A határozat elvi tartalma: Nem minősül kialakult számozásnak a kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett házszám, ha a címképzésre jogosult előtti eljárás lefolytatása nem igazolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.956/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve (...) A felperes képviselője: Dr. Magyar László ügyvéd (...) Az alperes: alperes neve (...) Az alperes képviselője:.köztisztviselő A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálati kérelmek száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- augusztus
- napján kelt 1.K.27.510/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.510/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 30.000,- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A
- február
- napján kelt és az elsőfokú hatósághoz
- február
- napján érkezett - a Szeged, ... úton levő ingatlanok házszámának hivatalból történő megállapítására irányuló - feljegyzés alapján [2] [3] indult eljárásban az első fokon eljárt Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője
- február
- napján kelt 17272-3/
- számú határozattal kijavított 17272-1/
- számú határozatával a Szeged, ... út házszámainak megállapításáról rendelkezett figyelemmel arra, hogy az érintett utcában a tulajdoni lap és Digitális Alaptérkép alapján a megfelelő házszámok feltüntetése nem történt meg. Felperesi cég székhelye Szeged ... hrsz-on, azaz a Szeged, ... szám alatt található, azonban fenti, házszám megállapításáról rendelkező határozat alapján székhelyének címe ... számra módosult. Az utcában felperesén kívül még a vele átellenes oldalon levő ... hrsz.-ú ingatlan rendelkezett 3-as sorszámmal az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. A többi - az utcában található - 12 ingatlan házszáma az ingatlan-nyilvántartásban sem szerepelt. Felperes a határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, mely fellebbezés folytán eljárt alperes a 66/2017.(III.31.) Kgy. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Alperes kifejtette, hogy Szeged MJV Város Polgármesteri Hivatala megkereste a címképzésért felelős szervként kijelölt, az ingatlan fekvése szerinti illetékes települési önkormányzati jegyzőt a Szeged külterület ... hrsz.-ú ingatlan házszámának megállapításával kapcsolatban. Ezen elsőfokú eljárás során a hatóság azt állapította meg, hogy a ... úttal érintkező ingatlanok nem rendelkeznek a hatóság által megállapított házszámokkal, a 14 ingatlanból az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján 2 ingatlan esetében került feltüntetésre kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban házszám. Alperes rögzítette, hogy a Kenyérgyári út számozása az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján sem felel meg az egyértelmű tájékozódás követelményeinek, valamint a közterületek elnevezésének szabályairól szóló 45/1991.(XII.31.) KGY számú rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) foglaltaknak, mivel a számozás nem a főútvonalnál kezdődik és az ingatlan-nyilvántartás szerint meglévő két páratlan házszám az egymással szemben levő oldalon található. Ezen két ingatlan esetén a számozás korábbi megállapításáról a hatóságnak nincs információja, így a Rendelet
- §
(3)bekezdése sem volt alkalmazható. A kereseti kérelem [4] A felperes eljárási- és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperesi határozatot kérve annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárás lefolytatására utasítását. Sérelmezte, hogy részére
- március 1-jén kézbesítették az elsőfokú határozatot és kizárólag ekkor értesült arról, hogy hivatalból indított eljárás keretében a közterület házszámozását megváltoztatták és új házszámokat állapítottak meg. Álláspontja szerint a hatóság ezzel nem tartotta be a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, sértette az ügyféljogok korlátozása tilalmának elvét, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelméről szóló alapelvet, a tisztességes ügyintézéshez való jogot, az ügyféljog joggyakorlásának előmozdítására vonatkozó előírást. Mint ügyfelet nem értesítették az eljárás megindításáról, így korlátozták abban, hogy bármilyen nyilatkozatot tegyen az eljárás során, továbbá korlátozták iratbetekintési, észrevételi, indítványtételi jogát. Előadta, hogy az elsőfokú hatóság a tényállás-tisztázási kötelezettségét is megsértette, a szükséges bizonyítást nem folytatta le és nem vizsgálta annak a tényét, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a felperes ingatlanának van házszáma, és ezt az önkormányzat, illetve annak jogelődje kérelmezte. Egy évtizedek óta kialakult házszámról van szó, amit figyelembe véve kellett volna megállapítani a számozást akként, hogy a házszám mögé betűkiegészítést kellett volna tenni. Álláspontja szerint a Rendelet
- §
(3)bekezdésében foglalt kivételes lehetőséget vizsgálniuk kellett volna, ennek hiányában pedig több 10 milliós többletkiadást eredményezett a döntés. Az elsőfokú ítélet [5] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Az [6] elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a Rendelet 12. §
(3)bekezdésének alkalmazása nem volt lehetséges, hiszen a hivatkozott jogszabályhely a kialakult számozás után megosztott ingatlan esetében irányadó. A házszámok megállapítása jegyzői hatáskör, korábban pedig építési hatóság hatáskörébe tartozott. Ha az illetékes építésügyi hatóság házszámot állapított volna meg az korábban a ... úti ingatlanok kapcsán, akkor annak előzménye kellene, hogy legyen az iratok között. A földhivatali nyilvántartásban szintén nincs okirati alapja a felperes által használt házszámnak. Hangsúlyozta, hogy hivatalból indult az eljárás 2017. február 7-én és még aznap megszületett az elsőfokú határozat. Az eljáró hatóság 8 napon belül döntést hozott, amelyre tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. §
(4)bekezdés b) pontja alapján mellőzte az ügyfél értesítését az eljárás megindításáról. Rámutatott annak a kérdésnek az eldöntése, hogy okirat hiányában a földhivatal milyen okból kifolyólag tüntette fel
- számmal az érintett ingatlant, nem képezhette az elsőfokú hatósági eljárás tárgyát. A kenyérgyári úton szabályosan megállapított, kialakult számozás hiányában a Rendelet
- §
(3)bekezdése nem volt alkalmazható. A hatóság határozatával pedig a teljes Kenyérgyári út szabályos házszámozása került megvalósításra, amelyet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog sérelmeként, korlátozásaként értelmezni nem lehet. Az, hogy a házszám módosítása felperesnek több 10 milliós többletkiadást eredményez, az ügy elbírálásakor nem releváns. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] A jogerős ítélet ellen felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének történő helytadását kérte. Hivatkozott arra, hogy az ingatlanát érintő házszámozás évtizedek óta kialakult házszámozásnak minősül, így ezt követően a már kialakult telkek házszámait ennek figyelembevételével kellett volna megállapítani. A házszám mögé betűkiegészítést kellett volna tenni. E körben fel kellett volna tárni, hogy a felperes házszámozásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése mikor, kinek a kérelmére, milyen indokok alapján történt és hogy milyen idősorrendben alakultak ki a további telkek. Erre vonatkozóan azonban a hatóság semmilyen bizonyítást nem vett fel. A bíróság pedig tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a közigazgatási eljárás hivatalból indult eljárás lenne, hiszen az a ... hrsz.-ú ingatlan tulajdonosának a kérelmére indult. Ha azonban mégis azt kell megállapítani, hogy az eljárás hivatalból indult, akkor is sérültek a felperes ügyféljogai, hiszen a Ket.
- § értelmében értesíteni kellett volna, mint ügyfelet, hogy megismerhesse a bizonyítékokat és arra észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával és bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. Tévedtek az eljáró szervek, amikor azt állapították meg, hogy az
- házszám a tulajdonosok által öncélúan kihelyezett házszám, hiszen e vonatkozásban semmiféle bizonyítást nem folytattak le, sőt az alperes által is elismerten az ingatlan-nyilvántartásba bármely ingatlanra címet csak és kizárólag hatósági megkeresésre lehet bejegyezni, ellenkező bizonyításig azt kell vélelmezni, hogy a közhiteles nyilvántartásba bejegyezett cím valamely hatóság megkeresésére került bejegyzésre. Felperes a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataival egyezően használja az
- házszámot és ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt joga, amelynek gyakorlásához különös méltánylást érdemlő érdeke fűződik és melyet az Alaptörvény is véd. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartására tett indítványt. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [10] A Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [11] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. [12] A Kúria rámutat arra, hogy a közigazgatási hatóság többféle módon szerezhet tudomást olyan tényről, körülményről, melyek egy hivatalbóli eljárás megindítását megalapozzák. Ilyen körülmény lehet egy panasz, bejelentés, hatósági ellenőrzés, más hatóság döntése, illetve ugyanazon vagy más hatóság előtt folyamatban levő ügyben történő észlelés. [13] Jelen ügyben pontosan ugyanazon hatóság más szervezeti egységének jelzése, feljegyzése folytán, a hatóság előtt egy másik ingatlanra vonatkozóan előterjesztett kérelemre indult eljárásban szerzett információk alapján vált szükségessé a ... út házszámozásának megállapítása hivatalbóli eljárás során. Ezen hivatalbóli eljáráson pedig az sem változtat, hogy egy ingatlan tulajdonosa jelzését kérdően indult az eljárás. [14] A Ket. 29.§
(4)bekezdése értelmében amennyiben a hatóság az eljárás megindítása után nyolc napon belül érdemben dönt, az ügyfél értesítése az eljárás megindításáról mellőzhető. Az eljárás
- február 7-én indult, és még aznap megszületett az elsőfokú döntés - bizonyítás nélkül a rendelkezésre álló iratok ismeretében -, így az elsőfokú határozat volt az első eljárási cselekmény, amelyet pedig kézbesítettek felperes részére. Mindebből következik az is, hogy a felperes ügyféli jogai megsértésére alappal nem hivatkozhat. [15] A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a fentiekben rögzített tényállás és idézett jogszabályok alapulvételével azt állapította meg, hogy az alperes a döntése alapjául alkalmazott jogszabályhelyek alapján helytállóan járt el, amikor a ... út házszámozásáról rendelkezett a Rendelet szabályainak figyelembevételével, hiszen az érintett úton nem volt kialakult házszámozás. A házszámozásnak pedig a főúttól kell kezdődnie, szem előtt tartva a Rendelet
- §
(2)bekezdését. [16] A két ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett házszáma nem minősül a Rendelet 12.§
(3)bekezdése szerinti kialakult állapotnak. Osztja a Kúria az elsőfokú bíróság azon érvelését is, hogy az ingatlanügyi hatóság házszám megállapítására vonatkozó hatáskörrel nem rendelkezik, így nincs olyan egyéb jogszabályi kitétel sem, ami alapján a felperes továbbra is használhatná az 5-ös házszámot. [17] Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza azon jogokat és tényeket, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetők, feljegyezhetők. Azt is vélelmezni kell, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalma megfelel a bejegyzési kérelemnek, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmának, végső soron a valóságos jogállapotnak, ellenben ez egy megdönthető vélelem, mely jelen esetben megdőlt azzal, hogy annak okirati alapja, a címképzésre jogosult előtti eljárás lefolytatása nem igazolt. [18] Hangsúlyozza a Kúria, a felperest a közigazgatási döntés során ért károk az ügy eldöntése szempontjából irrelevánsak, annak kihatása a közigazgatási döntés felülvizsgálatára nincs, az e körbeni hivatkozások a határozat jogsértő voltának megállapítására nem vezethetnek. [19] Fentiekre tekintettel a Kúria az érdemben helyes elsőfokú ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mert az a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. A döntés elvi tartalma [20] Nem minősül kialakult számozásnak a kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett házszám, ha a címképzésre jogosult előtti eljárás lefolytatása nem igazolt. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [22] A Kúria a felperest a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére és a felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi költség megfizetésére kötelezte. [23] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó sk. előadó bíró, Sugár Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr.