Gfv.30008/2018/11 – Kúria

(1)b)

1. CXX. Tv.
2. § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Gfv.VII.30.008/2018/
3. A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Kolláth Zoltán ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda A per tárgya: választottbírósági ítélet érvénytelenítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálattal támadott jogerős határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 9.G.40.400/2017/
4. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen alperesnek 1.270.000 (egymillió-kétszázhetvenezer) felülvizsgálati eljárási költséget. meg az forint Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s [1] [2] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A saját tulajdonú, illetve bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése főtevékenységi körrel bejegyzett felperes és az alperes között
5. július 1-jén tizenkét év futamidőre, ingatlan pénzügyi lízingszerződés jött létre a ... számú ingatlan finanszírozására. A lízingszerződés tartalmazta annak kikötését (13.
6. pont), hogy a [3] [4] [5] szerződésből adódó vagy ezzel összefüggő valamennyi vitás kérdés, különös tekintettel a szerződésszegés, a szerződés fennállása, érvényessége vagy értelmezése eldöntése a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozik (a továbbiakban: Választottbíróság). Rendelkezett egyúttal a szerződés a választottbírák számáról, az alkalmazandó jogról és az eljárás nyelvéről, illetve arról, hogy az alperes - választása szerint rendes bíróság előtt is érvényesítheti követelését. Az alperes
7. július 10-én benyújtott keresete alapján a Választottbíróság előtt 11/
8. ügyszámon indult eljárás a lízingszerződés felmondásának jogszerűsége, valamint az alperes elszámolása helyességének megállapítására. A választottbírósági eljárásban a felperes - alperesi pozícióból - hatásköri kifogást terjesztett elő, állította a választottbírósági szerződés érvénytelenségét, majd pedig érdemi védekezése előadása után, ami a felek közötti jogügylet hitelezési jogviszonytól eltérő minősítésén (adásvétel részletvétellel), a szerződés színleltségén alapult, valamint szavatossági jog, illetve hibás teljesítéssel okozott kár érvényesítésére is irányult, a Választottbíróság
9. március 2-i folytatólagos tárgyalási határnapján nyilatkozott a Választottbíróság hatáskörének elfogadásáról. A Választottbíróság szakértői bizonyítás lefolytatását követően
10. május 12-i ítéletében az alperes módosított keresete szerint kötelezte a felperest a lízingszerződésből eredő 642.865,68 euró, további 5.544,71 euró, valamint 94.198,24 euró használati díj és járulékai megfizetésére. A határozat indokolása tartalmazta, hogy a felperes a
11. március 2-i határnapon alávetette magát az eljárásnak, viszontkeresete és beszámítási kifogása a választottbírósági díj megfizetése hiányában nem volt érdemben elbírálható. A Választottbíróság álláspontja szerint a vitás jogügylet tekintetében a felperes ingatlan bérbeadásával foglalkozó gazdasági társaságként - a Polgári Törvénykönyvről szóló
12. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) szerint nem minősült fogyasztónak, a lízingszerződés tárgyát képező ingatlant üzleti célú hasznosításra, autókereskedés céljára vásárolta és vette lízingbe, a felek között ezért a fogyasztói szerződésnek nem minősülő választottbírósági szerződés érvényesen létrejött. Nem fogadta el a Választottbíróság a felperes védekezését a lízingszerződés eltérő minősítésével, sem pedig színleltségével, érvénytelenségével, illetve az alperes felmondásának semmisségével kapcsolatban. A felek nyilatkozatai, a becsatolt iratok és a szakértői vélemény alapján a Választottbíróság a kereseti kérelem korlátján belül döntött a felperes marasztalásáról a lízingszerződés felmondásakor fennálló tartozás, illetve használati díj címén. A felperes keresete alapján felmondás jogellenességének megállapítására, valamint jognyilatkozat pótlására a Főváros Törvényszék előtt 24.G.41.972/
13. számon indult peres eljárásban a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 14.Gpkf.45.254/2014/
14. számú végzésével hatályon kívül helyezte az első fokon eljárt bíróság pert megszüntető határozatát, mivel álláspontja szerint a felek közötti pénzügyi lízingszerződés szempontjából a felperes fogyasztónak, ennél fogva a fogyasztói szerződésben foglalt választottbírósági kikötés tisztességtelennek minősült. A felperes keresete és az alperes védekezése [6] A felperes keresetében a választottbíráskodásról szóló
15. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.)
16. §-a alapján a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság 11/
17. számú ítéletének érvénytelenítését kérte a Vbt.
18. §

(1)bekezdés b), d) pontja, illetve

(2)bekezdésének a) pontja szerint. [7] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. [9] Határozatának indokolása szerint a törvényszék a kereset alapjául látszólagos halmazatban megjelölt - a Vbt. 55. §

(1)bekezdés b), d) pontjaiban, illetve az 55. §

(2)bekezdés a) pontjában foglalt érvénytelenítési okok fennállását vizsgálta. A Vbt. 5. §

(4)bekezdésére, 25. §

(1)bekezdésére utalással rögzítette, hogy megállapítható volt a választottbírósági szerződés létrejötte a felek között, végső soron a felperesnek a választottbírósági tárgyaláson tett elfogadó nyilatkozatával. Kiemelte, hogy a felperes üzletszerű gazdasági tevékenységéhez kötötten használta fel az alperes szerződéses szolgáltatását, a felek szerződéses jogvitája összefüggött üzletszerű gazdasági tevékenysége folytatásával, ebből következően nem volt vitássá tehető a választottbírói út igénybevételének joga. Nem eredményezte a választottbírósági szerződés jogszabályba ütközését, hogy az alperes fenntartotta jogát a rendes bíróság előtti keresetindításra. Nem volt továbbá megállapítható a választottbírósági szerződés megkötésére kötelezően előírt szabályok megsértése sem. A felek a választottbírósági szerződésben megfelelőn gyakorolták rendelkezési jogukat [Vbt. 55. §

(1)bekezdés b) pont]. Rámutatott a törvényszék, hogy a Választottbíróság határozatának indokolásában egyértelműen utalt a hatásköre vizsgálatával összefüggő álláspontjára, a választottbírósági eljárás iratai szerint mindegyik fél számára megadta a lehetőséget tényállításai megtételére, biztosította a bizonyítási eszközök megjelölésének jogát, a felek eljárási jogai, kötelezettségei teljesítését, gyakorlását. [10] A jogerős ítélet szerint nem valósult meg a Választottbíróság döntésével a jogvitának a felek relatív hatályú jogviszonyán túlmutató elbírálása sem [Vbt. 55. §

(1)bekezdés d) pont]. A Választottbíróság ítéletével a felek szerződésével megadott jogának megfelelően - a bizonyítékok értékeléséről és mérlegeléséről is számot adva - oldotta fel a felek szerződéses jogvitáját. A felek a kereset tárgyáról, az érvényesített jogról szabadon rendelkezhettek, a jogvita tárgya választottbírósági útra tartozott. A felperes hivatkozásával szemben ezért nem volt megállapítható a jogvita tárgyára az állam törvénykezési hatalma [Vbt. 55. §

(2)bekezdés

1. a)pont]. [11] Hangsúlyozta végül a törvényszék, hogy nem vizsgálhatta és nem bírálhatta felül az elszámolás helyességének megállapítását, a szakértő bevonásával lefolytatott bizonyítás eredményét, sem pedig a bizonyítékok választottbírósági mérlegelését. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, - tartalma szerint - a Választottbíróság keresettel támadott ítéletének érvénytelenítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [13] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az Alaptörvény 28. cikkét, az rPtk. 685. §
2. d)pontját, 209. §-át, a Vbt. 55. §

(1)bekezdés b) pontját,

(2)bekezdés a) pontját, a tőkepiacról szóló

1. évi CXX. törvény (Tpt.)
2. §-át, illetve a polgári perrendtartásról szóló
3. évi III. törvény (rPp.)
4. §

(1), 221. §

(1)bekezdését sérti. [14] Előadta, hogy a felek szerződését illetően a Fővárosi Ítélőtábla a 14.Gpkf.45.254/2014/

1. számú végzésében megállapította a felperes fogyasztói minőségét a pénzügyi lízingszerződésnek a fél gazdasági, szakmai tevékenysége céljához mért vizsgálatával. Az elsőfokú ítélet bizonyítási eljárás lefolytatása és megfelelő indokolás nélkül, a Fővárosi Ítélőtábla döntésének felülbírálatával jutott attól eltérő következtetésre. A törvényszék határozatában csupán utalt az üzletszerű gazdasági tevékenységhez kötött használatra, a fogyasztói minőséggel kapcsolatos álláspontját azonban nem vezette le. Állította, hogy a felperes cégadatai, illetve tulajdonosának nyilatkozata szerint gazdasági tevékenységének nem célja ingatlan lízingelése, ezért fogyasztónak minősült, a választottbírósági szerződés a felek között érvényesen az rPtk.
2. §

(1)-

(2)bekezdésére, a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/

1. PK vélemény
2. pontjára figyelemmel nem jött létre. A szerződés 13.
3. pontja egyedi megtárgyalására nem került sor, a felperes külön figyelemfelhívó tájékoztatást nem kapott, a kikötésre kifejezett beleegyező nyilatkozatot nem tett. Álláspontja szerint ezért a választottbírósági kikötés az rPtk.
4. §

(1),

(3)bekezdése, a 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: fogyasztói irányelv) Mellékletének

1. cikk q) pontja, illetve a 18/
2. (II. 5.) Korm. rendelet
3. §

(1)bekezdésének i) pontja alapján tisztességtelennek minősül a fogyasztó jogszabályon, illetve a felek megállapodásán alapuló igényérvényesítési lehetőségének korlátozása miatt. [15] Álláspontja szerint továbbá a Vbt. 3. §

(1)bekezdése, 2. §

(2)bekezdése, illetve a Tpt. 376. §

(1)-

(3)bekezdései alapján nem járhatott el a Választottbíróság a felmondás jogszerűsége, tulajdoni igény, szavatossági jog tekintetében. Hangsúlyozta, hogy a felek között a szerződés tartalmát tekintve nem lízingszerződésről, hanem részletvételt magában foglaló adásvételi szerződésről van szó. [16] Állította, hogy a felperes fogyasztóként járt el, a Választottbíróság azonban ezt nem vette figyelembe, érdemi döntését alaki hibák mellett, hatásköre hiányában hozta. A jogerős ítélet részletes indokolás nélkül tartalmaz a választottbírósági eljárás megfelelőségével kapcsolatos megállapításokat. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és annak jogi indokai [18] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül az rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek. [19] Választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában indult perben az rPp. 270. §

(2)bekezdése, valamint a Vbt. 55. §

(1)és

(2)bekezdései alapján akkor állapítható meg a jogerős ítélet jogszabálysértő jellege, ha az ügyben első fokon eljárt bíróság a keresetet az annak alapjául megjelölt érvénytelenségi ok fennállása ellenére elutasította, avagy amennyiben az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés történt (BH2003. 127.). [20] Megalapozatlan volt a felülvizsgálati kérelem hivatkozása a jogerős ítélet hibájaként az rPp. 221. §

(1)bekezdésének megsértésére. Az elsőfokú határozat indokolása az rPp. szabályának megfelelően tartalmazza a törvényszék érdemi álláspontját és annak logikai levezetését a kereset alapjául megjelölt valamennyi érvénytelenítési okkal kapcsolatban: kiterjed az egyes érvénytelenítési okok mibenlétének, jogi minősítésének általános bemutatására, rögzíti továbbá a bíróság indokolt álláspontját a perbeli választottbírósági kikötés, annak releváns elemei értékelésével a felek közötti választottbírósági szerződés létrejöttével, érvényességével és tárgyi hatályával kapcsolatosan. [21] Az ügy érdemét tekintve abban a kérdésben kellett állást foglalni a felülvizsgálati eljárásban, hogy az első fokon eljárt bíróság a Vbt. 55. §

(1)bekezdés b) pontjának, illetve

(2)bekezdés a) pontjának, valamint a Tpt.

1. §-ának helyes értelmezésével következtetett-e a perbeli választottbírósági szerződés érvényességére, illetve arra, hogy a választottbíróság elé vitt jogvita választottbírósági útra tartozott, ezért a választottbírósági ítélet érvénytelenítésének a megjelölt érvénytelenítési okokból nem volt helye. [22] A választottbírósági ítélet érvénytelenítésének a Vbt.
2. §

(1)bekezdés b) pontjában szabályozott okával kapcsolatban a felperes érvelése egyedül fogyasztói minőségén alapult, ebből vezette le az álláspontja szerint fogyasztói szerződésnek minősülő lízingszerződés választottbírósági kikötésének érvénytelenségét [rPtk. 209. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdésének

1. i)pont, 3/2013. PJE polgári jogegységi határozat]. [23] Az rPtk. a 685. §
2. d)pontjában - a természetes személyekre korlátozó kikötés hiányában - ugyan tágabb értelmezését adja a fogyasztó fogalmának a fogyasztói irányelvhez képest [2. cikk
3. b)pont], a fogyasztó magánjogi védelme szempontjából azonban a lényegi elhatároló ismérv a konkrét szerződésnek a szerződő fél gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén belül, vagy azon kívül eső célból történt megkötése, amelyet objektív szempontok szerint kell meghatározni (2/2011. PK vélemény 1. pontja). [24] A gazdasági társaságként ingatlan üzemeltetésére, bérbeadására alapított - a perbeli szerződés megkötésekor is e gazdasági tevékenységgel működő felperes esetében nem volt ezért megállapítható a felek közötti lízingszerződés fogyasztói jellege, hogy azt a felperes gazdasági tevékenységén kívül eső célból kötötte volna. [25] Az ügyben eljárt Választottbíróság, illetve az elsőfokú bíróság részéről helytállóan történt annak a körülménynek a figyelembe vétele is, hogy a felperes a Választottbíróság hatáskörét a választottbírósági eljárásban kifejezetten elfogadta, érdemben perbe bocsátkozott, ebből következően a Választottbíróság hatásköre hiányára, illetve a választottbírósági szerződés hiányára megalapozottan nem hivatkozhatott (EBH2007. 1705.). [26] A Vbt. 55. §

(2)bekezdésének a) pontja, illetve azzal összefüggésben a Tpt.

1. §-a alapján téves volt a felperes álláspontja abban is, hogy a jogvita - tárgyánál fogva - nem tartozott választottbírósági útra a magyar jog szerint. [27] A Tpt. adott ügyben irányadó
2. §

(3)bekezdésének h) pontja megengedte a - tőzsde, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások közös szakmai érdek-képviseleti szerveként létrehozott Pénzés Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának kikötését a pénzügyi szolgáltatással (kiegészítő pénzügyi szolgáltatással) kapcsolatos jogvitákban. A pénzügyi lízing a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: régi Hpt.) 3. §

(1)bekezdésének c) pontja, a

1. számú melléklet I.
2. pontja szerint pénzügyi szolgáltatásnak minősül, ezért a pénzügyi lízingszerződésből eredő jogvita a felek megállapodása alapján tartozhatott a Választottbíróság hatáskörébe (BH
3. 278.). Jelen ügyben a felek választottbírósági szerződésben (Vbt.
4. §) kötötték megállapodásukat arról, hogy a pénzügyi lízingszerződéssel kapcsolatban keletkező bármely jogvitájuk - a „szerződésből adódó vagy ezzel összefüggő valamennyi vitás kérdés, különösen a szerződésszegés, a szerződés fennállása, érvényessége vagy értelmezése" - elbírálását a megjelölt választottbíróságra bízzák. A jogvita választottbírósági eljárásra utalt tárgyáról törvényi korlátozás nélkül, szabadon rendelkezhettek [Tpt.
5. §

(3)bekezdés, rPtk. 7. §

(2)bekezdés, Vbt. 3. §

(1)bekezdés]. [28] A felülvizsgálati kérelem egyebekben a bizonyítékok mérlegelése [rPp.

1. §] körében támadta a jogerős ítéletet és a bizonyítékok ismételt egybevetésére irányult, azonban felülvizsgálati eljárásban rendkívüli perorvoslati jellege miatt nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és felülmérlegelésének (BH
2. 119., BH
3. 29.). A támadott ítéletnek nem volt a felülmérlegelés tilalmát áttörni engedő hibája: sem iratellenesség, sem logikai ellentmondás, sem pedig nyilvánvalóan okszerűtlen következtetés. Nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek egyedül az minősíthető, amennyiben a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (BH
4. 119., BH
5. 403). [29] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
6. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [30] A felperes az rPp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles viselni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései, 4/A. §

(1)bekezdése alapján határozta meg. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. június
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: