Bfv.54/2019/6 – Kúria

(1)bekezdés,

(8)bekezdés]. Ezért őt 7 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az általa előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Megállapította, hogy az I. rendű terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. [2] Az elsőfokú ítélet ellen az I. rendű terheltet érintően bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2017. november 20. napján meghozott és kihirdetett 4.Bf.156/2017/12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: I. rendű terhelt cselekményét emberölés bűntette kísérletének [Btk. 160. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont] minősítette; büntetését 13 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra súlyosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

1. [3] A jogerős ítéleti tényállás szerint a terheltek közül I. rendű terhelt, II. rendű terhelt és V. rendű terhelt rokonságban állnak egymással. I. rendű terhelt és V. rendű terhelt 2005-2006-ban több hónapon keresztül együtt töltötték büntetésüket a ... Büntetésvégrehajtási Intézetben. III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt, régebb óta ismerik egymást, ugyanazon eljárásban ítélték el őket ...ban. IV. rendű terhelt és V. rendű terhelt ...ban közel egy évig együtt töltötte büntetését. III. rendű terhelt és I. rendű terhelt ugyancsak ismerték egymást a börtönből. [4] Az alapítvány tulajdonában van a ... szám alatti ingatlan, amelyet 2008-ig az alapítvány használt. 2008-ban bérbe adták és a bérlők azóta ... név alatt szállodaként hasznosítják. Az alapítvány
2. június 22-én határozatlan időre bérbe adta az ingatlant a ... cégnek, amely továbbra is szállodaként hasznosította az ingatlant. A céget 2011 szeptemberében megvásárolta tanú 1, aki 2013 májusától a bérleti díj fizetésével felhagyott, arra hivatkozással, hogy a dunai árvíz kárt tett az ingatlanban és kérte a bérbeadót a kár megtérítésére. Az alapítvány a bérleti díj nemfizetése miatt
3. december 18-án a bérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felmondta és felszólította a bérlőt, hogy
4. december
5. napjáig az ingatlant bocsássa vissza a bérbeadó birtokába. A ... cég a felszólításnak nem tett eleget, hanem peres eljárást kezdeményezett az alapítvánnyal szemben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon. [5] Az elsőfokú ítélet meghozatalára
6. november
7. napján került sor, amikor is a bíróság a ... cég keresetét elutasította. Egyúttal kötelezte arra, hogy 15 napon belül ürítse ki az ingatlant és bocsássa azt az alapítvány rendelkezésére, továbbá kötelezte a meg nem fizetett bérleti díj megtérítésére. A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék
8. november 11-én az elsőfokú ítéletnek a bérleti díj megfizetésére vonatkozó részében, részben megváltoztatva, de azt helybenhagyta. Az ingatlan kiürítésével kapcsolatos rendelkezést azonban hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt eljárásban az ingatlan kiürítésével kapcsolatban jogerős ítélet még nem született, így az alapítvány a mai napig nem került az ingatlan birtokába. [6] tanú 1 évtizedek óta ismeri IV. rendű terheltet. Miután IV. rendű terhelt szabadult utolsó büntetéséből, tanú 1 megengedte neki, hogy a szállodában lakjon. tanú 1 2014 márciusában papíron eladta a ... céget IV. rendű terheltnek, aki innentől kezdve az étterem tényleges irányítását végezte, míg a szállodával kapcsolatos tevékenységet továbbra is tanú 1 látta el. [7]
9. június 10-én III. rendű terhelt és több ismeretlen személy megjelent a szállodában, és közölték tanú 1el, hogy hagyja el a szállodát, mert a továbbiakban ők a tulajdonosok.
10. június 23án IV. rendű terhelt a ... céget papíron eladta ifjabb ... személynek, így III. rendű terhelt a továbbiakban a fián, ifjabb ... személyen keresztül irányította a szállodát. A szálloda éttermének irányítását továbbra is IV. rendű terhelt látta el. [8] A ... üzemeltetését jelenleg is az ifjabb ... személy tulajdonában lévő ... cég látja el, de a bérleti díjat a bérbeadónak továbbra sem fizetik és a rezsi fizetési kötelezettségüknek sem tesznek eleget. Az ingatlan kiürítésével kapcsolatos perben jogi képviselővel képviseltetik magukat, de érdemi védekezéssel nem élnek. A tárgyalásokon általában nem jelennek meg, azonban magatartásukkal a jogerős ügydöntő határozat meghozatalát akadályozzák. [9] Az ingatlan, annak frekventált helyen fekvése miatt, több befektető érdeklődését is felkeltette az elmúlt években. Több befektető kereste meg az alapítványt a szálloda üzemeltetése vagy egyéb módon történő hasznosítása érdekében. Az alapítvány képviselői a bérbeadástól, egyéb hasznosításról nem zárkóztak el, közölve az érdeklődőkkel, hogy az ingatlan per alatt áll és több tízmillió forint tartozása van a szállodát működtető cégnek. [10] 2014 júliusában ... székhelyű, ... nemzetiségű befektető házaspár kezdett érdeklődni az ingatlan iránt. A tárgyalásokat magyarországi képviselőjükön, sértetten keresztül folytatták az alapítvány képviselőivel. A befektetőkkel több szerződés-tervezet is készült, 2014 júliusában szándéknyilatkozatot is aláírtak. A befektetők és sértett ezt követően találkoztak III. rendű terhelttel, akivel közölték, hogy szeretnék a szálloda üzemeltetését megszerezni. III. rendű terhelt ettől elzárkózott, illette közölte, hogy 100 ezer euró ellenében hajlandó a szállodából kivonulni. A befektetők ezt az összeget sokallták, azonban alacsonyabb összeget esetleg elfogadtak volna. [11] III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt látva a befektető komoly szándékát, elhatározták, hogy képviselőjük ... sértetten keresztül eltántorítják a megszerzésétől úgy, hogy fizikailag bántalmazzák a sértettet. [12] III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt V. rendű terhelten keresztül kapcsolatba léptek a ... lakosú I. rendű terhelttel, akit megbíztak a cselekmény elkövetésével. III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt a terv kivitelezésébe bevonták a V. rendű terhelten keresztül megismert II. rendű terheltet is, akit arra kértek meg, hogy I. rendű terheltet a cselekmény elkövetését megelőzően több esetben szállítsa gépkocsijával a helyszínre és működjön közre a sértett megfigyelésében. III. rendű terhelt és IV. rendű terheltek még a bűncselekmény végrehajtása előtt pénzt ígértek I. rendű terheltnek és II. rendű terhelt által 20.000 forintot küldtek neki. [13]
11. augusztus 20-án délelőtt 10 óra körül II. rendű terhelt az általa vezetett ... forgalmi rendszámú ... típusú gépkocsival megjelent I. rendű terhelt társaságában a ... utcában, ahol leparkoltak. Egyikőjük többször felcsengetett sértett kaputelefonján, de miután nem szóltak bele a sértett lement az utcára és körülnézett. Ez idő alatt a két terhelt a sértettet meg tudta figyelni. Ezt követően a két terhelt még több esetben megfigyelte a sértettet a ... utcában. [14]
12. augusztus 25-én délután II. rendű terhelt az általa vezetett gépkocsival I. rendű terheltet ismételten a ... utcába szállította. I. rendű terhelt kiszállt és a sértett házával szemben lévő pékség előtt várta, hogy a sértett hazaérjen. II. rendű terhelt eközben gépkocsijával a közeli ... soron várakozott amikor V. rendű terhelt felhívta őt, hogy menjen érte, a közeli ... utcai lakására. II. rendű terhelt elment V. rendű terheltért, majd visszamentek a ... sorra, ahol tovább várakoztak, a gépkocsiban beszélgettek. [15] Az 1978-as születésű sértett 19 óra 10 perc körüli időpontban érkezett haza gépkocsijával a ... utcába. Amikor a gépkocsijából kiszállt, ezt az utca túloldalán várakozó I. rendű terhelt észlelte. Átment a sértettel azonos járdára és ott sértettel szemben haladt. Miután elkerülték egymást, a sértett háta mögé fordult. Hátizsákját megragadva, azzal a sértettet maga felé húzta. Egy, maximum 4 centiméter széles és maximum 15 centiméter pengehosszúságú késsel a sértett hátát két ízben nagy erővel megszúrta, majd a sértett jobb felkarját a késsel megvágta és ezt követően elfutott. A sértett ezután bement a lakásába, értesítette a mentőket, egyúttal a felkarját nadrágszíjával elkötötte. [16] Miután I. rendű terhelt a sértettet bántalmazta, telefonon felhívta II. rendű terheltet és kérte, hogy menjen érte. II. rendű terhelt I. rendű terheltet a ... úton a gépkocsijával felvette, majd a ... Áruház parkolójába mentek. Ott III. rendű terhelt és IV. rendű terhelt várt rájuk és az elvégzett cselekményért pénzt adtak I. rendű terheltnek, aki másnap hajnalban hazautazott lakóhelyére. [17] A sértett az I. rendű terhelt bántalmazása következtében a bal lapocka csúcsánál egy körülbelül 4 centiméter hosszú bemeneti nyílású, a mellhártyát is sértő, a mellüreget megnyitó, abban körülbelül 100-150 milliliter vérgyülemet előidéző, körülbelül 1315 centiméter szúrtcsatornájú, és annak végződésénél a bordafelületet sértő szúrt sérülést, a hát baloldalán a XII. borda alatt a gerinctől körülbelül 10 centiméterre, 4 centiméter hosszú, éles szélű bemeneti nyílású, lefelé a csípőlapát felé irányuló, körülbelül 15 centiméteres, a hashártya mögötti térben elhelyezkedő izomzatban végződő szúrtcsatornájú sérülést, és a bal felkar elülső felszínén a felső harmadban egy ferdén lefutó, körülbelül 12 centiméteres, a sebalapon a kétfejű karhajlító izom hasát teljesen átmetsző és az érképletek átmetsződéséből származtatható, heveny kivérzés közvetlen veszélyével járó metszett sérülést szenvedett el. Mindhárom sérülés gyógytartama a 8 napot meghaladja, a tényleges gyógytartam 3-4 hét volt. A mellhártyát és a bal felkart sértő sérülés közvetetten életveszélyes volt, míg a XII. borda alatti sérülés nem volt életveszélyes. A ténylegesnél súlyosabb sérülés keletkezése reálisan fenyegetett, azonban a súlyosabb következmény elmaradása arra vezethető vissza, hogy csak kis nyíláson nyílt meg a mellüreg és nem sérült nagy átmérőjű verőér, illetve a vérvesztéses sokk tünetei azért nem következtek be, mert a sértett a felkarját időben elkötötte. A bal kétfejű karhajlító izom hasának teljes átmetszése után az izomzatban hegesedés maradt vissza, mely az izomzat munkateljesítményét korlátozza és ezen okból munkaképesség-csökkenést eredményez végleges jelleggel. Ez a kórállapot maradandó fogyatékosságot eredményezett. II.
13. [18] A jogerős ítélet ellen I. rendű terhelt kirendelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
14. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjában írt okból arra hivatkozással, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [19] Előadta, hogy a védelem nem értett egyet a bűncselekmény minősítésével már az elsőfokú eljárásban sem. Az elsőfokú bírósági eljárásban meghallgatott orvosszakértő ugyanis nem kategorikus véleményt adott az életveszélyes sérülésekre vonatkozóan, hanem a „bizonyossággal határos" kifejezést használta, amely álláspontja szerint nem elegendő a büntetőjogi felelősség kétséget kizáró megállapításához. Ebből kiindulva az ennél súlyosabb minősítést, a másodfokú bíróság által megállapított nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérletét is tévesnek tartja. Meggyőződése szerint az I. rendű terhelt cselekményének értékelése során nem lehet megalapozott következtetést vonni arra, hogy akár csak belenyugodott volna a halálos eredmény lehetőségébe. [20] Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok tartalma és a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg - a védő megítélése szerint helyesen -, hogy a megbízók szándéka a sértett bántalmazására terjedt ki. A megbízás testi sértésre irányult. Ebből logikusan következik, hogy az I. rendű terheltnek a cselekmény elkövetésekor, egyenes szándéka a testi sértésre irányult. [21] Amennyiben az I. rendű terhelt a megbízás kereteit túllépve oly módon szurkálta, illetve vágta meg a sértettet, hogy attól életveszélyes sérülést szenvedett, tudata abban az esetben sem fogta át a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetőségét, hiszen szándékának maximális felső határa csupán súlyos testi sértésre irányult. Álláspontjának alátámasztásaként vizsgálat tárgyává tette az okozott sérüléseket. Az egyik szúrás a bal lapocka csúcsánál érte a sértettet, míg a másik szúrás a szívtájék alatt, inkább oldalról, mindkét esetben fentről lefelé. A szakértői véleményre tekintettel (amely szerint, amennyiben a szúrás a sértett testét merőlegesen éri, még komolyabb sérülést okozhatott volna, amely könnyen akár a sértett gyors halálához vezethetett volna) az elsőfokú bíróság a fentről lefelé történő mozdulatból helyesen következtetett a testi épség sérelmére irányuló szándékra. A harmadik sérülést, a metszett-vágott jellegéből következően, nem szúrási mechanizmussal okozta a terhelt. Ekkor már nem is akarta megszúrni a sértettet, csak vagdalkozott, hadonászott, ami megint csak a testi sértésre irányuló szándékára utal. [22] A védő szerint az I. rendű terhelttől egyébként nem idegen ez az elkövetési mód. A korábbi elítélései során is nem csak kést használt, hanem hátulról támadt a sértettekre. Azokban az esetekben sem vezette ölési szándék, csupán késsel akart testi sérülést okozni. E cselekményeket a bíróság minden esetben életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette, az emberölésre irányuló eshetőleges szándékot egyik esetben sem állapította meg. [23] A másodfokú bíróság hibás következtetésre jutott. E bíróság maga hangsúlyozta a tárgyi tényezők rendkívül hasonló jellegét, mégis eltérő következtetést vont le a jogi minősítés tekintetében. Mindezekre tekintettel az I. rendű terhelt cselekménye nem az emberölés befejezett és közeli kísérletét, hanem a testi sértés befejezett bűncselekményét valósította meg. A védő ezért a minősítés megváltoztatását, emberölés bűntettének kísérlete helyett a befejezett testi sértés bűntettének a megállapítását, és ennek folytán a kiszabott szabadságvesztés enyhítését kérte legfeljebb az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartamához igazodóan. 2. [24] A Legfőbb Ügyészség a BF.103/2019. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak találta. Kifejtette, hogy az indítvány a tényállást támadó részében - amennyiben a szakértői véleményre hivatkozással a közvetetten életveszélyes sérülés megállapítását sérelmezi - a törvényben kizárt indítvány. Az anyagi jogszabálysértéssel kapcsolatos érvelését pedig alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság törvényesen minősítette az I. rendű terhelt cselekményét emberölés bűntette kísérletének, és e minősítés indokait helytállóan részletezte. Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. 3. [25] Az I. rendű terhelt és a védő a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára nem tett észrevételt. III. 1. [26] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el. A megtámadott határozatokat a Be. 659. §

(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, és a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Emellett a Be. 659. §

(6)bekezdésére tekintettel vizsgálta a Be. 649. §

(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott esetleges eljárási szabálysértéseket is. Ennek eredményeként a védő felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. [27] A felülvizsgálat a Be. 648. § a),

1. b)és
2. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §

(1)bekezdés]. A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. [28] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. [29] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.). Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett a felülvizsgálati indítványban megjelölt, illetve tartalmában hivatkozott Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjában meghatározott okból (a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására) bírálta felül. 2. [30] A védő a felülvizsgálati indítványában vitatta, hogy a sértett által elszenvedett sérülések közül a mellhártyát és a bal felkart sértő sérülés közvetetten életveszélyes volt. A jogerős ítéletben megállapított tényállás támadhatatlansága folytán a Kúria nem vizsgálhatta a védő ezen állításának helytállóságát. A szakértő véleményét a bíróságok elfogadták és az abban foglalt megállapítást a tényállás részévé tették. A tényálláshoz kötöttség folytán a Kúriának nincs törvényes lehetősége a tényállás megváltoztatására: abból nem vehet el, s ahhoz nem tehet hozzá tényeket. [31] A tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a felülvizsgálati eljárásban a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), másként fogalmazva: a felülvizsgálati eljárásban az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e vagy sem (BH 2016.264., BH 2010.324.). Ennek hangsúlyozása pusztán elvi jellegű, hiszen a Kúria nem vizsgálhatja, hogy az alapítélettel megállapított tényállás szenved-e valamiféle hiányosságban. [32] A tényállást támadó részében a védő indítványa a törvényben kizárt felülvizsgálati indítvány. 3. [33] A Kúria a védő anyagi jogszabálysértésre hivatkozó indítványát az alábbi indokokból nem találta alaposnak. Álláspontjának kialakításakor az élet és testi épség védelméről szóló 3/2013. Büntető jogegységi határozatának iránymutatásait tartotta szem előtt, amely meghatározó szempontokat határoz meg annak eldöntéséhez, hogy az I. rendű terhelt cselekménye emberölés bűntettének a kísérleteként [Btk. 160. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont], avagy ölési szándék híján testi sértés bűntettének [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(8)bekezdés] minősül. Az elhatárolás a tárgyi és alanyi tényezők körültekintő vizsgálatával végezhető el. [34] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a két bűncselekmény elhatárolása az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet. Az emberölés, illetve ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben az életveszélyt okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul és az életveszélyre az elkövető szándékának nem feltétlenül kell kiterjednie. [35] Az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot megállapításánál, illetve annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre, avagy testi sértésre, illetőleg egészségsértésre irányult-e, jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánult és így megismerhető tényekből kell visszakövetkeztetni. A szándék megállapításánál az elkövetéskori tudattartalomra a tárgyi (objektív) és alanyi (szubjektív) tényezők külön-külön és együttesen történő vizsgálatából lehet következtetést levonni. [36] Az I. rendű terhelt elkövetéskori tudattartalmát mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság ezen iránymutatásnak megfelelően vizsgálta. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet tényállását kiegészítette, illetve pontosította. Abból az I. rendű terhelt ölési szándékára vont helyes következtetés alapján állapította meg, hogy cselekménye eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősül. [37] Az irányadó tényállás alapulvételével a releváns tárgyi tényezőket vizsgálva megállapítható, hogy az I. rendű terhelt, az élet kioltására tipikusan alkalmas eszközzel - 4 cm széles és 15 cm pengehosszúságú késsel - hajtotta végre a bűncselekményt. Hátulról, váratlanul a sértettet a hátizsákjának pántjánál maga felé rántotta, és a sértettet a hátán nagy erővel kétszer megszúrta. E szúrások életfontosságú szerveket veszélyeztettek. Harmadszor pedig a sértett felkarján ejtett rendkívül súlyos sérülést, azon nagy átmérőjű verőereket vágott át. A sértett által elszenvedett sérülések közül a mellhártyát és a felkart sértő sérülés közvetetten életveszélyes volt. Amennyiben a rendkívüli lélekjelenlétről tanúbizonyságot tevő sértett a nadrágszíjával nem szorította volna el, úgy mintegy 10-15 percen belül törvényszerűen bekövetkezett volna a halála kivérzéses shock tünetegyüttesével. A terhelt a cselekményt olyan módon hajtotta végre, hogy esélyt sem adott a sértettnek a védekezésre, vagy a menekülésre. [38] Ezekből a tényekből megállapítható, hogy atipikus körülmény a cselekmény véghezvitele során nem állt fenn. Az eseményeket rögzítő térfigyelő kamerák felvételei is egyértelműen bizonyítják az I. rendű terhelt magatartásának dinamikáját, határozottságát és tudatosságát. Ezért az ítélőtábla álláspontjával egyezően a Kúria is azt állapította meg, hogy az élet kioltására alkalmas „nagy"késsel hátulról, a sértett hátára irányzott két nagy erejű szúrás leadásakor, majd a sértett felkarjának átmetszésekor a terheltnek kétségtelenül fel kellett ismernie, hogy a sértett halála akár be is következhet. Ezen lehetséges következmények iránt azonban közömbös volt, abba belenyugodott. Az I. rendű terhelt cselekményének eshetőleges szándékkal nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérleteként minősítése törvényes, e minősítés megváltoztatására nem kerülhetett sor. [39] Felülvizsgálati eljárásban a büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a felülvizsgálati indítvánnyal támadott minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés megváltoztatására nem kerülhetett sor. [40] Minderre figyelemmel a Kúria - s miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján - I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [41] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költséget a 32/2017. (XII.27.) IM rendelet 1. §

(2)bekezdésére figyelemmel a 7. §

(3)bekezdése alapján 19.050 forintban állapította meg, melyet a Be. 664. §

(1)bekezdés

1. mondata alapján az állam visel. [42] A Be.
2. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. A Be.
2. §

(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. június
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő