Bf.70/2018/10 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ és b/ pont) minősített cselekményét 1 rb folytatólagosan, társtetteként elkövetett zsarolás bűntettének (1978. évi IV. törvény 323. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont) minősíti. I.rendű vádlott neve I. r. és II. r. vádlott neve II. r. vádlott 2 rb közbizalom elleni bűncselekményüket társtettesként követték el. I.rendű vádlott neve I. r. és II. r. vádlott neve II. r. vádlott egységesen többszörös visszaeső. II. r. vádlott neve II. r. vádlott tekintetében a feltételes szabadságra bocsátásból történő kizárást mellőzi. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben 11.472.677,- (tizenegymillió-négyszázhetvenkettőezerhatszázhetvenhét) forint, II. r. vádlott neve II. r. vádlottal szemben 1.665.500,- (egymillió-hatszázhatvanötezer-ötszáz) forint, míg III.r. vádlott neve III. r. vádlottal szemben 20.000,- (húszezer) forint erejéig rendeli el a vagyonelkobzást. A I.rendű vádlott neve I. r., és II. r. vádlott neve II. r. vádlottak az id. A.A. magánfél által előterjesztett polgári jogi igény elbírálására tekintettel 900.000,- (kilencszázezer) forint illeték megfizetésére kötelesek. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság által T/43/

1. számú bűnjeljegyzéken -
2. szám alatt lefoglalt 1 számú, egy darab forgalmi engedélyt (
3. forgalmi rendszámú Opel Vectra), -
4. szám alatti egy darab 3 számú forgalmi engedélyt (
5. forgalmi rendszámú személygépjárműhöz), -
6. szám alatt lefoglalt egy darab,
7. számú gépjármű törzskönyvet (
8. forgalmi rendszámú Opel Vectra) a kiállító hatóságnak megküldeni rendeli. Az ítéletet egyebekben helybenhagyja azzal, hogy - I.rendű vádlott neve I. r. vádlott helyesen
9. július
10. napjáig volt őrizetben, - II. r. vádlott neve II. r. vádlott
11. január
12. napjáig volt előzetes letartóztatásban, - III.r. vádlott neve III. r. vádlott személyazonosító igazolványának száma: .... A másodfokú eljárásban felmerült 98.800,- (kilencvennyolcezer-nyolcszáz) forintból I.rendű vádlott neve I. r. és IV. r. vádlott külön-külön 34.400,- (harmincnégyezer-négyszáz) forintot, míg a fennmaradó 30.000,- (harmincezer) forintot III.r. vádlott neve III. r. vádlott visel. Indokolás A Székesfehérvári Törvényszék a
13. január
14. napján kihirdetett 16.B.108/2010/
15. számú ítéletében I.rendű vádlott neve I.r. vádlott bűnösségét megállapította: - 1 rb, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (
16. évi IV. törvény 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ és c/ pont,

(7)bekezdés b/ pont) - XI. tényállási pont, - 2 rb, társtetteskén, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében (1978. évi IV. törvény 323.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ és b/ pont), - IV. és VII. tényállási pont - 1 rb, folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében (1978. évi IV. törvény 323.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ és b/ pont) - I. tényállási pont, - 1 rb, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (1978. évi IV. törvény 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ és c/ pont,

(6)bekezdés b/ pont) - VI. tényállási pont, - 1 rb, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (1978. évi IV. törvény 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c/ pont,

(6)bekezdés b/ pont) - XII. tényállási pont, - 1 rb, társtettesként elkövetett vesztegetés bűntettében (1978. év IV. törvény 253.§

(1)és

(2)bekezdés) - V/

1. tényállási pont, - 2 rb közvetett tettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (
2. évi IV. törvény 275.§

(1)bekezdés b/ pont) - V/

1. tényállási pont, - 1 rb csalás bűntettében (
2. évi IV. törvény 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c/ pont,

(5)bekezdés b/ pont) - II. tényállási pont, - 1 rb, testi sértés bűntettében (1978. évi IV. törvény 170.§

(1)és

(2)bekezdés) - I. tényállási pont, - 1 rb, társtettesként elkövetett csalás bűntettében (1978. évi IV. törvény 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c/ pont,

(4)bekezdés b/ pont) - VII. tényállási pont és - 1 rb, csalás bűntettében (1978. évi IV. törvény 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c/ pont,

(6)bekezdés b/ pont) - III. tényállási pont. Ezért - két cselekmény kivételével - mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 5 év 6 hónap fegyházbüntetésre és mellékbüntetésül 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a I.rendű vádlott neve által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött idő beszámításáról oly módon, hogy 5 napi házi őrizet egy napi szabadságvesztésnek felel meg. Vagyonelkobzást rendelt el vele szemben 10.086.177 forint erejéig. II. r. vádlott neve II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki: - 1 rb, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (1978. évi IV. törvény 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ és c/ pont,

(7)bekezdés b/ pont) - XI. tényállási pont, - 2 rb, társtetteskén, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében (1978. évi IV. törvény 323.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ és b/ pont), - IV. és VII. tényállási pont - 1 rb, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében (1978. évi IV. törvény 323.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont) - IX. tényállási pont, - 1 rb zsarolás bűntettében (1978. évi IV. törvény 323.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont) - VIII. tényállási pont, - 1 rb, társtettesként elkövetett vesztegetés bűntettében (1978. év IV. törvény 253.§

(1)és

(2)bekezdés) - V/

1. tényállási pont, - 2 rb, közvetett tettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (
2. évi IV. törvény 275.§

(1)bekezdés b/ pont) - V/

1. tényállási pont, - 1 rb, társtettesként elkövetett csalás bűntettében (
2. évi IV. törvény 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c/ pont,

(5)bekezdés b/ pont) - X. tényállási pont, - 1 rb, társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérletében (1978. évi IV. törvény 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ és c/ pont,

(5)bekezdés b/ pont) - VI. tényállási pont és - 1 rb, társtettesként elkövetett csalás bűntettében (1978. évi IV. törvény 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c/ pont,

(4)bekezdés b/ pont) - VII. tényállási pont. Ezért - két cselekmény kivételével - mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 5 év 6 hónap fegyházbüntetésre és mellékbüntetésül 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a II.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a II. r. vádlott neve által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött idő beszámításáról oly módon, hogy 5 napi házi őrizet egy napi szabadságvesztésnek felel meg. Vagyonelkobzást rendelt el vele szemben 1.470.000 forint erejéig. III.r. vádlott neve III.r. vádlott bűnösségét megállapította 1 rb, társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében (Btk. 367.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont) - I. tényállási pont -, melyért 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját. IV. r. vádlott neve IV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb, társtettesként elkövetett csalás bűntettében (1978. évi IV. törvény 318.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c/ pont,

(4)bekezdés a/ pont) X. tényállási pont -, melyért, mint többszörös visszaesőt 6 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Vagyonelkobzást rendelt el vele szemben 300.000 forint erejéig. Kötelezte I.rendű vádlott neve I.r. és II. r. vádlott neve II.r. vádlottat egyetemlegesen 69 millió forint kártérítés megfizetésére, A.A. magánfél részére, továbbá 4.140.000 forint eljárási illeték viselésére, az állam javára. I.rendű vádlott neve I.r. vádlottat kötelezte további 150.000 forint kártérítés megfizetésére B.B. magánfél javára és 10.000 forint eljárási illeték viselésére. Rendelkezett a bűnjelek jogi sorsáról, továbbá kötelezte a vádlottakat a külön-külön, illetve egyetemlegesen viselendő bűnügyi költség megfizetésére. A döntés ellen az ügyész jelentett be fellebbezést I.rendű vádlott neve I.r. és II. r. vádlott neve II.r. vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, II. r. vádlott neve II.r. vádlott felmentésért, a védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett, III.r. vádlott neve III.r. vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, míg IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott irányának megjelölése nélkül éltek jogorvoslati kérelemmel. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.184/2017/8-I. számú átiratában az ügyész fellebbezését fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint, nagyrészt a perrendi szabályok betartásával, a szükséges és lehetséges mértékben folytatta le a bizonyítást a törvényszék, amelynek eredményeként törvényes és logikus mérlegeléssel megalapozott tényállást állapított meg. Indítványozta az I-II. és IV. r. vádlottak előéleti adatainak pontosítását az erkölcsi bizonyítványok alapján, továbbá a tényállás helyesbítését a II. és VIII. pontokban a B.B. és C.C. sérelmére megvalósult bűncselekmények tekintetében. Kifejtette, hogy a törvényszék az indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, bemutatva a bizonyítékok értékelésének logikai folyamatát, magyarázatot adva; mely vallomásokat, illetőleg okiratokat és miért fogadott el a vádlottak védekezésével szemben. A terheltek bűnösségére vont következtetéseket helyesnek tartotta, valamint a bűncselekmények minősítését is azzal a kivétellel, hogy az I. tényállási pontban írt cselekmény esetében I.rendű vádlott neve I.r. vádlott esetében nem állapítható meg a bűnszövetségben való elkövetés. Az időbeli hatály tekintetében osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint egyedül a nem többszörös visszaeső III. r. vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában kedvezőbb a jelenleg hatályos Btk. alkalmazása. Rámutatott, hogy a törvényszék törvénysértő módon zárta ki II. r. vádlott neve II.r. vádlottat a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből, mert ennek az 1978. évi IV. törvény 47.§

(1)bekezdésében írott feltételei nem álltak fenn. A büntetéskiszabási körülmények korrekcióját tartotta szükségesnek az ügyész azzal, hogy I.rendű vádlott neve I.r., II. r. vádlott neve II.r. és IV. r. vádlott neve IV.r. vádlottak a többszörös visszaesői minőségen túl különös visszaesők is, emellett az I-II.r. vádlottak tekintetében a büntetési tétel a halmazat miatt is emelkedik. Az extrém időmúlás nem negligálhatja a nagyszámú és jelentős nyomatékú súlyosító tényezőt, vagyis a különös részi minimumot éppen csak meghaladó szabadságvesztés büntetések és ehhez igazodóan a közügyektől eltiltásra mellékbüntetések emelése feltétlenül indokolt és szükséges. Nem tartotta fenn az ügyész a fellebbezés azon részét, hogy a másodfokú bíróság D.D. magánfél javára is ítélje meg a polgári jogi igényt, ugyanis a sértett a tárgyaláson úgy nyilatkozott (235-ös jegyzőkönyv

1. oldal), hogy nem él kárigénnyel. Pontosítani indítványozta ugyanakkor az I-II. r. terheltekkel szemben törvényesen elrendelt vagyonelkobzások összegét a tényállási pontokban írta adatoknak megfelelően, valamint III. r. vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában is vagyonelkobzást indítványozott az I. tényállási pontban írt bűncselekmény kapcsán, 20.000 forint erejéig. Javítani indítványozta az ítélet fejrészében II. r. vádlott neve II.r. vádlott előzetes letartóztatásának záró időpontját
2. január
3. napjára (
4. utóirat), összességében az I-II.r. vádlottakkal szemben kiszabott joghátrány jelentős súlyosítását kérte a vagyonelkobzások korrekciója mellett. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott védője a fellebbezés indokolásában fenntartotta a felmentésért, illetve enyhítésért bejelentett fellebbezést és kifejtette, hogy a részben megalapozatlannak tartja. Álláspontja szerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a védence tévedésbe ejtette volna a sértetteket, mert közöttük pusztán polgári jogi ügyletekről volt szó, melyekből nem lehetett volna következtetést levonni a károkozási szándékra. Ezért elsődlegesen felmentésnek, kiküszöbölhetetlenség esetén pedig hatályon kívül helyezésnek van indoka.. Hivatkozott az enyhítés körében az kirívó időmúlása, mely tovább emelkedett az elsőfokú ítélet meghozatala óta. Kérte, hogy a másodfokú bíróság mérsékelje az I.r. vádlott büntetését, amennyiben nem lát lehetőséget a felmentésre. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott az átiratra tett észrevételében a védekezését megismételve kifejtette, hogy E.E.nal üzleti és baráti kapcsolatban állt, aki nem mondott igazat, amikor az állította, hogy őt megfenyegették, illetőleg bántalmazták az unokaöccsével. F.F. és édesanyja csak a rendőrség felhívására tett feljelentést, mert azt állították, hogy ő az, aki megtévesztette őket. Egyébként nem is volt pénze Fnének, amit odaadhatott volna. G.G. és H.H. rendőrök házról házra jártak, úgy keresték a sértetteket. Irányították a vallomásuk megtételében F.F.éket, csakúgy, mint B.B.et, I.I.-t és C.C.t. J.J. sérelmére sem követtek el bűncselekményt II. r. vádlott neve II.r. vádlottal, sőt maguk voltak az áldozatok, mert a sértett visszaélt azzal, hogy ők közmunkára voltak kötelezve, amit ledolgoztak, illetve helyette K.K. dolgozott le. J.J. vette rá őket egy autó összetörésére bosszúból, annak fejében, hogy kölcsönadott II. r. vádlott nevenak. Azért mondta, hogy zsarolással vették rá az igazolások kiállítására, mert tudta, hogy a hamis közokirat kiállításáért őt is megbüntetik. A hangszakértői bizonyítás nem volt meggyőző, ezért nem is sikerült a vádhatóságnak bizonyítani, hogy ők megfenyegették volna a sértettet, ha a különböző törvénysértéseket a kívánságuk szerint nem teljesíti. Az I.r. vádlott leszögezte, hogy L.L. sérelmére sem követett el bűncselekményt, de az általa bejelentett mentő tanút, M.M.t mégsem idézte meg a bíróság. I.I.-t nem is ismeri, vele nem történt meg a szembesítése, ezért csak II. r. vádlott neve II.r. vádlottal lehetett kapcsolatban. A A.A. vonatkozásában terhére rótt bűncselekmény elkövetését is tagadta azzal, hogy üzleti kapcsolatban voltak, valóban kaptak tőle pénzt, de korántsem annyit, amennyit a sértett állít. A személyi körülményei vonatkozásában előadta, hogy a négy gyermeke közül az egyetlen kiskorú fogyatékos, édesanyja pedig többféle betegségben szenved, mely tények alátámasztására csatolta az orvosi dokumentációt. Kérte az ügyészi fellebbezés elutasítását. II. r. vádlott neve II.r. vádlott védője a fellebbezését írásbeli indokolása szerint is fenntartotta. Kérte a tényállás alapjául védence előadását elfogadni, akinek a szavahihetőségét nem cáfolták meg a sokszor ellentmondásosan nyilatkozó tanúk. A nyilatkozatok összevetéséből az tűnik ki, hogy a II.r. vádlott a polgári jog keretei között maradva üzletelt a sértettekkel. Az elsőfokú bíróság hibát követett el, amikor nem foglalkozott a tanúvallomásokban felsejlő jelentős ellentmondásokkal, ily módon nem teljesítette maradéktalanul indokolási kötelezettségét sem. A IV. tényállási pont tekintetében a hanganyag vizsgálatáról készült végső szakértői vélemény nem zárta ki a beszélők azonosságát, ily módon a terheltek védekezését erősítette. A szakértő arra az álláspontra helyezkedett, hogy a terheltek képességei és lehetőségei nem terjedtek ki egy manipulált hangfelvétel elkészítésére. Az V. tényállási pont kapcsán téves a törvényszék azon álláspontja, hogy automatikusan átemeli az előző - szintén J.J. sértetthez kapcsolódó - tényállás indokolásában foglaltakat. A VI. tényállási pont tekintetében a bizonyítékok közötti ellentmondás nem került feloldásra, a VII. tényállási pontnál viszont okirattal bizonyították az ügylet szabályos kölcsön voltát. A VIII. tényállási pont sértettje; C.C. bizonytalanságát nem a vádlottaktól való félelem okozta, annak egyéb oka volt, amit az elsőfokú bíróság nem tisztázott. Az sem megalapozott következtetés, hogy a XI. tényállási pont sértettje D.D. félt a II.r. vádlottól, aki normális esetben is emelt hangon beszél, mely részéről nem félelemkeltésre szolgál. A XI. tényállási pont vonatkozásában még az sem igazolható, hogy A.A. valóban rendelkezett-e 69.263.000 forinttal, a rögzített elkövetési mód pedig nemcsak okszerűtlen, hanem egyenesen irracionális. A védő összességében egyoldalúnak és hiányosnak minősítette a bizonyítékok értékelését, ezért védence felmentését kérte bizonyítottság hiánya okán. Másodlagosan a büntetés enyhítését kérte az időmúlásra figyelemmel, és csatlakozva az ügyészhez a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből történő kizárás mellőze iránti indítványához. III. r. vádlott neve III.r. vádlott képviseletében eljáró védő a fellebbezése írásbeli indokolásában kifejtette, hogy az enyhítő körülményeket, közöttük a több mint 10 éves időmúlást a törvényszék nem értékelte kellő nyomatékkal. Ezért kérte a védencével szemben kiszabott büntetés mérséklését, amennyiben a felmentésre vonatkozó jogorvoslati kérelme nem foghat helyt. A másodfokú nyilvános ülésen az ügyész az átiratában foglaltakkal egyezően terjesztette elő indítványát. Kifejtette, hogy a védelmi oldalról bejelentett fellebbezéseket nem tartja alaposnak. A bizonyítékok beszerzése jogszerű volt, és a törvényszék indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. A védelem csupán a bizonyítékok mérlegelését támadja, amely másodfokon nem vezethet eredményre új bizonyítékok hiányában. Reagált az ügyész I.rendű vádlott neve I.r. vádlott fellebbezésében írtakra, miszerint a családjával mélyszegénységben élnek, továbbá a komfort nélküli házuk árverezés alatt áll. Ehhez képest az ügyben kihallgatott tanúk vallomása alapján VIP kártyával járt az I.r. terhelt egy budapesti kaszinóba, ahol többszázezer forintos összegeket játszott el. Ha a személyi körülményeit megtekintjük, 2013 óta regisztrált munkanélküli, havi nettó 100-150.000 forintért dolgozik rokonánál. Ebből az következik, hogy a bűncselekmények elkövetése útján jogtalanul szerzett pénzt játszotta el, mert ekkor jövedelemből, a család eltartása mellett nem telt volna. Cáfolta az ügyész I.rendű vádlott neve I.r. vádlott azon felvetését, miszerint nem törvényesen szerezte be a nyomozóhatóság a bizonyítékokat. Rámutatott, hogy F.F.-nét és fiát részletesen kihallgatták, a bíróság a nyomozókat is megidézte tanúként. Nem merült fel arra bizonyíték, hogy bárki befolyásolta volta a sértetteket a feljelentésük, illetve vallomásuk megtételében. Az elsőfokú bíróság minden tényállási pont esetében részletesen elemezte a bizonyítékokat, logikai hibát nem vétett, értékelő tevékenysége semmilyen vonatkozásban nem igényel kiegészítést. Az ügyész a súlyosítási indítványa körében I.rendű vádlott neve I.r. és II. r. vádlott neve II.r. vádlottak személyében rejlő kiemelkedő társadalomra veszélyességet ecsetelte a tényállási pontokban rögzített magatartások felsorolásával. E.E. annyira félt I.rendű vádlott nevetől, hogy egy napra kiköltözött az erdőbe. Az ítéletben írtak szerint a vádlottak elvitték magukkal, majd id. III.r. vádlott neve megütötte, valamennyien megfenyegették. A II. tényállás szerint I.rendű vádlott neve, mint önálló bírósági végrehajtó, „Géza" néven mutatkozott be F.F.-éknek. A III. tényállási pont alapján a vádlottak „nevetve tagadták meg" a 150 ezer forint visszafizetését B.B.nak, amikor azt kérte. J.J.et a IV. tényállási pont szerint azzal fenyegették meg, hogy kirúgatják az állásából, illetve összetörik az autóját, a következő tényállási részben az szerepel, miszerint szégyellték, ha őket más romák dolgozni látják, ezért kellett a sértettnek aláírna a munkaigazolás valódi munkavégzés nélkül, a vádlottak fenyegetésének hatására. E tények mutatják a terheltek gátlástalanságát, bűnözői életmódra való hosszú távú berendezkedését, melyet nem ellensúlyozhat az extrém időmúlás. Kérte, hogy az ítélőtábla az indítványban írtak szerint változtassa meg a törvényszék ítéletét és I.rendű vádlott neve I.r., valamint II. r. vádlott neve II.r. vádlottak büntetését jelentősen emelje fel.. I.rendű vádlott neve I.r., illetve II. r. vádlott neve II.r. vádlottak védői megismételték az írásban kifejtett indokaikat és kérelmüket. Mindketten kérték a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés elutasítását. III. r. vádlott neve III. r. vádlott védője a felmentés iránti indítványát azzal indokolta, hogy kétséget kizáróan nem lehet megállapítani a III.r. vádlott bűnösségét a E.E. sértett sérelmére vád tárgyává tett zsarolás bűntettében. A törvényszék nem adott arra magyarázatot, hogy miért E.E. sértett és N.N. tanú ellentmondó vallomásait fogadta el a tényállás alapjául. E.E. sérüléseinek eredete nem bizonyított, mert az állítólagos bántalmazás után 5 nappal készült csak látlelet. III. r. vádlott neve III.r. vádlott esetében hiányzik a jogtalan haszonszerzési célzat, mivel neki semmilyen anyagi érdeke nem fűződött a sértett fenyegetéséhez, bántalmazásához. Másodlagosan fenntartotta az enyhítés iránti kérelmét. IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott védője kérte az ítélőtáblát, hogy mentse fel a védencét az ellene emelt vád alól. Amennyiben ezt nem látja megalapozottnak, méltányos büntetést alkalmazzon a jelentős időmúlásra tekintettel. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában megismételte az írásban előadottakat. Csatlakozott a védőjéhez. Elsősorban felmentését kérve. Másodlagosan, az enyhítés mellett kérte fegyház helyett börtön fokozatban végrehajtani a büntetést, arra hivatkozással, hogy a BV. Intézetben jelenleg végzett konyhai munkáját szeretné megtartani és rabkeresményéből támogatni a családját. II. r. vádlott neve II. r. vádlott csatlakozott a védője érveléséhez, továbbá az egyes tényállási pontokkal összefüggésben előadta korábbi védekezését. Eszerint J.J.cel csupán üzleti kapcsolatban volt és nem zsarolt meg senkit. A.A.től nem csalta ki pénzt és csupán 280.000 forinttal tartozik neki. Azért nem adta vissza, mert azt mondta a védője, hogy ezzel csak befolyásolná a nyomozást, illetve a sértett magatartását. I.I.-t meg sem hallgatták tanúként. Visszaadott neki 200 ezer forintot a lakásán, 100.000 forintot pedig ügyvéd előtt. I.rendű vádlott neve részt sem vett ebben az ügyben, mert börtönben volt. Semmi alapja nem volt a sérelmére vád tárgyává tett bűncselekmény megállapításának. Elfogult ítélet született Székesfehérváron, ahogyan volt a vádiratban, úgy lettek elítélve. Semmit nem vett figyelembe az elsőfokú bíróság a védekezésükből. III. r. vádlott neve III. r. vádlott csatlakozott az ügyvédje kérelméhez és kifejtette, hogy nem érzi magát bűnösnek, bűncselekményt nem követett el. Az ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszék ítéletét az azt megelőző elsőfokú bírósági eljárással együtt, teljes körűen felülvizsgálta a Be. 590.§

(1)bekezdés értelmében, tekintettel arra, hogy a Be. 583.§ -ában írt korlátozott felülbírálat alkalmazására a másodfokú eljárásban lehetőség nem volt, mivel ezt a jogintézményt nem tartalmazó; a büntetőjárásról szóló

1. évi XIX. törvény hatálya alatt került sor az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalára, a jogorvoslati lehetőségekről történő figyelmeztetésre, annak jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatásra és a fellebbezés bejelentésére. A fentiek szerinti felülbírálat eredményképpen sem a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést, sem a védelmi jogorvoslatokat nem találta alaposnak, az alábbiak szerint. Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást az
2. évi XIX. számú törvény (az elsőfokú elbíráláskor hatályban volt Be.) perrendtartási szabályoknak nagyrészt megfelelően folytatta le, bizonyítási tevékenysége során olyan abszolút hatályon kívül helyezést eredményező hibát nem vétett, mely a felülbírálatot akadályozta volna. Az iratokból megállapítható, hogy a Székesfehérvári Városi Ügyészség B.5960/2008/3-I. számú vádirata - a E.E. sérelmére megvalósított zsarolás bűntette miatti váddal -
3. május
4. napján érkezett a Székesfehérvári Városi Bírósághoz. Ehhez lett egyesítve a Székesfehérvári Városi Ügyészség
5. december
6. napján a bírósághoz benyújtott B.4426/2008/3-I. számú vádirat alapján I.rendű vádlott neve és II. r. vádlott neve vádlottak ellen a J.J. sértett sérelmére megvalósított zsarolás bűntette miatt indult eljárás
7. január
8. napján (B.576/
9. és B.1498/
10. számú ügyek iratai). Ezt követően emelt vádat a Fejér Megyei Főügyészség
11. április
12. napján a B.1157/2010/8-I. számú vádiratával I.rendű vádlott neve és II. r. vádlott neve vádlottak ellen a J.J. sértett vonatkozásában megvalósított hivatali vesztegetés bűntette és 2 rb hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt a Székesfehérvári Törvényszék előtt azzal az indítvánnyal, hogy az I-II.r. vádlottak ellen folyamatban lévő két ügyet egyesítse, mely megtörtént a
13. június
14. napjára kitűzött első tárgyalási napon (7.B.108/2010/
15. számú jegyzőkönyv). Az érdemi tárgyalás e cselekmény tisztázása végett a törvényszék a
16. november
17. napjára kitűzött tárgyaláson megkezdte, majd folyamatosan tárgyalta, miközben tanácsváltozás állt be és a
18. november
19. napján tartott tárgyalási napon az addig lezajlott bizonyítást meg kellett ismételni. Az ügyet 2012- ben újra másik hivatásos bíróra szignálták, aki ismétlés után folyamatosan tárgyalta
20. október
21. napjáig (154-es jegyzőkönyv). A negyedik vádirat - helyesen - B.3203/2011/26-I. szám alatt
22. június
23. napján érkezett a Székesfehérvári Törvényszékre I.rendű vádlott neve, II. r. vádlott neve és IV. r. vádlott neve vádlottak ellen a F.F., B.B., I.I.-, L.L., C.C., D.D., P.P., A.A. és O.O. sértettek sérelmére megvalósított bűncselekmények miatt. Ennek az ügynek a tárgyalását a törvényszék azon tanácsa kezdte meg
24. október
25. napján (14.B.176/2012/
26. számú jegyzőkönyv), aki az I-III.r vádlottak ellen folyó fenti ügyet is tárgyalta, de egyesítésre nem került sor. Ez a tanács folytatta érdemi bizonyítást
27. április
28. napjáig, amikor az ügyet másik hivatásos bíró vette át és felolvasással szabályosan megismételte az addig lezajlott bizonyítási cselekményeket (102-es jegyzőkönyv). Az ügyek egyesítését követően a
29. április
30. napján megtartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság valamennyi vádirat tekintetében elölről kezdte a bizonyítási eljárást. Újabb átszignálás után
31. április
32. napján az ügyet megint elölről kellett kezdeni (188-as jegyzőkönyv). Végül
33. január
34. napjától tárgyalta a következő bírói tanács, immár folyamatosan 14 napon keresztül, szabályszerűen megismételve és - a védelmi indítványoknak megfelelően - elrendelve valamennyi bizonyítási cselekményt, amely az ügy ténybeli és jogi megítéléshez szükséges volt. Részletesen kihallgatta mind a négy vádlottat, a sértetteket, egyéb tanúkat, a nyomozó hatóság tagjait, az időközben elhunytak vallomásait felolvasta, szakvéleményeket szerzett be és ütköztetett, tárgyalás anyagává tett minden releváns okirati bizonyítékot. Ugyan a vádlottak következetesen vitatták a történeti tényállás megállapításának folyamatát, de nem megalapozott az érvelésük, miszerint egyoldalú, hiányos mérlegelő tevékenységet folytatott az elsőfokú bíróság. Tényállási pontonként ismertette és elemezte minden vádlott cselekvőségét és arra vonatkozó összes bizonyítási eszközt az ítélet 36-
35. oldalán, nem hagyva kétséget afelől, hogy ezek a terheltek bűnösségét minden kétséget kizáróan alátámasztják. A vádlottak fondorlattal és/vagy erőszakos módon léptek fel a sértettekkel szemben, erre vonatkozóan objektív okirati és következetes személyi bizonyítékok voltak, amiknek összevetését az elsőfokú bíróság messzemenően elvégezte, és erről számot adott. Az elsőfokú eljárás során beszerzésre kerültek a terheltek ellen korábbi bűncselekmények miatt párhuzamosan folyt, majd jogerősen befejezett büntetőügyek iratai, melyekből megállapítható, hogy teljesen azonos módszerekkel szerezték meg - sok esetben kiszolgáltatott helyzetben lévő - sértettek pénzét. Életvitelszerűen folytatták a csalási és zsarolási cselekményeiket 2004-től kezdve, többnyire ugyanazon elkövető társak bevonásával (pl. a Székesfehérvári Városi Bíróság 13.B.442/2006/
36. számú ítélete vagy a Budaörsi Városi Bíróság 4.B.597/2008/
37. számú ítélete). Ugyanazon bizonyítási anyag mellett tehát az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenysége és az általa megállapított tényállás alappal nem támadható. Ily módon a bizonyítékok értékelését sérelmező, felmentésre irányuló védelmi fellebbezések sem foghattak helyt. Az eljárási és logikai hibáktól mentesen mérlegeléssel megállapított tényállás a megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól mentes, csak kis mértékben szorul pontosításra, melyet a másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján a Be. 593.§

(1)bekezdés a/ pontja értelmében az alábbi módon eszközölt: Az ítélet

1. oldalán I.rendű vádlott neve I.r. vádlott előéleti adatai úgy helyesek, hogy Székesfehérvári Városi Bíróság
2. július
3. napján jogerős, 5.Fk.1068/1999/
4. számú ítéletével kiszabott 5 év fegyházbüntetésből
5. november
6. napján bocsátották feltételes szabadságra. A Komáromi Városi Bíróság a
7. február
8. napján jogerős, 5.B.7/2008/
9. számú ítéletével, mint különös visszaesőt ítélte el (nyomozati irat
10. oldal). A Tököli BV. Intézetben
11. augusztus
12. napja óta tölti a Székesfehérvári Járásbíróság
13. március
14. napján kelt és a Székesfehérvári Törvényszék 1.Bf.104/2017/
15. számú ítélete folytán
16. március
17. napján jogerős 15.B.32/2016/
18. számú ítéletével - a
19. január
20. és december
21. napja között elkövetett - 6 rb csalás bűntette miatt halmazati büntetésül kiszabott 3 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetését (Bf.III.70/2018/
22. számú utóirat). Személyi körülményei azzal egészítendők ki, hogy négy gyermeke körül a 2009-ben született kislánya, akit saját háztartásában élettársával közösen nevel, autisztikus fejlődési zavara miatt speciális fejlesztésre szorul. Többféle krónikus betegségben szenvedő édesanyja is gondozásában van. Az ítélet
23. oldalán II. r. vádlott neve II. r. vádlott előéleti adatai körében a Székesfehérvári Városi Bíróság a
24. július
25. napján jogerős, 13.B.442/2006/
26. számú ítéletével, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette és 2 rb társtettesként elkövetett testi sértés bűntette miatt is elítélte (nyomozati irat
27. oldal). Az eljárás hatálya alatt a Székesfehérvári Városi Bíróság
28. április
29. napján jogerős, 2.B.578/2011/
30. számú ítéletével, mint többszörös visszaesőt ítélte el. A Fővárosi BV. Intézetben
31. augusztus
32. napja óta tölti a Székesfehérvári Járásbíróság
33. március
34. napján kelt és a Székesfehérvári Törvényszék 1.Bf.104/2017/
35. számú ítélete folytán
36. március
37. napján jogerős 15.B.32/2016/
38. számú ítéletével - a
39. január
40. és december
41. napja között elkövetett - 6 rb csalás bűntette miatt halmazati büntetésül kiszabott 5 év 2 hónap fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetését. A Móri Rendőrkapitányság
42. április
43. napja óta lopás bűntettének alapos gyanúja miatt 88/
44. bü. számon, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság
45. június
46. napja óta csalás vétsége miatt, 1987/
47. bü. számon, a Gárdonyi Rendőrkapitányság
48. október
49. napja óta 669/
50. bü. számon lopás bűntette miatt folytat vele szemben eljárást (Bf.III.70/2018/9/I. számú utóirat). Az ítélet
51. oldalán III. r. vádlott neve III. r. vádlott személyi körülmények úgy pontosak, hogy, egy három éves gyermek eltartásáról gondoskodik. Az
52. Kft-nél dolgozik, ahol havi 70.000 forint a fix jövedelme és további jutalékokat kap, amely összesen kb. 200.000-300.000 forint. Élettársa gyesen van a gyermekkel. Vagyona nincs. Az elsőfokú ítélet kihirdetése óta a Székesfehérvári Járásbíróság a
53. szeptember
54. napján kelt és jogerős 16.B.77/2016/
55. számú ítéletével a 2012-2015 között elkövetett kitartottság bűntette miatt 250 napi tétel, összesen 500.000Ft pénzbüntetésre ítélte. A Székesfehérvári Járási Ügyészség
56. november
57. napján kelt B.192/2014/
58. számú vádirata alapján a Székesfehérvári Járásbíróság jár el vele szemben vesztegetés bűntette és jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, valamint magánokirat-hamisítás vétsége miatt (Bf.III.70/2018/9/II. számú utóirat). Az ítélet
59. oldalán IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott előéleti adatai azzal egészítendők ki, hogy a Veszprémi Városi Bíróság a
60. február
61. napján jogerős, 9.Bk.2149/2007/
62. számú összbüntetési ítéletében különös visszaesői minőségét megállapították. Jelen eljárás hatálya alatt a Székesfehérvári Járásbíróság
63. március
64. napján kelt és a Székesfehérvári Törvényszék 1.Bf.104/2017/
65. számú ítélete folytán
66. március
67. napján jogerős 15.B.32/2016/
68. számú ítéletével - a
69. január
70. és december
71. napja között elkövetett - 1 rb csalás bűntette miatt 90 nap elzárásra ítélte. A Székesfehérvári Járásbíróság a
72. május
73. napján kelt és jogerős 4.B.228/2018/
74. számú ítéletével ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt 180 óra közérdekű munkára és 1 év 2 hónap járművezetéstől eltiltásra ítélte. A Székesfehérvári Járási Ügyészség
75. január
76. napján kelt B.3033/2015/
77. számú vádirata alapján 2 rb csalás bűntette, a
78. február
79. napján kelt B.5955/2015/
80. számú vádirat alapján lopás vétsége, a
81. augusztus
82. napján kelt FKV.4040/2016/
83. számú vádirata alapján garázdaság bűntette, a
84. május
85. napján kelt B.1233/2018/
86. számú vádirata alapján testi sértés bűntette miatt a Székesfehérvári Járásbíróságon folyik vele szemben büntetőeljárás (Bf.III.70/2018/9/III. számú utóirat). A történeti tényállás III. pontja (
87. oldal harmadik bekezdés) azzal helyesbítendő, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a banktól követelt összeg 10 %-át kérte B.B. sértettől. A magánfél a
88. október
89. napján tett feljelentésében előterjesztette polgári jogi igényét 150.000 forint kártérítés iránt (nyomozati irat
90. oldal). A VIII. tényállási pontban (
91. oldal harmadik bekezdés) rögzített és C.C. sérelmére megvalósított bűncselekmény elkövetési időpontja
92. március hónapja, amikor II. r. vádlott neve II.r. vádlott szólította meg először a sértettet és egy számítógépet ajánlott eladásra neki. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott 2010 őszén átadott 15.000 forintot a sértettnek, majd II. r. vádlott neve II.r. vádlott
93. október 10-én aláíratott egy elismervényt, vele, hogy nincsen több követelése vele szemben (nyomozati irat
94. és
95. oldal, 14.B.176/2012/
96. számú jegyzőkönyv 12-
97. oldal, 16.B.108/2010/
98. számú jegyzőkönyv 96-
99. oldal). A XI. tényállási pontban írt bűncselekmény sértettje A.A.
100. július
101. napján tett feljelentésében terjesztette elő polgári jogi igényét 69.000.000 forint megtérítése iránt (nyomozati irat
102. oldal) Az ítélőtábla a Be. 593.§

(3)bekezdése szerint a pontosított és kiegészített, ily módon teljes körűen megalapozott tényállás alapján bírálta felül az elsőfokú ítéletet, mely az a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Az I-II. és IV.r. vádlottak bűnösségére okszerűen vont következtetést a törvényszék, a minősítések azonban nem minden esetben törvényesek. Az időbeli hatály kérdésében egyet kell érteni a törvényszék azon álláspontjával, hogy a többszörös visszaeső terheltek vonatkozásában az elkövetéskor hatályos Btk. az alkalmazandó a 2.§ I. fordulat szerint, mivel a hatályos anyagi jogi szabály nem tesz lehetővé számukra kedvezőbb elbírálást. Osztotta a táblabíróság az ügyész azon megállapítását, miszerint az I. tényállási pontban írt, E.E. sérelmére megvalósított cselekmény esetében I.rendű vádlott neve I.r. vádlott nem bűnszövetségben követte el a zsarolás bűntettét. Az ítélet ugyanis azt tartalmazza (19. oldal harmadik bekezdés), hogy I.rendű vádlott neve I.r. és III. r. vádlott neve III.r. vádlott 2008. augusztus 26. napján fenyegették meg közösen a sértettet, ezen időpontot megelőzően a fenyegetések kizárólag I.rendű vádlott neve I.r. vádlott részéről hangoztak el, unokaöccse; a III.r. vádlott távollétében. Ebből következik, hogy ezt a bűncselekményt I.rendű vádlott neve I.r. vádlott terhére - az 1978. évi IV. törvény 323.§

(1)bekezdés és

(2)bekezdés b/ pont szerint - 1 rb folytatólagosan, társtettesként, üzletszerűen elkövetett zsarolás bűntettének kellett minősíteni. A törvényszék I.rendű vádlott neve I.r. és II. r. vádlott neve II.r. vádlott közbizalom elleni bűncselekményeit 2 rb, közvetett tettesként megvalósított hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősítette a tényállás V/

1. pontjában rögzítettek alapján. Az alkalmazott
2. évi IV. törvény azonban a bűncselekmény elkövetésének időpontjában -
3. április
4. napján - még nem tartalmazta tételesen ezt az elkövetői alakzatot, melyet a
5. évi LXXX. törvény 3.§-a iktatott be
6. augusztus
7. napjától. Ezért a táblabíróság az I-II.r. vádlottak közös cselekményét az
8. évi IV. törvény 20.§

(2)bekezdése értelmében társtettesként elkövetettnek értékelte. A törvényszék ítéletének rendelkező részében I.rendű vádlott neve I.r. és II. r. vádlott neve II.r. vádlottat két bűncselekmény; 1 rb, folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolás bűntette és (I.rendű vádlott neve I.r. vádlott további) 1 rb testi sértés bűntette kivételével - többszörös visszaesőként ítélte el. A vádlottak e két bűncselekményt valóban nem többszörös visszaesőként valósították meg, mert I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a testi sértést E.E. sérelmére

1. augusztus
2. napján, a társtettesként, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettét J.J. sérelmére
3. április
4. napján vitték véghez. A joghátrányt azonban halmazati büntetésként valamennyi bűncselekményért egységesen alkalmazta velük szemben a bíróság, vagyis mellőzendő a többszörös visszaesőként való elítélés köréből a két kivétel megjelölése. A I.rendű vádlott neve I.r. és II. r. vádlott neve II.r. vádlottakat érintő részben megváltozott minősítések okán felül kellett vizsgálni, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrány megfelel-e az
5. évi IV. törvény
6. §-ában és (III. r. vádlott neve III.r. vádlott vonatkozásában) a hatályos Btk. 79.§-ában meghatározott büntetési céloknak. A bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság lényegében feltárta és a súlyuknak megfelelően értékelte. A súlyosító tényezők pontosítandók azzal, hogy az 56/
7. BK vélemény szerint az I-II.r. vádlottak, IV. r. vádlott neve IV.r. vádlottal együtt egyben különös visszaesők is. Súlyosít a III-IV.r. vádlott esetében is a társas elkövetés, enyhít az okozott kár részben való megtérítése, továbbá, hogy a II.r. vádlott egyik cselekménye L.L. sérelmére kísérleti szakban maradt. A törvényszék a büntetés kiszabása körében megalapozottan volt figyelemmel az Európai Emberi Jogi Bíróság határozatára, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye szövegezésére, - annak is a
8. cikkére - az ésszerű időn belül való eljárás követelményeire. Erre tekintettel is állapította meg a vádlottak vonatkozásában a büntetési tétel alsó határa körül, illetve Bihai Imre Attila III.r. vádlott esetében enyhítő szakasz alkalmazásával a szabadságvesztés büntetést. Az idézett
9. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
10. november 4-én kelt Egyezmény
11. cikkelye szerint, mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a bíróság tisztességesen, ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Magyarország Alaptörvénye is hasonlóképpen rendelkezik a XXVIII. cikkben, miszerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. Törvényi kötelessége tehát a bíróságoknak az eljárások ésszerű időn belül való lefolytatása. Jelen eljárásban azt kell megállapítani, hogy ez a követelmény sérelmet szenvedett, ugyanis 8 év eltelt bírói szakban és 11 év az első, 7 év az utolsó bűncselekmény elkövetése óta, amely időtartam nem vonható az „ésszerű idő" kategóriájába, ugyanakkor a vádlottaknak nem róható fel, hiszen nem az ő magatartásuk vezetett az eljárás elhúzódásához. A I.rendű vádlott neve I.r. és II. r. vádlott neve II.r. vádlottak terhére súlyosítás iránt bejelentett ügyészi fellebbezés tehát nem foghatott helyt. Az elbírált bűncselekmények kirívóan magas tárgyi súlyához, gátlástalanságához és az elkövetők személyében rejlő igen magas társadalomra veszélyességhez mérten inkább méltányosnak nevezhetők az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetések tartama, mint eltúlzottnak. Mivel az enyhítő és súlyosító körülmények aránya és nyomatéka sem változott, az ítélőtábla egyik terhelt vonatkozásában sem látott törvényes indokot a joghátrány további mérséklésére. Az elkövető bűnösségének kisebb foka, büntetlen előélete, a cselekmény elkövetésének méltányolható indoka és a megromlott egészségi állapot összességében indokolhatja az
12. évi IV. törvény (a jelen ügyben alkalmazott elkövetéskor hatályos Btk.) 45.§

(2)bekezdés I. fordulat alapján az enyhébb végrehajtási fokozat megállapítását (BH2000.45.). Ezért a másodfokú bíróság nem adott helyt I.rendű vádlott neve I.r. vádlott védőjének eggyel enyhébb végrehajtási fokozat fegyház helyett börtön - megállapítására irányuló kérelmének, mivel a terhelt előélete rendkívül kedvezőtlen, a bűnösségének foka kiemelkedő, egyébként pedig egészséges. Egyetértett a másodfokú bíróság az ügyész álláspontjával abban, hogy a törvényszék tévesen zárta ki II. r. vádlott neve II. r. vádlottat a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből. Ennek az 1978. évi IV. törvény 47.§

(1)bekezdés a/ pontjában írott feltételei - miszerint nem bocsátható feltételes szabadságra, akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet a korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követetett el - nem álltak fenn (ítélet

1. oldal negyedik bekezdés). Az elítélések végrehajtási adatai alapján kitűnik, hogy II. r. vádlott neve II.r. vádlott
2. október 24-től, majd
3. július 16-tól teljes egészében kitöltötte az 1./ és 2./ alatt írt szabadságvesztés büntetéseket, majd az 5./ alatti összbüntetési ítéletben kiszabott szabadságvesztést
4. január
5. napjától
6. július
7. napjáig töltötte ki, már az utolsó - jelen ügyben elbírált - bűncselekmény elkövetése után (ítélet
8. oldal ötödik bekezdéstől). Ezért az ítélőtábla II. r. vádlott neve II. r. vádlott tekintetében a feltételes szabadságra bocsátásból történő kizárást mellőzte. Az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazott vagyonelkobzást a terheltekkel szemben a hivatkozott anyagi jogi szabályok szerint. A vagyonelkobzásról szóló 69/
9. BK vélemény iránymutatása alapján a vagyonelkobzás célja a bűnös úton elért vagyongyarapodás elvonása. A terheltek a vagyon elleni bűncselekmények elkövetésével a sértetteknek okozott kár mértékével egyező jogtalan haszonra tettek szert, melyet tőlük el kell vonni a Btk. kötelező rendelkezései alapján. Amennyiben a bűnös úton elért vagyongyarapodás a polgári jogi igény megítélésével kimerül, nincs helye vagyonelkobzásnak. Ezért nem rendelt el vagyonelkobzást a törvényszék a B.B. és Q.Q. sértettek sérelmére elkövetett bűncselekményeknél, mivel ott a polgári jogi igényeknek helyt adott (III. és XI. tényállási pont). Más sértettek azonban nem kívántak polgári jogi igényt érvényesíteni. Ha a bűncselekményt többen követték el, minden egyes elkövetőnél külön-külön kell vizsgálni, hogy a vagyonelkobzás elrendelésének feltételei fennállnak-e. A Kúria 95/
10. BK véleménye alapján a vagyonelkobzás egyetemleges alkalmazásának nincsen helye, ezért az I.-II.r. terhelt között fele-fele arányban megosztva forint kellett a vagyonelkobzást elrendelni azoknál az eseteknél, ahol együtt követték el a bűncselekményt és osztoztak a jogtalan hasznon. Az alábbiak szerint volt indokolt a vagyonelkobzások összegét korrigálni: - az I. tényállási pontban, E.E. sértett 3-400.000 forinttal tartozott, ehhez képest I.rendű vádlott neve I.r. vádlottnak készpénz és műszaki cikkek formájában legalább 1.500.000 forintot fizetett meg. Az I.r. vádlott esetében a jogtalan haszon 1.100.000 forint volt. E.E. 700.000 forint kölcsönt kapott III. r. vádlott neve III.r. vádlottól, akinek 720.000 forintot fizetett vissza. Ezért a III.r. vádlott 20 ezer forint jogtalan hasznot szerzett meg a bűncselekmény elkövetésével, mely vagyonelkobzás alá esik. - A II. tényállási pontban I.rendű vádlott neve I.r. vádlott jogtalan haszna 1 millió forint, - a III. tényállási pontban 150.000 forint. - A IV. tényállási pont szerint I.rendű vádlott neve I.r. és II. r. vádlott neve II.r. vádlottak fejenként 205.000 forint erejéig gazdagodtak. - A VI. tényállási pont alapján I.rendű vádlott neve I.r. vádlottól 4.441.177 forintot kell elvonni. - A VII. tényállási pont alapján I-II.r. vádlottak személyenként 450.000 forintért felelnek. - A VIII. tényállási pontban II. r. vádlott neve II.r. vádlottal szemben - a 80 ezer forint megtérülésre figyelemmel - 20.000 forint vonandó el, - A IX. tényállási pont alapján 495.000 forint. - A X. tényállási pont szerint az I-II.r. vádlottakra fejenként 300 ezer forint esik. - A XI. tényállási pontban az elsőfokú bíróság 69 millió forint erejéig bírálta el a polgári jogi igényt, azonban az ítélet azt tartalmazza, hogy a sértett kára legalább 69.273.000 forintot adott át I-II.r. vádlottaknak. Ezért a különbözetre vagyonelkobzásnak van helye az idézett BK vélemény szerint: fejenként 136.500 forint erejéig. - A XII. tényállási pont alapján I.rendű vádlott neve I.r. vádlott 3.990.000 forinttal gazdagodott jogtalanul. A fentiek szerint az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I.r. vádlottal szemben összesen 11.472.677 forint, II. r. vádlott neve II.r. vádlottal szemben összesen 1.665.500 forint, míg III. r. vádlott neve III.r. vádlottal szemben 20.000 forint erejéig rendelte el a vagyonelkobzást. Az elsőfokú bíróság határozatának jogszabályi hivatkozásai helyesek, szükséges volt azonban a
11. július
12. napjától hatályos büntetőeljárásról szóló
13. évi XC. törvény rendelkezései szerinti megjelöléseket átvezetni. Ennek megfelelően az ítélet jogi indoklását az új jogszabály alkalmazása miatt szükséges módosítani akként, hogy a bíróság a polgári jogi igények érdemi elbírálásáról a Be. 556.§

(2)bekezdése és az 571.§

(1),

(2)bekezdései, a bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről a Be. 321.§

(6)bekezdése, egyes bűnjelek megsemmisítéséről a Be. 320.§

(2)bekezdés, míg egyes bűnjelek kiadásáról a Be. 321.§

(1)bekezdése, a bűnügyi költségnek a vádlottakra külön-külön, illetve egyetemlegesen történő terheléséről Be. 574.§

(1)és

(4)bekezdése, míg a felmentéssel érintett sértetti cselekményekhez kapcsolódó bűnügyi költség állam általi viseléséről a Be. 576. §

(1)bekezdés a/ pontja alapján rendelkezett. Az ügyben I.rendű vádlott neve I.r. vádlott X. település Y. szám alatti lakásán lefoglalásra került K.K. érdekelttől az 1 számú forgalmi engedély a

1. forgalmi rendszámú Opel Vectra személygépkocsira szól, R.R. nevére kiállítva (bűnjeljegyzék
2. tétel). II. r. vádlott neve II.r. vádlott X. település
3. szám szám alatti lakásán lefoglalásra került élettársától, S.S. érdekelttől egy darab 3 számú forgalmi engedély
4. forgalmi rendszámú gépjárműhez (
5. tétel), T.T. TY települési lakos nevére kiállítva, továbbá a
6. szám alatt nyilvántartott
7. számú gépjármű törzskönyv szintén a
8. forgalmi rendszámú Opel Vectra adataival (nyomozati irat
9. és
10. oldal). Ezek lefoglalását az elsőfokú bíróság megszüntette és a lefoglalást szenvedőknek kiadni rendelte annak ellenére, hogy a közokiratok nem az ő nevükre szólnak. A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/
11. (V.8) IM-BM-PM együttes rendelet 87.§-a értelmében a nem a jogosulttól lefoglalt közokiratokat a kiállító hatóságnak kell megküldeni. A 88.§

(4)bekezdése szerint a lefoglalt okmányt a határozat egy példányával a kiállító hatóság, vagyis a kiállítás helye szerint illetékes okmányiroda részére kell megküldeni. Az I.-II.r. vádlott lakásán olyan közokiratok kerültek lefoglalásra, amelyeknek nem ők és nem az érdekeltek a jogosultjai. Ezért az idézett jogszabálynak megfelelően a táblabíróság a három körokiratra vonatkozó rendelkezést megváltoztatta. Az állam javára fizetendő eljárási illeték összegét módosította a másodfokú bíróság a XI. tényállási pontban rögzített és A.A. magánfél részére érdemben megítélt polgári jogi igény alapját megteremtő bűncselekménnyel okozott kár bekövetkeztének időpontjában - 2011. július 8. napján - hatályos Itv. 42.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján. Az illeték maximált összege ekkor 900.000 forint volt, amelyre vonatkozik a törvényszék által elrendelt fizetési kötelezettség. Az ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek, azokat a felülbírálat nem érintette. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy az ítélet rendelkező részében részben tévesen kerültek rögzítésre az I-II.r. vádlottak előzetes fogva tartásának adatai, valamint a III.r. vádlott személyazonosságot igazoló okmányának száma megváltozott. Ezeket a Be. 561.§

(2)bekezdés a/ és b/ pontja szerint pontosította akként, hogy - I.rendű vádlott neve I. r. vádlott helyesen

1. július
2. napjáig volt őrizetben, - II. r. vádlott neve II. r. vádlott
3. január
4. napjáig volt előzetes letartóztatásban, - III. r. vádlott neve III. r. vádlott személyazonosító igazolványának száma: .... A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszék
5. január. napján kihirdetett 16.B.108/2010/
6. számú ítéletét a Be. 606.§

(1)bekezdés értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban az I.r., III. és IV.r. vádlottak kirendelt védőinek díjával felmerült bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a Be. 574. §

(1)bekezdésén és a Be. 613.§

(1)bekezdésén alapszik. Győr,

1. december
2. . Vajda Edit sk. előadó bíró. Péntek László sk. a tanács elnöke Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. bíró Záradék A Székesfehérvári Törvényszék 16.B.108/2010/
3. számú ítélete a másodfokú bíróság ítéletében foglalt változtatásokkal
4. december
5. napján jogerőre emelkedett. . Péntek László sk. a tanács elnöke