Mfv.10153/2016/4 – Kúria

(2),

1. CXC. Tv.
2. §

(4),

1. CXC. Tv.
2. §

(20),

1. I. Tv.
2. §,
3. CXXV. Tv.
4. §, 326/
5. Korm.
6. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.153/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina előadó bíró Sipőczné Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: A felperes képviselője: Sipos és Moskovits Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Moskovits Károly ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Rubi Gabriella ügyvéd A per tárgya: kinevezés módosítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.739/2015/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.697/2013/
3. Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.739/2015/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint és 2.700 (azaz: kettőezerhétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes az alperes ... tankerületéhez tartozó ... Általános Iskola és Kollégium szervezeti egység ... Tagintézmény munkavégzési helyen dolgozott a perbeli
5. szeptember 1-től
6. december 31-ig tartó időszakban. A 2013/
7. és a 2014/2015.tanvében heti 40 óra munkaidőben, ezen belül heti 32 óra kötött munkaidőben 30 kötelező óraszámban a szervezeti egység tagintézményéhez tartozó kollégiumban kollégiumi nevelőtanári feladatokat látott el. A heti 30 óra kötelező óraszámból heti 14 órában tanulást segítő, heti 10 órában szabadidős és egyéni törődést biztosító foglalkozásokat tartott, heti 3 órában a kollégiumi élet szervezését, heti 3 órában pedagógiai felügyelet feladatokat látott el. [2] A felperes népművelő, földrajz és történelem szakos általános iskolai tanári oklevéllel rendelkezik.
8. június 28-án a ... Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán közművelődési és népművelési előadó oklevelet,
9. június 25-én pedig a ... Főiskolán mesterfokozatot és az inkluzív nevelés okleveles tanára szakképzettséget szerzett. [3] Az alperes a felperest
10. szeptember 1-től a pedagógus I. fokozat
11. fizetési osztályába sorolta és az alapfokozatú végzettsége alapján az illetményalapot a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének 163,3%-ában határozta meg. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes a keresetében a
12. szeptember 1-től,
13. január 1től és
14. szeptember 1-től kiadott besorolásait megállapító munkáltatói intézkedések hatályon kívül helyezését és azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy
15. szeptember 1-től
16. december 31-ig a pedagógus I. fokozatba és
17. fizetési kategóriába tartozik, az illetményalap 180%-ának megfelelő 304.996 Ft, az illetményalap 10%-ának megfelelő 16.994 Ft osztályfőnöki pótlék, mindösszesen kerekítve 321.900 Ft garantált illetményre jogosult;
18. január 1-től
19. augusztus 31-ig a pedagógus I. fokozatba és
20. fizetési fokozatba tartozik, az illetményalap 180%-ának megfelelő 315.888 Ft, az illetményalap 10%-ának megfelelő 17.549 Ft, mindösszesen kerekítve 333.400 Ft garantált illetményre jogosult;
21. szeptember 1-től a pedagógus I. fokozatba és
22. fizetési fokozatba tartozik, az illetményalap 180%-ának megfelelő 328.129 Ft, az illetményalap 10%-ának megfelelő 18.229 Ft, mindösszesen kerekítve 346.400 Ft garantált illetményre jogosult. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest
23. szeptember 1-től
24. december 31-ig havi 28.117 Ft,
25. január 1-től
26. augusztus 31-ig havi 29.119 Ft,
27. szeptember 1-től
28. december 31-ig havi 31.433 Ft illetmény-különbözet, ezen összeg kamatai és perköltsége megfizetésére. [5] Álláspontja szerint az alperesnek
29. szeptember 1-től nem az alapfokú, hanem a mesterfokozatú végzettsége alapján kellett volna besorolnia. A munkaköre ellátásához szükséges általa megszerzett legmagasabb iskolai végzettsége mesterfokozatú oklevél, amelyet a pedagógus munkaköre ellátása során hasznosít, nevelési-oktatási feladatait ezáltal magasabb szinten tudja teljesíteni. A felperes további érvelése szerint a munkáltató avval, hogy az alperesnél köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott más közalkalmazottakat mesterfokozatuk alapján sorolta be, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [7] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 6.M.697/2013/
30. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. [8] Ítéletének indokolásában a nemzeti köznevelésről szóló
31. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
32. §

(4)és

(5)bekezdése, a 97. §

(20a)bekezdése, 66. §

(4)bekezdése, továbbá a törvény 3.,

1. és
2. számú mellékletei alapján megállapította, hogy a kollégiumi nevelőtanár pedagógusi munkakör ellátásához elegendő a kollégiumi nevelőtanár, gyógypedagógus, szociálpedagógus, játék-és szabadidő-szervező tanár, tanulási és pályatanácsadó tanár, tehetségfejlesztő tanár, hittanár-nevelőtanár, a nevelő-oktató munka pedagógia szakaszának megfelelően tanító, valamint a tanár végzettség, amellyel a felperes rendelkezett. Álláspontja szerint a kollégiumi nevelőtanár pedagógus munkakör ellátásához az Nkt. és annak
3. számú melléklete nem ír elő magasabb, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár végzettséget és szakképzettséget, ezért az alperes besorolása nem volt jogszabálysértő. [9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a munka törvénykönyvéről szóló
4. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
5. §

(1)-

(3)bekezdései, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló

1. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.)
2. §-a, és 21.-
3. §-ai alapján nem találta megalapozottnak a felperes egyenlő bánásmód megsértésére történő hivatkozását sem. Álláspontja szerint a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) ítélkezési gyakorlata - amely a hivatásos szolgálati viszony és a közszolgálati jogviszony előmeneteli és illetményrendszere körében adott iránymutatást a köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében is irányadó. E következetes bírói gyakorlat szerint nem alapozhatja meg az egyenlő bánásmód megsértésére alapozott igényt az a körülmény, ha a munkáltató a jogszabály eltérést nem engedő (kógens) rendelkezése ellenére téves jogértelmezés vagy egyéb ok miatt - másoknak magasabb, illetve több juttatást biztosít (EBH.2009.2080), illetve a köztisztviselő önmagában a munkatársa jogszabályba ütköző besorolására nem alapíthat igényt, nem kérheti a jogszerű besorolása megváltoztatását az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján (EBH.2014.M.19). [10] A felperes fellebbezése alapján eljárt Nyíregyházi Törvényszék a 4.Mf.20.739/2015/
4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezésre tekintettel kiemelte, hogy
5. (helyesen:2013.) szeptember 1-től az Nkt.
6. §

(2)bekezdése alapján a köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. előmeneteli és illetményrendszere már nem alkalmazható. Az Nkt. 64. §

(4)bekezdése szerint a besorolásra a pedagógus munkakörben foglalkoztatott által megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához a törvényben előírt iskolai végzettség, valamint az állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő oktató munka ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és minősítési eljárás keretében előírt minősítés alapján kerülhet sor. Ennek megfelelően annak van jelentősége, hogy a felperes esetében a jogszabály milyen szakképzettséget ír elő az adott munkakör betöltéséhez. [11] Mivel a perben alkalmazandó Nkt. rendelkezés - ellentétben a Kjt. korábbi szabályaival - nem ismer ellentételezést abban az esetben, ha a pedagógus az előírtnál magasabb fokú képzettséget szerez és a munkája során ezt hasznosítja, ezért a felperes besorolása a jogszabályoknak megfelelően történt. [12] A törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a diszkriminációval kapcsolatban helyesen hivatkozott a bírósági gyakorlatra és helytállóan állapította meg, hogy az alperes nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, továbbá az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. A felülvizsgálati érvelés szerint a jogerős ítélet sérti az Nkt. 97. §

(20a)bekezdésében, továbbá a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/
2. (VIII.30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
3. §

(1)bekezdését, valamint az Mt.

1. §-ában foglaltakat és ellentétes a Pp.
2. § és
3. §-ában foglaltakkal. A felperes érvelése szerint az Nkt.
4. §

(20a)bekezdése, továbbá a Kormányrendelet 38. §

(1)bekezdése az illetményalap számításánál nem tartalmaz feltételt úgy, mint a fokozat meghatározásánál, így a pedagógusnak a legmagasabb képesítési fokozata szerint kell megállapítani az alapilletményét abban az esetben is, ha az nem kötelező a munkakör betöltéséhez. Miután az ítélet olyan feltételrendszert állít az illetményalap mellé, amely a jogszabályban nem szerepel, ezért az jogszabálysértő, jogellenesen kiterjesztően értelmezi az Nkt.

1. §-ában foglaltakat. [14] A felperes hivatkozott arra is, hogy a munkája ellátása során hasznosítja mesterképzettségét, amelynek során nem hagyhatóak figyelmen kívül a lefolyatott bizonyítási eljárás adatai, így az országos gyakorlat és a tankerületek e körben tett nyilatkozatai sem. A bíróságok indokolatlanul utasították el az intézményvezető tanúként történő meghallgatására tett indítványát és azt a tényt, hogy az alperes törvényes képviselője négy kérdésre fél év alatt nem válaszolt, az alperes terhére kellett volna értékelni. A bizonyítási eljárás adataiból megállapítható volt, hogy a ..., ..., ... tankerületben, a ... Általános Iskolában, a ... Általános Iskolában, továbbá a ... Általános Iskolában vele azonos munkakörű és végzettségű pedagógusok megkapták a mesterfokozatú illetményalapot. [15] A felperes azt is panaszolta, hogy az Nkt.
2. számú melléklete csak a
3. évfolyamtól jelöli meg a mesterfokozatú szakos tanárt mint az alkalmazáshoz szükséges szakképzettséget - azonban az alperes azt már az
4. évfolyamtól figyelembe veszi az illetményalap megállapításánál, ezért indokolt lett volna az alperes országos elnökének nyilatkozata is. [16] A felperes további érvelése szerint az eljáró bíróságok diszkriminációval kapcsolatban kifejtett álláspontja csak akkor megalapozott, ha elfogadjuk, hogy a többi tankerületben jogellenesen került sor a vele azonos munkakörben foglalkoztatott, azonos mesterképzettséggel rendelkező pedagógusoknál a mesterfokozatú illetményalap megállapítására. Álláspontja szerint azonban ezek a tankerületek jártak el jogszerűen és azokat érte jogsérelem, akik a ... Tankerületben dolgoztak. Az Ebktv.
5. § t) pontja szerinti egyéb helyzet a perbeli esetben az jelenti, hogy a nyíregyházi tankerületben dolgozott, illetve nem meghatározott szakból volt mesterképzettsége. Mindezek alapján az ügyben az eljárás megismétlésére van szükség, amelynek során nyilatkoztatni kell az alperes országos elnökét, ... is. [17] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében „a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős ítélet helybenhagyását", továbbá a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [19] Az eljáró bíróságok az ítéletük indokolásában helyesen mutattak rá arra, hogy
6. szeptember 1-jétől az Nkt.
7. §

(2)bekezdése alapján a köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. előmeneteli és illetményrendszere már nem alkalmazható. Az Nkt. rendelkezése alapján - a Kjt. korábbi szabályaival ellentétben - az előmenetel esetén az előírtnál magasabb fokú képzettség megléte és annak hasznosítása nem kapott ellentételezést. Az Nkt. 64. §

(4)bekezdése egyértelműen azt rögzíti, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, szakképesítés és szakképzettség alapján sorolható be. Az egyes pedagógus munkakörökhöz szükséges végzettség és szakképzettségi követelményeket a jogszabály

1. számú melléklete határozza meg, amelynek
2. és
3. pontja az 5.,
4. évfolyamon, továbbá a
5. és
6. évfolyamon a tantárgynak megfelelő szakos tanár, valamint a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanító szakképzettség meglétét írja elő. Ennek alapján a felperes a jogszabály helyes értelmezése alapján került besorolásra a törvény
7. §

(4)bekezdés b) pontjában szereplő pedagógus I. besorolási osztályba és illetménye ez alapján helyesen került megállapításra. [20] A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott az Nkt. 97. §

(20a)bekezdése, valamint a Korm. rendelet 38. §

(1)bekezdésének megsértésére, mert a rendelkezések önmagukban nem, kizárólag az Nkt. 64. §

(4)bekezdésével együttesen értelmezhetőek. A mesterfokozathoz rendelt, a minimálbérhez viszonyított 172,9%, illetve 179,6%-os illetményalap csak abban az esetben alkalmazható, ha ezen mesterfokozat az érintett pedagógus által ellátott munkakör betöltéséhez szükséges. Minthogy a felperes által ellátott tanári munkakörhöz a jogszabály kizárólag a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséget írta elő, az általa megszerzett mesterképzettség nem szolgálhatott a magasabb osztályba történő besorolásához. [21] A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul panaszolta a Pp. 206.§-ának és a Pp.

1. §-ának megsértését is. A perbeli jogvita jogkérdésben történő állásfoglalást igényelt, ezért a perben beszerzett bizonyítási eljárás adatainak, továbbá a mellőzött bizonyítás indokolási hiányának az ügy érdemét érintően nem volt jelentősége. [22] A felperes megalapozatlanul hivatkozott az Mt.
2. §-ának, továbbá az Ebktv.
3. § t) pontjának megsértésére is. Azon álláspontja, mely szerint nem meghatározott szakból van mesterképzettsége, nem jelentett egyéb helyzetet vagy tulajdonságot, hanem azt eredményezte, hogy nem volt összehasonlítható helyzetben azon pedagógusokkal, akik saját tanított szakjuk alapján szereztek mesterfokozatú diplomát. Minthogy az Nkt. kötelezően alkalmazandó rendelkezései alapján történt a felperes besorolása, a jogszerű besorolás nem változtatható meg azon a jogalapon, hogy az irányadó jogszabály végrehajtása az ország egyéb tankerületeiben eltérő értelmezés szerint történt (EBH.2016.M.19.). [23] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [24] A felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [25] A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §

(1)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a alapján az állam viseli. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. október
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző