Bf.606/2018/22 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont] minősíti. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott cselekményeit bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.

1. §) minősíti. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott vagyon elleni cselekményeit 2 rendbeli csalás bűntettének [Btk.
2. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont] minősíti. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott közbizalom elleni cselekményeit bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.

1. §) is minősíti. XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott cselekményeit bűnsegédként elkövetettnek minősíti. XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlottnak a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltását mellőzi. Az államnak külön felhívásra fizetendő le nem rótt eljárási illeték összege minden esetben helyesen 900.000 (kilencszázezer) forint. Az első fokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből helyesen I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott külön 540.863.-. (ötszáznegyvenezer-nyolcszázhatvanhárom) forintot, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott külön 6.550.- (hatezer-ötszázötven) forintot, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott külön 437.993.- (négyszázharminchétezerkilencszázkilencvenhárom) forintot, V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott külön 49.792.- (negyvenkilencezer-hétszázkilencvenkettő) forintot, VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott külön 432.100.- (négyszázharminckettőezer-egyszáz) forintot, VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű vádlott külön 393.575.- (háromszázkilencvenháromezerötszázhetvenöt) forintot, XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott külön 103.250.- (százháromezer-kettőszázötven) forintot, II.rendű vádlott neve II. rendű, III.rendű vádlott neve III. rendű, V.rendű vádlott neve V. rendű és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlottak egyetemlegesen 4.324.- (négyezerháromszázhuszonnégy) forintot, III.rendű vádlott neve III. rendű és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott egyetemlegesen 45.999.- (negyvenötezer-kilencszázkilencvenkilenc) forintot, I.rendű vádlott neve I. rendű és XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott egyetemlegesen 20.180.(húszezer-egyszáznyolcvan) forintot, V.rendű vádlott neve V. rendű és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott egyetemlegesen 87.600.- (nyolcvanhétezer-hatszáz) forintot kötelesek megfizetni az államnak, a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint, míg a fennmaradó 832.040.(nyolcszázharminckettőezer-negyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott költségvetési csalás bűntette kísérletének jogszabályi alapja helyesen: Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(3)bekezdés a) pont, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(2)bekezdés a) pont, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott egy esetben társtettesként egy esetben bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont, VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott társtettesként elkövetett csalás bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont], VII.rendű vádlott neve VII. rendű vádlott bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont, VIII.rendű vádlott neve VIII. rendű és IX.rendű vádlott neve IX. rendű vádlott bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(5)bekezdés a) pont, XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott költségvetést károsító cselekményének jogszabályi alapja helyesen Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(2)bekezdés a) pont. Az magánfél neve2 Zrt. magánfél megállapítottat meghaladó polgári jogi igényének érvényesítését tekinti egyéb törvényes útra utasítottnak. A magánfél neve1 Zrt. magánfél részére a ... számú bankszámlára kell a kártérítést megfizetni. A másodfokú eljárás során felmerült 209.112.- (kettőszázkilencezer-egyszáztizenkettő) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Kecskeméti Törvényszék I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. - egy esetben társtettesként elkövetett - csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont], költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés a) pont] és 3 rb. - egy esetben bűnsegédként, egy esetben folytatólagosan elkövetett - hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). Ezért I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 3 év - börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamába beszámította az I. r. vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy az I. r. vádlott a kiszabott szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). Ezért II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónap - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamába beszámította a II.rendű vádlott neve II. r. vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy a II. r. vádlott a kiszabott szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. - egy esetben társtettesként elkövetett - csalás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont] és 2 rb. - egy esetben folytatólagosan elkövetett - hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 4 év 6 hónap - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamába beszámította a III. r. vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy a III. r. vádlott a kiszabott szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont] és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónap - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamába beszámította az V. r. vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt. Megállapította, hogy az V. r. vádlott a kiszabott szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont]. Ezért VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat 3 év 10 hónap - börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a VI. r. vádlott a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). Ezért VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 1 év 10 hónap szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. A kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a VII. r. vádlott - a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén - a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). Ezért VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 1 év 3 hónap szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a VIII. r. vádlott - a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén - a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). Ezért IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 1 év szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a IX. r. vádlott - a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén - a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés a) pont] és hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). Ezért XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 250 napi tétel pénzbüntetésre és 1 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés 1 napi tételének összegét 1.500.-Ft-ban állapította meg azzal, hogy az így kiszabott összesen 375.000.Ft pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - 250 nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Kötelezte - I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., V.rendű vádlott neve V. r., VII.rendű vádlott neve VII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottakat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az magánfél neve2 Zrt. (....) magánfél részére egyetemlegesen fizessenek meg kártérítés címén 91.900.000.-Ft tőkét és annak
2. október
3. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát, valamint egyetemlegesen 1.500.000.-Ft le nem rótt eljárási illetéket külön felhívásra az államnak, - II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r., V.rendű vádlott neve V. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottakat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a magánfél neve3 Zrt. (....) mint az magánfél neve2 Zrt. sértett követelésének engedményese részére egyetemlegesen fizessenek meg kártérítés címén 224.158.000.-Ft-ból 162.404.000.-Ft tőkét és annak
4. december
5. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát, III.rendű vádlott neve III. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottakat egyetemlegesen további 61.754.000.-Ft tőkét és annak
6. december
7. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamata, valamint II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r., V.rendű vádlott neve V. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottakat egyetemlegesen 1.500.000.-Ft le nem rótt eljárási illeték megfizetésére külön felhívásra az államnak, - I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kártérítés címén fizessen meg magánfél neve4 képviselője ügyvéd által képviselt magánfél neve4 (...) magánfél részére 66.220.000.-Ft, valamint 1.500.000.-Ft le nem rótt eljárási illeték külön felhívásra az államnak, - III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kártérítés címén fizessen meg magánfél neve1 képviselője által képviselt magánfél neve1 Zrt. (....) magánfél részére 69.687.148.-Ft tőkét és abból 43.331.943.-Ft tőke után
8. május
9. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát, míg 26.355.205.-Ft tőke után
10. június
11. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát, valamint 1.500.000.-Ft le nem rótt eljárási illetéket külön felhívásra az államnak. Az magánfél neve2 Zrt. polgári jogi igényét ezt meghaladó részében egyéb törvényes útra utasította. A Kecskeméti Városi Bíróság 11.Bny.97/2012/
12. számú, és 5.B.153/2012/
13. számú határozataival a polgári jogi igények biztosítására elrendelt zár alá vételekkel kapcsolatban figyelmeztette az magánfél neve2 Zrt. magánfelet, hogy I.rendű vádlott neve I. r., V.rendű vádlott neve V. r., VII.rendű vádlott neve VII. r., IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott vonatkozásában a magánfél neve3 Zrt. magánfelet, hogy III.rendű vádlott neve III. r., VI.rendű vádlott neve VI. r., magánfél neve4 képviselője ügyvéd által képviselt magánfél neve4 magánfelet, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott, míg magánfél neve1 képviselője által képviselt magánfél neve1 Zrt. magánfelet, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott tulajdonában lévő ingatlanokra, illetve az adott ingatlan helyébe lépett vételárból a követelésre jutó összegre elrendelt zár alá vétel kapcsán az elrendelt zár alá vételt fel kell oldani, ha a megállapított teljesítési határidő lejártától számított 30 napon belül nem kérnek végrehajtást. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak tulajdonában volt ingatlanra, illetőleg az értékesített ingatlan helyébe lépett és letéti számlán kezelt vételárra elrendelt zár alá vételt feloldotta. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről, egy részük kiadásáról, míg fennmaradó részük iratok részeként történő kezeléséről. Kötelezte I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat külön 562.542.-Ft, II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat külön 7.631.-Ft, III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat külön 498.004.-Ft, V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat külön 94.673.-Ft, VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat külön 466.181.-Ft, VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat külön 124.987.-Ft, XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlottat külön 113.340.-Ft, valamint az I., II., III., V., VI., VII., VIII., IX. r. vádlottakat egyetemlegesen 38.122.-Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az első fokú ítélet ellen fellebbezést jelentettek be: - az ügyészség: I.rendű vádlott neve I. r. vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú börtönbüntetés, illetve pénzbüntetés kiszabása, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú börtönbüntetés, illetve pénzbüntetés kiszabása, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú börtönbüntetés, illetve pénzbüntetés kiszabása, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú börtönbüntetés, illetve pénzbüntetés kiszabása, VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabása, VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott terhére súlyosításért, pénzbüntetés kiszabása, VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott terhére súlyosításért, pénzbüntetés kiszabása, IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott terhére súlyosításért, pénzbüntetés kiszabása, XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott terhére súlyosításért, szabadságvesztés büntetés kiszabása és közügyektől eltiltás érdekében; - I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és védője egyezően felmentés, - II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása, - III.rendű vádlott neve III. r. vádlott felmentés, - III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védője elsődlegesen valamennyi bűncselekmény vádja alól felmentés érdekében, másodlagosan felderítetlenségből eredő megalapozatlanság, illetve a bizonyítási indítványok elutasítása miatt hatályon kívül helyezés, - V.rendű vádlott neve V. r. vádlott és védője egyezően elsődlegesen felmentés, és a bejelentett polgári jogi igények egyéb törvényes útra utasítása, a bűnügyi költség egyetemleges megfizetésére vonatkozó rendelkezés mellőzése, másodlagosan enyhítés, - VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, - VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott és védője egyezően enyhítés céljából, a VII. r. vádlott tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában a zár alá vétel feloldása, valamint a polgári jogi igény tekintetében a kárösszeg megfizetésre való kötelezés mellőzése, - VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, - IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott felmentés, - IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, - XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott és védője egyezően elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.324/2014/16-II. számú átiratában a vádlottak terhére bejelentett ügyészségi fellebbezést az indokaival együtt azzal a módosítással tartotta fenn, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottakat érintően a pénzbüntetés kiszabására irányuló részében mellőzte. A védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Az első fokú tényállás helyesbítésére, az indítványozott pénzbüntetés vonatkozásában az irányadó bírói gyakorlatra, az elsőfokú bíróság által alkalmazott Büntető törvénykönyv helyességére irányuló észrevételei mellett az első fokú ítélet megváltoztatását és az I., II., III., V. és VI. r. vádlottak szabadságvesztés büntetés tartamának súlyosítását, a XI. r. vádlott börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélését, annak megállapításával, hogy a XI. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra, a III., V., VI., VII., VIII. és IX. r. vádlottak pénzbüntetésre ítélését, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A másodfokú eljárás során az I., II., III., VI., IX. és XI. r. vádlottak védői fellebbezéseiket írásban részletesen indokolták. A fellebbezési nyilvános ülésen az I., III. és VI. r. vádlottak védői az első fokú eljárás során előterjesztett bizonyítási indítványaikat a másodfokú eljárásban is fenntartották. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője indítványozta továbbá igazságügyi orvosszakértő kirendelését a II. r. vádlott egészségi állapotára vonatkozóan a korábban és ismételten becsatolt orvosi dokumentáció alapján. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen a felmentés érdekében előterjesztett fellebbezést fenntartotta. Utalt az első fokú eljárásban előadott perbeszédében elhangzottakból arra, hogy miért akarta I.rendű vádlott neve I. r. vádlott értékesíteni a kft neve1 Kft. Hangsúlyozta, hogy a hitelkerettel rendelkező társaság tulajdonosváltozása esetén megszűnik a hitelkeret és azt megőrizni csak úgy lehetett, ha a hitelt a társaság lehívja és azután következhet csak be a tulajdonosváltozás. Álláspontja szerint ezen körülményt az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, és arra a következtetésre jutott, hogy az I. r. vádlott a saját szerepét kívánta minimalizálni. A hiteljogviszonnyal kapcsolatban elkövetett 2 rb. csalás kapcsán utalt arra, hogy két hitelfelvétel történt. Az első hitelfelvétel alapját képező közraktár mögött kukorica, másik mögött repce állt, és a kukorica alapú hitel kapcsán az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az I. r. vádlott tudott arról, hogy nem létezik a fedezetül szolgáló kukorica. A repce alapú hitelügylet kapcsán pedig nem tudott arról, hogy nem létező repce alapján állítottak ki közraktárjegyeket. Álláspontja szerint az első kukorica alapú hitel kihelyezésre és maradéktalanul egy másik hitelből visszafizetésre került, ugyanattól a banktól származó hitelből. Két külön hiteljogviszony, két külön iktatószámú szerződés jött létre, két külön összeg, két külön fedezet került megállapításra, vagyis nem az első hitel meghosszabbítása történt. Mivel a második hiteljogviszony kapcsán azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az I. r. vádlott nem tudott arról, hogy nincs repce, így tévedésbe ejtési és tévedésben tartási szándéka sem állapítható meg, így büntetőjogi felelőssége sem. A IV. tényállás kapcsán kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte tanú neve1 elsőfokú bíróság előtt tett vallomását, holott az alátámasztotta az I. r. vádlott védekezését, míg tanú neve2 tanú saját és a többi tanúvallomással ellentétben álló vallomását azzal értékelte, hogy a tanú nem volt kihallgatásra alkalmas állapotban, illetve hogy tanú neve3 sértettet a bírósági eljárásban nem lehetett kihallgatni. A VI/B. tényállással összefüggésben továbbra is arra hivatkozott, hogy kizárólag a számlákon szereplő dátum elírásából eredő adminisztratív hiba nem alapozhatta meg, hogy a számlák fiktívek. A bt neve1 Bt. és a kft neve2 Kft. társaságok vezetője egyaránt a XI. r. vádlott volt, aki nem akarta közvetlenül megvalósítani az ügyleteket, ezért közbeiktatták a kft neve1 Kft.-t, így nem volt szükséges az áru megmozgatása, ami a könyvelő vallomása szerint sem tiltott megoldás. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője a felmentésre irányuló fellebbezését fenntartotta. Az elsőfokú bíróság azon megállapításával szemben, hogy a vádlottak ellentmondásos nyilatkozataiból az általuk elismert egyes tényeket, amelyeket más bizonyítékok is alátámasztanak és azok további következtetések levonására alkalmasak a tényállás megállapításánál akkor vette figyelembe, ha azokat más bizonyítékok is alátámasztottak. Három jelentős tényt úgy állapított meg, hogy azok kizárólag a vádlott társak nyilatkozatain alapultak. Így az első fokú ítélet I. tényállási pontjában rögzítette, hogy a II. r. vádlott - az eljárás során ismeretlen módon birtokába került - hamis tanúsítványt csatolt az iratokhoz. Ezt a törvényszék kizárólag a VII. r. vádlott egyoldalú vallomására alapította, amit egyéb bizonyíték nem támasztott alá. A III/G. tényállási pont kapcsán az elsőfokú bíróság nem fogadta el a II. r. vádlott védekezését, miszerint a zárásban nem működött közre. Ezt az indokolás szerint VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott vallomásán túl V.rendű vádlott neve V. r. vádlott vallomása is cáfolta. Az V. r. vádlott azon vallomásán kívül, miszerint a II. r. vádlottól tudta azt, hogy a törökszentmiklósi zárást ő intézte, nem áll rendelkezésre olyan adat, hogy a II. r. vádlott ilyen tényt közölt volna az V. r. vádlottal. Az első fokú ítélet
14. oldal
15. bekezdése kapcsán utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság nem állapított meg olyan tényállást, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott az I. r. vádlott cégét meg akarta vásárolni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azt a tényt, hogy a felvett összegből a II. r. vádlott is részesedett, tanú neve3 tanú közvetve megerősítette, miszerint „a szóban forgó benzinkútnál valóban megálltak ..." (első fokú ítélet
16. oldal
17. bekezdés), amely megállapítás a védő álláspontja szerint minden alapot nélkülöz. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában a bizonyítási indítványok elutasítását kifogásolta. Álláspontja szerint szükséges lett volna az egyéb érdekelt 4 ... részéről korábban kihallgatott tanúk és tanú neve4 tanú egyidejű kihallgatása, szembesítése, illetve a kft neve3 Kft.-hez kapcsolódó teljes hitelakta és belső banki iratok beszerzése, amelyet az elsőfokú bíróság az eljárás soronkívüliségére és arra hivatkozva utasított el, hogy a tanúk részéről a korábbitól eltérő vallomás, vagy új adat nem várható az időmúlásra is figyelemmel. A III. r. vádlott ellen emelt bűncselekmények vádja alóli felmentésre irányuló fellebbezését azzal indokolta, hogy azt lehetett kétséget kizáróan megállapítani álláspontja szerint, hogy
18. év nyarán volt annyi árufedezete a kft neve3 Kft.-nek, amely elegendő volt a bank felé fennálló, már az új vezetés által felvett hitel visszafizetésére, amely azonban a zrt neve1 Zrt. felróható magatartása miatt nem került ténylegesen a kft neve3 Kft. birtokába. A III. r. vádlott ezzel kapcsolatos nyilatkozatait alátámasztották tanú neve4, tanú neve5, valamint néhai IV.rendű vádlott neve és VI.rendű vádlott neve terheltek vallomásai, továbbá a III. r. vádlott által tett feljelentés és annak mellékletei is. A III. tényálláshoz kapcsolódó cselekmények elbírálása során álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a Közraktározásról szóló törvény rendelkezéseit kellő súllyal, illetve a Legfelsőbb Bíróság BH
20. számú eseti döntését, amely alapján egyértelműen megállapítható a zrt neve1 közraktár felelőssége az áru kiszolgálásának meghiúsulása, vagy hiánya kapcsán. Hangsúlyozta, hogy a bankhitel fedezete nem az áru, hanem az azt megtestesítő értékpapír, a közraktárjegy. Az iratok között található hitelszerződés szerint további fedezet még a közraktár által kötött kötelező biztosítás, a vételi jog és a bankszámla inkasszó. A kft neve3 Kft. önhibáján kívül nem juthatott hozzá a ... tárolt összességében mintegy 5500 tonna gabonához, mivel nem engedték be a telepre, amellyel összefüggésben ... bírósági eljárás volt folyamatban. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az egyéb érdekelt 4 ... Zrt.-vel
21. szeptember hónapban kötött szerződés módosításakor nem kellett a III. r. vádlottnak becsatolnia új dokumentumot, illetve a szerződés módosítást nem a III. r. vádlott, hanem tanú neve6 írta alá. Az V. tényállás kapcsán a III. r. vádlott azon vallomása álláspontja szerint nem nyert cáfolatot, hogy a romániai cégeknek történő szállítás anyagi fedezete megvolt, ezen pénzösszegekkel VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott és tanú neve2 a III. r. vádlott tudta nélkül rendelkezett. A teljesítések elmulasztását nagyban befolyásolta, hogy a tényállásban írt időszakban a búza ára jelentősen emelkedett, illetve a kft neve5 Kft. által biztosított áru nagyon rossz minőségű volt. Ugyancsak gátolta a szerződésszerű teljesítést, hogy
22. július 20-án előzetes fogva tartásba került a vádlott. Erre figyelemmel, ezen cselekmény vonatkozásában az ... ... Zrt. sértett sérelmére a III. r. vádlott legfeljebb szerződésszegő magatartást tanúsított, de jogtalan haszonszerzési szándéka nem volt, illetve kárt sem akart okozni. Másodlagosan a III. r. vádlott büntetésének enyhítését indítványozta, hivatkozva arra, hogy az eljárás adatai szerint az egyéb érdekelt 4 ... Zrt. sértett kára teljes egészében megtérült, továbbá a jelentős időmúlásra. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott védője a fellebbezésének indokolásában fenntartotta az elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés iránt bejelentett fellebbezést. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján téves következtetésre jutott a VI. r. vádlott büntetőjogi felelősségének megállapításakor, és tévedett, amikor nem a VI. r. vádlott védekező vallomását fogadta el a tényállás alapjául. Fenntartotta az elsőfokú bíróság előtt tett perbeszédében foglaltakat. Eszerint a VI. r. vádlott védekezését cáfoló olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan alátámasztaná a VI. r. vádlott büntetőjogi felelősségét, nem merült fel. Erre figyelemmel az ellene emelt bűncselekmény vádja alól történő felmentését indítványozta. Másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezését a jelentős időmúlással és azzal indokolta, hogy az eltelt idő alatt nem indult a VI. r. vádlottal szemben büntetőeljárás, amely nyomatékos enyhítő körülményként értékelhető. IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott védője az elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése, illetve a polgári jogi igény elutasítása iránt bejelentett fellebbezését fenntartotta, a védőbeszédében kifejtett álláspontot a másodfokú eljárásban is fenntartotta. Az első fokú ítéleti tényállás II. pontja kapcsán álláspontja szerint az eljárás során nem igazolódott az, hogy a kft neve1 Kft. adós és az egyéb érdekelt 4 ... hitelező között megkötött hitelszerződés teljesítésével a hitelezőt kár érte volna. Ugyancsak nem nyert bizonyítást, hogy a III. tényállási pont szerinti, a kft neve3 Kft. adós és az egyéb érdekelt 4 ... között létrejött hitelszerződés hitelezői teljesítésével a hitelezőt kár érte volna. Erre figyelemmel a csalás bűncselekménye kétséget kizáróan nem állapítható meg, így a IX. r. vádlott járulékos bűnsegédi magatartása sem. A IX. r. vádlott tudata a terhére rótt cselekmény elkövetésekor nem fogta át azt, hogy nem létező repcéről állítanak ki közraktárjegyet, és a kiállított hamis közraktárjegyeket bárki is, különösen a vádban megjelölt elkövetési értéken kölcsönszerződés megkötéséhez felhasználhatja fedezetként. A IX. r. vádlottnak a közraktározásban és közraktári ügyletekben tapasztalata nem volt, így a főnökeinek sem. Mindezekre figyelemmel a bejelentett polgári jogi igény elutasítását is indítványozta. XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában hivatkozott a XI. r. vádlott azon védekezésére, hogy nem követett el bűncselekményt, mivel a könyvelője tájékoztatása alapján abban a hiszemben járt el, hogy a cégek közötti átszámlázás legális tevékenység. Erre figyelemmel a terhére rótt bűncselekményt abban a tévedésben követte el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, ezért indítványozta az ellene emelt bűncselekmény vádja alóli felmentését. Másodlagos indítványa az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az átiratban foglaltakat a fellebbezési nyilvános ülésen azzal egészítette ki, hogy az első fokú ítélet Be.
23. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti részleges megalapozatlanságára figyelemmel a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az ügyiratok egybehangzó tartalmára figyelemmel az ítéleti tényállás VI/A. és VI/B. pontjainak az elkövetés helyével, azaz az A. pont esetén a volt ... Igazgatósága székhelyével, Kecskeméttel, míg a B. pont esetén a volt ... Igazgatóságának székhelyével, ... történő kiegészítését indítványozta. Tekintettel arra, hogy a bűncselekmények minősítése során az elsőfokú bíróság a csalás és a költségvetési csalás bűntettének elkövetési fordulatát nem jelölte meg, indítványozta annak megállapítását akként, hogy a csalás a Btk. 373. §

(1)bekezdés

1. fordulata, azaz tévedésbe ejtéssel, míg a költségvetési csalás esetén a Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulata szerint, azaz valótlan tartalmú nyilatkozat benyújtásával történt. A VI/B. tényállási pont szerint a XI. r. vádlott tagként szerepelt, míg a felesége volt a kft neve2 Kft. ügyvezetője, erre figyelemmel indítványozta annak megállapítását, hogy a XI. r. vádlott közvetett tettesként valósította meg ezt a bűncselekményt. További enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetén az igazoltan megromlott egészségi állapotát, illetve valamennyi vádlott esetében azt, hogy hosszú ideje állnak büntetőeljárás hatálya alatt. Egyebekben az átiratban foglaltakat fenntartotta. Az ...bank Zrt. magánfél képviselője a fellebbezési nyilvános ülésen polgári jogi igényét változatlan tartalommal fenntartotta, azt részletesen indokolta. V.rendű vádlott neve V. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában felmentés, a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítása, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése, szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztése iránti fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg a tényállást, és ezáltal hibás következtetést vont le arra, hogy V.rendű vádlott neve V. r. vádlott részt vett volna a hamis közraktárjegyek kiállításában, illetve hogy tudomással bírt a közraktárjegyek valótlanságáról, s ennek tudatában az eljárásban szereplő cégek hitelfelvételei során fedezetként azokat felhasználta. Kiemelte, hogy az V. r. vádlott szerepe kimerült a hitelközvetítésben, amely során az V. r. vádlottnak nem volt szükséges, hogy a közraktárjegyek valóságtartalmáról megbizonyosodjon, azok valódiságát nem neki kellett volna ellenőriznie. Egyedül arról tudott meggyőződni, hogy a közraktárjegyek megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályokban megjelölt alaki és tartalmi kellékeknek. A büntetés enyhítése iránt bejelentett fellebbezését azzal indokolta, hogy azon túl, hogy három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, nyomatékos enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni, hogy a bűncselekmények elkövetése óta egyébként is rendkívül hosszú idő telt el, ezentúl azt, hogy a hatályon kívül helyezett ítélet és a megismételt eljárásban hozott ítélet között több mint egy év két hónap telt el, ezért a kiszabott büntetés további enyhítése indokolt. Erre figyelemmel végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen elsődlegesen a VIII. r. vádlott ellen emelt bűncselekmények vádja alóli felmentését, másodlagosan a büntetés enyhítését indítványozta. Álláspontja szerint a VIII. r. vádlott a magánokiratok hamis voltáról nem tudott, a bűncselekmények elkövetéséhez szándékosan segítséget nem nyújtott. Kizárólag szándékos segítségnyújtás alapozná meg a bűnösségét, az első fokú ítélet pedig nem határozta meg azon mozzanatokat, amelyek a VIII. r. vádlott esetén alátámasztják a törvényi feltételeket. Kifogásolta azt is, hogy nincs olyan bizonyíték, amely alátámasztotta volna, hogy a hitelszerződés alapján az egyéb érdekelt 4 ... részéről utalás történt. Kifizetési pénztárbizonylat szerepel az iratok között, de hitelt érdemlő bizonyíték nem található az első fokú ítéletben, amely alátámasztaná, hogy az átutalás ténylegesen megtörtént. Amennyiben a hitelszerződés alapján történt pénzutalás, az kizárólag az egyéb érdekelt 4 ... részére és javára történhetett. Miután nem történt utalás, így kizárt, hogy a szerződés alapján a bank vagyonában csökkenés következett volna be, így büntetőjogilag értékelhető kár sem következett be. A büntetés enyhítése iránt bejelentett fellebbezésének indokául előadta, hogy enyhítő körülményként kell figyelembe venni a VIII. r. vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást és a bűnsegédi bűnrészességet. Mindezekre figyelemmel a VIII. r. vádlottal szemben intézkedés alkalmazását indítványozta. Az I., II., III., VI., IX., XI. r. vádlottak védői a fellebbezésük írásbeli indokolásában foglaltakat a nyilvános ülésen azzal egyezően adták elő. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott védője azt azzal egészítette ki, hogy a VI. r. vádlott kizárólag kísérő személy volt, ezért a tudattartalmának vizsgálata különösen fontos, és erre vonatkozóan első fokú eljárás során előadott perbeszédében foglaltakra utalt. Kifogásolta, hogy a törvényszék a tanúk korábbi vallomásainak ismertetésével ismételte meg az eljárást és hangsúlyozta, hogy a megismételt eljárásban kiemelten szükséges lett volna tanú neve4 tanú ismételt kihallgatása. Álláspontja szerint VI.rendű vádlott neve felelőssége legfeljebb a bűnsegédihez közelítő tevékenységben állapítható meg, így erre, valamint arra figyelemmel, hogy esetében nem került sor halmazati büntetés kiszabására, a büntetés lényeges enyhítését indítványozta másodlagosan, illetve hogy az ítélőtábla ne alkalmazzon pénzbüntetést a VI. r. vádlottal szemben. Az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak találta. A bejelentett fellebbezések folytán a büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvény (Be.)
3. §

(1)bekezdése alapján eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást felülbírálta. A Kecskeméti Törvényszék abszolút eljárási szabálysértés miatt történt hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban járt el, amelyet nem érintett az, hogy a Kúria a Bt.III.1./907/2017/

1. számú határozatában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.184/2017/
2. számú végzése szerinti hatályon kívül helyezés téves volt. A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem vétett a tárgyalás lefolytatása során. Vonatkozik ez az alapeljárásban kihallgatott tanúk vallomásainak az ismertetésére is, amelyre az elsőfokú eljárás során hatályban volt
3. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
4. §

(4)bekezdése alapján törvényes lehetősége volt a törvényszéknek. Így, az ezt kifogásoló álláspontokat az ítélőtábla nem osztotta. Az elsőfokú bíróság eleget tett tényállás felderítési feladatának a vád elbírálásához szükséges körben és mértékben. Helyes indokokkal utasította el az első fokú ítélet

1. oldalán részletesen kifejtettek szerint a további bizonyítás felvételére irányuló indítványokat. Felderített tényállás esetén további bizonyítás felvételére a másodfokú eljárásban nem kerülhet sor, A Be.
2. §

(1)bekezdése alapján bizonyítás felvételének részbeni megalapozatlanság, eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében és akkor van helye, ha a fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak. Ezen törvényi feltételek hiányában a másodfokú bíróság az első fokú eljárásban is előterjesztett és a másodfokú eljárásban is fenntartott egyéb érdekelt 4 ... Zrt. hitel és engedményezési ügyiratainak beszerzésére, további ismételt tanúkihallgatásokra, illetve a fellebbezési nyilvános ülésen előterjesztett II.rendű vádlott neve II. r. vádlott igazságügyi orvosszakértői vizsgálatára irányuló bizonyítási indítványokat is elutasította. A törvényszék a beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességükben is mérlegelési körébe vonta, a beszerzett bizonyítékok mérlegelése iratszerű, logikus és minden lényeges bizonyítékra kiterjedő volt. Nem vitás, hogy a vádlottak védői által hivatkozott bizonyítékok egyenként nem lennének alkalmasak a bűncselekmények elkövetésének kétséget kizáró módon történő megállapítására, de a bizonyítékok egymást erősítik, kiegészítik, amelyek együttes értékeléséből vont le az elsőfokú bíróság megalapozott következtetést arra, hogy azok zárt logikai láncolata alapján megállapítható, hogy a vádlottak a bűncselekményeket kétséget kizáró módon elkövették. A bizonyítékok értékelése, és ez alapján a bizonyítás eredményének a megállapítása az elsőfokú bíróság feladata [korábbi Be. 78. §

(3)bekezdése]. Az iratszerű és logikus érveléssel elfogadott bizonyítékokra alapított tényállás esetében a másodfokú eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésére nem kerülhetett sor [a jelenleg hatályban lévő Be. 593. §

(2)bekezdése], így a bizonyítékok mérlegelésén keresztül a tényállást támadó és a vádlottak felmentését célzó fellebbezések eredményre nem vezethettek. Az elsőfokú bíróság szabadon mérlegelhetett és dönthetett arról, hogy mely bizonyíték volt számára hitelt érdemlő és melyik nem, s ezen mérlegelése egy vallomás tartalmán belüli egyes bizonyítékokra is eltérő lehetett. A törvényszék érvelése minden lényeges, és a védők által hiányolt bizonyítékra kiterjedt, így az ezt támadó védői álláspontok iratellenesek. Így az I. r. vádlott védője által hiányolt tanú neve1 vallomásának értékelésére az első fokú ítélet

1. oldal 4-
2. bekezdésében, míg tanú neve2 tanú vallomásának értékelésére az ítélet 93-
3. oldalán részletezettek szerint sor került. tanú neve2 tanú pszichés állapotával pedig nem a megismételt eljárásban eljárt törvényszék, hanem a korábbi - a Kecskeméti Törvényszék
4. B.153/2012/
5. számú ítélete - foglalkozott. A II. r. vádlott védője által hiányolt, és a II. r. vádlottra terhelő vallomást tevő VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott vallomását erősítő további vallomások értékelését, így V.rendű vádlott neve V. r. vádlott vallomását és az azt alátámasztó tanú neve6 és tanú neve7 tanúk vallomását, továbbá III.rendű vádlott neve III. r. vádlott nyomozás során gyanúsítottként tett vallomását az első fokú ítélet
6. oldal
7. bekezdése tartalmazza, amely megfelelt az iratok tartalmának a nyomozati iratok XV. kötet
8. oldalán rögzítettek szerint. Részletesen foglalkozott az elsőfokú bíróság azzal is, hogy miért nem fogadta el azt, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott meg akarta venni I.rendű vádlott neve I. r. vádlott cégét az első fokú ítélet
9. oldal
10. bekezdésében, illetve tanú neve3 tanú vallomását is mérlegelte az első fokú ítélet
11. oldal
12. bekezdésében. Az ezzel kapocslatban bizonyíték értékelést hiányoló védői álláspontok tehát iratellenesek voltak. A törvényszék kellő részletességgel értékelte a vádlottak és a tanúk vallomásait, és részletesen foglalkozott a vádlottak, illetve az általuk képviselt vagy irányított gazdasági társaságok egymáshoz fűződő viszonyával, kapcsolatrendszerével és a vádlottak közötti személyi összefonódásokkal. Az I. tényállási pont szerinti tényállást néhai tanú neve8, korábbi X. r. elítélt önmagára és vádlott társaira nézve is terhelő, bűnösségére kiterjedő következetes beismerő vallomásának és az ahhoz kapcsolódó okirati bizonyítékok mérlegelésével jutott az elsőfokú bíróság megalapozottan arra a következtetésre, hogy a kft neve5 Kft. vezetését tanú neve8 csak névleg vette át, azt ténylegesen V.rendű vádlott neve ... V. r. vádlott irányította, szemben V.rendű vádlott neve ... V. r. vádlott védekezésével és azon állításával, hogy fenyegetés hatására vett részt a cselekményekben, amelyet helytálló indokokkal vetett el. A kft neve5 Kft.-hez kapcsolódó fadd-dombori telepen történt zárás kapcsán meggyőző érvekkel állapította meg, hogy nem tároltak be repcét, és helytállóan állapította meg, hogy ezen tényről a jelen volt II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve V. r., VII.rendű vádlott neve VII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak is tudtak. A tényállás II. pontjában írt cselekménnyel összefüggésben megalapozott és logikus indokokkal vetette el I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve V. r. vádlottak egymásnak ellentmondó vallomásait VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott önmagára nézve is terhelő vallomása, valamint tanú neve6, tanú neve7, tanú neve8 tanúk vallomásai, a bérleti-, illetőleg szolgáltatási szerződés alapján, amelyekre figyelemmel helytállóan állapította meg, hogy az I., II. és V. r. vádlottak tudtak arról, hogy a kiállított közraktárjegyek mögött nem volt árufedezet. Arra is helyes következtetést vont le az elsőfokú bíróság, hogy önmagában azon körülmény, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak nem volt tudomása arról, hogy a kukorica nem került betárolásra, a büntetőjogi felelősségre vonását nem zárja ki. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott saját vallomása szerint is 2009-ben már nem akarta működtetni a kft neve1 Kft.-t, gazdasági tevékenységet már nem folytatott, a céget értékesíteni kívánta, és a célja mindössze a hitelkeret lehívása volt. A kft neve6 Kft.-vel kukorica megvételéről nem folytatott tárgyalásokat, nem fizetett vételárat az áruért, mint ahogy nem tárgyalt a ... Kft.-vel sem a repcéről kiállított közraktárjegyek átforgatásáról, és azért nem is fizetett. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott az áru eredetének hamis igazolásával jutott hozzá a hitelhez, a hitel visszafizetésére szándéka és objektív lehetősége sem volt. Az ítéleti tényállás II. pontja alatti cselekmény esetében az elsőfokú bíróság ugyanezen körülményekre figyelemmel állapította meg, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott olyan időpontban használta fel a hitelkeretet, amikor a kft neve1 Kft.-vel tényleges gazdasági tevékenységet már nem folytatott, árukészlettel sem rendelkezett, a hitel lehívásához valótlan tartalmú közraktárjegyet és valótlan tartalmú számlákat használt fel. I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottak szerepük csökkentésére és büntetőjogi felelősségük kizárására irányuló vallomásaival szemben a banki alkalmazottak tanúvallomása, így tanú neve7 és tanú neve8, valamint tanú neve5 vallomására alapította a törvényszék a tényállást, és megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott II.rendű vádlott neve II. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottal együtt tévesztette meg a hitelintézetet és megalapozottan jutott arra a következtetésre is, hogy a zárások alkalmával valótlan zárolási jegyzőkönyveket készített VII.rendű vádlott neve VII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak tudták, hogy valótlan közraktárjegyek kerültek kiállításra, amelyet később a pénzintézetet megtévesztve hitelfelvételhez fognak felhasználni. A III. tényállási pontban körülírt kft neve3 Kft. hitelügylete kapcsán II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r., V.rendű vádlott neve V. r., VI.rendű vádlott neve VI. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak bűncselekmény elkövetését tagadó, ugyanakkor egyes tényeket elismerő vallomásaiból az egyes vádlottak tudattartalmára és szerepére nézve helyes ténybeli következtetéseket vont le az elsőfokú bíróság tanú neve9, tanú neve6, tanú neve10, tanú neve11, tanú neve12, tanú neve13 tanúk vallomásai, az egyéb érdekelt 4 ... Zrt. által az eljárás során csatolt átadás-átvételi és hitel ügyiratok, alapján. Mindezekre figyelemmel megalapozott következtetést vont le arra nézve, hogy III.rendű vádlott neve III. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak tisztában voltak a kft neve3 Kft. pénzügyi helyzetével, árukészletével, és a közraktárjegyek benyújtásakor tudtak arról, hogy az azokkal igazolt áru nem létezett, vagy létezett ugyan, de nem az ott meghatározott mennyiségben, illetve azokban az esetekben, amikor a közraktárjegy mögött valóban létezett áru, a terményt a közraktárjegy lejárta előtt kitárolták és ismeretlen helyre szállították. Ugyancsak helytállóan állapította meg, hogy a vádlottak szándéka az volt, hogy a hitel fedezetével kapcsolatosan megtévesszék a bankot, és ezáltal a hitelkerethez hozzájussanak, amit később nem fizettek vissza, illetve a meglévő árufedezetet a bank elől elvonták. Az elsőfokú bíróság II.rendű vádlott neve II. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottak cselekvőségére és tudattartalmára is megalapozott következtetést vont le, mint ahogy annak is megfelelő indokát adta, hogy a törökszentmiklósi zárást foganatosított VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott a III/G. tényállási pontban írtak szerint mely körülményekből tudott arról, hogy lényegében árufedezet nélküli közraktározás történt. E körben az ítéleti tényállást a vádlottak védekezésével szemben az említett tanúvallomásokra, okirati bizonyítékokra, feljegyzésekre, fuvarlevelekre, ellenőrzési jegyzőkönyvekre, hitelintézeti iratokra és közraktárjegyekre alapította. Az értékelt bizonyítékokból megalapozott következtetést vont le arra, hogy a kft neve3 Kft. képviseletében eljárt III.rendű vádlott neve III. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak III. tényállás B., C., D., E., F., G. tényállásaiban írtak szerint 315.173.000.-Ft teljes hitelkeretet kimerítettek, amelyet nem fizettek vissza. Az egyéb érdekelt 4 ... sértett által kihelyezett hitel fedezetét biztosító közraktárjegyek több esetben tényleges értékkel nem bírtak, vagy azért, mert a mögöttes árufedezet nem állt rendelkezésre a III/B. tényállási pontban, vagy csak lényegesen kevesebb mennyiségben a III/C., III/E. és a III/G. tényállási pontban írtak szerint. A III/D. és a III/F. tényállási pontok esetében pedig betárolták ugyan a közraktárjegyekkel igazolt mennyiségű gabonát, de azt rövid időn belül, a lejáratot megelőzően az egyéb érdekelt 4 ... Zrt. sértett tudta nélkül kitárolták és ismeretlen helyre szállították. A tényállás IV. pontjában írt cselekmény kapcsán az elsőfokú bíróság megfelelően indokolta, hogy az ítéleti tényállást I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védekezésével szemben miért elsősorban tanú neve3 sértett, tanú neve2 és tanú neve14 tanúk vallomásaira, továbbá az okirati bizonyítékokra alapította. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védekezését részben igazolni látszó tanú neve15 tanúvallomását is értékelte, és helytálló indokokkal állapította meg, hogy az miért nem alkalmas az I. r. vádlott védekezésének alátámasztására. Az V. tényállási pontban írt cselekmény tekintetében a törvényszék III.rendű vádlott neve III. r. vádlott tagadó vallomásával szemben megfelelő indokát adta annak, hogy azt miért tanú neve16, dr. tanú neve17, tanú neve18 tanúk vallomásai és az okirati bizonyítékok, így a cég neve1 román cég által küldött tájékoztatás, az kft neve7 Kft. nevében a banknak írt e-mail, tanú neve9, tanú neve2, tanú neve19 tanúk vallomásai alapján állapította meg. A tényállás VI/A. és VI/B. pontjában írt cselekmények vonatkozásában ugyancsak megfelelő érvekkel fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a tényállást I.rendű vádlott neve I. r. és XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlottak védekezésével szemben miért dr. tanú neve21 és tanú 3 (VI/A. tényállási pont), illetve tanú neve20 és tanú neve21 (VI/B. tényállási pont) tanúk vallomásaira, valamint a számlatömb forgalmazójának nyilatkozatára alapította. Mindezek alapján helytállóan következtetett arra, hogy a ... Kft. és a ... Kft. között nem történt valós gazdasági esemény, így a valótlan tartalmú számlák alapján egyik gazdasági társaság esetében sem volt gyakorolható az adólevonási jog. Az ítélőtábla az első fokú ítéletnek II.rendű vádlott neve II. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozó részét az alábbiak szerint egészítette ki, illetve helyesbítette: II.rendű vádlott neve II. r. vádlott traumás eredetű megbetegedésben szenved (másodfokú iratok között
13. számú jegyzőkönyvhöz 22/Vé./
14. szám alatt csatolt orvosi iratok). VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott első fokú ítélet
15. oldal
16. bekezdésében írt korábbi büntetésének feltüntetését mellőzi, mivel az a jelenlegi bűnügyi nyilvántartásban már nem szerepel. A Btk.
17. §

(2)bekezdése szerint ugyanis a büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. Erre figyelemmel VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott büntetlennek tekintendő. Az ítélőtábla a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel, az ügyiratok tartalma alapján az első fokú tényállást - osztva a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség indítványait is - mindössze a következőkkel helyesbítette, illetve egészítette ki: Az I. tényállási pontban tanú neve8 közreműködésére mint törvényi tényállási elemre történt félreérthető megállapítást mellőzte (első fokú ítélet

1. oldal
2. bekezdése). A
3. oldal
4. bekezdés
5. sorában,
6. bekezdés
7. sorában és
8. bekezdés
9. sorában írt dátum helyesen
10. május
11. napja, amely nyilvánvaló elírási hiba folytán került pontatlanul megjelölésre. A
12. oldal
13. bekezdését akként helyesbítette, hogy a kft neve6 Kft. nevében kiállított .... sorszámú számla helyesen
14. május
15. napján kelt (61003-392/
16. bü. számú egyesített nyomozati irat I. kötet
17. lapszáma alatti számla). A
18. oldal
19. bekezdését akként helyesbítette, hogy az egyéb érdekelt 4 ... részére a számla másolatát I.rendű vádlott neve I. r. vádlott továbbította (I.rendű vádlott neve I. r. vádlott nyom. iratok XIV. kötet
20. lapszáma alatti gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvben tett vallomása). A
21. oldal
22. bekezdésében írt Krt.
23. §

(2)bekezdésére történt hivatkozást a jogi indokolásba utalta, miután a jogszabályi hivatkozásoknak nem a tényállásban, hanem a jogi indokolásban a helyük. A tényállás III. pontja esetében a

1. oldal
2. bekezdésben írtakat akként helyesbítette, hogy azt a jogi indokolásba utalta akként, hogy a III/B-G. pontokban írtak szerint felhasznált közraktárjegyek III.rendű vádlott neve III. r. vádlott által igényelt 315.173.000.-Ft összegű hitel fedezetét képezték, amelyhez II.rendű vádlott neve II. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottak 301.154.000.-Ft-hoz, III.rendű vádlott neve III. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak 315.173.000.-Ft-hoz, míg VII.rendű vádlott neve VII. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r. és IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak pedig az elsőfokú bíróság által megállapított összegű kár okozásához nyújtottak segítséget. A
3. oldal
4. bekezdését azzal egészítette ki, hogy a .... képviselője
5. március
6. napján (nyom. iratok I. kötet
7. lapszám alatti irat), míg a
8. oldal
9. bekezdését azzal egészítette ki, hogy az ...bank Zrt. képviselője útján
10. április
11. napján (nyom. iratok XI. kötet
12. lapszám alatti irat) terjesztettek elő polgári jogi igényt (IV. és V. tényállási pontok). A
13. oldal utolsó bekezdését azzal egészítette ki, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott mint a kft neve1 Kft. ügyvezetője
14. II. negyedévre nézve
15. július
16. napján az APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságához nyújtott be adóbevallást (egyesített nyom. irat 535.,
17. oldal alatti iratok), míg a
18. oldal
19. bekezdését azzal egészítette ki, hogy a ... Kft. az adóbevallást az ... Igazgatóságánál
20. március
21. napján terjesztette elő (egyesített nyom. irat
22. oldal). A fenti helyesbítésekkel és kiegészítésekkel a törvényszék által megállapított tényállás teljes egészében megalapozott lett, és azt az ítélőtábla a másodfokú felülbírálat alapjául elfogadta. Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére. A vádlottak cselekményeit a vádlotti tudattartalmakat illetően a maguk folyamatában, illetve összességében kellett értékelni. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott olyan módon vette fel a hitelt az irányadó tényállás szerint, amelynek a lehívása nem volt elengedhetetlen kötelessége, s annak visszafizetésére sem szándéka, sem képessége nem volt. Ennek következtében károsodtak a hitelt nyújtó pénzintézetek, így a jogtalan haszonszerzési cél és a kárra vonatkozó eshetőleges szándék egyértelműen megállapítható volt. V.rendű vádlott neve V. r. vádlott volt az, aki ún. strómannak olyan személyt (néhai tanú neve8 X. r. elítéltet) keresett a ... Kft. ügyvezetéséhez, akit ő irányított a háttérben, az V.r. vádlott közreműködött hamis számla beszerzésében, közvetített fedezetlen közraktárjegyek kiállításához vezető cselekménysorozatban és részesedett a megtévesztéssel megszerzett pénzből is. Így annak állítása nem foghatott helyt, hogy nem tudta, hogy csalásban vesz részt. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott is tisztában volt azzal, hogy a kft neve3 Kft. nem tudja a hitelt visszafizetni, mint ahogy azt is tudta, hogy vagy eleve nem létezett gabona a közraktárjegyek mögött, vagy más esetekben az kiszállításra került. Így a jogtalan haszonszerzési célra és a kárra vonatkozó eshetőleges szándék esetében is épp úgy fennállt, mint VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak esetében, akik a zrt neve1 Zrt.-vel megbízási szerződés alapján álltak kapcsolatban mint területi ellenőrök. Feladataikat a megbízási szerződésnek és a közraktár működési szabályzatának, valamint a közraktározásról szóló törvénynek megfelelően kellett ellátniuk. Ennek során a zrt neve1 Zrt. megbízásából saját raktárba, illetve művi tárolóba betárolt gabona zárolását végezték, kitárolását, áttárolását felügyelték, valamint a zárolt gabona mennyiségét és minőségét meghatározott időközönként ellenőrizték, illetve egyéni felkérés esetén meghatározott területükön kívül is eljárhattak. Ugyanígy IX.rendű vádlott neve IX. r. vádlott, aki a kft neve9 Kft. alkalmazottjaként a cég ... lévő telephelyének vezetője volt, és az áruk betárolását, kitárolását felügyelte, közreműködött a telephelyen végzett zárolás kapcsán képviselve a telephely tulajdonosát, a kft. ügyvezetőjét. Így a VII., VIII., IX. r. vádlottak tisztában voltak azzal az egyébként is köztudomású ténnyel, hogy a közraktárjegy mint értékpapír, fedezetként szolgálhat az azon szereplő összegben. Az iratok között elfekvő folyószámla kivonatok alapján az egyéb érdekelt 4 ... Zrt. és az ...bank Zrt. sértetteket ért kár összege egyértelműen megállapítható volt. A kár bekövetkezte, és így a csalási cselekmény befejezetté válása szempontjából annak nem volt jelentősége, hogy a bankok fordulhattak-e a közraktárral szemben, vagy valamely biztosítóhoz. A közraktár kártérítési felelőssége polgári jogi értelemben releváns, de a bűncselekmény megvalósulása, illetve a büntetőjogi felelősség kérdése szempontjából nem bír jelentőséggel. Az elkövetéskor hatályos Polgári Törvénykönyv 338/D. §-a és a közraktározásról szóló
23. évi XLVIII. törvény
24. §

(3)bekezdése alapján a közraktárjegy értékpapír. Az értékét a mögötte letett áru értéke határozza meg. Amennyiben a közraktárjegy mögött nincs áru, akkor nem képviselheti a rajta feltüntetett értéket. Ezért kell igazolnia a közraktárnak az áru mennyiségét és minőségét. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a csalás megállapítását nem zárja ki, hogy a kölcsönt folyósító pénzintézet a kölcsön visszafizetésének biztosítására jelzálogjogot jegyeztet be, ha a kölcsönt felvevő elkövetőnek a kölcsön felvételekor nem volt visszafizetési szándéka, mivel a csalás a kölcsön folyósításával befejezetté vált (BH

1. 290.). A jelen ügyben is ugyanez állapítható meg. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy valamennyi vádlott esetében az elbíráláskori Büntető Törvénykönyv (
2. évi C. törvény) az elkövetéskori büntető törvényhez (
3. évi IV. törvény) képest összhatásában kedvezőbb elbírálást tesz lehetővé, miután az elbíráláskori
4. évi C. törvény szerint kedvezőbb a feltételes szabadsággal kapcsolatos rendelkezés, valamint a XI. r. vádlottnál a minősítés enyhébb, illetve a pénzbüntetés egy napi tételének összege alacsonyabb. Osztotta a másodfokú bíróság azt az álláspontját is a törvényszéknek, hogy az elkövetéskor hatályos
5. évi IV. törvény ugyan nem tartalmazta az úgynevezett középmértékes büntetéskiszabási elvet a szabadságvesztés kiszabásánál, azonban az időmúlásra figyelemmel ennek a büntetés kiszabásánál nem volt jelentősége azzal, hogy a két törvény összevetésére helyesen az elkövetéskori
6. évi IV. törvény
7. §-a teremtette meg a törvényes lehetőséget. A törvényszék alapvetően helyesen minősítette a vádlottak cselekményeit. Tévedett azonban, amikor az I. tényállásban írt V.rendű vádlott neve V. r. vádlott közbizalom elleni cselekményeit társtettesként elkövetettnek minősítette. Miután az intellektuális közokirat-hamisítás elkövetési magatartása a közreműködés, ami lényegében a hamis magánokirat felhasználását, benyújtását jelenti, ezért a hamis magánokirat elkészítésében részt vett V.rendű vádlott neve V. r. vádlott a közokirat-hamisításnak a Btk.
8. §

(2)bekezdése szerinti bűnsegéde és nem társtettese. Ugyancsak tévedett a törvényszék az elkövetői formákat illetően a csalási cselekményeknél, ahol a tettesi és a társtettesi magatartást a passzív alany felé eljáró, őt megtévesztő elkövetők fejtenek ki, míg a nekik szándékosan segítséget nyújtók bűnsegédeknek minősülnek. Erre figyelemmel I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a II. tényállási pontban írt vagyon elleni cselekményét nem társtettesként, hanem helyesen a Btk. 13. §

(1)bekezdése szerinti tettesként, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a II., III/B., III/F., III/G. tényállásokban írt cselekményeit nem társtettesként, hanem helyesen a Btk. 14. §

(2)bekezdése szerinti bűnsegédként, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott III. tényállásban írt vagyon elleni cselekményét nem társtettesként, hanem helyesen a Btk. 13. §

(1)bekezdése szerinti tettesként követte el. Az irányadó VI/B. tényállási pontban írtak szerint a ... Kft. bejegyzett vezető tisztségviselője XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott felesége, XI.rendű vádlott nevené volt. Erre figyelemmel a nem cégvezető XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott a költségvetési csalásnak a Btk. 14. §

(2)bekezdése szerinti bűnsegéde, vagy adott esetben a Btk. 13. §

(2)bekezdése szerinti közvetett tettese lehet. A Btk. 14. §

(2)bekezdése alapján bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt, míg a Btk. 13. §

(2)bekezdése alapján közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben lévő személy felhasználásával valósítja meg. Miután nem volt adat XI.rendű vádlott nevené, a bejegyzett vezető tisztségviselő tudattartalma vonatkozásában, ezért a kétséget nem a XI. r. vádlott terhére értékelve, a kedvezőbb elkövetési formát kellett megállapítani, s erre figyelemmel az ítélőtábla XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott cselekményeit bűnsegédként elkövetettnek minősítette. A bűncselekmények elkövetési módja alapján a vádlottak cselekménye megfelelt az üzletszerű elkövetés kritériumainak, a rendszeres haszonszerzési törekvés kétségkívül megállapítható volt. I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottak két sértett sérelmére követték el a bűncselekményeket, míg II.rendű vádlott neve II. r., V.rendű vádlott neve V. r. és VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottak több áru nélküli közraktározásban közreműködtek, és ezzel összefüggésben tevékenyen vettek részt abban, hogy a kft neve1 Kft. és a kft neve3 Kft. jogosulatlanul jusson hozzá a hitelkerethez. A tényállás II. és III. pontja alatti cselekmények elkövetése, a hitelkeret teljes összegének lehívása és az egyéb érdekelt 4 ... Zrt. sértett megtévesztése több mozzanatból álló cselekmény volt, szinte valamennyi esetben valótlan tartalmú okiratok elkészítésével és benyújtásával együtt került elkövetésre. Erre figyelemmel a III. tényállási pontban írt VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott cselekményét is helyesen minősítette üzletszerűen elkövetettnek az elsőfokú bíróság. A bűnsegédi cselekményeket elkövető vádlottak cselekményei is a tettesi cselekményhez igazodóan adott esetben üzletszerűen elkövetettek, miután a részesi cselekmények a járulékos jellegükből adódóan a tettesihez igazodnak (Kúria Bfv.1581/2016/

1. számú határozata, illetve 3/
2. BJE határozat). Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülményeket akként helyesbítette, illetve egészítette ki, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott igazolt betegségét, valamint II.rendű vádlott neve II. r. és XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott bűnsegédi bűnrészességét további enyhítő körülményként értékelte. Mellőzte a súlyosító körülmények köréből I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott terhére értékelt társtettesi elkövetést, valamint VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott esetén a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatti elkövetést a helyesbített személyi körülményeire figyelemmel. Az ítélőtábla nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a bűncselekmények elkövetése óta eltelt jelentős, mintegy 9 év időmúlást. A 2/
3. (II. 10.) AB határozatra figyelemmel rögzítette ennek tényét, és ezzel összefüggésben azt, hogy amennyiben két éven belül kerül sor a vádlottak cselekményeinek elbírálására, úgy lényegesen súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabására került volna sor velük szemben. A helyesbített és kiegészített bűnösségi körülmények mellett is azt állapította meg az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések törvényesek és egyben arányosak is voltak. Ezért a jelentős időmúlásra figyelemmel a lényeges súlyosítása a büntetéseknek nem volt indokolt, azonban a lényeges enyhítésükre irányuló fellebbezéseket sem találta alaposnak az ítélőtábla. Ugyanakkor - osztva a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezési nyilvános ülésen előadott módosított álláspontját - mellőzte az ítélőtábla XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltását, törvényi előfeltétel hiányában. A Btk.
4. §

(1)bekezdése szerint a foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt

1. a)szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy
2. b)foglalkozása felhasználásával, szándékosan követi el. Mivel az irányadó VI/B. tényállási pont szerint a ... szállítási Kft. bejegyzett vezető tisztségviselője nem XI.rendű vádlott neve XI. r. vádlott, hanem felesége, XI.rendű vádlott nevené volt, ezért a XI. r. vádlottal szemben nem volt helye foglalkozástól eltiltásnak. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., III.rendű vádlott neve III. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlott rendelkező részben írt cselekményeinek jogi minősítése tekintetében, és I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott vagyon elleni cselekményeit 2 rendbeli - egy esetben folytatólagosan elkövetett - csalás bűntettének [Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont], II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott cselekményeit bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.

1. §), III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott vagyon elleni cselekményeit 2 rendbeli csalás bűntettének [Btk.
2. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont], V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott közbizalom elleni cselekményeit bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének (Btk.

1. §), XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott cselekményeit bűnsegédként elkövetettnek minősítette. Az előbb írtaknak megfelelően a XI. r. vádlott gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltását mellőzte. Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a megítélt polgári jogi igényekhez kapcsolódó, az államnak külön felhívásra fizetendő le nem rótt eljárási illeték összegét tévesen állapította meg. Az illeték mértékének meghatározásakor ugyanis az igény bejelentésének időpontjában hatályban volt, az illetékekről szóló
2. évi XCIII. törvény (Itv.)
3. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti mérték az irányadó. A másodfokú bíróság által kiegészített tényállásban írt igénybejelentési időpontokban az Itv. 42. §

(1)bekezdés a) pontja szerint az illeték mértéke legfeljebb 900.000.-Ft volt. Erre figyelemmel az ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú bíróság ezen rendelkezéseit is. Észlelte az ítélőtábla azt is, hogy az elsőfokú bíróság a bűnügyi költség vádlottak közötti megosztása során a „felróhatóság arányát" vette figyelembe, amely fogalmat azonban nem ismer sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos büntetőeljárásról szóló törvény. A korábbi Be.-vel szemben a hatályos Be. pedig nem tartalmaz külön rendelkezést a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére. Ezért a bűnügyi költség viselésére vonatkozó általános szabályok alkalmazandók. A Be. 574. §

(3)bekezdés

1. fordulata alapján azonban - az eljárás megismétlésének okára is tekintettel - a bűnösség megállapítása esetén is mód van arra, hogy a bíróság a megismételt eljárás költségeinek viselésére ne a vádlottakat kötelezze. Erre, valamint a hatályon kívül helyezés okára tekintettel az első fokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből a vádlottak által viselendő bűnügyi költség, valamint az állam által viselendő bűnügyi költség összegét is megállapította helyesen az ítélőtábla. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján azzal, hogy a bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről szóló, a Kúria

1. számú BK véleményében foglaltak alapján a költségvetési csalás bűntettének és a csalás bűntettének jogszabályi alapját helyesbítette, mivel a költségvetési csalás valótlan tartalmú nyilatkozat tételével [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulat], míg a csalás a tévedésbe ejtés [Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. fordulat] elkövetési magatartásokkal valósult meg. Ezért megállapította, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott költségvetési csalás bűntette kísérletének jogszabályi alapja helyesen: Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(3)bekezdés a) pont, a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(2)bekezdés a) pont, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott esetében az elsőfokú bíróság által helyesen minősített - a II. tényállási pontban foglaltakat társtettesként, a III/B.,F.,G. tényállási pontokban írtakat bűnsegédi minőségben, de a cselekmények folytatólagosságára tekintettel összességében - társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont, VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott társtettesként elkövetett csalás bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont] VII.rendű vádlott neve VII. rendű vádlott bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés bc) pont,

(6)bekezdés b) pont, XI.rendű vádlott neve VIII. rendű és XI.rendű vádlott neve IX. rendű vádlott bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(5)bekezdés a) pont. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az I., II., III., V. és VI. r. vádlottak vonatkozásában lehetőséget látott az ún. enyhítő rendelkezés alkalmazásával a törvényi minimumot el nem érő szabadságvesztés kiszabására. Az enyhítő rendelkezés jogszabályi alapját azonban tévesen jelölte meg, így azt az ítélőtábla - osztva a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontját - helyesbítette a Btk. 82. §

(2)bekezdés b) pontjára,

(2)bekezdés c) pontjára, valamint

(4)bekezdésére történt hivatkozással. Osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt VII., VIII., IX. r. vádlottak az általuk elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyára, jellegére és elkövetési körülményeire tekintettel nem érdemesek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítésre. A másodfokú bíróság nem találta alaposnak a III., V., VI., VII., VIII. és IX. r. vádlottak pénzbüntetésre is ítélését célzó ügyészségi fellebbezést. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség által hivatkozott 25/

1. BK véleményben foglaltak szem előtt tartásával, az említett vádlottak személyi körülményeikre is figyelemmel az volt megállapítható, hogy a vádlottak jövedelme, vagyona nem tekinthető a pénzbüntetés alkalmazásához megfelelőnek, így hiányzik a pénzbüntetés egyik törvényi feltétele. Az elsőfokú bíróságnak a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezései helyesnek bizonyultak. Helytállóan vette figyelembe a törvényszék, hogy az egyéb érdekelt 4 ... Zrt. magánfél a kft neve3 Kft.-vel szemben fennállt követelését a egyéb érdekelt 3-re engedményezte, aminek következtében a követelés érvényesítésére a egyéb érdekelt 3 vált jogosulttá, és hogy a képviselő módosította a megismételt eljárásban
2. sorszámú beadványban a polgári jogi igény összegét, illetve azon vádlottak körét, akikkel szemben az igényt érvényesíteni kívánta. A törvényszék a kft neve3 Kft. esetében a módosított polgári jogi igény keretein belül kötelezte a károkozásban résztvevő vádlottakat a kártérítés megfizetésére. Az ezzel kapcsolatos azon álláspontját is osztotta az ítélőtábla, hogy miután VII.rendű vádlott neve VII. r. és XI.rendű vádlott neve IX. r. vádlottak bűnsegédként vettek részt az egyéb érdekelt 4 ... Zrt. magánfél sérelmére elkövetett bűncselekményekben, ezért megállapította a bűnsegédek kártérítési felelősségét is. Erre figyelemmel a polgári jogi igény tekintetében a kárösszeg megfizetésére való kötelezés mellőzését célzó fellebbezések sem vezethettek eredményre. Az magánfél neve2 Zrt. magánfél részére megállapítottat meghaladó igényét helyesen utasította egyéb törvényes útra az elsőfokú bíróság azzal, hogy az első fokú ítélet kihirdetésekor hatályban volt korábbi Be.
3. §

(2)bekezdése és a jelenleg hatályban lévő Be. 560. §

(1)bekezdése szövegezésének megfelelően a magánfél megállapítottat meghaladó polgári jogi igényének érvényesítését tekintette egyéb törvényes útra utasítottnak a másodfokú bíróság. Megjelölte az ítélőtábla a magánfél neve1 Zrt. magánfél részére fizetendő kártérítés összegének teljesítési helyét is. A Be. 574. §

(3)bekezdésére figyelemmel a másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be.

1. §-án alapszik. Szeged,
2. április
3. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke . Halász Edina előadó bíró . Kiss Dániel bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.606/2018/
4. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 1.B.500/2017/
5. számú ítélete a jelen ítéletbe foglalt változtatásokkal a mai napon jogerős. Szeged,
6. április
7. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke