Győri Ítélőtábla Gf.II.20.010/2019/
- A Győri Ítélőtábla a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek - a Strausz Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék
- november
- napján kelt 22 G. 40.032/2018/
- szám alatti ítélete ellen a felperes által
- szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes korlátolt felelősségű társaság 650 millió Ft. törzstőkéjéből a felperes 328.250.000 forint, az E Kft. tag 292.600.000 forint, az A-N Kft. 12.900.000 forint- míg az E-H T GmbH 16.250.000 forint törzsbetéttel részesedik, így a taggyűlésen a szavazatok többségével a felperes rendelkezik. Az alperes ügyvezetője a
- november
- napján kelt meghívóval - az E Kft. tag kezdeményezésére és túlnyomórészt az általa javasolt napirendi pontok megtárgyalására -
- december
- napjára taggyűlést hívott össze, azzal, hogy a megismételt taggyűlés időpontja
- december
- napja. A meghívóban 11 napirendi pontot tüntetett fel, melyből az 1.-7 napirendi pont volt az E Kft. által javasolt napirendi pont. a 3-
- napirendi pontokban az alperes társaságnak okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése céljából peres eljárások megindítására vagy a társaság korábban meghozott taggyűlési határozatával elhatározott igényérvényesítésre, peres eljárás megerősítéséről való döntésre tett javaslatot azzal, hogy a napirendi pontokban a peres eljárással érvényesített követelés engedményezését indítványozta a társaság tagja, az E-H T GmbH javára. A
- december 19-én megtartott, megismételt taggyűlésen jelen volt a felperes tag meghatalmazott jogi képviselője, továbbá a társaság másik három tagja, az E Kft., az A N Kft., illetve az E-H T GmbH képviseletében P Cs tulajdonosi képviselő. A napirend 3., 5., és
- pontjairól szavazásnál a taggyűlést levezető dr. törvényes képviselő alperesi ügyvezető közölte, hogy a felperes és az E-H T GmbH a szavazásból érintettség miatt kizárt. A
- napirendi pontot ("a Város 1i V- Cs- H Kft. taggyűlése 6/
- (01.31.) számú határozata alapján megkezdett, társaságnak D Zrt. tag és Város 1 Megyei Jogú Város Önkormányzata által okozott kár megtérítésére irányuló polgári peres eljárás megerősítéséről döntés, a követelés engedményezése az E-H T GmbH tag részére azzal, hogy az engedményezés ellenértéke: a peres eljárásban sikerrel érvényesített követelés - az érvényesítés, behajtás költségei, mely legfeljebb a teljes összeg 2,5%-a, levonása után - teljes összegben a D H Kft-t illeti.") az 1/2017.12.
- taggyűlési határozattal - , az
- napirendi pontot („ a D H Kft. ügyvezetője által a D Zrt. ellen város 1 i partfal vízelvezetés és tisztítás költségeinek megtérítése, közüzemi díj megfizetése tárgyában indított polgári peres eljárás taggyűlés általi megerősítése, figyelemmel arra, hogy a D Zrt. tag magatartása a nyilvánvaló tények és tárgyi ügyben jogerős ítéletek alapján társaságnak okozott szándékos kár. A követelés engedményezése az E-H T GmbH tag részére azzal, hogy az engedményezés ellenértéke: a peres eljárásban sikerrel érvényesített követelés - az érvényesítés, behajtás költségei, mely legfeljebb a teljes összeg 1,0%-a, levonása után - teljes összegben a D H Kft-t illeti.") a 3/2017.12.
- taggyűlési határozattal -, és a
- napirendi pontot („a M E és K-sz Hivatal és a D Zrt. valótlan tartalmú nyilatkozatai, melyeket Város 1 Megyei Jogú Város Önkormányzata irányában tettek meg, melyben a D H Kft. tevékenységéről szándékosan hamis adatokat szolgáltattak, alkalmas volt arra, hogy Város 1 Megyei Jogú Város Közgyűlése D H Kftnek kárt okozó döntést hozzon, 853/
- (XII.15.) számú közgyűlési döntésével.") a 4/2017.12.
- taggyűlési határozattal az E Kft., az A N Kft. igen szavazatával, valamint a felperes és az E-H T GmbH szavazata nélkül a taggyűlés elfogadta. A felperes keresetében a taggyűlés az 3.-
- napirendi pontok tárgyában meghozott 1- 4 /
- 19 taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Más kereseti okok mellett álláspontja szerint a követelések engedményezéséről szóló határozathozatal során az engedményes E-H T GmbH társasági tag mellett az E Kft. és az A-N Kft. tagot is ki kellett volna zárni a szavazásból a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés
- e)és
- f)pontja alapján. Az E Kft. tag jelentős befolyással rendelkezik az A-N Kft. tagban. Ezen túl az E Kft. tag 10%-os részesedéssel rendelkezik az E-H T GmbH tagban, továbbá ez utóbbi osztrák székhelyű cégben P A és N V többségi részesedéssel rendelkezik, akik egyenesági felmenői az E Kft. tagjai. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Rámutatott, hogy az E Kft. az E-H T GmbH tagban 10%-os részesedést 2018. áprilisában szerzett, tehát a 2017. december 19. napján megtartott taggyűlést követően. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel részben támadott ítéletével a 2/2017.12.19. számú határozatot hatályon kívül helyezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozata indokolása szerint a 4. napirendi pontban szereplő, az alperes taggyűlése 2/2017. (10. 19.) számú határozattal eldöntött peres eljárás megindításának megerősítéséről szóló 2/2017.12.19. számú határozat amiatt jogszabálysértő, mert a bíróságok jogerős ítéletükkel az eredeti, 2/2017. (10. 19.) taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezték. Az érdemi tárgyaláson a Pp. 237. §
(3)bekezdése b) pontja, valamint a 266. §
(2)-
(4)bekezdései alapján csatolta a jegyzőkönyvhöz az alperes társaság tagja, az E-H T GmbH a felek közötti más perben már benyújtott cégkivonatát, egyben ismertette annak tartalmát. Elvetette a törvényszék a további taggyűlési határozatok azon okból hatályon kívül helyezésére vonatkozó kereset érvelést, hogy a szavazásból az E Kft. és az A-N Kft. tagot is kellett volna kizárni a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés
- e)és
- f)pontja alapján. A bíróság kifejtette, hogy nem állapítható meg, hogy az E Kft. egyébként személyesen érdekelt lett volna a döntésben. Az E Kft. tulajdonosai és az E-H T GmbH természetes személy tulajdonosai közötti feltételezett rokoni kapcsolat a személyes érdekeltséget nem alapozza meg. A határozathozatalkor ugyanis azt a szavazó tagot kell kizárni, amely személyében érdekelt a döntésben. Személyes érdekeltségnek az tekinthető, ha a szavazó tag a határozat révén közvetlenül előnyben részesül vagy tehertől szabadul. Így tehát a személyes érdekeltségnek, az azt megalapozó előnynek közvetlenül a szavazó tagnál kell fennállnia. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a 1.,3.,4/2017. 12. 19. taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetének való helytadás iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. A másodfokú bíróság anyagi jogi felülbírálati jogkörének gyakorlását a Pp. 369. §
(3)bekezdése b),
- c)és
- d)pontjai alapján is kérte. Az elsőfokú ítélet fellebbezett része anyagi jogi jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy az engedményezésre vonatkozó taggyűlési határozatok meghozatala során a szavazásból az E Kft. és az A-N Kft. tagot is kellett volna kizárni a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés
- e)és
- f)pontja alapján. Megismételte ebben a körben a kifejtett kereseti érvelését, valamint 2018. szeptember 3. napján megtartott tárgyaláson előadottakat. Kiemelte, hogy az E-H T GmbH tagban az E Kft. tag, valamint P A és N V tagok együtt, több mint 90%-os tulajdonosi befolyással rendelkeznek, melyre figyelemmel a szavazásból kizárásnál a Ptk. 3: 19. § 2 bekezdése
- e)pontja feltétele is teljesül. Ezen túl az E Kft. tag az A-N Kft. tagban jelentős befolyással rendelkezik, amely miatt a szavazásból szintén kizárt volt a Ptk. 3: 19. §
(2)e), f) pontjai alapján. Úgy vélte, hogy a taggyűlési határozatok meghozatala során mindenfajta indokolás és gazdasági racionalitás nélkül került sor az alperes vélt követelésének engedményezésére az E-H T GmbH tag részére. Az E-H T GmbH cégkivonata és a felek arra vonatkozó előadása figyelembevételével a Pp. 369. §
(3)bekezdése b) pontja alapján bizonyítás lefolytatását kérte. A Pp. 369. §
(3)bekezdése c) pontja szerint a másodfokú bíróságtól a törvényszék által levont jogkövetkeztetéstől eltérő jogi következtetés levonását kérte. Végül a Pp. 369. §
(3)bekezdése d) pontja alapján az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörben hozott döntése felülmérlegelését kérte. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltség viselésére kötelezését kérte. Véleménye szerint az E Kft. nem volt személyesen érdekelt a döntésben. A feltételezett rokoni kapcsolat az az E Kft. tulajdonosai és az E-H T GmbH tagjai között a személyes érdekeltséget nem alapozza meg. A közvetlen személyes érdekeltségnek a közvetlenül szavazó tagnál kell fennállnia, ilyet pedig a felperes az E Kft. és az A-N Kft. szavazó tagnál nem igazolt és nem is állított. Az E Kft. csak 2018. áprilisában lett az E-H T GmbH tagja, ezért ennek a 2017. december 19-én meghozott határozatoknál nem volt jelentősége. *** Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, mivel a felperes fellebbezésében - az anyagi jogi felülbírálat körében - szükségesnek tartott bizonyítás (Pp. 369. §
(3)bekezdés b) pontja) lefolytatását nem tartotta indokoltnak. Az elsőfokú bíróság az anyagi pervezetése (Pp. 237. §
(3)bekezdése b) pontja) körében beszerzett, az E-H T GmbH cégkivonata alapján ugyanis a fellebbezés minden további bizonyítás lefolytatása nélkül elbírálható volt. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, így a felülbírálat nem érintette az elsőfokú ítélet a 2/2017.12.19. számú társasági határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezését. (Pp. 370. §
(1)bekezdése) Az ítélőtábla a másodfokú anyagi jogi felülbírálat során csak a fellebbezésben megjelölt társasági határozatokat vizsgálta, kizárólag a fellebbezésben meghatározott anyagi jogszabály, a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése, e), f) pontjai - és a fellebbezésben kifejtett azon indok alapján, hogy a szavazásból az E Kft. és az A-N Kft. tagot is kellett volna kizárni Az ilyen körű felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú ítélet fellebbezett része nem jogszabálysértő, ezért a fellebbezés nem alapos. A megsértett anyagi jogszabályként megjelölt a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése e), f) pontjai szerint a határozat meghozatalánál nem szavazhat az, aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A keresetlevélhez csatolt cégkivonat szerint az E Kft. társasági tag
- február 19-én szerzett jelentős befolyást a másik társasági tag A-N Kft.-ben. Az A-N Kft. a felperessel, valamint Város 1 Megyei Jogú Város Önkormányzatával szembeni követelések engedményezésére vonatkozó határozatok meghozatalánál nem volt a döntésben érdekelt szervezet, ilyen csak a szavazásból ténylegesen kizárt felperes gazdasági társaság, valamint az engedményes E-H T GmbH társasági tag volt. Ezért az E Kft. jelentős befolyásának az A-N Kft.-ben nem volt jelentősége abból a szempontból, fennállhatott-e a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése e) pontja szerinti kizárási ok. Jelentős befolyással - az annak megszerzésekor hatályos, a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény (Gt. II.)
- §-a szerint - az a tag (részvényes) rendelkezik, aki az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik, de ez a befolyása nem éri el a többségi irányítást biztosító befolyást (Gt. II.
- §), amely a tagnak az ellenőrzött társaságban a szavazatok több mint ötven százalékát biztosítja. Ebből a szabályozásból kitűnően az E Kft. jelentős befolyásának akkor sem lett volna jelentősége az engedményezésekre vonatkozó határozatok meghozatalánál, ha az ellenőrzött A-N Kft. érdekelt lett volna a döntéseknél. A Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése e) pontja ugyanis csak a többségi (tehát: az ötven százalékot meghaladó) befolyáson alapuló kapcsolatot tekinti szavazásból kizáró oknak. A törvényszék által anyagi pervezetéssel a per tárgyává tett cégkivonat szerint az osztrák székhelyű E-H T GmbH társasági tag 500.000 € törzstőkéjéből P A 270.000 €, N V 135.000 €, míg az E Kft. 50.000 € törzsbetéttel rendelkezik. A törzstőkéje 50.000 €-val 500.000 €-ra történő emeléséről 2017. november 14. napján született taggyűlési határozat, az E Kft. tehát ettől, a 2017. december 19. napján megtartott alperesi taggyűlést megelőző időponttól szerzett tíz százalékos részesedést az E-H T GmbH-ban. Tekintve, hogy a Ptk. 8: 2. §-a
(1)bekezdése szerint a többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik, az E Kft. az E-H T GmbH-ban nem rendelkezik többségi befolyással, így a szavazásból a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése e) pontja alapján nem volt kizárt. A felperes fellebbezési érvelése alapján az ítélőtábla vizsgálta, hogy a cégnyilvántartásba a Cg. ... cégjegyzékszám alatt bejegyzett az E Kft. tagjai (P Cs, N Gy) E-H T GmbH-ban fennálló közvetett befolyása (Ptk. 8: 2. §
(4)bekezdése), valamint - a felperes által állítottan - közeli hozzátartozói, az E-H T GmbH tagjai, P A és N V közvetlen befolyása egybeszámítása (Ptk. 8: 2. §
(5)bekezdése) az E Kft. szavazásból kizárását eredményezte-e a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése e) pontja alapján. Ez alapján az állapítható meg, hogy a felmenő természetes személyek közvetett- valamint a leszármazó természetes személyek közvetlen befolyása az irányított (és a döntésben érdekelt) E-H T GmbH-ban nem járhat az irányított társaságban csupán 10%-os részesedéssel rendelkező E Kft. szavazásból kizárásával. A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga egybeszámítására vonatkozó törvényi szabály (Ptk. 8: 2. §
(5)bekezdése), és így a többségi befolyást meghaladó befolyásszerzés a döntésben érdekelt irányított társaságban csak ezen természetes személyek szavazásból kizárását eredményezhette volna az esetbeli társasági határozatok meghozatalánál, a természetes személyek tagságával működő jogi személy tag kizárását azonban nem. A Ptk. 8:2.§ ugyanis nem írja elő a közeli hozzátartozó tagságával működő jogi személy szavazati befolyása egybeszámítását is. Természetes személyek azonban nem tagjai az alperesi gazdasági társaságnak, így a felperes által körülírt befolyásszerzés nem járt az E Kft. szavazásból kizárásával. (Ptk. 3: 19. §-a
(2)bekezdése e) pont ) Az E Kft. - a törvényszék helytálló megítélése szerint - nem volt kizárt az engedményezésre vonatkozó határozatok meghozatalánál a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése f) pontja szerint sem. A törvényszék határozatában helyesen emelte ki, hogy a szavazás során személyesen érdekeltnek az a tag minősíthető, aki a meghozandó határozat folytán közvetlenül előnyben részesül, avagy tehertől szabadul. A döntésben személyesen érdekelt engedményes E-H T GmbH-ban fennálló tagsági jogviszony egyéb igazolt személyi összefüggés, többlettényállás hiányában nem jár a szavazásból kizárással a Ptk. 3: 19. §
(2)bekezdése f) pontja alapján. (Fővárosi Ítélőtábla
- Gf. 40.427/2016/8.) A társasági határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perben (Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése) csak az vizsgálható, hogy a határozat jogszabályt sért-e, avagy a létesítő okiratba ütközik. Mivel a bíróság nem veheti át a társasági tagok, a társaság legfőbb szerve mérlegelési jogkörét a határozati javaslat felett, ezért nem lehet helye a meghozott határozatok gazdasági racionalitás, avagy észszerűség szerinti vizsgálatának. (BDT
- 3139.) Így a felperes a fellebbezésében a gazdasági racionalitás hiányára is kellő alap nélkül hivatkozott. A fellebbezés indítványa alapján - szükséges bizonyítás lefolytatása hiányában - nem volt helye az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállásból eltérő jogkövetkeztetés levonására. (Pp.
- §
(3)bekezdése c) pontja) A perbeli ügyben az elsőfokú bíróság nem az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörében hozott határozatot, ezért felülmérlegelésnek sem lehetett helye. (Pp. 369. §
(3)bekezdése d) pontja) Ezekre figyelemmel az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.
- § második bekezdés alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban pernyertes alperes részére a másodfokú perköltség megállapítását amiatt mellőzte, mert a jogi képviselővel eljáró alperes a másodfokú perköltségét a külön jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján nem számította fel. (Pp.
- §
(1),
(5)bekezdései) Győr,
- április
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Mészáros Zsolt sk. bíró