← Magyarország

Bt.264/2019/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A külföldi ítélet érvényét ismételten elismerő határozat annak tartalmától függetlenül törvénysértő. Kúria ítélete Az ügy száma: Bt.III.264/2019/

  1. A határozat szintje: törvényességi jogorvoslat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: külföldi ítélet érvényének elismerése Terhelt(ek): I. rendű terhelt és társa Első fok: Fővárosi Bíróság, 18.Bk.47/2008/3., végzés, tanácsülés,
  4. március 20., jogerő napja a bűnügyi nyilvántartó szerint:
  5. november 23., az iratok alapján:
  6. április
  7. Az indítvány előterjesztője: a legfőbb ügyész Az indítvány iránya: a terheltek javára Rendelkező rész A Kúria a külföldi ítélet érvényének elismerése iránt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Fővárosi Bíróság 18.Bk.47/2008/
  8. számú végzése a terheltek tekintetében törvénysértő. Ezért ezen végzést hatályon kívül helyezi és a külföldi ítélet érvényének elismerése iránt indult eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült 31.050 (harmincegyezer-ötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Fővárosi Bíróság a
  9. március
  10. napján meghozott 18.Bk.47/2008/
  11. számú végzésével az [2] Eisenstadti Tartományi Bíróság 7Hv 94/
  12. számú jogerős ítéletének érvényét a két terhelttel szemben egyaránt lopás bűntette [
  13. évi IV. törvény
  14. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés d) pont,
(6)bekezdés b) pont] miatt kiszabott 1 év börtönbüntetésként ismerte el azzal, hogy a terheltek feltételes szabadsága 1 év, mely
  1. november
  2. napjától
  3. november
  4. napjáig tart. Egyben a terheltek büntetésébe a
  5. július
  6. napjától
  7. november
  8. napjáig fogvatartásban töltött időt beszámította. Ezen végzés a bűnügyi nyilvántartó adatai szerint
  9. november
  10. napján emelkedett jogerőre mindkét terhelt vonatkozásában, míg az iratok alapján a végzés jogerőre emelkedésének napja mindkét terhelt tekintetében helyesen
  11. április
  12. II. [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] A bíróság jogerős végzése ellen a legfőbb ügyész BF.1357/2016/4-I. szám alatt terjesztett elő - a Be.
  13. §
(1)bekezdése szerint - jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében. Álláspontja szerint a külföldi ítélet érvényének ismételt elismerése a terheltek tekintetében törvénysértő, ezért a törvénysértés megállapítását, továbbá a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta. Hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Bíróság fenti végzésével elismert külföldi ítélet érvényét szintén a Fővárosi Bíróság már korábban, a 2008. május 26. napján meghozott 16.Bk.256/2008/4. számú végzésével a két terhelt tekintetében társtettesként elkövetett lopás bűntette [1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés II. fordulat d) pont,
(6)bekezdés b) pont] miatt kiszabott 1 évi börtönbüntetésként elismerte azzal, hogy a terhelteket
  1. november
  2. napján feltételes szabadságra bocsátották, a feltételes szabadság lejáratának napja
  3. november
  4. napja. E korábbi végzés az I. rendű terhelt vonatkozásában
  5. június
  6. napján, míg a II. rendű terhelt tekintetében
  7. július
  8. napján jogerőre emelkedett. A legfőbb ügyész kifejtette, hogy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
  9. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Nbj.)
  10. §
(3)bekezdése értelmében - a 18.Bk.47/2008/
  1. számú végzés meghozatalakor hatályos rendelkezése alapján -, ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményét magyar bíróság jogerősen elbírálta. Az Nbj.
  2. §-a szerint - eltérő rendelkezés hiányában - a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt is megfelelően alkalmazni kell. A büntetőeljárásról szóló
  3. évi XIX. törvény - szintén a fenti végzés meghozatalakor hatályos
  4. §
(3)bekezdés d) pontja pedig akként rendelkezik, hogy büntetőeljárást nem lehet indítani, illetve a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a Negyedik Részben, valamint a XXIX. Fejezet II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét. Ezért álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság a 18.Bk.47/2008/3. számú, jogorvoslattal támadott végzésében törvényt sértett, amikor az eljárásnak - a fenti törvényhely alapján való - megszüntetése helyett a külföldi ítélet érvényét elismerte. III. [10] A Kúria az ügyben a Be. 668. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott. [11] A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen a jogorvoslatot változatlan tartalommal és indokolással tartotta fenn, a terheltek védője a legfőbb ügyész képviselőjével egyezően szólalt fel. IV. [12] A legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslata alapos. [13] A Be. 667. §
(1)bekezdése alapján a legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg. [14] A Fővárosi Bíróság támadott végzése nem ügydöntő, azonban alakilag jogerős, következésképp más (rendes vagy rendkívüli) jogorvoslattal nem támadható. Ekként ellene a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak helye van. [15] A legfőbb ügyész álláspontja érdemben is helytálló. [16] Következetes ítélkezési gyakorlat, hogy a cselekmény elbírálásának ideje az arról rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napja. A külföldi ítélet elismerésére első ízben a Fővárosi Bíróság 16.Bk.256/2008/
  1. számon,
  2. május
  3. napján meghozott végzésével az I. rendű terhelt vonatkozásában
  4. június
  5. napján, míg a II. rendű terhelt tekintetében
  6. július
  7. napján került sor jogerősen. Ezen időponttól a külföldi ítéletben foglalt cselekményeket úgy kell tekinteni, mintha azokat már magyar bíróság elbírálta volna az elismerő végzésben foglalt tartalommal. [17] A Fővárosi Bíróság 18.Bk.47/2008/
  8. szám alatt ugyanazon külföldi ítélet érvényének, ugyanazon terheltek tekintetében elismerő, ismételt végzésének meghozatalára mindkét terhelt vonatkozásában a korábbi végzés jogerőre emelkedését követően került sor, azaz az újabb jogerős elbírálásra a korábbi - a magyar bíróság ítéletével egyező érvényű - jogerős elbírálás után került sor. [18] A Kúria osztotta a legfőbb ügyész álláspontját abban is, hogy az Nbj.
  9. §-ára figyelemmel - eltérő rendelkezés hiányában - a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelően alkalmazni kell. [19] A Fővárosi Bíróság 18.Bk.47/2008/
  10. számú végzésének meghozatalakor hatályos
  11. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
  12. §
(3)bekezdés d) pontja szerint, illetve a (hatályos) Be. 4. §
(3)bekezdése alapján büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a cselekményt már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét. [20] Következésképpen a Fővárosi Bíróság azon határozata, amelyben a jogorvoslattal érintett két terhelt tekintetében ismételten elismerte a külföldi bíróság ítéletének érvényét, annak tartalmától függetlenül törvénysértő. [21] Ekként a Kúria a Be. 669. §
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság támadott végzésének a külföldi ítélet érvényét a terheltek tekintetében elismerő rendelkezése törvénysértő, a támadott határozatot - a Be. 669. §
(2)bekezdése szerint, a Be. 4. §
(3)bekezdésére figyelemmel hatályon kívül helyezte, az eljárást megszüntette. A bűnügyi költségről a Be. 669. §
(4)bekezdés alapján rendelkezett. [22] A Kúria észlelte, hogy az I. rendű terhelt neve az iratokban helytelenül szerepel, ezért határozatában a terheltet a helyes vezetéknevével tüntette fel. V. [23] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 666. §-a, valamint a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.