← Magyarország

Bfv.26/2019/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. Azon tények alapján, hogy a terhelt lakásában jelentős mennyiséget meghaladó kábítószer és kábítószer mérésére, porciózására alkalmas mérleget, kiskanalat, tányért, számolatlan mennyiségű kis méretű nylontasakot stb. foglalt le a nyomozóhatóság, csak azt a következtetést lehet levonni, hogy a terhelt a lakásában megtalált kábítószert nem a saját céljaira vásárolta, hanem a kábítószert haszonszerzés érdekében történő továbbértékesítés végett szerezte meg. II. A két évig terjedhető büntetési fenyegetettségből kiindulva, ha az elkövető a kábítószer fogyasztáson felül alapeseti, vagy jelentős, vagy különösen jelentős mennyiségre követ el súlyosabb bűncselekményt, a fogyasztói pozícióját elveszíti, és a megvalósított elkövetői magatartásokhoz igazodó mennyiségek alapján kell a cselekményét minősíteni akként, hogy a súlyosabb elkövetői magatartás magába olvasztja a kábítószer fogyasztást. Kúria végzés Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.II.26/2019/

  1. felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Feleky István bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. június
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): ... és társa Elsőfok: ővárosi Törvényszék,
  4. március 12., nyilvános tárgyalás, 8.B.1234/2017/
  5. számú ítélete Másodfok: ővárosi Ítélőtábla,
  6. szeptember 27., nyilvános ülés, 3.Bf.132/2018/
  7. számú ítélete Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 8.B.1234/2017/
  8. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.132/2018/
  9. számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] [4] A Fővárosi Törvényszék a
  10. március
  11. napján kihirdetett 8.B.1234/2017/
  12. számú ítéletével ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés]. Ezért őt - mint különös visszaesőt - 7 év 3 hónap fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 8 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Az előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy a szabadságvesztésből legkorábban annak háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
  1. szeptember
  2. napján meghozott és kihirdetett 3.Bf.132/2018/
  3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. ... I. rendű terhelt szabadságvesztés büntetését 9 évre súlyosította. Az előzetes letartóztatásban töltött idő utolsó napját, illetőleg a házi őrizetben töltött idő kezdő napját helyesbítette. Pótolta a házi őrizet beszámításánál, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatához igazodóan - az I. rendű terhelt esetén hány nap felel meg egy napi szabadságvesztésnek. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint ... I. rendű terhelt
  4. június 28-át megelőzően, pontosabban meg nem határozható időpontban több különféle kábítószert vásárolt meg annak érdekében, hogy azt haszonnal továbbértékesítse. Emellett részben saját fogyasztásra is vásárolta a kábítószert. A kábítószereket a ... szám alatti lakásában tárolta, ahol
  5. június 28-án továbbértékesítés céljából 351,95 gramm kannabiszt és 27,71 gramm hasisgyantát (összesített totál-THC tartalom: 53,9 gramm), 2,57 gramm pszilocint és pszilocibint tartalmazó gombát (hatóanyag-tartalom: 0,0005 gramm), 166,47 gramm amfetamint (hatóanyag-tartalom: 16,5 gramm) és 13,51 gramm kokaint (hatóanyagtartalom: 2,05 gramm) tárolt. ... I. rendű terhelt lakásán a kannabiszt és a hasisgyantát a nappali szekrény üveges részében és a dohányzóasztalon, illetve annak alsó polcán lévő dobozokban, zacskókban, növényörlőben, a nappaliban az ablak alatt egy vödörben lévő zacskóban; a kokaint a nappaliban a dohányzóasztalon tasakban; az amfetamint a nappaliban a dohányzó asztal tetején lévő tányérban, az asztal alsó polcán lévő tasakban és a konyhában a hűtőszekrény fagyasztó részében lévő tasakban; a gombát pedig a nappali szekrény üveges részében tárolta. A lakásban tartott továbbá egy kokainnal szennyezett [5] [6] [7] [8] [9] mozsárt és törőt a nappaliban lévő szekrénysor középső részének polcán; kannabisszal, kokainnal és amfetaminnal szennyezett Digital Scare típusú, illetve amfetaminnal és kannabisszal szennyezett Tanita Modell 1476 típusú mérleget a nappaliban lévő dohányzóasztal tetején, amfetaminnal szennyezett Momert típusú mérleget a nappaliban a dohányzóasztal alsó polcán; 2 darab nejlon zacskóban számolatlan mennyiségű, különböző méretű, önzáró nejlon tasakot; valamint kábítószerrel szennyezett szipkát, ollót, cigarettahüvelyt, pipát, kiskanalat, plasztik kártyát, üveglapot, fémtálcát, dohányörlőt; cigarettapapírt, szűrőt, cigarettahüvelyt, illetve 169,58 gramm kreatin-monohidrátot. ... II. rendű terhelt
  6. június 28-át megelőző hónapokban rendszeresen fogyasztott kokaint és amfetamint. Ezt tudta egyik távoli ismerőse, tanú 1 is. tanú 1 kokaint fogyasztott, és amikor a saját beszerzési forrásai kimerültek, megkereste ... II. rendű terheltet, hogy tudna-e neki is szerezni. ... II. rendű terhelt több ilyen megkeresés után,
  7. június
  8. napját megelőző 2-3 hónapban, két alkalommal csekély mennyiségű, alkalmanként 1-1 gramm, összesen kb. 2 gramm kokaint adott el 20.000 forint/gramm áron fogyasztás céljára tanú 1nek. ... II. rendű terhelt a kokaint beszerzési áron, szívességből adta el tanú 1nek, azon haszna nem keletkezett. ... II. rendű terhelt a fogyasztás céljára megszerzett kokaint és amfetamint a ... szám alatti lakásban tartotta, ahol
  9. június 28-án 3,74 gramm kokain (hatóanyag-tartalom: 0,61 gramm) és 0,45 gramm amfetamin volt (hatóanyag-tartalom: 0,005 gramm). Mivel ... II. rendű terhelt amfetamin készlete
  10. június 28-ára kifogyott, megkereste ... I. rendű terheltet annak érdekében, hogy tőle vásároljon újabb adagot. ... II. rendű terhelt
  11. június 28-án 10 óra 44 perckor találkozott tanú 1el a ... számú ház előtt. ... II. rendű terhelt megkérte tanú 1et, hogy vigye őt el, majd beszállt a tanú 1 által vezetett gépjárműbe, és elmentek ... I. rendű terhelt ... szám alatti házához. ... II. rendű terhelt ... I. rendű terhelt lakásába ment, és tőle 14,38 gramm amfetamint (hatóanyag-tartalom: 1,57 gramm) vásárolt 40.000 forintért. ... II. rendű terhelt a megvásárolt kábítószert egy cigarettás dobozba tette, majd a lakásból távozott, és visszaült a tanú 1 által vezetett gépjárműbe. Visszaindultak ... II. rendű terhelt lakására, azonban útközben a rendőrök őket intézkedés alá vonták. ... I. rendű terhelt
  12. június
  13. napján levett vizeletmintájából amfetamint és delta9-tetrahidrokannabinolkarbonsavat mutattak ki, ... II. rendű terhelt
  14. június
  15. napján levett vizeletmintájából amfetamint és benzoilekgonint mutattak ki. A ... I. rendű terhelt által értékesítés céljára tartott és ... II. rendű terheltnek eladott kábítószer mennyisége a jelentős mennyiség alsó határát meghaladja, annak kb. 2,3-szorosa. A ... II. rendű terhelt által I. rendű terhelttől megszerzett amfetamin és a lakásában tartott kokain mennyisége a csekély mennyiség felső határát meghaladja, de nem éri a jelentős mennyiség alsó határát. A ... II. rendű terhelt által tanú 1nek átadott kokain mennyisége nem éri a csekély mennyiség felső határát. [10] ... I. rendű terhelt által saját fogyasztás céljából tartott kábítószer csekély mennyiségű; ... II. rendű terhelt által saját fogyasztás céljából megszerzett és tartott kábítószer mennyisége a csekély mennyiség felső határának 3,45-szöröse. II.
  16. [11] A jogerős ügydöntő határozat ellen ... I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy bűnösségét a bíróság az anyagi büntető jogszabály megsértésével állapította meg. [12] A terhelt elsősorban arra hivatkozott, hogy a lefolytatott büntetőeljárás során vele szemben nem került kétséget kizáróan bizonyításra a kábítószer-kereskedelem bűntettének elkövetése, és az eljárásban nem tudták bizonyítani a haszonszerzési célzatot. A „kereskedik” elkövetői magatartás jogi értelmezésén keresztül [hivatkozva a Legfelsőbb Bíróság (jelenleg: Kúria) 1/
  17. Büntető Jogegységi határozatára, valamint az
  18. számú BK véleményére] cáfolta a terhére megállapított kábítószer-kereskedelem jogi minősítés helyességét. Az alapügyben előadott érdemi védekezését megismételve azt állította, hogy kizárólag fogyasztás céljából vásárolt és tartott kábítószert. Azért vett ekkora mennyiséget, mert így olcsóbb volt. Miután a másodfokú bíróság a tényállást kiegészítve megállapította az ítéletében a kábítószer-fogyasztást, ezért nem tudni, miért nyert megállapítást, hogy a nála talált kábítószer nem csak fogyasztást szolgált. A házkutatás során valamennyi fellelt kábítószer fogyasztásának eszközeit megtalálták, s ez kellően bizonyítja, hogy mindegyik fajta szert fogyasztotta. Az igazságügyi orvosszakértő magyarázatot tudott volna adni arra, hogy miért nem alakultak ki nála olyan elvonási tünetek, amelyek összhangban állhattak volna a kábítószer fogyasztási szokásairól tett előadásával és a házkutatás során rögzítettekkel. [13] Az első- és másodfokon eljárt bíróság jogi minősítés körében tett következtetése tehát téves. Cselekménye helyesen jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklás bűntettének minősül. Mindemellett a bíróságok a büntetés kiszabása során az enyhítő körülményeket nem a súlyuknak megfelelően értékelték. [14] Mindezekre tekintettel elsődlegesen a támadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan a jogerős határozat megváltoztatását, az indítványozott minősítés megállapítását, és a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta.
  19. [15] A Legfőbb Ügyészség a BF.89/
  20. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. Kifejtette, hogy az I. rendű terhelt bizonyítással, bizonyítékok értékelésével kapcsolatos megállapításainak vizsgálata felülvizsgálati eljárásban kizárt. A felülvizsgálati indítvány anyagi jogszabálysértést érintő része tekintetében pedig úgy foglalt állást, hogy a megállapított tényállás mellett a minősítés törvényes, és a büntetés kiszabására a törvényes büntetési tétel keretei között került sor. Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a támadott határozatokat ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.
  21. [16] ... I. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a büntetőügy II. rendű terheltjének, ... II. rendű terheltnek a cselekményét taglalta, aki tőle vásárolt kábítószert. Álláspontja szerint ... II. rendű terhelt cselekménye kapcsán sem állapítható meg a kereskedelem haszonszerzés hiányában. Esetében csupán egyszeri átadásról van szó, és nincs adat az ellenértékre, illetve abban való megállapodásra sem. A hiányos tényállás alapján bűnössége kizárólag a kábítószer birtoklásban állapítható meg. [17] A védő észrevételében az I. rendű terhelt által előadottakat megismételve és összefoglalva úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a terhelt cselekményének minősítése törvénysértő. Ezért a terhelt indítványában foglaltakkal egyezően a minősítés megváltoztatását és a büntetés enyhítését indítványozta. III.
  22. [18] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
  23. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Emellett a Be. 659. §
(6)bekezdésére tekintettel vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is. [19] Ennek keretében a felülvizsgálati indítványban előterjesztetteket részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. 2. [20] A felülvizsgálat a Be. 648. § a),
  1. b)és
  2. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. Ennek megfelelően a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. [21] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.). Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett a felülvizsgálati indítványban megjelölt, illetve tartalmában hivatkozott, a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában meghatározott okból - a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására bírálta felül. 3. [22] Az I. rendű terhelt a jogerős ítéleteben megállapított tényállást támadta, amikor azt sérelmezte, hogy a bíróságok az érdemi védekezését elutasították, és az igazságügyi orvosszakértői vélemény beszerzését elmulasztották. A Kúria azonban az irányadó tényállás támadhatatlansága folytán nem vizsgálhatta a terhelt azon állításának helytállóságát, hogy az alapítéletben megállapított tényállás megalapozatlan-e. A tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a felülvizsgálati eljárásban a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), másként fogalmazva: a felülvizsgálati eljárásban az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e vagy sem (BH 2016.264., BH 2010.324.). Ennek hangsúlyozása pusztán elvi jellegű, hiszen a Kúria nem vizsgálhatja, hogy az alapítélettel megállapított tényállás szenved-e valamiféle hiányosságban. [23] A körben a terhelt indítványa a törvényben kizárt felülvizsgálati indítvány. 4. [24] A Kúria az I. rendű terheltnek az egészséget veszélyeztető bűncselekmény minősítését sérelmező érvelését nem találta alaposnak. Alapvetően egyetértett a Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság, valamint a Legfőbb Ügyészség álláspontjával. [25] Az irányadó tényállás azt tartalmazza, hogy ... I. rendű terhelt 2016. június 28-át megelőzően azért vásárolt több különböző kábítószert - marihuánát, hasist, kokaint, speed-et -, hogy azt haszonnal továbbértékesítse. A továbbértékesítés mellett részben saját fogyasztásra is vásárolta a kábítószert. Az I. rendű terhelt a kábítószereket a ... lakásában tárolta. A tényállás tartalmazza azt is, hogy 2016. június 28-án ... II. rendű terhelt 40.000 forintért vásárolt amfetamint az I. rendű terhelttől. A ... I. rendű terhelt által értékesítés céljára tartott és ... II. rendű terheltnek eladott kábítószer mennyisége a jelentős mennyiség alsó határát meghaladta, annak kb. 2,3-szorosa. [26] Ahogy az 1/2007. BJE jogegységi határozat rámutat, a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartás. Folyamatos tevékenység, rendszeres, ismétlődő adás-vételek által valósul meg. A kereskedés haszonszerzésre irányul, és magába foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése és készletezése is, amely magatartás már önmagában befejezett önálló tettesi cselekmény. A kereskedés tehát a piac működtetése úgy, hogy tetten érhető a haszonszerzési törekvés. [27] Jelen ügyben az eljáró bíróságok kifogástalan indokolással, helyesen állapították meg, hogy az I. rendű terhelt egészséget veszélyeztető cselekményének értékelése nem hagy kétséget atekintetben, hogy a több mint fél millió forint (terhelt által vallottan 600.000 forint) értékben, a vásárolt mennyiség folytán kedvező áron vásárolt és tárolt négy különböző fajtájú kábítószerrel az I. rendű terhelt elsődleges célja a továbbértékesítés volt. A „kereskedik” elkövetői magatartás megállapítását erősítik a házkutatás során talált eszközök is mint - többek között - a számolatlan mennyiségű, különböző méretű, önzáró nylon tasakok, a három, kábítószerrel szennyezett digitális mérleg, kiskanál, hígításra alkalmas tárgyak. Ebből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy a terhelt a lakásában megtalált kábítószert nem a saját céljaira vásárolta, hanem haszonszerzés érdekében történő továbbértékesítés végett szerezte meg. A kereskedik elkövetői magatartást támasztja alá alapvetően az is, hogy az I. rendű terhelt az elfogása napján a II. rendű terheltnek 40.000 forint értékben amfetamint adott el. [28] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette és helyesbítette azzal, hogy az I. rendű terhelt a lakásán tárolt és ott lefoglalt kábítószerből csekély mennyiséget saját fogyasztás céljából tartott, a továbbértékesítés mellett részben saját fogyasztásra is vásárolta a kábítószert. Ugyanakkor részletes indokát adta annak, hogy a Kúria által is részletezett tényekből kizárólag arra lehet következtetni, hogy az I. rendű terhelt a jelentős mennyiségű kábítószert értékesítésre szánta és ebből bevételre kívánt szert tenni (másodfokú ítélet 11. oldal harmadik bekezdés). [29] Rámutat a Kúria arra is, hogy a kialakult és következetes bírói gyakorlatnak megfelelően helyesen járt el a másodfokú bíróság, amikor a kábítószer fogyasztást nem állapította meg halmazatban a kábítószer kereskedelem bűntettével. A Btk. 178. §
(6)bekezdése szerint: aki kábítószer fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [30] A törvény szövegét értelmezve megállapítható, hogy miután a fogyasztáshoz nem köt mennyiséget, ekként nem áll fenn a mennyiségi összegzés követelménye. Értelmezést igényel ugyanakkor a (fogyasztás szubszidiárius jellegét megfogalmazó) Btk. 178. §
(6)bekezdésének az a fordulata, hogy: „ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg”. A két évig terjedhető szabadságvesztéssel fenyegetettségből kiindulva, ha az elkövető a fogyasztáson felül alapeseti, vagy jelentős, vagy különösen jelentős mennyiségre elkövetett mennyiségre követ el súlyosabb bűncselekményt, akkor a fogyasztói pozícióját elveszíti, és a megvalósított elkövetői magatartásokhoz igazodó mennyiségek alapján kell a cselekményét minősíteni. A súlyosabb elkövetői magatartás mintegy magába olvasztja a kábítószer fogyasztást. [31] Mindezekre tekintettel az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítása és cselekményének jogi minősítése során az eljárt bíróságok nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait.
  1. [32] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa a jogerősen kiszabott büntetés enyhítésére is irányul. Felülvizsgálati eljárásban a büntetés revíziójára azonban csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a felülvizsgálati indítvánnyal támadott minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetést a Kúria nem vizsgálhatta. Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa e kérdésben tehát ugyancsak törvényben kizárt (BH 2005.337.). [33] Minderre figyelemmel a Kúria - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [34] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költséget a 32/2017. (XII.27.) IM rendelet 1. §
(2)bekezdésére figyelemmel a 7. §
(3)bekezdése alapján 15.000 forintban állapította meg, melyet a Be. 664. §
(1)bekezdés
  1. mondata alapján az állam visel. [35] A Be.
  2. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.