őáÍéőáááúíóáFővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.22/2019/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- május
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt ... vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
- március
- napján - a vádlott távollétében - kihirdetett 41.Kb.137/2018/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottat 1 (egy) évi „B" kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra is ítéli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
- március
- napján kihirdetett 41.Kb.137/2018/
- számú ítéletével ... vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 235.§
(1)bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, ezért 200 napi tétel, napi tételenként 1.000,- Ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 hónapi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a pénzbüntetés, illetve egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetére a pénzbüntetés meg nem fizetett részének szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Az iratokhoz rendelte csatolni a bűnjelként lefoglalt kamerafelvételeket. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész a jogorvoslati nyilatkozattételre 3 munkanapot tartott fenn, majd a törvényes határidőben súlyosításért, „B" kategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltás kiszabása érdekében fellebbezett. Fellebbezése írásbeli indokolásában - a
- Bk. vélemény I/A. pontjában írtakra utalva - hangsúlyozta, hogy a vádlott olyan alapvető közlekedési szabályt szegett meg, amely a közlekedés biztonságának megóvása szempontjából kiemelt jelentőségű, ezért álláspontja szerint indokolt a vádlottat a pénzbüntetés mellett eltiltani a „B" kategóriájú járművek vezetésétől is. A vádlott és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.259/2019/
- számú átiratában kifejtette, hogy a katonai tanács eljárását perrendszerűen folytatta le, a releváns bizonyítékokat mérlegelve állapította meg a tényállást és vont következtetést a vádlott bűnösségére, törvényesen minősítve a közlekedési bűncselekményét. A büntetés kiszabására utalva hangsúlyozta, hogy a büntetési célok - különösen a speciál prevenció - maradéktalan eléréséhez a pénzbüntetés mellett kiszabott „B" kategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltás büntetés nem mellőzhető a nagyobb nyomatékú közlekedési szabályt megszegő, rendőrtársai testi épségét kockára tevő, könnyelmű bizakodásban megnyilvánuló vádlottal szemben. Ezért indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet változtassa meg, súlyosításul szabjon ki a Btk.
- §
(1)bekezdés f) pontja és
(4)bekezdése, valamint az 55.§
(1)bekezdés a) pontja és
(3)bekezdése, továbbá az 56. §
(1)és
(3)bekezdés szerinti „B" kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltás büntetést, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. A bejelentett ügyészi fellebbezés folytán a másodfokú bíróság a Be. 598. §
(2)bekezdése szerinti tanácsülésen az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.590.§
(3)bekezdése alapján bírálta felül. A felülbírálat az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét érinti, miután a fellebbezés kizárólag a büntetésre vonatkozó rendelkezések ellen irányult. A fellebbviteli bíróság a Be. 590.§
(5)bekezdése a) pontja alapján az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú eljárást, így vizsgálta azt is, hogy az elsőfokú bíróság megtartotta-e az eljárási szabályokat. A fellebbviteli bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartotta. Az elsőfokú bíróság a Be.430.§-a szerinti eljárásában a vádlott távollétében törvényesen tartott tárgyalást. Az elsőfokú bíróság ítélete 2. oldalának közepétől a 3. oldal negyedik bekezdéséig - a mérlegelési jogkörében eljárva - terhelő történeti tényállást állapított meg. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be. 591.§
(2)bekezdés a) pontja alapján a határozatát - nem vizsgálva az elsőfokú ítélet megalapozottságát - az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. Az elsőfokú katonai tanács az ügyészi váddal egyező tényállás és jogszabályi megjelölés alapján minősítette a vádlott cselekményét. A vádlott az irányadó tényállásban rögzített azon magatartásával, hogy a megkülönböztető jelzéseit használó szolgálati gépjárművel „Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblával alárendelt úton a tilos jelzés ellenére a kereszteződésbe úgy haladt be, hogy nem győződött meg arról, hogy a továbbhaladási elsőbbséget megadták-e részére, és e KRESZ szabályszegése közúti balesethez vezetett, amelyben ...sértett 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett, megvalósította a Btk. 235. §
(1)bekezdésébe ütköző közlekedési bűncselekmény törvényi tényállási elemeit. A katonai ügyész súlyosításra irányuló fellebbezése megalapozott. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács alapvetően helyesen értékelte a bűnösségi körülményeket. Nem tévedett, amikor a Btk. 33.§
(4)bekezdésének felhívásával a vádlottal szemben pénzbüntetést szabott ki. A kiszabott napi tételek számát 200 napban határozta meg, mert az arányos a vádlott cselekményének tárgyi súlyával és alanyi bűnössége fokával. Méltányosan járt el az egynapi tétel összegének törvényi minimumban való meghatározásakor is. Nem tévedett akkor sem, amikor részletfizetés engedélyezésére látott lehetőséget. Azonban tévedett akkor, amikor nem szabott ki a vádlottal szemben „B" kategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltást is. Az ügyészi érveléssel egyetértve a másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott olyan alapvető - súlyosító körülményként értékelendő - közlekedési szabályt szegett meg, amely a közlekedés biztonságának megóvása szempontjából kiemelt jelentőségű. Emellett többszörös KRESZ szabályszegést is elkövetett, amikor nem használt biztonsági övet és túllépte az adott útszakaszon a megengedett legnagyobb sebességet, és tény, hogy a balesetben több kollégája is sérült. A speciális prevencióra figyelemmel a másodfokú bíróság álláspontja szerint szükséges vele szemben közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabása is. Ezért az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottat a Btk. 33. §
(1)bekezdés f) pontja és
(4)bekezdése, valamint az 55.§
(1)bekezdés a) pontja és
(3)bekezdése, továbbá az 56. §
(1)és
(3)bekezdés szerinti 1 (egy) évi „B" kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra is ítélte. A vádlott kifogástalan közlekedési előéletére figyelemmel méltányosan állapította meg annak tartamát, és a Btk. 55. §
(3)bekezdésére figyelemmel az eltiltást meghatározott kategóriájú járműre korlátozta. A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint a kiszabott pénzbüntetés és a „B" kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltás együttesen szükséges és elégséges a büntetési célok eléréséhez. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat - helyes indokainál fogva - a másodfokú bíróság helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 606. §
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
- május
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Szabó Éva hb. alezredes sk. . Belovai Henriette hb. százados sk. előadó bíró bíró Az elsőfokú bíróság ítélete a rendelkező részben foglalt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- május
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke