A határozat elvi tartalma: Megtéveszti a hatóságot az a külföldi járművezetői tanfolyamra jelentkező személy, aki a jelentkezési lapon úgy nyilatkozik, hogy a járművezetésre jogosító okmányát visszavonták, holott a német bíróság a járművezetői engedélyét 9 hónapra bevonta. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.219/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Márton Gizella előadó bíró Dr. Rothermel Erika bíró A felperes: Felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Bálint Tünde Ügyvédi Iroda (Dr. Bálint Tünde ügyvéd, cím) Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház utca 7.) Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: közlekedési hatósági ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.824/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria – a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.824/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; – kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; – kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály Közúti Közlekedési Nemzetközi Jogsegélyügyek Osztálya értesítésére a Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya, mint elsőfokú hatóság hivatalból
- szeptember 28-án eljárást indított a felperessel szemben. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy a felperes
- április 27-én jelentkezett „B” kategóriás járművezetői tanfolyamra. A felperes az eljárás megindításának kérelmezésekor a jelentkezési lapon a 2.,
- pontokban olyan nyilatkozatot tett, hogy a járművezetéstől a bíróság, illetőleg szabálysértési hatóság jogerősen nem tiltotta el, a vezetésre jogosító okmány visszaadását az ott írt feltételekhez nem kötötte, továbbá a
- pontban úgy nyilatkozott, hogy a hatóság a járművezetésre jogosító okmányát visszavonta. A felperes a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga tétele után
- augusztus 17-én vizsgára engedés iránti kérelmet terjesztett elő, de nem engedték vizsgára. A hatóság a vizsgakérelme vonatkozásában a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel a felperest. A hatóság felhívására a felperes azt nyilatkozta, hogy a járművezetői engedélyét a passaui alsófokú bíróság (Amtsgericht Passau)
- augusztus 24-én tárgyalás mellőzésével bevonta, nem határozott meg semmilyen feltételt a vezetői engedély visszaadásához, nem tiltotta el a járművezetéstől, hanem úgy rendelkezett, a közigazgatási hatóság kilenc hónap eltelte előtt nem adhatja vissza a vezetői engedélyt. Nyilatkozatához csatolta az Amtsgericht Passau Cs 2005 Js 7630/
- számú döntés kivonatát. A fenti tényállás alapján a Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya a
- október
- napján kelt PMKF/JV/NS/A/258/6/
- számú határozatával a felperes
- augusztus 6-án tett „B” kategóriás „közlekedési alapismeretek” vizsgáját érvénytelenítette. Egyúttal elrendelte ezen eredmények törlését a papír alapú és elektronikus nyilvántartásokból, a felperes tiltásba történő helyezését a Kategóriás Ügyviteli Rendszerben. A felperes fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Közlekedési Hatóság, az alperes jogelődje a
- december
- napján kelt EH/MD/NS/A/2557/1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot – az indokolás megváltoztatásával – helybenhagyta. Rámutatott, hogy a felperes járművezetői engedélyét bevonták, amelyet a bevonás időtartama lejártát követően visszakaphat, ezért a magyar vezetői engedély kiadása az Európai Parlament és Tanács 2006/126/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv)
- cikk
(5)bekezdés a) pontjába ütközne. A felperes a jelentkezési lapon a hatóságot félrevezette, amikor járművezetői engedélye visszavonásáról és nem bevonásáról tett nyilatkozatot. Mindezek alapján a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 15.§
(6)bekezdése alapján a vizsga érvénytelenítésére jogszerűen került sor. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [6] A felperes keresetet nyújtott be az alperesi jogelőd határozatának felülvizsgálata iránt. Állította, hogy a tényállást nem tisztázták. Nem tiltották el a járművezetéstől, de a vezetői engedélyét véglegesen visszavonták, kilenc hónap elteltével kérhet új engedélyt. Vitatta, hogy a hatóságot félrevezette volna. [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte fenntartva a határozatban foglaltakat. Az elsőfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. Ítéletének indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperes a jelentkezési lapon félrevezette a hatóságot, amikor a vezetői engedélye „visszavonásának” körülményeiről nem tájékoztatta a hatóságot. A jelentkezési lapon visszavonásról nyilatkozott, holott saját nyilatkozata szerint is 9 hónap után minden külön feltétel nélkül a német hatóságtól visszakaphatja a vezetői engedélyét. Az Irányelv 7. cikk
(5)bekezdés a) pontja értelmében senki sem rendelkezhet egynél több vezetői engedéllyel. A 7. cikk
(5)bekezdés b) pontja pedig rögzíti, hogy a tagállam megtagadja a vezetői engedélyek kiállítását, amennyiben megállapítja, hogy a kérelmező már rendelkezik vezetői engedéllyel. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a magyar vezetői engedély kiadása az Irányelvbe ütközne, mert ez lenne a felperes második vezetői engedélye. A felperes alaptalanul hivatkozott a tényállás tisztázatlanságára, a tisztázott tényállás alapján az R. 15. §
(6)bekezdése alapján a vizsgát érvényteleníteni kellett, további bizonyításra perben sem volt szükség, ezért a felperes bizonyítási indítványát is elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak és a közigazgatási határozatoknak a hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Irányelv 7. cikk
(5)bekezdés a) pontját, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését, 336/A. §
(2)bekezdését, 339/B. §-át, 339. §
(1)bekezdését. [10] Előadta, hogy az alperes és az elsőfokú bíróság is az eljárás során téves megállapításokat tett, mert nem vezette félre a hatóságot, a jelentkezési lapon a valóságnak megfelelő válaszokat adta arra, hogy a vezetői engedélye visszavonásra került. Az alperes a tényállást nem tárta fel, csak a felperes nyilatkozatára alapította a döntését, ezért önmagának ellentmond az a kijelentés, hogy a hatóság elől releváns információkat elhallgatott. Az alperes tényállás tisztázási kötelezettségének elmulasztása miatt a bíróságnak az alperest kellett volna a határozatában foglaltaknak a bizonyítására felhívnia. Sérelmezte, hogy a bíróság a kérése ellenére a német társhatóságot nem kereste meg annak igazolására, hogy nincs német járművezetői engedélye. Hangsúlyozta, hogy nincs német járművezetői engedélye, mert azt a német bíróság visszavonta, új vezetői engedélyt a visszavonástól számított kilenc hónap múlva kérhet. Az Irányelv 7. cikk
(5)bekezdés a) pontja ezért nem alkalmazható. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes a perben sem tudta megcáfolni a tényállást, a hamis tényközlés alátámasztást nyert, ezért köteles volt érvényteleníteni a felperes vizsgáját. A német bíróság a felperes vezetői engedélyének bevonásáról rendelkezett, és előírta, hogy a felperes azt követő 9 hónapban nem kaphat új vezetői jogosultságot, kiemelte, hogy erre az időszakra vezetéstől eltiltás ténye megvalósult, a felperes ezzel ellentétes állítása valótlan. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. §
(2)bekezdés és 275. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. A felperes jogszabálysértésként a Pp. 339. §
(1)bekezdésének megsértésére hivatkozott, amely rendelkezés a bíróság döntésének irányát szabja meg, az a bíróság döntési kompetenciájába tartozik, hogy jogszabálysértés megállapítása esetén milyen tartalmú döntést hoz, jogszabálysértés hiányában a kereset elutasításáról kell rendelkeznie, ezért ez a rendelkezés önmagában a jogszabálysértés megjelöléséhez nem elegendő. [14] A Pp. 339/B. § megsértésére csak a mérlegelési jogkörben hozott határozatok esetében kerülhet sor, azonban a perbeli esetben az alperesi jogelőd nem mérlegelési jogkörében hozott határozatot, ezért e rendelkezés megsértése szóba sem kerülhetett. [15] A Kúria – egyezően az elsőfokú bírósággal – azt állapította meg, hogy a felperes német járművezetői engedélye bevonásra és nem visszavonásra került, mert a felperes a vezetői engedélyét a bevonás időtartamának leteltét követően külön feltétel nélkül visszakaphatta, míg visszavonás esetén a vezetői engedély véglegesen elvételre kerül, annak külön feltétel nélküli visszaadására nem kerülhet sor. A felperes ezzel szemben a jelentkezési lapon – a hatóságot megtévesztve – a vezetői engedélye visszavonásáról nyilatkozott, csak a hatóság felhívására közölte a járművezetői engedélye „visszavonásának” tényleges körülményeit csatolva a német bíróság döntésének kivonatát. A felperes felhívásra tett nyilatkozata alapján a tényállás tisztázott volt, nem volt szükség további bizonyításra, a felperes által hiányolt német társhatóság megkeresésére sem, ezért tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy a bizonyítás a Pp. 336/A. §
(2)bekezdése alapján az alperest terhelte volna. További bizonyításra a perben sem volt szükség, ezért az elsőfokú bíróság nem sértette meg az eljárása során sem a Pp. 3. §
(3)bekezdését, sem a Pp. 206. §
(1)bekezdését a további bizonyítási indítvány elutasítása és a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése során. [16] A Kúria mindezek alapján azt állapította meg, hogy az Irányelv 7. cikk
(5)bekezdés a) pontjára tekintettel nem volt jogsértő az R. 15. §
(6)bekezdése alapján a vizsga érvénytelenítése, azt ezt kifogásoló keresetet az elsőfokú bíróság jogszerűen utasította el. [17] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [19] A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, melynek összegét a Kúria a kifejtett munkával arányban állóan a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján állapított meg. [20] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére, melynek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése határozza meg. Budapest,
- április
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró