötéshez szükséges adatai rögzítése mellett, a nevükben eljárt természetes személyek képviseleti joga gyakorlásával létrejött a felek között. Kifejtette továbbá, hogy nem volt alapos sem a teljes hiteldíjmutató meghatározásával, sem pedig az rHpt. 231. §
(1)bekezdés a)-d) pontjaival összefüggésben a szerződés érvénytelensége alapjául tett kereseti hivatkozás. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletként helybenhagyta, egyúttal további tárgyalásra és új határozat hozatalára utasította az elsőfokú bíróságot a felperes azon kereseti kérelmei tekintetében, amelyek a felmondás létre nem jöttének, valamint annak megállapítására irányultak, hogy a kölcsönszerződést és a felmondást tartalmazó közjegyzői okiratok nem közokiratok. [10] A jogerős részítélet indokolása szerint a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával abban, hogy a felperes megalapozatlanul hivatkozott a kölcsönszerződés létre nem jötte, érvénytelensége alapjául az alperesek nevében szerződést kötő személyek képviseleti joga hiányára, illetve az rHpt. 3. számú melléklet I/2. pontjában foglalt adatok feltüntetésének elmaradására. Leszögezte az ítélőtábla, hogy szerződés létrejöttéhez az rPtk. 205. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a kölcsönszerződés létrejöttéhez szükséges kérdésekben a felek közti konszenzus ténye bírt jelentőséggel egyedül. Kölcsönös és egybehangzó ügyleti akaratuk kifejezésének formája, az előírt alaki követelmény megsértése a szerződés érvénytelenségét vethette fel [rPtk. rPtk. 216. §
(1)bekezdés, 217. §
(1)és
(2)bekezdés]. [11] Adott ügyben a közjegyzői okiratba foglalt megállapodást az okiratot szabályszerűen aláíró felperes és a hitelezők egyaránt elfogadták, a hitelezők a kölcsönösszeget folyósították az adós részére, amivel ráutaló magatartással is kifejezésre juttatták a közjegyzői okiratba foglalt megállapodás magukra nézve kötelező elismerését. A szerződés létrejötte szempontjából nem volt jelentősége a közjegyző eljárásának abban, hogy megvizsgálta-e a hitelezők nevében megjelent személyek képviseleti jogát, illetve hogy a meghatalmazásokat a közjegyzői okirat eredeti példányához hozzácsatolta-e. [12] Rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a kölcsönszerződés nem minősült tisztességtelennek a felperes által hivatkozott, a szerződéses feltételek egyedi megtárgyalásának hiányában megjelölt okból. Az egyedi megtárgyalás hiánya - amelynek vizsgálati szempontjait a 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény adja meg - önmagában nem jelenti a szerződéses kikötés tisztességtelenségét. Az rPtk. 205/B. §
(1)bekezdése [helyesen: 209/B. §] értelmében egyedileg meg nem tárgyalt kikötés is csak abban az esetben minősülhet tisztességtelennek, amennyiben a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg. A kereset nem tartalmazott előadást arra vonatkozóan, hogy az egyes szerződési feltételek e jogszabályi rendelkezésnek megfelelően milyen okból minősülnek tisztességtelennek, a felperes általános hivatkozása a megállapodás tisztességtelenségére nem foghatott helyt. [13] Osztotta másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait azzal kapcsolatosan is, hogy nem volt értelmezhető a felperes hivatkozása a teljes hiteldíjmutató jogszabálysértő meghatározására az alperesi hirdetményre utalás miatt. A felek szerződése az induló teljes hiteldíjmutató mértékét a 41/
- (III. 5.) Kormányrendeletnek (a továbbiakban: THM rendelet) megfelelően, százalékos mértékben meghatározta. A THM meghatározásakor - rendeltetéséből és a vonatkozó szabályozásból adódóan - nemcsak a kamatot, hanem a szerződéskötéskor felszámított díjakat, költségeket is figyelembe kellett venni. Tekintettel arra, hogy nem vezethetett a szerződés érvénytelenségéhez a THM mutató körében valamely költségtétel fogyatékossága, ezért szükségtelen volt annak vizsgálata a perben, hogy az alperesek jogosultak voltak-e egyes költségek (kezelési költség, hitelkeret beállítási jutalék) felszámítására. [14] Az rHpt.
- §
(1)bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott semmisségi okokat illetően arra mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a felek közti szerződés megfelelő tartalmára helyesen utalt az elsőfokú ítélet. [15] Tekintettel arra, hogy a felperes módosított keresete az elsőfokú ítéletben elbírált kérelmeken túl tartalmazta a felmondás létre nem jöttének megállapítására irányuló igényt a felmondás alaki hiányosságai miatt, valamint az annak megállapítására irányuló kérelmet, hogy a kölcsönszerződést és a felmondást tartalmazó közjegyzői okiratok nem minősülnek közokiratnak, amelyeket az elsőfokú bíróság nem bírált el, az ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: rPp.) 213. §
(2)bekezdésének alkalmazásával részítéletként bírálta felül az elsőfokú ítéletet. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését kérte. [17] Arra hivatkozott, hogy a jogerős részítélet az rPp. 213. §
(1)bekezdésébe, a Közjegyzői tv. 120. §
(1)bekezdésébe, 132. §
(1)és
(2)bekezdésébe, az rHpt. 213. §
(1)bekezdés a), b) pontjaiba ütköző módon jogszabálysértő. [18] Kifejtette, hogy elsődlegesen megjelölt kereseti kérelme irányult a felmondás, valamint az engedményezés létre nem jöttének megállapítására, ezért részítéletnek a másodlagos, jogerősen elbírált kereseti igények vonatkozásában nem volt helye. [19] Hivatkozott arra is, hogy az alperesek nevében az ügyletkötéskor eljárt személyek képviseleti joga, az, hogy kitől, milyen meghatalmazást kaptak nem állapítható meg. Erre alapítottan a szerződés létre nem jöttére vonatkozó előadását a keresetlevelében foglaltak szerint fenntartotta. Álláspontja szerint a jogerős részítélet tényállása ebben a körben iratellenes, az ítélőtábla a fellebbezés és a kereset hivatkozása ellenére figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy meghatalmazás nem került csatolásra a közjegyzői okirathoz. A Közjegyzői tv.-nek a közjegyző eljárásával sérült szabályait [Közjegyzői tv. 120. §
(1)bekezdése, 132. §
(1)bekezdése] a jogerős részítélet nem vizsgálta, idetartozó indokolást nem tartalmaz, iratellenes annak rögzítése is, hogy a felperes nem bizonyította a közjegyzői okirat tartalmával ellentétes körülmények fennállását. [20] A jogerős részítéletnek az rPtk. 205. §
(1)-
(2)bekezdéseivel összefüggő megállapításával szemben hangsúlyozta, hogy az rHpt. hatálya alá tartozó pénzügyi intézménynek be kell tartania az azonosító adataira vonatkozó szabályokat. [21] Hivatkozott a jogerős részítélet iratellenességére amiatt is, mert a szerződés feltételeinek egyedi megtárgyalása nem történt meg a fogyasztóval. Hangsúlyozta e vonatkozásban az alperesek bizonyítási kötelezettségét, amely alól álláspontja szerint a másodfokú bíróság az alpereseket felmentette. [22]érelmezte a jogerős határozat indokolásának elmaradását az rHpt. 213. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a szerződés tárgya mikénti rögzítését, valamint rHpt. 213. §
(1)bekezdés b) pontját illetően egyaránt. [23] Bejelentette, hogy fenntartja az érvénytelenségi okok körében korábban tett előadását, amelyet az ítélőtábla törvényellenesen utasított el. [24] Az I.-II. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős részítélet hatályban fenntartására irányult. A Kúria döntése és annak jogi indokai [25] A Kúria a jogerős részítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból vizsgálta, és azt az alábbiak szerint nem találta jogszabálysértőnek. [26] Elsőként a felülvizsgálati eljárás lényegével és korlátaival kapcsolatban rögzíti a Kúria az alábbiakat. [27] A felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet [rPp. 270. §
(2)bekezdés], ebből következően a felülvizsgálati kérelemnek a jogerős ítéletben kifejtettekkel szemben kell érvelést tartalmaznia. mégpedig az rPp. 272. §
(2)bekezdésében meghatározott tartalommal. Nem fogadható el és nem értékelhető a felülvizsgálati eljárásban, amennyiben a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél csupán visszautal az eljárás korábbi szakaszaiban készült iratai tartalmára, akár az elsőfokú ítélettel szemben benyújtott fellebbezésére, akár egyéb előkészítő iratára. [28] Az rPp. 272. §
(1)és
(2)bekezdései értelmében - miként azokat az 1/
- (II. 15.) PK vélemény értelmezte - a jogerős ítélet több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel. Ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés és azzal összhangban a megsértett jogszabályhely megjelölése, a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetése és a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Több jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek valamennyi jogszabálysértés tekintetében teljesítenie kell az előzőekben bemutatott tartalmi elvárást, a tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható utóbb, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával. A felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló hatvannapos határidőn belül kell rendelkeznie. A megsértett jogszabályhelyet a felülvizsgálati kérelemben - amint az az 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- pontjához fűzött indokolásból is kitűnik konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell megjelölni, követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának. [29] Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel nem vizsgálta érdemben a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek az elsőfokú ítélettel szemben kifejtett, továbbá a keresetlevél tartalmára vonatkozó visszautalásokat az érvénytelenségi okokkal, a szerződés létre nem jöttének kérdésével kapcsolatban. A perorvoslati kérelem hiányossága - a megsértett konkrét jogszabályhely, az rHpt. adott rendelkezése megjelölésének elmaradása - kizárta az ügyben a pénzügyi intézmény azonosító adataival kapcsolatos érvelés értékelését is. [30]hiányosságánál fogva, vagyis a felperes által előadott jogszabálysértés szöveges körülírásával összhangban álló, megfelelő jogszabályhelyre hivatkozás nélkül nem volt érdemben vizsgálható a felülvizsgálati kérelem abban a részében sem, ami a jogerős részítélet hibájaként a bizonyítékok okszerűtlen, hiányos mérlegelésére, iratellenes ténymegállapításra, az indokolási kötelezettség elmulasztására, illetve a bizonyítási kötelezettség szabályának téves alkalmazására vonatkozott. A felperes a megjelölt körben csupán külön ágazati jogszabályok rendelkezéseire utalt a Közjegyzői tv.
- §
(1)bekezdése,
- §-a, valamint az rHpt.
- §
(1)bekezdésének a), b) pontjai megjelölésével, az rPp.-nek az általa előadott eljárásjogi jogszabálysértésekhez igazodó, az ügyben sérült szabályait - sem az rPp. 206. §
(1)bekezdését,
- §-át, sem pedig az rPp.
- §
(3)bekezdését, 164. §
(1)bekezdését - nem jelölte meg. [31] A felülvizsgálati kérelem érdemben vizsgálható részével kapcsolatban megállapította a Kúria, hogy az ügyben másodfokon eljárt bíróság jogszabálysértés nélkül hozott részítéletet [rPp. 213. §
(2)bekezdés]. Megalapozatlanul állította a felülvizsgálati kérelem a módosított keresettel érvényesített igények sorrendiségét, a jogerős részítélettel elbírált kereseti kérelmek sorrendben később elfoglalt helyét, ebből következően elbírálásuk akadályát az el nem bírált kereseti kérelmekhez képest. A
- március 25-i keresetlevél valódi tárgyi keresethalmazatban tartalmazta a kölcsönszerződés, a felmondás és az „engedményezés" létrejöttének hiányára, valamint érvénytelenségük megállapítására irányuló kereseti kérelmeket. A felperes a támadott jogügyletekkel, jognyilatkozatokkal szemben megfogalmazott kereseti igények egymáshoz való viszonyát - egymást kizáró jellegét vagy elbírálásuk sorrendjét - nem határozta meg keresetlevelében, e vonatkozásban keresetét a
- október 16-i tárgyaláson csupán annyiban pontosította, hogy a kölcsönszerződés tekintetében elsődlegesen annak létre nem jötte megállapítását, másodsorban érvénytelenségének megállapítását kérte a megjelölt okokból. [32] Rámutat a Kúria arra is, hogy a felperes álláspontjától eltérően nem vezet az rPp.
- §
(1)bekezdésének sérelméhez, amennyiben a bíróság az ügyben releváns jogkérdés tekintetében - a fél álláspontjától és az általa megjelölt jogszabályi rendelkezéstől eltérően - az általa irányadó anyagi jogszabály alkalmazásával alakítja ki érdemi álláspontját. A jogerős részítélet indokolása egyértelműen tartalmazza, hogy a szerződés létrejötte szempontjából a bíróság az irányadó jogszabályi rendelkezések mellett nem tulajdonított jelentőséget a közjegyző mikénti eljárásának a felperes által sérelmezett körben. [33] A kifejtettek értelmében a Kúria az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [34] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján a felperes köteles megfizetni az alperesek Áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése szerint. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes költségmentességére tekintettel a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: