Gfv.30633/2017/7 – Kúria

(2),

1. III. Tv.
2. §

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Gfv.VII.30.633/2017/

1. A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Fiák és Társai Ügyvédi Iroda Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Szabó Gyula Ügyvédi Iroda A per tárgya: választottbírósági ítélet érvénytelenítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálattal támadott jogerős határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 36.G.40.104/2017/
2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 190.500 (százkilencvenezerötszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felek között az alperes által forgalmazott napraforgó vetőmag szállítására
3. január 26-án 7.707.200 Ft, + Áfa,
4. április 27-én 232.284 Ft + Áfa vételár kikötésével szállítási szerződések jöttek létre. A leszállított vetőmagtételek szerződésben kikötött ellenértékéről az alperes számláit kiállította, azonban azokat a felperes nem egyenlítette ki, mivel az alperes teljesítését [2] [3] [4] [5] hibásnak tartotta az elvetett vetőmag alacsony csírázóképessége miatt. A felek között a szállítási szerződés alapján választottbírósági eljárások indultak a szerződésükben kikötött, a Budapesti Ügyvédi Kamara támogatásával működő Eseti Választottbíróság (a továbbiakban: Választottbíróság) előtt. A felperes keresetét - amelyben hibás teljesítéssel okozott terméskiesés alapján kártérítés címén 86.870.265 Ft megfizetésében kérte az alperes marasztalását - a Választottbíróság a
5. május 26-án kelt ítéletével amiatt utasította el, mert a felperes nem igazolta kárigénye összegszerűségét. Az alperes keresete alapján indult eljárásban a Választottbíróság a
6. október 4-én meghozott ítéletével kereset szerint marasztalta a felperest a leszállított vetőmag 10.083.140 Ft összegű vételára és járulékai megfizetésében. Ítéletének indokolásában a felperes - alperesi pozícióból előadott - ellenkérelmével kapcsolatban a Választottbíróság egyfelől azt rögzítette, hogy a felperes hibás teljesítéssel kapcsolatos igényének jogerős elutasítása miatt jelen eljárásban nem foglakozhatott a védekezés megalapozottságával vagy megalapozatlanságának hiányával. Hangsúlyozta továbbá, hogy a
7. május 26-i ítélettel lezárt választottbírósági eljárás alapján a hibás teljesítés ténye ugyan megállapítható volt, a felperes azonban ebben az eljárásban a vételár-követeléssel szemben kifogás útján nem érvényesített szavatossági igényt. A felperes védekezése kizárólag azon alapult, hogy mivel nem volt teljesítés, ezért nem jár vételár az alperesnek, az alperes teljesítése azonban, ebből fakadóan vételárigénye megalapozottsága megállapítható volt. A felperes keresete és az alperes védekezése [6] A felperes a keresetében a Választottbíróság
8. október 4-i ítéletének érvénytelenítését kérte a választottbíráskodásról szóló
9. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.)
10. §-a alapján. Érvénytelenítési okként a Vbt.
11. §

(2)bekezdésének b) pontja szerint a közrend sérelmére hivatkozott. [7] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [8] [9] A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletében a Választottbíróság keresettel támadott ítéletét érvénytelenítette. A határozat indokolása szerint a választottbírósági eljárásban a felperes védekezése nem egyedül azon alapult, hogy az alperes nem teljesített. A felperes hivatkozott a leszállított vetőmagok minőségi hibájára is, a Választottbíróság azonban a vetőmag minőségére vonatkozó védekezés vizsgálatát formai hiányosság miatt mellőzte. Mindezzel sérült a felperesnek az Alaptörvény XXIV. cikk

(1)bekezdésében biztosított, a tisztességes eljárás lefolytatásához fűződő joga, ami egyben a társadalmi rend sérelmét is jelentette. Hangsúlyozta a törvényszék, hogy a két választottbírósági eljárás tárgya nem volt azonos, ezért a

1. május 26-i érdemi döntés nem jelentett ítélt dolgot az alperes vételárigénye, illetve az azzal szemben felhozott védekezés szempontjából. A törvényszék ezért megállapíthatónak találta a választottbírósági ítélet közrendbe ütközését. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, tartalmilag a kereset elutasítását kérte. [11] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Vbt.
2. §-t,
3. §

(2)bekezdését, valamint

1. §-át, mivel az ügyben eljárt törvényszék túlterjeszkedett a törvényben biztosított felülbírálat jogkörén a Választottbíróság eljárásának és ítéletének, illetve a bizonyítási eljárás eredményének érdemi felülvizsgálatával. [12] Előadta, hogy a Választottbíróság jogi álláspontja részletes megadásával hozott érdemi döntést az alperes vételárigényéről, és ugyancsak részletes jogi indokolással, a hibás teljesítésre és a szavatosságra vonatkozó szabályok alkalmazásával foglalt állást a felperes bizonyítási kötelezettségéről. A Választottbíróság érdemi döntésével mérlegelte a bizonyítékokat, az ellenkérelem bizonyítatlanságának következményét a felperes terhén értékelte. A felülvizsgálni kért határozat a választottbírósági ítélet érvénytelenítési okáról - a közrendbe ütközésről - sommásan és ellentmondásosan, valamint a vonatkozó bírósági gyakorlattal ellentétesen foglalt állást (EBH
2. 1705., EBH
3. 1525., BH
4. 59., BH
5. 127.). Hangsúlyozta, hogy érvénytelenítési perben a bíróság nem bírálhatja felül a választottbíróság ítéletbe foglalt érdemi döntését, a bizonyítékok szabad és okszerű mérlegelését. Anyagi jogszabályok téves alkalmazása, avagy az indokolási kötelezettség megsértése miatt a közrendbe ütközés nem állapítható meg. Állította, hogy a felperes további bizonyítást a választottbírósági eljárásban felhívás ellenére sem kért, ezért a felülvizsgálni kért ítélet nem alkalmazta megfelelően a kérelemhez kötöttség szabályát sem, amikor annak betartását a Választottbíróság terhére rótta. [13] A felperes keresete a közrendbe ütközés körében ágazati szabály megsértésére, az Alaptörvény rendelkezéseire hivatkozott, illetve arra, hogy a Választottbíróság ítélete a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jogát sérti. A jogerős ítéletben hiányolt bizonyítást a Választottbíróság azonban azért mellőzte, mert a a felperes kérelmére a szükséges bizonyítást a Választottbíróság másik ügyben eljárt tanácsa folytatta le, ami a
6. október 4-i ítélet alapjául is szolgált. Állította, hogy a
7. május 26-i választottbírósági ítélet a felperes hibás teljesítésre alapított igényét anyagi jogerőhatással utasította el. [14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme - tartalmilag - a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. A Kúria döntése és annak jogi indokai [15] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
8. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek. [16] Előrebocsátja a Kúria, hogy a keresettel támadott választottbírósági ítélet indokolása szerint az ügyben eljárt Választottbíróság lényegében két okból hárította el a hibás teljesítés érdemi vizsgálatát: az egyik a felperes védekezése volt, ami az alperes teljesítésének hiányán alapult az ítélet szerint, a másik ok pedig a felperes hibás teljesítéssel kapcsolatos igénye jogerős elutasítása a

1. május 26-i választottbírósági ítélettel. [17] Leszögezi a Kúria, hogy választottbírósági ítéletnek az anyagi jogerő alkotmányos követelménye helytelen alkalmazásával jelentkező hibája a Vbt.
2. §-ában megadott érvénytelenítési okok közül a közrendbe ütközés körében értékelhető, amelyhez szükségszerű a választottbírósági ítélet rendelkező részének és indokolásának vizsgálata, anélkül hogy a bíróság beleütközne a választottbíróság érdemi döntése felülbírálatának tilalmába. A res iudicata intézménye a jogrend alapja, alkotmányos követelményként része a jogbiztonságnak és alkalmazni kell a választottbírósági eljárásban is. Az anyagi jogerő megsértése akár ugyanazon felek viszonylatában, ugyanazon ténybeli keretek között azonos jog ismételt bírói megítélésével, akár a választottbírósági szerződést megkötő fél elzárásával igénye bírói úton történő érvényesítésétől - a közrend sérelmével jár, túlmutat a felek relatív jogviszonyán [EBH
3. 1969., BH
4. 14., BH
5. 191.]. [18] A törvényszék a felperes kártérítési keresetét elutasító
6. május 26-i választottbírósági ítélet rendelkező része, valamint az elbírált tényeket, illetve jogot tartalmazó indokolási része együttes vizsgálatával [EBH
7. 1969., Vbt.
8. §, rPp.
9. §

(1)bekezdés] helytállóan következtetett az anyagi jogerő tárgyi terjedelmére. A felek szállítási szerződésen alapuló jogviszonyában ítélt dolognak - azaz amelynek elbírálását a felek vitássá nem tehették és ismételten nem volt érvényesíthető - egyedül a felperes hibás teljesítésen alapuló kárigénye minősült. Ebből következően a

1. május 26-i választottbírósági ítéletbe foglalt döntés nem zárta ki, hogy a felperes a szállítási szerződés hibás alperesi teljesítése miatt kifogással hárítsa el a szerződés teljesítését és erre alapítottan kérje védekezésében a keresettel érvényesített vételárigény elutasítását [1/
2. (VI. 21.) PK vélemény
3. pontja]. [19] Helytállóan utalt a jogerős ítélet a választottbírósági eljárás adatai alapján a felperes védekezésének tárgyára és irányára: vételártartozását a felperes a vetőmagszállítás hibás teljesítése miatt tagadta és következetesen vitatta a Választottbíróság előtt (
4. sorszámú irat
5. oldal
6. bekezdés,
7. sorszámú irat
8. oldal
9. bekezdés,
10. sorszámú irat 1-
11. oldal), és erre alapítottan kérte az alperes keresete elutasítását. A Választottbíróság ítélete tévesen kizárólag az alperes teljesítésének hiányára alapított védekezést bírálta el. A Választottbíróság mindezzel elzárta a felperest attól, hogy szavatossági igényét a számára nyitva álló kifogás keretében bíróság (választottbíróság) előtt érvényesítse. [20] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
12. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [21] Az alperes az rPp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §

(1)bekezdése alapján viselni köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségét. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései, 4/A. §

(1)bekezdése alapján határozta meg. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. május
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: