Pfv.20037/2018/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Egy gazdasági társaság megítélésének szempontjából nem lényegtelen kérdés az, hogy az érdekében végzett építési munkák hivatalos engedélyek hiányában történt-e, vagy sem. Az erre vonatkozó valótlan állítás ezért sérti a gazdasági társaság jó hírnevét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.037/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szilas György Ügyvédi ügyvéd) Az alperes: Iroda (ügyintéző: dr. Szilas György Az alperes képviselője: Dr. Kovács L. László ügyvéd A per tárgya: Jóhírnév megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.813/2017/4/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 64.P.24.397/2016/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy az ott írtak helyett a következőket állapítja meg: Az alperes azzal sértette meg a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, hogy azt a valós tényt, hogy nem konkrétan a felperes volt az építési engedély jogosultja, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a ... díszburkolat építése a felperes érdekében engedély nélkül történt volna. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak megtéríteni külön felhívásra. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A felperesi vállalkozás
3. szeptember 13-án jött létre, székhelyén vendéglátóipari egységet üzemeltetett, amely a ... néz. A felperes a ... tagjaként
4. december 10-én kapott építési engedélyt a teret is érintően díszburkolat kialakítására. Ennek következményeként
5. november, decemberében mintegy 200 m2-es díszburkolatot fektettek le a felperes által üzemeltetett vendéglátóipari egység előtt oly módon, hogy az kinyúlik a tér névadójának szobra elé. A díszburkolat kialakításával megszűnt az a korábbi lehetőség, hogy az autósok megkerülhessék a szobrot. A díszburkolat átadás-átvételére
6. január 26-án került sor. A díszburkolat eredetileg azt a célt kívánta szolgálni, hogy a felperes ezáltal nagyobb méretű teraszt üzemeltethessen. Az átadást követően a felperes ennek az elképzelésnek megfelelően vendéglátóhelyének teraszát szezonálisan a díszburkolat egy részét is üzemeltette. Az alperes ... 2014 óta. Az utóbbi években a kerületi önkormányzat megtagadta a felperes területhasználati engedélyének a megadását a díszburkolatra. A ... képviselő-testülete
7. május 12-én ülést tartott. Ezen ... önkormányzati képviselő a felperes teraszhasználati engedélyének megtagadását firtató interpellációt terjesztett elő. Az interpellációra adott válaszában az alperes többek között a következőket közölte: „Azt csak a rend kedvéért teszem hozzá, hogy amit említett, hogy ők önerőből csináltak ott egy díszburkolatot, ezt ő, erre semmiféle engedélyük nem volt, a lakók fel voltak háborodva, lezártak tulajdonképpen egy utcát", ha visszaemlékszik ... képviselő úr, ott körbe lehetett menni autóval, de azt mondja az önkormányzat, hogy tényleg nagyon jó dolog, hogy ő is fejleszt, szemet hunyunk efelett, nyilván meg lett oldva a kérdés..." A képviselő-testület ülésének anyaga nyilvánossá vált, ezt a kerületi internetes portálon közzétették. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, annak valótlan állításával, hogy a felperes teraszának kialakítása, megépítése és díszburkolata engedély nélkül készült, illetve azt állította, hogy szemet hunytak e fölött, meg lett oldva a kérdés. A jogsértés megállapításán kívül kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, valamint kötelezze elégtétel adására oly módon, hogy a marasztaló ítélet nyilvános testületi ülésén [6] ismertesse, a közzétételéről a saját költségén gondoskodjon. A felperes előadta, hogy az alperes állítása azért volt valótlan, hiszen kifejezetten a ... felújítására létrehozott egyesület tagjaként igenis rendelkezett építési engedéllyel. A felperes közölte azt is, hogy hosszabb ideje nem kap engedélyt teraszának üzemeltetésére és az alperes nyilvános testületi ülésen gyakorlatilag ennek, mintegy megalapozásaként, végső érvként azt állította valótlanul, hogy az egész terasz kialakítását célzó díszburkolat létesítés engedély nélkül történt volna. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az alperes érdemben előadta, hogy nem állított valótlant, hiszen a felperesnek saját nevére szóló építési engedélye valóban nem volt díszburkolat lefektetésére. Az alperes álláspontja szerint a közlésnek nem volt dehonesztáló tartalma, az előadás lényegi tartalma az volt, hogy a fejlesztés pozitív hatásaira tekintettel a hatóság, mintegy szemet hunyt az engedély nélküli építkezés felett. Az alperes előadta azt is, hogy ő kizárólag díszburkolat létesítéséről és az utcaszakasz lezárására vonatkozóan fogalmazott meg véleményt. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben helyt adott és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy ... képviselő-testületének
8. május 12-én tartott nyilvános ülésén valótlanul állította, hogy a ... engedély nélkül létesítette a teraszának később helyet biztosító díszburkolatot. Az elsőfokú bíróság az alperest eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő nyilvános testületi ülésen az ítélet jogsértést megállapító rendelkezésének a felolvasásával adjon megfelelő elégtételt. Előírta azt is, hogy az alperes köteles saját költségén arról is gondoskodni, hogy az ülésen elhangzott ezen nyilatkozata a ... közzétételre kerüljön a testületi ülésről tájékoztatás közzétételekor, de legkésőbb 5 napon belül. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 70.000 forint perköltséget. A le nem rótt 36.000 forint illetékből a felperest 12.000, az alperest pedig 24.000 forint megtérítésére kötelezte. Az elsőfokú ítélet indokolása megállapította, hogy a perben sérelmezett közlés egyértelműen a felperes tevékenységére vonatkozik, az engedély nélküli építkezésre vonatkozó kitétel egyértelműen tényállítás, amelynek valósága bizonyítható. Azt az alperes sem vitatta, hogy a díszburkolat kialakítása a kezdetektől fogva azt a célt szolgálta, hogy a felperes azon üzletszerű gazdasági tevékenységet végezzen, a teraszt üzemeltesse. Ebből következően a perbeli esetben a díszburkolat létesítése és a terasz üzemeltetésének kérése összekapcsolódik egymással. Azt is jelenti, hogy amennyiben a díszburkolat kialakítása jogszerűtlenül történt, mindenképpen megkérdőjelezi a terasz üzemeltetésének jogszerűségét is. Ebből az elsőfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az alperesi közlés alkalmas az alperes jóhírnevének megsértésére, a róla kialakult kép lerontására. [10] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli közlés objektíve valótlan volt, mert a felperes bár nem névre szólóan, de rendelkezett építési engedéllyel, figyelemmel arra, hogy ... tagja volt, az egyesület pedig a tér rehabilitációja, fejlesztése érdekében jött létre. [11] A bírósági ilyen körülmények között a jogsértést megállapította és az alperest eltiltotta. Az elégtétel adás módja tekintetében döntését azzal indokolta, hogy a képviselő-testületi ülés volt a jogsértés megvalósításának helye és ha ott történik az elégtétel adás, akkor az megfelelő nyilvánosságot jelent. Hiszen arról folyamatosan kerül közzétételre tudósítás. [12] Az elsőfokú bíróság a részleges elutasítást azzal indokolta, hogy az önkormányzat részéről történő „szemet hunyás" állítása nem a felperesre vonatkozik. [13] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Mellőzte az alperes perköltség és illetékfizetési kötelezettségét, ugyanakkor a felperes által fizetendő illeték nagyságát 84.000 forintra felemelte. (Első- és másodfokú illeték.) Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 57.150 forint együttes első- és másodfokú perköltséget. [14] A jogerős ítélet szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen tárta fel. Lényeges eljárási szabálysértés nem történt, de a levont jogi következtetésekkel a másodfokú bíróság nem értett egyet. A bizonyítási teher vonatkozásában a másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a felperesnek kellett igazolnia azt, hogy az alperes közlésében megtestesülő keresettel érintett tényállítás alkalmas arra, hogy a felperesről kialakított társadalmi értékítéletet hátrányosan befolyásolja, míg a tényállítás valós tartalmát az alperes volt köteles igazolni. A jogerős ítélet abban egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy az engedély hiányára vonatkozó kijelentés tényállításnak minősül. A másodfokú bíróság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a ... díszburkolatának létrehozására engedélyesként, építtetőként a felperes valóban nem rendelkezett engedéllyel, arra jogosultsága kizárólag az elkülönült jogi személyiséggel bíró ... volt. Ebből következően az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy az építkezésre maga a felperes rendelkezett volna engedéllyel, iratellenesnek minősítette. A jogerős ítélet hangsúlyosnak találta, hogy az egyesületet, mint önálló jogalanyt, tagjaitól elkülönítetten illetik meg jogok és terhelik kötelezettségek, a jogokat saját nevében jogosult gyakorolni és érvényesíteni és kötelezettségeiért saját maga tagjaitól függetlenül önállóan tartozik helyt állni. Kihangsúlyozta a másodfokú bíróság azt is, hogy minden tényben alapot nélkülöz az alperes nyilatkozatának olyan kiterjesztő értelmezése, amely szerint az alperes egyben a terasz működésének jogszerűségét is kétségbe vonta volna. A jogerős ítélet szerint az alperes interpellációra adott válaszának ilyen tartalma nem volt. Azt sem tartalmazta a válasz, hogy az egyesület nem rendelkezett az utcaszakasz lezárására vonatkozó engedéllyel. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, másodlagosan pedig a hatályon kívül helyezés mellett a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az alperes a valóságban azt állította, hogy a felperes önkényes útlezárást csinált, és a teraszt, valamint a díszburkolatot engedély nélkül építették és mindez a lakók felháborodását váltotta ki. A felperes szerint teljesen indifferens, hogy közvetlenül ki volt az engedély jogosultja, a lényeg az, hogy volt engedély, és az egész építkezés a hatóságokkal való egyeztetésnek megfelelően történt, az építési tevékenység nem volt jogellenes. [16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. Az utca lezárása tekintetében jelezte, hogy az nem is képezte a kereset tárgyát. Az alperes szerint a felperes nem bizonyította, hogy az alperes nyilatkozata (interpellációra adott válasza) látható volt a kerületi televízióban) A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben alaposnak találta és a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítélet helybenhagyta azzal, hogy az ott írtak helyett eltérő szöveggel állapította meg a jogsértést. [18] A Ptk. 2:
9. §