Győri Ítélőtábla Gf.II.20.349/2018/4. A Győri Ítélőtábla a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek - a Strausz Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2018. november 12 napján kelt 22 G. 40.029/2018/17. szám alatti ítélete ellen a felperes által 18 szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: Az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes korlátolt felelősségű társaság 650 millió Ft. törzstőkéjéből a felperes 328.250.000 forint, az E Kft. tag 292.600.000 forint, az A-N Kft. 12.900.000 forint- míg az E-H T GmbH 16.250.000 forint törzsbetéttel részesedik, így a taggyűlésen a szavazatok többségével a felperes rendelkezik. Az alperes ügyvezetője a 2018. január 23. napján kelt meghívóval - az E Kft. tag kezdeményezésére és túlnyomórészt az általa javasolt napirendi pontok megtárgyalására - 2018. február 9. napjára taggyűlést hívott össze. A meghívóban 9 napirendi pontot tüntetett fel, az 1. - 5. napirendi pontok a),
- b)alpontokat is tartalmaztak. Így: " 1. 1/a. Város 1 Megyei Jogú Város Önkormányzata mint alapító, továbbá a D Zrt. mint a társaság tagja döntéseikkel, melyeket érvényesítettek a társaság taggyűlésén, a társaság részére kárt okoztak azáltal, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint fogyasztói közösségeket terhelő költségek társaság általi továbbérvényesítését meggátolták, továbbá a társaság távhőszolgáltatási ágazata bérköltségei távhőtámogatásban elismert mértékre csökkentését megtiltották. A D..H Kft. taggyűlése 6/2017. (01.31.) számú határozata alapján már megkezdett, a társaságnak D Zrt. tag és Város 1 Megyei Jogú Város Önkormányzata által okozott kár megtérítésére irányuló polgári peres eljárás kezdeményezése újabb megerősítéséről döntés, döntés az okozott károk megtérítésére irányuló eljárások lefolytatásáról. 1/b. A követelés engedményezése az E-H T GmbH tag részére azzal, hogy az engedményezés ellenértéke:1.000.000.- Ft azonnali vételár, továbbá a peres eljárásban sikerrel érvényesített követelés - az érvényesítés, behajtás költségei, mely legfeljebb a teljes összeg 2,5%-a, levonása után - teljes összegben mint vételár kiegészítés a D..H Kft-t illeti. Eljárás esetleges eredménytelensége esetén a felmerült költségek és perköltség megtérítésére az E-H T GmbH nem tarthat igényt. 2. 2/a. A M E és K-sz Hivatal a társaság részére 2017/2018. támogatási időszakra nem tett javaslatot, így a nemzeti fejlesztési Miniszter nem állapított meg távhőszolgáltatói támogatást. dr. D L MEKH elnökkel egyeztetve, az Önkormányzat és D Zrt., az elmúlt évek gyakorlatát követve nem döntött , nem fogadta el a társaság 2016. évi beszámolóját, melyre hivatkozással a MEKH egyébként jogsértően megtagadta a távhőszolgáltatói támogatásra való jogosultságot, írásos nyilatkozata szerint arra vonatkozóan még csak számításokat sem végzett. A D..H Kft. taggyűlése 2/2017. (10.19.) számú határozata alapján már megkezdett, társaságnak a M E és K-sz Hivatal, dr. D L és D Zrt. tag összehangolt magatartása által okozott kár megtérítésére irányuló polgári peres eljárás megerősítéséről döntés, döntés a károk várható értékéről, érvényesítéséről. A kereset, a kártérítési követelés kiterjesztése egyetemlegesen M B D Zrt. vezérigazgató személyére, arra hivatkozással, hogy még a MEKH általi szándékos mulasztás, károkozás megalapozottságáról ismerettel bír, a tagi jogviszonyát felhasználva a D Zrt. képviselőjeként mégis lehetetleníteni kívánja a károk megtérítésére irányuló polgári peres eljárások lefolytatását, a taggyűlési határozatokat támadó bírósági beadványaiban nyilvánvalóan valótlan, iratellenes nyilatkozataival. 2/b. A követelés engedményezése az E-H T GmbH tag részére azzal, hogy az engedményezés ellenértéke: 1.000.000.- Ft azonnali vételár, továbbá a peres eljárásban sikerrel érvényesített követelés - az érvényesítés, behajtás költségei, mely legfeljebb a teljes összeg2,5%-a, levonása után - teljes összegben vételár kiegészítésként a D..H Kft-t illeti. Eljárás esetleges eredménytelensége esetén a felmerült költségek és perköltség megtérítésére az E-H T GmbH nem tarthat igényt. 3. 3/a. A D..H Kft. ügyvezetője által a D Zrt. ellen város 1i partfal vízelvezetés és tisztítás költségeinek megtérítése, közüzemi díj megfizetése tárgyában indított polgári peres eljárás taggyűlés általi megerősítése, döntés a költségek peres úton történő érvényesítéséről, figyelemmel arra, hogy a D Zrt. tag magatartása a nyilvánvaló tények (a belvárosi egyesített csatornarendszerbe bebocsátás ténye vitathatatlan, mennyisége ismert, a rendkívül hideg víz csatornarendszerben okozott rendkívül hátrányos hatása dokumentált, a bebocsátáskor ugyan tiszta, de keveredő és nagy mennyiségű víz szennyvíztisztító működési költségei növekedése számított és tárgyalt) és tárgyi ügyben jogerős ítéletek alapján társaság részére szándékos károkozásnak minősül. 3/b. A követelés engedményezése az E-H T GmbH tag részére azzal, hogy az engedményezés ellenértéke: 1.000.000.- Ft azonnali vételár, továbbá a peres eljárásban sikerrel érvényesített követelés - az érvényesítés, behajtás költségei, mely legfeljebb a teljes összeg 1,0%-a, levonása után - teljes összegben vételár kiegészítésként a D..H Kft-t illeti. Eljárás esetleges eredménytelensége esetén a felmerült költségek és perköltség megtérítésére az E-H T GmbH nem tarthat igényt. 4. 4/a. A D..H Kft. ügyvezetője által Város 1 Megyei Jogú Város Önkormányzata ellen, a város burkolt közterületeiről egyesített szennyvízcsatorna rendszerben elvezetett csapadékvíz után felszámított elvezetési és tisztítási díj megtérítése, közüzemi díj megfizetése tárgyában indított polgári peres eljárás taggyűlés általi megerősítése, döntés a költségek peres úton történő érvényesítéséről a városi hatósági díjakat figyelembe véve, figyelemmel arra, hogy az önkormányzat Székesfehérvári Törvényszék előtt folyt eljárásban az ellenérték megfizetésének jogszabályban rögzített kötelezettségét elismerte. (a belvárosi egyesített csatornarendszerbe bebocsátás ténye vitathatatlan, mennyisége szerződés szerint számítható, a bebocsátáskor ugyan tiszta csapadék, de keveredő és nagy mennyiségű víz szennyvíztisztító működési költségei növekedése számított és tárgyalt. 4/b. A követelés engedményezése az E-H T GmbH tag részére azzal, hogy az engedményezés ellenértéke: 1.000.000.- Ft azonnali vételár, továbbá a peres eljárásban sikerrel érvényesített követelés - az érvényesítés, behajtás költségei, mely legfeljebb a teljes összeg 1,0%-a, levonása után - teljes összegben vételár kiegészítésként a D..H Kft-t illeti. Eljárás esetleges eredménytelensége esetén a felmerült költségek és perköltség megtérítésére az E-H T GmbH nem tarthat igényt. 5. 5/a. A M E és K-sz Hivatal és a D Zrt. valótlan tartalmú nyilatkozatai, melyeket Város 1 Megyei Jogú Város Önkormányzata irányában tettek meg, melyben a D..H Kft. tevékenységéről szándékosan hamis adatokat szolgáltattak, alkalmas volt arra, hogy Város 1 Megyei Jogú Város Közgyűlése a D..H Kft-nek kárt okozó döntést hozzon, 853/2016. (XII.15.) számú közgyűlési döntésével. Figyelemmel a 6/2017. (01.31.) számú taggyűlési határozatra is a társaságnak okozott kár számszerűsítése, a megtérítésére irányuló polgári peres eljárás megindításáról szóló taggyűlési döntés megerősítése, döntés a számszerűsített károk feltétlen érvényesítéséről. 5/b. A követelés engedményezése az E-H T GmbH tag részére azzal, hogy az engedményezés ellenértéke: 1.000.000.- Ft azonnali vételár, továbbá a peres eljárásban sikerrel érvényesített követelés - az érvényesítés, behajtás költségei, mely legfeljebb a teljes összeg 2,5%-a, levonása után - teljes összegben vételár kiegészítésként a D..H Kft-t illeti. Eljárás esetleges eredménytelensége esetén a felmerült költségek és perköltség megtérítésére az E-H T GmbH nem tarthat igényt." A 2018. február 9-én megtartott taggyűlésen jelen volt a felperes tag meghatalmazott jogi képviselője, továbbá a társaság másik három tagja, az E Kft., az A N Kft., illetve az E-H T GmbH képviseletében P Cs tulajdonosi képviselő. A követelések engedményezésére vonatkozó, a napirend 1/b, 3/b, 4/b, 5/b pontjairól szavazásnál a taggyűlést levezető dr. G B alperesi ügyvezető közölte, hogy a felperes és az E-H T GmbH a szavazásból érintettség miatt kizárt. Az 1/b napirendi pontot a taggyűlés a 2/2018. 02. 09. határozattal-, a 2/b napirendi pontot a 4/2018. 02. 09. határozattal-, a 3/b napirendi pontot a 6/2018. 02. 09. határozattal-, a 4/b napirendi pontot a 8/2018. 02. 09. határozattal- és az 5/b napirendi pontot a 10/2018. 02. 09. taggyűlési határozattal az alperes taggyűlése az E Kft., az A N Kft. igen szavazatával, valamint a felperes és az E-H T GmbH szavazata nélkül elfogadta. A felperes keresetében a taggyűlés az 1.- 6. napirendi pontok tárgyában meghozott 1- 12 / 2018. 02. 09 taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Más kereseti okok mellett álláspontja szerint az 1-5. napirendi pontok
- b)alpontjai esetében a követelés engedményezéséről szóló határozathozatal során az engedményes E-H T GmbH társasági tag mellett az E Kft. és az A-N Kft. tagot is ki kellett volna zárni a szavazásból a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés
- e)és
- f)pontja alapján. Az E Kft. tag jelentős befolyással rendelkezik az A-N Kft. tagban. Ezen túl az E Kft. tag 10%-os részesedéssel rendelkezik az E-H T GmbH tagban, továbbá ez utóbbi osztrák székhelyű cégben P-A és N V többségi részesedéssel rendelkezik, akik egyenesági felmenői az E Kft. tagjai. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Rámutatott, hogy az E Kft. az E-H T GmbH tagban 10%-os részesedést 2018. áprilisában szerzett, tehát a 2018. február 9. napján megtartott taggyűlést követően. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel részben támadott ítéletével a 3/2018.02.09., 4/2018.02.09., 11/2018.02.09. és a 12/2018.02.09. számú határozatokat hatályon kívül helyezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozata indokolása szerint a 2. napirendi pontban szereplő, az alperes taggyűlése 2/2017. (10. 19.) számú határozattal eldöntött peres eljárás megindításának megerősítéséről szóló 3/2018. 02. 09. határozat, valamint ezen követelés engedményezésére vonatkozó 4/2018. 02. 09. határozat amiatt jogszabálysértő, mert a bíróságok jogerős ítéletükkel az eredeti, 2/2017. (10. 19.) taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezték. A 11.- 12/2018. 02. 09. határozat a Ptk. 3: 17. §
(3)bekezdésébe ütközött. Az érdemi tárgyaláson a Pp. 237. §
(3)bekezdése b) pontja, valamint a 266. §
(2)-
(4)bekezdései alapján csatolta a jegyzőkönyvhöz az alperes társaság tagja, az E-H T GmbH a felek közötti más perben már benyújtott cégkivonatát, egyben ismertette annak tartalmát. Elvetette a törvényszék a további taggyűlési határozatok azon okból hatályon kívül helyezésére vonatkozó kereset érvelést, hogy a szavazásból az E Kft. és az A-N Kft. tagot is kellett volna kizárni a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés
- e)és
- f)pontja alapján. A bíróság kifejtette, hogy nem állapítható meg, hogy az E Kft. egyébként személyesen érdekelt lett volna a döntésben. Az E Kft. tulajdonosai és az E-H T GmbH természetes személy tulajdonosai közötti feltételezett rokoni kapcsolat a személyes érdekeltséget nem alapozza meg. A határozathozatalkor ugyanis azt a szavazó tagot kell kizárni, amely személyében érdekelt a döntésben. Személyes érdekeltségnek az tekinthető, ha a szavazó tag a határozat révén közvetlenül előnyben részesül vagy tehertől szabadul. Így tehát a személyes érdekeltségnek, az azt megalapozó előnynek közvetlenül a szavazó tagnál kell fennállnia. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a 2, 6, 8, 10/2018. 02. 09. taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetének való helytadás iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. A másodfokú bíróság anyagi jogi felülbírálati jogkörének gyakorlását a Pp. 369. §
(3)bekezdése b),
- c)és
- d)pontjai alapján is kérte. Az elsőfokú ítélet fellebbezett része anyagi jogi jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy az engedményezésre vonatkozó taggyűlési határozatok meghozatala során a szavazásból az E Kft. és az A-N Kft. tagot is kellett volna kizárni a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés
- e)és
- f)pontja alapján. Megismételte ebben a körben a kifejtett kereseti érvelését, valamint 2018. szeptember 3. napján megtartott tárgyaláson előadottakat. Kiemelte, hogy az E-H T GmbH tagban az E Kft. tag, valamint P-A és N V tagok együtt, több mint 90%-os tulajdonosi befolyással rendelkeznek, melyre figyelemmel a szavazásból kizárásnál a Ptk. 3: 19. § 2 bekezdése
- e)pontja feltétele is teljesül. Ezen túl az E Kft. tag az A-N Kft. tagban jelentős befolyással rendelkezik, amely miatt a szavazásból szintén kizárt volt a Ptk. 3: 19. §
(2)e), f) pontjai alapján. Úgy vélte, hogy a taggyűlési határozatok meghozatala során mindenfajta indokolás és gazdasági racionalitás nélkül került sor az alperes vélt követelésének engedményezésére az E-H T GmbH tag részére. Az E-H T GmbH cégkivonata és a felek arra vonatkozó előadása figyelembevételével a Pp. 369. §
(3)bekezdése b) pontja alapján bizonyítás lefolytatását kérte. A Pp. 369. §
(3)bekezdése c) pontja szerint a másodfokú bíróságtól a törvényszék által levont jogkövetkeztetéstől eltérő jogi következtetés levonását kérte. Végül a Pp. 369. §
(3)bekezdése d) pontja alapján az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörben hozott döntése felülmérlegelését kérte. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltség viselésére kötelezését kérte. Véleménye szerint az E Kft. nem volt személyesen érdekelt a döntésben. A feltételezett rokoni kapcsolat az az E Kft. tulajdonosai és az E-H T GmbH tagjai között a személyes érdekeltséget nem alapozza meg. A közvetlen személyes érdekeltségnek a közvetlenül szavazó tagnál kell fennállnia, ilyet pedig a felperes az E Kft. és az A-N Kft. szavazó tagnál nem igazolt és nem is állított. Az E Kft. csak 2018. áprilisában lett az E-H T GmbH tagja, ezért ennek a 2018. február 9-én meghozott határozatoknál nem volt jelentősége. *** Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, mivel a felperes fellebbezésében - az anyagi jogi felülbírálat körében - szükségesnek tartott bizonyítás (Pp. 369. §
(3)bekezdés b) pontja) lefolytatását nem tartotta indokoltnak. Az elsőfokú bíróság az anyagi pervezetése (Pp. 237. §
(3)bekezdése b) pontja) körében beszerzett, az E-H T GmbH cégkivonata alapján ugyanis a fellebbezés minden további bizonyítás lefolytatása nélkül elbírálható volt. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, így a felülbírálat nem érintette az elsőfokú ítélet 3/2018.02.09., 4/2018.02.09., 11/2018.02.09. és a 12/2018.02.09. számú társasági határozatok hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezését. (Pp. 370. §
(1)bekezdése) Az ítélőtábla a másodfokú anyagi jogi felülbírálat során csak a fellebbezésben megjelölt társasági határozatokat vizsgálta, kizárólag a fellebbezésben meghatározott anyagi jogszabály, a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése, e), f) pontjai - és a fellebbezésben kifejtett azon indok alapján, hogy a szavazásból az E Kft. és az A-N Kft. tagot is kellett volna kizárni Az ilyen körű felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú ítélet fellebbezett része nem jogszabálysértő, ezért a fellebbezés nem alapos. A megsértett anyagi jogszabályként megjelölt a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése e), f) pontjai szerint a határozat meghozatalánál nem szavazhat az, aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A keresetlevélhez csatolt cégkivonat szerint az E Kft. társasági tag
- február 19-én szerzett jelentős befolyást a másik társasági tag A-N Kft.-ben. Az A-N Kft. a felperessel, valamint Város 1 Megyei Jogú Város Önkormányzatával szembeni követelések engedményezésére vonatkozó határozatok meghozatalánál nem volt a döntésben érdekelt szervezet, ilyen csak a szavazásból ténylegesen kizárt felperes gazdasági társaság, valamint az engedményes E-H T GmbH társasági tag volt. Ezért az E Kft. jelentős befolyásának az A-N Kft.-ben nem volt jelentősége abból a szempontból, fennállhatott-e a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése e) pontja szerinti kizárási ok. Jelentős befolyással - az annak megszerzésekor hatályos, a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény (Gt. II.)
- §-a szerint - az a tag (részvényes) rendelkezik, aki az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik, de ez a befolyása nem éri el a többségi irányítást biztosító befolyást (Gt. II.
- §), amely a tagnak az ellenőrzött társaságban a szavazatok több mint ötven százalékát biztosítja. Ebből a szabályozásból kitűnően az E Kft. jelentős befolyásának akkor sem lett volna jelentősége az engedményezésekre vonatkozó határozatok meghozatalánál, ha az ellenőrzött A-N Kft. érdekelt lett volna a döntéseknél. A Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése e) pontja ugyanis csak a többségi (tehát: az ötven százalékot meghaladó) befolyáson alapuló kapcsolatot tekinti szavazásból kizáró oknak. A törvényszék által anyagi pervezetéssel a per tárgyává tett cégkivonat szerint az osztrák székhelyű E-H T GmbH társasági tag 500.000 € törzstőkéjéből P-A 270.000 €, N V 135.000 €, míg az E Kft. 50.000 € törzsbetéttel rendelkezik. A törzstőkéje 50.000 €-val 500.000 €-ra történő emeléséről 2017. november 14. napján született taggyűlési határozat, az E Kft. tehát ettől, a 2018. február 9 napján megtartott alperesi taggyűlést megelőző időponttól szerzett tíz százalékos részesedést az E-H T GmbH-ban. Tekintve, hogy a Ptk. 8: 2. §-a
(1)bekezdése szerint a többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik, az E Kft. az E-H T GmbH-ban nem rendelkezik többségi befolyással, így a szavazásból a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése e) pontja alapján nem volt kizárt. A felperes fellebbezési érvelése alapján az ítélőtábla vizsgálta, hogy a cégnyilvántartásba a Cg. ... cégjegyzékszám alatt bejegyzett az E Kft. tagjai (P Cs, N Gy) E-H T GmbH-ban fennálló közvetett befolyása (Ptk. 8: 2. §
(4)bekezdése), valamint - a felperes által állítottan - közeli hozzátartozói, az E-H T GmbH tagjai, P-A és N V közvetlen befolyása egybeszámítása (Ptk. 8: 2. §
(5)bekezdése) az E Kft. szavazásból kizárását eredményezte-e a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése e) pontja alapján. Ez alapján az állapítható meg, hogy a felmenő természetes személyek közvetett- valamint a leszármazó természetes személyek közvetlen befolyása az irányított (és a döntésben érdekelt) E-H T GmbH-ban nem járhat az irányított társaságban csupán 10%-os részesedéssel rendelkező E Kft. szavazásból kizárásával. A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga egybeszámítására vonatkozó törvényi szabály (Ptk. 8: 2. §
(5)bekezdése), és így a többségi befolyást meghaladó befolyásszerzés a döntésben érdekelt irányított társaságban csak ezen természetes személyek szavazásból kizárását eredményezhette volna az esetbeli társasági határozatok meghozatalánál, a természetes személyek tagságával működő jogi személy tag kizárását azonban nem. A Ptk. 8:2.§ ugyanis nem írja elő a közeli hozzátartozó tagságával működő jogi személy szavazati befolyása egybeszámítását is. Természetes személyek azonban nem tagjai az alperesi gazdasági társaságnak, így a felperes által körülírt befolyásszerzés nem járt az E Kft. szavazásból kizárásával. (Ptk. 3: 19. §-a
(2)bekezdése e) pont ) Az E Kft. - a törvényszék helytálló megítélése szerint - nem volt kizárt az engedményezésre vonatkozó határozatok meghozatalánál a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése f) pontja szerint sem. A törvényszék határozatában helyesen emelte ki, hogy a szavazás során személyesen érdekeltnek az a tag minősíthető, aki a meghozandó határozat folytán közvetlenül előnyben részesül, avagy tehertől szabadul. A döntésben személyesen érdekelt engedményes E-H T GmbH-ban fennálló tagsági jogviszony egyéb igazolt személyi összefüggés, többlettényállás hiányában nem jár a szavazásból kizárással a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése f) pontja alapján. (Fővárosi Ítélőtábla
- Gf. 40.427/2016/8.) A társasági határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perben (Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése) csak az vizsgálható, hogy a határozat jogszabályt sért-e, avagy a létesítő okiratba ütközik. Mivel a bíróság nem veheti át a társasági tagok, a társaság legfőbb szerve mérlegelési jogkörét a határozati javaslat felett, ezért nem lehet helye a meghozott határozatok gazdasági racionalitás, avagy észszerűség szerinti vizsgálatának. (BDT
- 3139.) Így a felperes a fellebbezésében a gazdasági racionalitás hiányára is kellő alap nélkül hivatkozott. A fellebbezés indítványa alapján - szükséges bizonyítás lefolytatása hiányában - nem volt helye az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállásból eltérő jogkövetkeztetés levonására. (Pp.
- §
(3)bekezdése c) pontja) A perbeli ügyben az elsőfokú bíróság nem az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörében hozott határozatot, ezért felülmérlegelésnek sem lehetett helye. (Pp. 369. §
(3)bekezdése d) pontja) Ezekre figyelemmel az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.
- § második bekezdés alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban pernyertes alperes részére a másodfokú perköltség megállapítását amiatt mellőzte, mert a jogi képviselővel eljáró alperes a másodfokú perköltségét a külön jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján nem számította fel. (Pp.
- §
(1),
(5)bekezdései) Győr,
- április
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Mészáros Zsolt sk. bíró