Bf.715/2018/7 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont

1. és
2. fordulat,

(4)bekezdés a) pont, a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének jogszabályi alapja helyesen: Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 4. fordulat,

(4)bekezdés b) pont. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont] és hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.

1. §) miatt mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 3 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra, valamint 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetésből nem bocsátható feltételes szabadságra és elrendelte a Kecskeméti Városi Bíróság
2. május
3. napján jogerős 18.B.1163/2007/
4. számú ítéletével kiszabott 2 év börtönbüntetés végrehajtását. I.rendű vádlott nevené II. r. vádlottat költségvetési csalás bűntette [Btk.
5. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont] miatt 1 év 3 hónap szabadságvesztésre, 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg, és annak végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy I.rendű vádlott nevené II. r. vádlott a kiszabott szabadságvesztésből a végrehajtás elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. I.rendű vádlott nevené II. r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. Kötelezte I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat 181.574.-Ft külön, míg további 233.975.-Ft I.rendű vádlott nevené II. r. vádlottal egyetemlegesen való bűnügyi költség megfizetésére. A törvényszék ítélete I.rendű vádlott nevené II. r. vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen fellebbezést jelentett be I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. A védő a fellebbezése indokolásában arra hivatkozott, hogy bár az elsőfokú bíróság helyesen vette számba I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában az enyhítő körülményeket, a büntetés azonban így is eltúlzottan súlyos. A fellebbviteli főügyészség átiratában a bejelentett fellebbezést nem tartotta alaposnak, és az első fokú ítélet I.rendű vádlott neve I. r. vádlottra vonatkozó részének helybenhagyását indítványozta. Mivel a bejelentett fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés tartama ellen irányult, ezért korlátozott felülbírálatnak volt helye, s a másodfokú bíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 590. §

(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. A korlátozott felülbírálat alapján azonban a Be. 590. §

(5)bekezdésének a), b),

1. c)és
2. d)pontjaira figyelemmel a felülbírálat kiterjedt az elsőfokú bírósági eljárásra abban a körben, hogy történt-e olyan eljárási szabálysértés, amelyre figyelemmel a Be. 607. §

(1)bekezdése, valamint a Be. 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. Vizsgálta továbbá az ítélőtábla a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, a bűncselekmény minősítését, valamint a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket is. Az ítélőtábla ezen vizsgálat során megállapította, hogy a törvényszék abszolút hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem vétett, a tárgyalást az eljárási szabályok maradéktalan megtartása mellett folytatta le. A másodfokú bíróság a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az ügyiratok egybehangzó adataira figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének I.rendű vádlott neve I. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozó részét az alábbiak szerint kiegészítette: I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat a vád tárgyát képező cselekmény elkövetését követően a Székesfehérvári Törvényszék a

1. március
2. napján jogerős 5.B.34/2012/
3. számú ítéletével bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt 1 év börtönre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott
4. január
5. napjától ezen büntetését tölti. A Székesfehérvári Törvényszék a
6. december
7. napján a Győri Ítélőtábla Bf.72/2018/
8. számú határozatával jogerős 5.B.37/2016/
9. számú ítéletével I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat a 2005 évben elkövetett bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt 1 év 6 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett I.rendű vádlott neve I. r. vádlott bűnösségére, és az általa elkövetett bűncselekményeket is a törvénynek megfelelően minősítette azzal, hogy a költségvetési csalás bűntette, valamint a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette esetében elmulasztotta a konkrét elkövetési magatartások rögzítését a bűncselekmények jogszabályi alapjának megjelölése körében. Tekintettel arra, hogy a I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette részben valótlan tartalmú bevallás elektronikus úton - az ügyfélkapun - keresztül történő benyújtásával valósult meg (I. tényállási pont a kft neve1 Kft. 2011 év IV. negyedévére vonatkozó adóbevallása), részben pedig a bevallás benyújtásának elmulasztásával került elkövetésre (I. tényállási pont a kft neve1 Kft. 2011 év III. negyedév tekintetében), ezért az ítélőtábla ezen bűncselekmény jogszabályi alapját kiegészítette a Btk.
10. §

(1)bekezdés a) pont

1. és
2. fordulatára való hivatkozással. A bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette a bevallási kötelezettség nem teljesítésével valósult meg (II. tényállási pont), ezért e tekintetben a bűncselekmény jogszabályi alapját a másodfokú bíróság a Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pontjának

1. fordulatával egészítette ki. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék a jogi indokolás körében elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy a
2. január
3. napjától hatályos, az adózás rendjéről szóló
4. évi CL. törvény fenntartja-e a korábbi büntetőjogi védelmet. Az 1/
5. BJE határozat szerint ugyanis ha a Btk. különös részének valamely rendelkezése úgynevezett keretdiszpozíció, és az annak keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével, vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás - a meghatározott időre szóló jogszabályok kivételével - az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg. Ezzel kapcsolatban a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a
6. január
7. napjától hatályos, az adózás rendjéről szóló
8. évi CL. törvény
9. §,
10. §,
11. §,
12. § és
13. §-a alapján a büntetőjogi védelem továbbra is fennáll. A büntetés kiszabásának felülbírálata során az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék túlnyomórészt helyesen vette számba I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában a bűnösségi körülményeket, azonban azok kiegészítésre, helyesbítésre szorultak. További súlyosító körülményként vette figyelembe a másodfokú bíróság, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott rövid idővel a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéséből történő szabadulását követően követe el a terhére rótt bűncselekményeket, valamint azt, hogy az ugyanilyen bűncselekmények miatt ellene folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt állva követte el a cselekményeket. Súlyosító körülményként az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. r. vádlott többszörösen büntetett előélete helyett a többszörös visszaesést megalapozón túli elítéléseket vette figyelembe. További enyhítő körülményként értékelte az ítélőtábla, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott hosszú ideje áll büntetőeljárás hatálya alatt. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott terhére megállapított bűncselekmények a többszörös visszaesőkre, valamint a halmazati büntetésre vonatkozó szabályokra tekintettel 2 évtől 18 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, azaz a büntetési tétel középmértéke 10 év. A fentiek szerint kiegészített, helyesbített bűnösségi körülményekre figyelemmel - különös tekintettel az időmúlásra - helytállóan jutott az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy indokolt az irányadó középmértéktől I.rendű vádlott neve I. r. vádlott javára történő eltérés, azonban az I. r. vádlott esetében megállapított nagyobb számú súlyosító körülményre, és azok jellegére figyelemmel a törvényszék indokolatlanul nagy mértékben tért el az irányadó középmértéktől a vádlott javára. Figyelemmel arra, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott terhére nem került fellebbezést bejelentésre, az ítélőtábla csupán ennek megállapítására szorítkozott. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság által kiszabott - az ítélőtábla megítélése szerint eltúlzottan enyhe - büntetés lényeges enyhítésére nem volt lehetőség. Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései is törvényesek voltak, így helyesen állapította meg a törvényszék azt is, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra. Az ezzel kapcsolatos jogi indokolást kiegészítette a másodfokú bíróság azzal, hogy a feltételes szabadság kizárásának a törvényszék által hivatkozottakon túlmenően az is oka volt, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a Kiskőrösi Városi Bíróság 1.B.398/2002/
14. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés büntetéssel kapcsolatban engedélyezett feltételes szabadság alatt követte el részben a jelen eljárás tárgyát képező cselekményeket, így a feltételes szabadság lehetősége a Btk.
15. §

(4)bekezdés d) pontja alapján is kizárt volt. Ezért a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletének jogi indokolását ezzel kiegészítette. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezést alaptalannak ítélte, és a törvényszék ítéletének I.rendű vádlott neve I. r. vádlottra vonatkozó részét a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta a rendelkező részben foglaltak szerint. A végzés elleni fellebbezési jog kizárása a Be.

1. §-án alapul. Szeged,
2. április
3. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke . Nagy Erzsébet előadó bíró . Halász Edina bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.715/2018/
4. számú végzése és a Kecskeméti Törvényszék 1.B.518/2015/
5. számú ítéletének I.rendű vádlott neve I. r. vádlottra vonatkozó része a jelen végzés folytán a mai napon jogerős. Szeged,
6. április
7. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke