új eljárásra kötelező bírósági döntés rendelkező része és indokolása is köti a közigazgatási hatóságot. A jogerős ítéletben eldöntött kérdések
új eljárás során hozott határozat elleni közigazgatási perben nem tehetők vitássá. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete
ügy száma: Kfv.VI.35.741/2017/9. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: ... Kft. A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvéd Iroda
alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma: 26.
elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. szeptember 13-án kelt 4.K.27.417/2016/24/II. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.417/2016/24/II. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg
alperesnek 400.000.- (négyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak felhívásra 3.500.000.(hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2005-
elsőfokú határozatot helybenhagyta.
indokolásban rögzítette, hogy a felperes nagyobb tételben vásárolt gépjárművet, amelyeket rövid időre bérbe adott, majd
eredeti bekerülési értékhez képest jelentősen olcsóbb áron értékesített.
adóhatóság 35 gépjármű adásvételét vizsgálta,
ok forgalmi értékét
... értékelési rendszernek megfelelően
adott típusú, életkorú és átlagos futásteljesítményű gépjárművek alapján határozta meg. Kifejtette, a felperes
zal, hogy jelentősen a piaci ár alatt értékesítette a járműveket természetbeni juttatást biztosított a vevők részére, de kifizetőként a személyi jövedelemadót és a százalékos egészségügyi hozzájárulást nem fizette meg (első adóhatósági eljárás). A felperes keresettel támadta
alperes határozatát, a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 8.K.26.892/2013/7. számú ítéletében
alperesi határozatot
elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és
elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Kiemelte,
alperes jogszerűen állapította meg, hogy a bérleti konstrukció, illetve
adásvétel során a felperes volt
, aki értékkel bíró vagyoni értéket ruházott át. A bérleti szerződésekben kikötött vevőkijelölési jog nem képviselt olyan értéket, amely megközelítette volna a tulajdonjoghoz kapcsolódóan a dolog forgalmi értékét. Vizsgálni kell, hogy a jogügyletben a felperes milyen vagyoni értéket juttatott a vevőnek, és a vevő milyen ellenszolgáltatást teljesített. A vevők tulajdonjogukat nem a bérlőktől szerezték meg, így ők nem minősülnek kifizetőnek. A kedvezményesen átadott termékeket a felperes szolgáltatta, ezért független attól, hogy nem volt munkáltatója a vevőknek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint kifizetőnek minősül. A jövedelemadó alapját képező kedvezmény, juttatás összegének meghatározása során szakértő kirendelésére sem lehetőség, sem szükség nem volt, mert a gépjárművek értékesítése korábban történt,
t a vevők használták, esetleg elidegenítették.
... Kft. ETAX értékprogramjának használata a közigazgatási és bírósági eljárásokban elfogadott egy adott gépjármű forgalmi értékének meghatározására, amennyiben ahhoz a szükséges adatok rendelkezésre állnak.
adóhatóság a tényállás tisztázása körében
egyes gépjárművek forgalmi értékét pontosan nem határozta meg, ezzel a tényállást nem kellően tárta fel. A valóság bizonyítása új eljárás keretében történhet meg, amikor minden egyes gépjárműre rendelkezésre álló futásteljesítmények alapján a szükséges program segítségével a gépjárművek forgalmi értéke és
eladási érték közötti különbözet [5] [6] [7] [8] [9] meghatározandó. A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, a Kúria a Kfv.V.35.718/2013/6. számú ítéletében
elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Rögzítette, a felperes nem terjesztett elő keresetet arra alapítottan, hogy a bérlők által fizetett díj több tételből állna és nem kérte a felülvizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a díj és a maradványérték milyen elemeket foglalt volna magában. A bérleti díj és a maradványérték elemeire alapított jogszabálysértést a felperes csak a felülvizsgálati tárgyaláson terjesztett elő, ezért
t a Kúria érdemben nem bírálhatta el. A felülvizsgálati bíróság egyetértett
zal, hogy a gépjárműveket a felperes adta el a vevőknek, a tulajdonjog nem szállt át a bérlőkre.
adóhatóság által bizonyított és a felperes részéről nem cáfolt tényből következően, hogy a felperes a gépjárműveket a piaci ár alatt értékesítette egyértelmű, hogy a társaság természetbeni adóköteles juttatást biztosított a vevőknek.
ügy jogi megítélése szempontjából nem releváns, hogy a vevők miként kerültek vevői pozícióba. A
alperes másnap kapta meg.
elsőfokú adóhatóság megismételt eljárás eredményeként hozta meg 2014. július 10-én határozatát, amelyben kötelezte a felperest adóhiánynak minősülő adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. A határozattal szemben a felperes fellebbezett,
alperes a 2014. szeptember 30-án kelt végzésével a jogorvoslati eljárást a Kúria előtt folyamatban lévő eljárás befejezéséig felfüggesztette. A Kúria ítéletének meghozatalát követően
alperes a 2015. március 20-án kelt határozatával a megismételt eljárásban hozott elsőfokú határozatot megsemmisítette és
elsőfokú adóhatóságot
elsőfokú adóhatóság a 2015. december 31-én hozott határozatában a felperes javára 247.000.-, míg terhére 28.967.000.- forint adókülönbözetet állapított meg, amelyből 28.943.000.- forint
adóhiány. 2006. január-november hónapokra a hatóság rögzítette, hogy adómegállapítási joga elévült. Kötelezte a felperest
adókülönbözet, valamint 5.788.000.forint adóbírság és 13.301.000.- forint késedelmi pótlék megfizetésére.
elsőfokú hatóság ... igazságügyi szakértőnek (a továbbiakban: Szakértő) a felperes megbízásából készített és a peres anyaghoz csatolt szakvéleménye alapján határozta meg
elévüléssel nem érintett vizsgált időszakban értékesített 24 gépjármű forgalmi értékét, figyelembe véve
egyéb bizonyítékokat is. A Szakértő által alkalmazott számítási módszer
elsőfokú bíróság részéről elfogadott ... rendszerből indult ki figyelembe véve a korrekciós tételeket és
értékcsökkentő tényezőket. A hatóság megállapította, hogy
értékesített gépjárművek piaci értéke és a kedvezményes eladási ár különbsége
Szja tv. alapján természetbeni juttatásnak minősül, a felperes mint kifizető elmulasztotta bevallani a kapcsolódó személyi jövedelem adót és százalékos egészségügyi hozzájárulást. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2016. május 30-án kelt 2060528134/2016. iktatószámú határozatában
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, a felperes által a vevőknek adott természetbeni juttatás tényét és a felperes kifizetői minőségét
elsőfokú ítélet és a Kúria ítélete is egyértelműen rögzítette, amelyek nem képezhetik vita tárgyát. A megismételt eljárás során
elsőfokú hatóság jogszerűen használta fel a Szakértő véleményét a forgalmi érték és
eladási érték közötti különbözet meghatározásához.
elévülés tárgyában tett felperesi érvelés nem jogszerű. [11]
alperes a
alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Egyebek mellett vitatta a természetbeni juttatás adását és a kifizetői minőségét. Véleménye szerint
adóhatóság nem tett eleget a jogerős ítéletben írt kötelezettségének,
... rendszer nem alkalmas a szokásos piaci érték meghatározására, a benyújtott szakvélemény nem szolgálhat
ítélkezés alapjául.
adóhatóság
elévülést nem megfelelően alkalmazta és számszaki hibákat vétett eljárása során.
elsőfokú ítélet [13] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Nézete szerint a kereset a módosító alperesi határozattal érintett részében alapos, ezt meghaladóan alaptalan. A korábbi elsőfokú ítéletben és a Kúria ítéletében írtaktól sem
adóhatóság, sem a bíróság nem térhet el,
a megismételt eljárásban kötelező. E szerint a kedvezményesen átadott termékeket a felperes szolgáltatta, kifizetőnek minősül és a természetbeni juttatás után adót köteles bevallani és megfizetni. A felperes által becsatolt okiratokból megállapítható a tényleges gépjármű futásteljesítmény, amely figyelembe veendő
... Kft. ETAX értékprogramjának használata során. [14]
alperes elfogadta a Szakértő szakvéleményében írt forgalmi értékeket, amelyek meghatározásához a felperes szolgáltatott futásteljesítménnyel kapcsolatos adatokat. A felperes - erről való tájékoztatás ellenére - ellenbizonyítást nem indítványozott, további szakértői bizonyítás elrendelése így nem volt lehetséges. [15] A felperes által hivatkozott operatív lízing körében a megismételt eljárásban vizsgálódni nem lehetett a korábbi ítéletekben írtakra figyelemmel. [16] A számszaki hiba vonatkozásában a felperes keresetét felhívás ellenére nem pontosította, ezért
t a bíróság érdemben nem tudta elbírálni.
adó megállapításához való jog elévülése
alapeljárásban hozott másodfokú határozat jogerőre emelkedésétől, vagyis
adózás rendjéről szóló
eljárás hatósági felfüggesztése ideje alatt eljárási cselekmény került foganatosításra.
elévülés számítása körében helytálló
alperesi határozatban írt levezetés.
e vonatkozásban történt elírás nem hatott ki
elévülés számítására.
adóbírság és a késedelmi pótlék meghatározását
adóhatóság indokolta, ezzel szemben a felperes egy magánszakértői véleményt csatolt, amely
onban számszaki levezetést nem tartalmaz csak
t rögzíti, hogy
adóbírság és késedelmi pótlék számításának alapja helytelen,
eltérés 13.000.- forint. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett
elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Véleménye szerint
ítélet sérti
Alaptörvény I. cikk
eljárás bírósági szakkal együtt 6 évig tartott, amelynek során alkotmányos jogai sérültek, ez már önmagában is alaptörvény-ellenes, mert sérti a tisztességes eljárás elvét. Jogszabálysértésként jelölte meg a Ket. alapelvi szintű sérelmét is. [19] A felperes ismertette a gazdasági eseményt, amely véleménye szerint egy lízing volt, ahol a gépjármű tulajdonjoga meghatározott idő elteltével annak maradványértéke megfizetése után szállt át a bérlőre. [20]
alperes és
elsőfokú bíróság a korábbi jogerős ítéletet nem tartotta be, iratellenesen állították, hogy a szokásos piaci érték a tényleges futásteljesítmény alapján került meghatározásra.
alapul szolgáló szakvélemény a futásteljesítmény szót nem használta, a felperes a futásteljesítmény adatokat nem fogadta el, a szakvélemény nem megfelelő alap a jogszerű ítélet meghozatalához.
igazságügyi szakértőnek megadott futásteljesítmények nem a ténylegesek voltak, amelyet jól bizonyít
, hogy minden gépkocsi kilométeróra állása ezer km-re végződik, ez pedig nem lehetséges. A futásteljesítmények meghatározása iratellenes volt,
adóhatóság bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. [21] A felperes rámutatott,
új eljárás alapjául szolgáló ítéleteket
elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte, nem vizsgálta a hatósági határozatok jogszerűségét a bérleti díj és a maradványösszeg összetétele körében. A maradványérték a bérleti díj nélkül nem értelmezhető, mivel a gépkocsik nem alacsony áron kerültek volna értékesítésre,
operatív lízing teremti meg
alapját a gépkocsi értékének. [22] A felülvizsgálati kérelem 3.4. pontjában a felperes kiemelte, hogy
általa benyújtott magánszakértői vélemény célja
... program alkalmazhatóságának a cáfolása volt, ehhez képest
alperesi álláspont szerint a felperes a szakvéleménnyel bizonyította a szokásos piaci árat. Ezzel szemben a szakvélemény nem igazolja
alperesi álláspontot. [23] A második adóhatósági eljárásra történő hatósági utalás hatálytalan, mert
abban
eljárásban hozott elsőfokú határozatot a másodfokú hatóság megsemmisítette. A bíróság megállapításával szemben a felperes többször jelezte
t a tényt, hogy a bírósági eljárási szakasz alatt - Kúria eljárása -
adóhatóság eljárási cselekményt foganatosított, amely súlyos eljárási hibának minősül. [24]
alapeljárásban hozott másodfokú határozat
ítéletben írtakkal szemben 2011. május 10-én nem vált jogerőssé, mert
t a bíróság hatályon kívül helyezte. Így
elévülés időtartama
ítélet meghozatalának időpontjától nem nyugodott, a felülvizsgálat ideje is beszámít
elévülés időtartamába. A második adóhatósági eljárás
első jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását követően is folyt, tehát a Kúria döntésének meghozataláig nem szünetelt
eljárás.
eljárást akár visszamenőleges hatállyal is fel kellett volna függeszteni. Amennyiben
alperes által hozott felfüggesztő végzés jogszerű, úgy 55 nappal átlépte
adóhatóság a 2007. évre vonatkozó elévülési időt. Ellenkező esetben súlyos eljárási hibát vétett a hatóság, ezért eljárása semmis. [25] A harmadik adóhatósági eljárás során
alperes túllépte
általa kiszabott adóbírság jogszerűtlen a vonatkozó kúriai döntésre és AB határozatra figyelemmel. [26]
alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [28] A Pp. 275. §
elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetéseket vont le. A jogerős ítéletben írtakkal a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat elbírálva
alábbiakat fejti ki. [30] A Kúria elsődlegesen hangsúlyozza,
elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, a bizonyítékokat a Pp. 206. §
onban nem tárható fel. [31] A jogerős ítélet a Pp. 213. §
adóbírság kiszabásának kizártsága -, amelyet a keresetében nem jelölt meg. Erre vonatkozó kereseti kérelem hiányában a Kúria a jogerős ítéletet e vonatkozásban érdemben nem vizsgálhatta felül. [33] A Kúria kiemeli,
Alaptörvény
egész jogrendszert meghatározó alapelveket rögzíti,
adóhatósági eljárásra irányadó konkrét eljárási szabályokat
Art. határozza meg, amely megjelöli
adóhatósági eljárás kereteit is. A felperesnek nem sérült
Alaptörvény XXVIII. cikk
t minden esetben gyakorolta is.
Alaptörvény XXIV. cikk
ésszerű határidőn belüli hatósági ügyintézést írja elő. Önmagában
a tény, hogy a felperes előadása szerint
eljárás a bírósági szakkal együtt hat évig tartott nem jelenti
Alaptörvény XXIV. cikk
t, hogy a felperesnek sérült volna a tisztességes eljáráshoz való joga. A felperes nem jelölte meg, hogy
adóhatósági és bírósági eljárás során mely eljárási határidő(k) nem került(ek) betartásra.
, hogy a korábban eljárt elsőfokú bíróság
adókülönbözet összegszerűsége vonatkozásában eljárási hiba miatt hatályon kívül helyezte a hatósági határozatokat és
elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte, majd ezt követően
adóhatóságok új határozatokat hoztak nem jelentik
,
ennek következtében megvalósuló időmúlás miatt sérültek a felperes alapjogai. [34] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a Ket. 109. §
új eljárásban hozott határozat elleni bírósági perben ismételten nem vitathatók a korábbi eljárásban elbírált, véglegesen lezárt kérdések. [35] A Kúria megállapítja, hogy
elsőfokú hatóság és
alperes a jelen per tárgyát képező eljárások során - harmadik adóhatósági eljárás - a korábbi elsőfokú ítéletben és a Kúria ítéletében írtaknak megfelelően jártak el. A gépjárművek futásteljesítményét tisztázták, szakvéleményre alapítottan,
... értékprogramjának használatával határozták meg a gépjárművek forgalmi értékét, majd ebből a természetbeni juttatás összegét, valamint ehhez kapcsolódóan a bevallani és megfizetni elmulasztott személyi jövedelemadót és százalékos egészségügyi hozzájárulást. [36]
elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy a megismételt eljárásra kötelező, jogerős és hatályában fenntartott ítélet szerint a kedvezményesen átadott termékeket a felperes szolgáltatta, ezért kifizetőnek minősül és a természetbeni juttatás után adót kell bevallania és megfizetnie.
adókülönbözet jogalapjáról
elsőfokú bíróság és a Kúria jogerősen döntött, ez a kérdés már nem képezheti jelen per tárgyát, így a felülvizsgálati eljárásban sem vitatható. [37] A felperes megbízásából a Szakértő 2012. augusztusában a gépjárművekre külön-külön szakvéleményeket készített, amelyek teljes körű értékelést is tartalmaztak. A szakvélemények rögzítik, hogy
okat a Szakértő a gépjárművek megtekintése nélkül, kizárólag a részére a felperes által átadott iratok alapján készítette.
értékelő lapok minden esetben meghatározták a tényleges kilométerfutást is. A Szakértő
elsőfokú hatóság felé 2013. október 21-én úgy nyilatkozott, hogy a felperes által átadott iratok egy részét a vélemények tartalmazzák, levelével együtt megküldte a teljes átadott iratanyagot.
egyes értékelések elkészítése alkalmával a felperes szóban kiegészítette, pontosította
általa leírtakat. [38]
elsőfokú hatóság és
alperes határozatukat a felperes megbízásából készített szakvéleményekre alapították, a felperes keresetében és felülvizsgálati kérelmében
ezekben a szakvéleményekben írtakat vitatta. [39] A felülvizsgálati bíróság rámutat,
egységes bírói gyakorlat szerint a magánszakértői vélemény nem
t benyújtó fél nyilatkozatának minősül, hanem egy olyan bizonyítási eszköznek, ami a hatósági állásponttal szemben tartalmaz bizonyítékot. Jelen esetben
alperes jogszerűen alapította döntését a Szakértő szakvéleményeire. A tényleges futásteljesítmény megállapítása a felperes adatszolgáltatása hiányában utólag nem lehetséges, mert a járműveket régen eladták,
ok vizsgálata ebben a körben eredményre nem vezethet. A felperes által szolgáltatott adatok és
ezeken alapuló szakvélemények kitöltik
t a hiátust, amelyet a korábban eljárt elsőfokú bíróság
adóhatóság terhére értékelt. [40] A felperes a bíróság erről szóló tájékoztatása birtokában sem kérte a perben szakértő kirendelését annak ellenére, hogy a Pp. 164. §
alperes a határozata alapjául szolgáló tényállás valóságát bizonyította, ezért a bizonyítási teher nem fordult át (Pp. 336/A. §
okat konkrétan nem jelölte meg és a felülvizsgálati kérelem e körben indokolást nem tartalmazott, ezért a Kúria erről érdemben nem tudott dönteni. [42] A korábban eljárt elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyezés mellett új eljárásra kötelezte
elsőfokú hatóságot, amely
t a Kúria döntése előtt lefolytatta és határozatot is hozott. Nincs olyan rendelkezés - ilyenre a felperes sem hivatkozott -, amely a felülvizsgálati kérelem benyújtására alapítottan megtiltaná a jogerős ítéletben írtak teljesítését. Ezt
elsőfokú határozatot
alperes ugyan megsemmisítette és
elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította, de
abban beszerzett adatok ismertetése a harmadik adóhatósági eljárás során hozott határozatokban nem jogszabálysértő. [43]
adó megállapításához való jog annak a naptári évnek
utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben
adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában
adót meg kellett volna fizetni (…).
elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha
adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor
adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. A 164. §
adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig
adó megállapításához való jog elévülése nyugszik. [44] A felülvizsgálati bíróság kiemeli,
elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy
adó megállapításához való jog elévülése
első adóhatósági eljárás során hozott másodfokú határozat jogerőre emelkedésétől, vagyis a felperesi képviselő általi átvételétől kezdődően - 2011. május 10. napjától - nyugodott.
elévülés nyugvása a fent hivatkozott kúriai ítélet 2014. november 6-i meghozataláig tartott.
- mivel a Kúria eljárása 2014. november 6-án befejeződött -
ügyben nem alkalmazható. [45]
elévülés körében a felperesnek
alperes határozata 20-22. oldalain levezette
elévüléssel kapcsolatos okfejtését,
ott írtakkal a Kúria egyetért,
adóhatósági határozattal érintett időszakok nem évültek el. [47] A Kúria a Pp. 275. §
új eljárásra kötelező bírósági döntés rendelkező része és indokolása is köti a közigazgatási hatóságot. A jogerős ítéletben eldöntött kérdések
új eljárás során hozott határozat elleni közigazgatási perben nem tehetők vitássá. Záró rész [49] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
alperes részére a Pp. 78. §
államnak, annak összegét
illetékekről szóló
ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.