Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.311/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Nagy János ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék -
- március
- napján kelt 64.P.23.940/2018/
- számú végzésével kijavított
- január
- napján kelt 64.P.23.940/2018/
- számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, a felperes részéről Pf.
- sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az I. rendű alperest arra kötelezi, hogy a ... kezdőoldal legelején az elsőfokú bíróság által meghatározott módon és időtartamban az alábbi közleményt jelentesse meg akként, hogy arra kattintva elérhető legyen az eredeti cikk és a helyreigazítás teljes szövege: „Helyreigazítás a ... napján megjelent „..." című cikkünkben foglaltak miatt." Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a peres felek a másodfokú eljárás során felmerült a költségeiket maguk viselik. Kötelezi a felperest és a II. rendű alperest, hogy fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra személyenként 12.000 (Tizenkétezer) - 12.000 (Tizenkétezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett ... internetes weboldalon a kifogásolt cikk eredeti helyén a cím alatt a lead felett az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül mindaddig, amíg az eredeti cikk is elérhető, de legalább 30 napig az alábbi helyreigazító közleményt kommentár nélkül jelentesse meg: "Helyreigazítás: A ... napján a ... online felületünkön közzétett "..." című online cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy felperes neve részt vett a demonstráció anyagi feltételeinek biztosításában." Kötelezte az I. rendű alperest, hogy a ... kezdőoldal legelején a sérelmezett cikk címével azonos módon, betűméretben és betűtípussal a helyreigazítás közzétételével egyidejűleg 24 órán keresztül jelenítse meg a helyreigazítás szövegét, oly módon, hogy arra kattintva a helyreigazított teljes szövege is elérhetővé váljon. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 45.000 forint + áfa perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 84.000 forint eljárási illetéket. Ítéletének indokolásában utalt az Smtv.
- §
- pontjában,
- pontjában,
- §
(1)bekezdésében, a Ptk. 2:54. §
(1)bekezdésében, a Pp. 495. §
(1)bekezdésében, 496. §
(3)bekezdésében, 265. §
(1)bekezdésében, 275. §
(1)bekezdésében, 276. §
(4)bekezdés a) pontjában és a PK
- számú állásfoglalás I. pontjában foglaltakra. Rámutatott arra, hogy a perben az alpereseket terhelte a keresettel érintett tényállítások valóságának bizonyítása. Az alperesek bizonyítási indítványának teljesítését mellőzte, mivel az nem felelt meg a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak, nem jelölte meg ugyanis a bizonyítandó tényt és nem indokolta meg, hogy a cikkben forrásként megjelölttől eltérő személy tanúkénti meghallgatása miért lenne alkalmas az állítás valóságának bizonyítására. Alperesi előadás hiányában az sem állapítható meg, hogy a hivatkozott bejegyzést ki posztolta, valós-e a profil, a bejegyzést tevő személy milyen kapcsolatban áll tüntetés a résztvevőivel, szervezőivel. Az alperes médiatartalomban tett állításait így valótlannak tekintette, ezért az I. rendű alperest sajtó-helyreigazítás közzétételére kötelezte. A Pp. 83. §
(1)bekezdése és 499. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperesek éltek fellebbezéssel, melyben annak részbeni megváltoztatását kérték akként, hogy a ... portál főoldalán kizárólag a "Helyreigazítás: felperes neve valótlanságot állítottunk" közlemény közzétételére legyen köteles az I. rendű alperes. Kérték a felperes perköltségben marasztalását. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(1)bekezdésére alapították. Hivatkoztak arra, miszerint a felperes keresete arra irányult, hogy a helyreigazítás szövege a perbeli cikk címe alatt, a lead felett kerüljön megjelentetésre, továbbá a portál főoldalán az a közlemény jelenjen meg, hogy "Helyreigazítás: felperes neve valótlanságot állítottunk", amely címre kattintással legyen elérhető az eredeti cikk és az abban foglalt helyreigazító közlemény. Az elsőfokú bíróság ennek ellenére elrendelte a helyreigazítás szövegének a főoldalon történő közzétételét is. A Pp. 342. §
(1)bekezdése szerint az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási kérelmen. Az elsőfokú bíróság ezen eljárásjogi szabályt jogsértő módon alkalmazta, a felperes kereseti kérelmén túlterjeszkedett. A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását kérte akként, hogy a teljes helyreigazítás szövegének kezdőoldalon való megjelenítése helyett a másodfokú bíróság arra kötelezze az I. rendű alperest, hogy a ... kezdő oldalának legelején ugyanolyan módon, ugyanakkora betűméretben és ugyanolyan betűtípusban, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdőoldalon megjelenítésre került, jelentesse meg az alábbi címet, amelyre kattintással az eredeti cikk és az abban foglalt helyreigazító közlemény elérhető: "Helyreigazítás: felperes neve valótlanságot állítottunk". Kérte az alperesek perköltségben marasztalását. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(1)bekezdésére alapította. Előadása szerint nem volt olyan kereseti kérelme, amelyben az alpereseket az elsőfokú bíróság marasztalta, a PK
- számú állásfoglalásban foglaltak sem adnak biztos jogi alapot ezzel ellentétes jogi érvelésre. Az elsőfokú bíróság tehát túlterjeszkedett a kereseti kérelmén. A csatlakozó fellebbezést erre tekintettel terjesztette elő, méltánytalan lenne ezért az alperesek másodfokú perköltségben marasztalása és a fellebbezési illeték megfizetésére kötelezése. Kérte, hogy a másodfokú bíróság akként rendelkezzen, hogy a fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. Az alperesek fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülbírálat során a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, így - az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemre tekintettel - Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az ügy érdemében döntött. A felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. Az elsőfokú bíróság ítéletének a helyreigazítás szövegére és a helyreigazító közleménynek a cikk eredeti megjelenési helyén történő közzétételére vonatkozó rendelkezése jogerőre emelkedett. A másodfokú bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság olyan eljárási szabálysértést követett el, amely az ügy érdemére kihatott. Ez a hiba azonban a fellebbezési eljárásban orvosolható volt, erre tekintettel az első fokon hozott határozatot a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta. A Pp. 342. §
(1)bekezdése szerint az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási kérelmen. A bíróság érdemi döntésének mindenekelőtt a felperes keresete szab gátat, a bíróság nem ítélhet meg többet, mint amennyit a felperes a keresetében kér. A perbeli esetben a felperes keresetében az I. rendű alperest arra kérte kötelezni, hogy - a helyreigazítás teljes szövegének a cikk eredeti helyén történő megjelentetése mellett - a ... ... portál kezdő oldalának legelején ugyanolyan módon, ugyanakkora betűméretben és ugyanolyan betűtípusban, ahogy a sérelmezett írás címe a kezdőoldalon megjelenítésre került jelentesse meg az alábbi címet, melyre kattintással az eredeti cikk és az abba foglalt helyreigazító közlemény elérhető: „Helyreigazítás: felperes neve valótlanságot állítottunk." Az elsőfokú bíróság ennek ellenére a teljes helyreigazító közlemény főoldalon történő közzétételére is kötelezte az I. rendű alperest, ami a Pp. 342. §
(1)bekezdésében írt tilalomba ütközik, a kereseti kérelemhez kötöttségre tekintettel annak a PK
- számú állásfoglalásban foglaltak alkalmazásával sincs helye. A rendelkezésre álló adatok szerint a sérelmezett írás az alperesi internetes sajtótermék főoldalán nem jelent meg, a ... internetes oldalon az írás címe, valamint egy rövid, figyelemfelhívó, az olvasók érdeklődésének felkeltését szolgáló bevezető került megjelentetésre. A teljes sajtóközlemény a ... „..." rovatában a https://.../... linken volt olvasható. Az internetes portál főoldalán, a cikk címe alatt található bevezető a helyreigazítani rendelt közlést nem tartalmazta. Az Smtv.
- §
(2)bekezdésében írt azon követelménynek, hogy a helyreigazítást internetes sajtótermék esetén az erre irányuló igény kézhezvételét követő 5 napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni, a perbeli esetben az felel meg, ha az I. rendű alperes a ... internetes sajtótermék főoldalán egy rövid, az olvasók figyelmét a helyreigazítás tényére felhívó közleményt jelentet meg, míg a helyreigazítás teljes szövege a cikk eredeti helyén a ... linken kerül közzétételre. A felperes a kereseti kérelmét ennek megfelelően terjesztette elő. Ez a közzétételi mód nem jelent többszöri helyreigazításra kötelezést, biztosítja ugyanakkor azt, hogy az olvasók a napilapban ... napján, az internetes portálon ... napján megjelent „..." című írás vonatkozásában értesüljenek arról, hogy az tartalmazott olyan valótlan közléseket, amelyek miatt az I. rendű alperes helyreigazítás közzétételére köteles. A közleményben a cikk címének feltüntetése egyértelművé teszi, hogy a felperes vonatkozásában az I. rendű alperes melyik írásában állított valótlanságot, helyreigazítási kötelezettsége konkrétan melyik sajtóközlemény vonatkozásában áll fenn. A Fővárosi Ítélőtábla erre tekintettel akként rendelkezett, hogy az I. rendű alperes a ... ... internetes sajtótermék főoldalán - az eredeti cikk és az abban foglalt helyreigazító közlemény elérhetőségének biztosításával - a sérelmezett írással összefüggő helyreigazítás tényét köteles közzétenni. A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés eredményessége folytán a pernyertesség, pervesztesség aránya az elsőfokú eljárásban nem módosult, a felperes teljes pernyertesnek tekinthető. Az elsőfokú bíróság ezen aránynak megfelelően rendelkezett a perköltség és az eljárási illeték viseléséről, azzal, hogy a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése szerint számított 48.000 forint fellebbezési illetéket is elszámolta. Erre tekintettel a másodfokú eljárásban a fellebbezési illeték viseléséről rendelkezni nem kellett. A fellebbezési eljárásban a pernyertesség, pervesztesség aránya 50-50%, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján akként rendelkezett, hogy egyik fél sem köteles a másik részére perköltség megtérítésére. A felperes és a II. rendű alperes - a kereseten történő túlterjeszkedésre alapított fellebbezésre, illetve csatlakozó fellebbezésre vonatkozó eltérő szabályozás hiányában - a pernyertesség, pervesztesség aránya szerint kötelesek az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)és
(4)bekezdése alapján számított csatlakozó fellebbezési illeték megfizetésére a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- és
- §-ában foglaltak szerint. Budapest,
- május
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. Dr. Ócsai Beatrix s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró