Gf.40754/2018/3 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdése alapján. A keresetük indokául arra hivatkoztak, hogy a cégbíróság megsértette a Ctv. 45-

1. §-át, amely szerint feladata az előterjesztett kérelemnek és mellékleteinek megvizsgálása és elbírálása, továbbá megsértette a Ctv.
2. §

(2)bekezdésében foglalt kötelezettségét, amely szerint a változásbejegyzési kérelemről a hozzá kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemmel együttesen kellett volna döntenie. A Fővárosi Ítélőtábla a 16.Cgf.47........... számú végzésében előírta a cégbíróságnak, hogy a változásbejegyzési kérelemről a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemmel együtt döntsön, de a

1. sorszámú végzésben a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemről szó sem esik. Az abban felhozott érveket a cégbíróság a Cgt.01-16-............. számú végzésében nem bírálta el, csak a választottbírósági ítéletre való hivatkozással utasította el a kérelmet. A változásbejegyzési kérelemnek azonban nem a választottbíróság ítélete volt az alapja. A választottbíróság kizárólag az elállás jogszerűségéről foglalt állást, a cégbíróságra vonatkozó kötelezést nem tett. Az elállás érvénytelenségét kimondó választottbírósági határozat alapján sem hozhatott volna a cégbíróság 10 évre visszamenőleges bejegyző, illetve törlő végzést és azt sem vehette volna figyelembe, hogy korábban milyen – később jogellenesnek bizonyult és hatályon kívül helyezett – végzéseket hozott. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a .... Kft. tagsági jogát
2. június
3. napjával bejegyző
4. sorszámú, majd
5. sorszámú végzés hatályon kívül helyezésére az I. rendű és a II. rendű felperesek elállása alapján kerülhetett sor. A jogerős bírósági ítéletekből megállapítható, hogy az elállás jogszerűtlen volt,
6. június
7. napjától kezdődően az alperes üzlerészein a ..... Kft. tulajdonjoga változatlanul fennáll, ami egyben azt is jelenti, hogy a tagsági jogok egyedüli gyakorlójaként jogosult volt dönteni az ügyvezető személyéről. A Fővárosi Törvényszék a
8. október 17-én kelt 25.G.41.354/2018/5-I. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 30.000 forint perköltséget. Az ítélete indokolásában a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy az alperes az 1/....... számú alapítói határozatban megállapította, hogy az elállás hatálytalansága miatt az alperes tagja
9. ......-i hatállyal a ....... Kft., és egyidejűleg azonos hatállyal az I. rendű és a II. rendű felperes tagsági jogviszonya megszűnt. A 2/.......... alapítói határozattal az alperes megállapította, hogy az alperes törvényes képviselője
10. .........-i hatállyal Z. L., és egyidejűleg a III. rendű felperes ügyvezető tisztsége ezen hatállyal megszűnt. Az alperes
11. .......-én
12. sorszám alatt változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, amelyben a III. rendű felperes önálló képviseleti jogának törlését és Z. L. ügyvezetőként történő bejegyzését, továbbá az I. rendű és a II. rendű felperes tagok törlését, és a ......... Kft. tagként történő bejegyzését, valamint az alperes székhelye és elektronikus elérhetősége megváltozásának átvezetését kérte. A felperesek
13. .......-án törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztettek elő, amelyben a
14. sorszámú változásbejegyzési kérelem elutasítását kérték. A kérelemben arra hivatkoztak, hogy a ...........Kft. az I. rendű és a II. rendű felperesekkel
15. ..........-én kötött vételi jogot alapító szerződés alapján
16. ..........-án kelt nyilatkozatával élt vételi jogával, azonban az I. rendű és a II. rendű felperesek a
17. .........-én és
18. .........-én kelt nyilatkozatukban elálltak az alperes üzletrészeire alapított vételi jog gyakorlással létrejött adásvételi szerződéstől. Az elállási nyilatkozatot a vevő részére
19. .........-én kézbesítették. A ......... Kft. nem fizette meg az üzletrész vételárát, nem szerezte meg az üzletrészek tulajdonjogát, azoknak átadása sem történt meg. Kitértek arra is, hogy a felek közötti jogvitában a választottbíróság 1/.... ........... számú ítélete indokolása szerint az adásvételi szerződés érvényesen létrejött, de a választottbíróság nem állapította meg, hogy az üzletrészek tulajdonjoga is átszállt volna. A cégbíróság a
20. .......-án kelt Cg.01-09-........ számú végzésével együttes elbírálás alapján a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemnek helyt adott és a
21. .......-én
22. sorszám alatt indított változásbejegyzési kérelmet elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a
23. .........-én kelt 16.Cgf.47.......... számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A határozatának indokolásában rögzítette, hogy a változásbejegyzést kérő társaság által becsatolt eseti választottbírósági ítélet többek között megállapította, hogy az alperes üzletrészeire és a vele szemben fennálló követelésre alapított vételi jog gyakorlással létrejött adásvételi szerződéstől való elállás jogszerűtlen volt. E választottbírósági ítélet olyan új tény, amely alapján az elsőfokú bíróság végzése megalapozatlanná vált. Iránymutatása szerint a választottbírósági ítéletre figyelemmel a cégbíróságnak érdemben kell vizsgálnia a változásbejegyzési kérelmet és ennek megfelelően a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemben foglaltak ismételt vizsgálata szükséges. A cégbíróság a
24. ........-án kelt Cg.01-09-............ számú végzésével a cégjegyzék 13/
25. rovatából
26. ........-ei hatállyal törölte a III. rendű felperest és egyben a cégjegyzék 13/
27. rovatába
28. .......-i hatállyal bejegyezte Z. L., mint önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetőt; a cégjegyzék 1/
29. rovatából
30. .......-i hatállyal törölte az I. rendű felperest; a cégjegyzék 1/
31. rovatából
32. ......-i hatállyal törölte a II. rendű felperest és egyben a cégjegyzék 1/
33. rovatába
34. .......-i hatállyal bejegyezte a ........ Kft.-t mint tagot, továbbá az alperes székhelyében és a telephelyében bekövetkezett változást bejegyezte. A cégbíróság a
35. .........-án kelt Cgt.01-16-.......... számú végzésével a felperesek mint kérelmezők törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét elutasította. A végzése indokolásában rögzítette, hogy a felek jogvitáját a hivatkozott választottbírósági ítéletek eldöntötték, így a cégeljárást jogi szempontból lezárták, ezért a cégbíróság az alperesi cég Cg.01-09-............ szám alatti változásbejegyzési formanyomtatványának megfelelően a bejegyzést elrendelte és a cégtörvényességi felügyeleti eljárási kérelmet elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperesek keresetindítási joga a Ctv.
36. §

(2)bekezdése alapján fennállt, a keresetüket a Ctv. 65. §

(2)bekezdésében előírt jogvesztő határidőn belül terjesztették elő. Megállapította, hogy a cégbíróság a

1. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzést a rendelkezésére álló valamennyi adat alapján hozta meg, amelyekre vonatkozóan a Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.47........... számú végzése is tartalmazott utasítást a cégbíróság, mint elsőfokú bíróság részére. A rendelkezésére álló okiratokból megállapítható volt, hogy a ..... Kft.
2. ......-án kelt vételi jogot gyakorló nyilatkozatával megszerezte az I. rendű és a II. rendű felperesek alperes társaságban meglévő üzletrészét. Az I. rendű és a II. rendű felperesek sikertelenül nyújtottak be megállapítás iránti keresetet a Budapesti Ügyvédi Kamara Eseti Választottbíráskodási Mintaszabályzata szerinti Eseti Választottbírósághoz, amely a
3. október 20-án született ítéletében az I. rendű és a II. rendű felperesek elállását jogszerűtlennek nyilvánította, ezért a ....... Kft.
4. ........-i tulajdonszerzése – ellenkező bírósági határozat hiányában – kétséget kizáróan megállapítható. Figyelemmel arra, hogy a cégbíróság a ...... Kft. tagsági jogviszonyát
5. .......-i hatállyal korábban már bejegyezte a cégnyilvántartásba, ezért a tulajdonszerzés tényének és időpontjának igazolása megtörtént. Kifejtette, hogy a kérelem elbírálásakor nem csak a már korábban ismert tényeket, hanem az időközben bekövetkezett változásokat – így a választottbírósági eljárás eredményét – is figyelembe kell venni, így a cégbíróság nem sértett jogszabályt akkor, amikor határozatát a változásbejegyzési kérelem benyújtását követően született választottbírósági ítéletet is szem előtt tartva hozta meg, különös tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.47........ számú végzésére, amely a cégbíróságot mint elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította, az indokolásában hivatkozva az időközben megszületett választottbírósági ítéletre, amely új tény és amely alapján az elsőfokú bíróság a korábban meghozott
6. sorszámú végzését megalapozatlanná tette. A cégbíróságnak a megismételt eljárásban figyelembe kellett vennie, hogy a választottbíróság ítélete kimondta az alperes üzletrészeire alapított vételi jog gyakorlással létrejött adásvételi szerződéstől történő elállás jogszerűtlenségét. Kiemelte, hogy a ........ Kft. az alperesi társaságban fennálló üzletrészeket
7. .......-án szerezte meg, ettől az időponttól kezdve tulajdonjoga változatlanul fennállt. A közhitelesség elvét az sértené, ha a cégnyilvántartás az I. rendű és a II. rendű felperesek javára olyan jog fennállását rögzítené, amivel a ......... Kft. tulajdonszerzésére tekintettel nem rendelkezik, illetve utóbbi társaság tulajdonszerzésének időpontjaként valótlan adatot rögzítene. Megalapozatlannak találta a felperesek hivatkozását arra, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés a Ctv.
8. §

(2)bekezdésébe ütközik, mert az annak alapján fennálló kötelezettsége kizárólag arra vonatkozik, hogy a változásbejegyzési kérelemről és az annak tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemről együttesen, egymásra tekintettel döntsön. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a cégbíróság a változásbejegyzési kérelemnek helyt ad és a változásbejegyzést elrendeli, akkor indokolásában csak utaljon röviden a törvényességi felügyeleti kérelemre, amely kérelmet alaptalannak találta és a változásbejegyzési eljárástól elkülönült, de ahhoz kapcsolódó törvényességi felügyeleti kérelem tárgyában hozott határozat tartalmazza a kérelmet, a kérelmező által állított jogszabálysértés és a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelését. Figyelemmel arra, hogy az alperes az 1/........ és a 2/......... számú alapítói határozat becsatolásával igazolta, hogy az alapító megállapította a tagsági jogviszonyban bekövetkezett változást, és

1. .........-i hatállyal határozott a III. rendű felperes ügyvezetői megbízásának megszüntetéséről és alperes ügyvezetőjéül Z. L. jelölte ki. A 2/...... számú határozatra figyelemmel a III. rendű felperesre vonatkozó változásbejegyzés jogszerűen történt. A 3/....... számú alapítói határozat rögzíti a
2. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzésben megjelölt további cégadatokra vonatkozó alapítói döntéseket is. Kifejtette, hogy az alperes üzletrészei tulajdonosai között fennálló jogvita elbírálásáig is működött az alperes, a cégnyilvántartásban az eredeti állapot helyreállítása kizárt, a cégjegyzékbe bejegyzett adatai visszaható hatállyal nem módosíthatóak, meg nem történtté nem tehetőek. Az elállás jogszerűtlenségét megállapító választottbírósági ítélet végrehajtásaként a törölt adatok bejegyzése (visszajegyzése) kizárólag ex nunc hatállyal (a jövőre nézve) lehetséges. Ezért tartalmazza a cégjegyzék a változásbejegyzési végzés meghozatalának időpontját. Az alperes nevében kötött jogügyletek jogi sorsa közhitelesség tartalmának a Ctv.
3. §-ában adott meghatározása és a konkrét tények ismeretében eldönthető és megállapítható. Idézte a Ctv.
4. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó 46. §

(1)bekezdését és megállapította, hogy az alperes a változásbejegyzési kérelemhez benyújtotta a Ctv.

1. számú melléklet I.13.a) pontjában nevesített okiratot, amely tartalmazza az ingatlan tulajdonosának nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy alperes az ingatlant határidő korlátozása nélkül székhelyként, egyben ügyintézési helyként használhatja. Mindezekre figyelemmel a felperesek keresetét elutasította és a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről, amelynek körében az alperes jogi képviselőjének munkadíját 30.000 forintban állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperesek nyújtottak be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatásával a keresetük teljesítését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérték. Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság annak ellenére nem vizsgálta a változásbejegyzési kérelmet és az alapjául szolgáló okiratokat, hogy ezek bejegyzésre való alkalmatlanságán alapult a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmük és a keresetük is. Hangsúlyozták, hogy a Ctv. 78. §

(2)bekezdése alapján a változásbejegyzési kérelemről és az annak tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemről együttesen, egymásra tekintettel való döntés kötelezettsége ellenére a törvényességi felügyeleti eljárást a

1. sorszámú végzés meg sem említette, a kérelmet elutasító végzés pedig nem tartalmazta a kérelmező által állított jogszabálysértést és a rendelkezésre álló bizonyítékokat, valamint azok értékelését. Az elsőfokú bíróság a Ctv.
2. §

(1)bekezdésében foglaltakkal szemben úgy foglalt állást, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelmet nem a becsatolt mellékletek alapján kell elbírálnia, hanem ha a mellékletek nem támasztják alá a kérelmet, figyelembe vehet korábban benyújtott iratokat is, még akkor is, ha a kérelmező még csak nem is hivatkozik rájuk. A kérelem a fél évvel a választottbíróság ítéletének megszületése előtt hozott alapítói határozatokon alapult. Az elsőfokú ítélet indokolásával szemben nem azzal érveltek, hogy a választottbírósági ítéletet nem lehet a cégeljárásban figyelembe venni, csupán arra hivatkoztak, hogy a választottbírósági ítéletnek csak akkor van relevanciája, ha a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok egyébként bejegyzésre alkalmasak és a bejegyzés ellenérveként kizárólag a felperesi elállás merül fel. A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmükben számos okot hoztak fel, ami az elállástól függetlenül is akadálya a változások bejegyzésének. Kiemelték, hogy változásbejegyzési eljárás nem alkalmas egy még meg sem hozott, az üzletrész tulajdonjogával kapcsolatos jogvitát lezáró ítélet joghatásainak levonására, mert a jogerős ítélet végrehajtása – szükség esetén – törvényességi felügyeleti eljárásban történik. A 10 évre visszamenőlegesen bejegyzett változásokat tartalmazó végzés hatályon kívül helyezését indokolja az a körülmény is, hogy az üzletrész-átruházási szerződéstől történő elállás jogszerűtlenségét megállapító választottbírósági ítélet alapján az üzletrész tulajdonosának cégjegyzékbe történő átvezetése (törlése és bejegyzése) nem konstitutív (nem jogkeletkeztető) hatályú, az eredeti állapot nem a bejegyzéssel áll helyre, a bejegyzés (törlés) csupán az elállás jogerős ítélettel megállapított jogszerűtlenségének cégnyilvántartáson való átvezetését, a cégjogi jogkövetkezmény levonását szolgálja a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a Ctv. 22. §-ában foglaltakra figyelemmel. Az alperes cégjegyzékének bejegyzéséből éppen az nem derül ki, hogy a 202. sorszámú végzés meghozataláig, azaz 2017. március 2-ig az I. rendű és II. rendű felperesek tulajdonosként, míg a III. rendű felperes ügyvezetőként a cégnyilvántartásba be volt jegyezve. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult annak helyes indokaira hivatkozással. Hangsúlyozta, hogy a felperesek konkrét jogszabálysértésre a keresetükben nem hivatkoztak. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a kereset eldöntéséhez szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, és a jogszabályoknak megfelelő érdemi döntést hozott, amelynek indokaival a másodfokú bíróság teljes egészében egyetértett, a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felpereseket a perindítási jog a Ctv. 65. §-a és a 78. §

(2)bekezdése alapján nemcsak a változásbejegyzést elrendelő végzés rájuk vonatkozó rendelkezése ellen illette meg, mert az alperes

1. sorszámú változásbejegyzési kérelmének tárgyához kapcsolódóan előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmüket a cégbíróság elutasította. A felperesek perindítási jogosultsága ellenére sem hagyható figyelmen kívül, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a Ctv.
2. §

(1)és

(2)bekezdésének a Pp. általános szabályaihoz képest különös rendelkezései szerint a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztendő keresetlevélnek már valamennyi, a keresetet megalapozó jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozást, tényállítást tartalmaznia kell, a kereset csak jogszabálysértésre alapítottan és jogvesztés terhe mellett, az előírt határidőben nyújtható be. E határidőn túl meghivatkozott újabb jogszabálysértések érdemben már nem vizsgálhatók. E rendelkezésekre figyelemmel a Ctv. 65. §

(1)bekezdése alapján indított per nem jelenti a cégbíróság változásbejegyzési eljárásának és határozatának teljes vizsgálatát, a perben eljáró bíróság csak azt a jogszabálysértést vizsgálhatja, amire a felperes a jogvesztő határidőben előterjesztett keresetlevelében hivatkozott. A perben eljáró bíróságnak a perben nincs olyan kötelezettsége és jogi felhatalmazása, hogy a cégeljárás bármely eljárási szabálysértését és hiányosságát, vagy az alapul szolgáló valamely irat jogszabálysértését hivatalból észlelje. A felperesek a jogvesztő perindítási határidőben előterjesztett keresetükben általánosságban hivatkoztak arra, hogy a cégbíróság nem vizsgálta a végzése alapjául szolgáló változásbejegyzési kérelem, illetve a mellékelt okiratok jogszerűségét, és a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása iránti kérelemben ezekkel kapcsolatosan előadottakat. A Ctv. 65. §

(1)bekezdése alapján indított perekben is irányadó, hogy az érdemi döntést tartalmazó ítélet nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen (Pp. 215. §). Figyelemmel arra, hogy a Ctv. 77. §

(2)bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg, így az általa kezdeményezett, fellebbezést helyettesítő, a Ctv. 65. §

(1)bekezdése alapján kezdeményezett jogorvoslati perben a felperes kizárólag a törvényességi felügyeleti kérelmében – annak előterjesztésekor – előadott, és a cégbíróság által vizsgálható jogszabálysértésre hivatkozhat, és a perben érdemben csak ez vizsgálható, de azzal a kiegészítéssel, hogy az is csak a bejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés tartalmával és az annak alapjául szolgáló iratok jogszabálysértésével összefüggésben. A perben a jogvesztő határidő letelte után állított jogszabálysértés érdemi vizsgálatának nincs helye. A Ctv. 78. §

(1)bekezdése értelmében a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében a kérelmező a bejegyzési kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütközésére hivatkozhat, míg a Ctv. 65. §

(3)bekezdés értelmében az

(1)bekezdés alapján kezdeményezett perben már csak a bejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés vagy az annak alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközésére, de csak arra, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban és a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság nem vizsgálhatja azokat a kérdéseket, amelyek vizsgálatára peres eljárásnak van helye. Az elsőfokú bíróság helyesen tulajdonított jelentőséget annak, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban az üzletrész adásvételi szerződés létrejötte és az elállás jogszerűségének tárgyában hozott választottbírósági ítéleteket figyelembe kellett vennie, a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemben a választottbírósági ítéletekkel elbírált jog már nem volt vitássá tehető. A felperesek megalapozatlanul hivatkoztak a fellebbezésükben arra, hogy a 202. sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzés a Ctv. 78. §

(2)bekezdésébe ütközik, mert abban a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemről nem döntött. Az elsőfokú bíróság helyesen fejtette ki, hogy a cégbíróságnak a Ctv. 78. §

(2)bekezdése alapján fennálló kötelezettsége kizárólag arra vonatkozik, hogy a változásbejegyzési kérelemről és az annak tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemről együttesen, egymásra tekintettel döntsön. A cégbíróság is így járt el a jelen perrel támadott Cg.01-09-...... számú változásbejegyzést elrendelő végzése és a Cgt.01-16-........ számú, a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzése egyidejű meghozatalakor. Az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően értékelte és indokolta a cégbíróságnak azt az eljárását, hogy különbséget tett a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló anyagi jogi tények, mint a nyilvántartott adatok változásának időpontja és a változás cégnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontja között. Az elsőfokú bíróság helyesen fejtette ki az ítélete indokolásában azt a jogi álláspontját, amely szerint az alperes az üzletrészének tulajdonosai között fennálló jogvita elbírálásáig is működött, ezen időszak alatt is a tevékenységét folytatta, gazdasági döntéseket hozott, amelyek meg nem történtté nem tehetők, ezért a cégnyilvántartásban az eredeti állapot helyreállítása kizárt, visszaható hatállyal nem módosíthatók még akkor sem, ha azok jogsértőek vagy nem felelnek meg a valóságnak. A jogerős ítélet végrehajtásaként a törölt adatok bejegyzése (visszajegyzése) kizárólag ex nunc hatállyal lehetséges. Ezért is tartalmazza a cégjegyzék a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját. Az alperes nevében kötött jogügyletek jogi sorsa a közhitelesség tartalmának a Ctv. 22. §-ában adott meghatározása és a konkrét tények ismeretében eldönthető és megállapítható. A felperesek által a jogvesztő határidőn belül előterjesztett keresetükben előadottak nem helytállóak, amelyeket az elsőfokú bíróság a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően értékelt és azt részletesen indokolta, amelyekkel a másodfokú bíróság teljes egészében egyetértett. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének a Pp. 252. §

(2)-

(3)bekezdéseiben írt eljárási feltételei nem álltak fenn, mert az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályait nem sértette meg, és további bizonyítás lefolytatására sincs szükség. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet – a 254. §

(3)bekezdésének alkalmazásával annak helyes indokai mellett – helybenhagyta. A felperesek fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek az alperes ügyvédi munkadíjban felmerült másodfokú perköltségét megfizetni, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)bekezdés és az

(5)-

(6)bekezdéseinek alkalmazásával a kifejtett érdemi tevékenységgel arányban állapította meg. Budapest,

1. április
2. Dr. Koday Zsuzsanna a tanács elnöke . Pusztai Anita előadó bíró . Bleier Judit bíró