← Magyarország

Mfv.10381/2017/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a fokozott ellenőrzések országos szinten kerültek elrendelésre, jelentéstételi kötelezettséget azonban csak részben írtak elő, továbbá végrehajtásuk időben és térben nem volt koncentrált, szervezett, és nem járt erőátcsoportosítással, az abban résztvevő hivatásos szolgálati viszonyban álló felperes akciószolgálati pótlékra nem volt jogosult. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.381/2017/

  1. A tanács tagjai: Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró A felperes: A felperes képviselője: ügyintéző: Dr. Magyar Anikó ügyvéd) Az alperes: Megyei Rendőr-főkapitányság Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: elmaradt illetmény megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Törvényszék 1.Mf.21.166/2016/
  2. Az elsőfokú bíróság határozata: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.418/2015/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 1.Mf.21.166/2016/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felperes
  5. január 1-jétől a ... Megyei Rendőr-főkpatiányság ..... Rendőrkapitányság ... Osztály, Határrendészeti Alosztály V. állományában hajóvezető beosztásban teljesített szolgálatot. 2008tól 2013-ig elsődlegesen közrendvédelmi feladatokat látott el, hajót csak esetenként vezetett. A felperes a feladatait a ... Rendőrőrs illetékességi területén látta el, a szolgálat teljesítésének helyét a napi eligazítások során jelölték ki [2] [3] [4] számára. Az országos rendőrfőkapitány a .... szám alatt az időskorúak sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények megelőzése érdekében meghozott intézkedési tervében országos szintű fokozott ellenőrzések végrehajtását rendelte el akként, hogy „az állomány a napi szolgálat ellátása során a fokozott rendőri jelenlétet több helyszínen is biztosítani tudja." Az intézkedés
  6. pontjában meghatározott feladatok a közterületi állomány napi szakmai feladatait tartalmazták (igazoltatólapok kiállítása, szükség esetén ruházat-jármű és csomagvizsgálás), azonban különleges időbeli és eszközkoncentrációt nem írt elő. Az intézkedési terv alapján a megyei rendőr-főkapitányságoknak kezdetben heti jelentési kötelezettsége volt, később azonban csak a kirívóan súlyos, illetve sajtófigyelmet felkeltő esetekről kellett beszámolniuk. Az országos rendőr-főkapitányság egymást követően, ismételten hasonló tartalommal az illegális migráció visszaszorításával kapcsolatban fokozott ellenőrzéseket rendelt el
  7. november 1től
  8. július 31-éig terjedő időszakra. A fokozott ellenőrzésben konkrét célt, feladatot nem határoztak meg, csupán utaltak a .... számú ORFK utasításra. Az alperes a felperes részére az időskorúakkal és az illegális migrációval kapcsolatos fokozott ellenőrzések vonatkozásában akciószolgálati pótlékot nem fizetett. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [5] A felperes szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében elsődlegesen 1796 óra figyelembevételével 347.077 forint akciószolgálati pótlék, másodlagosan 1014 óra vonatkozásában 195.955 forint akciószolgálati pótlék és ezen összeg középarányos időtől számított késedelmi kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetében arra hivatkozott, hogy
  9. november 17-e és
  10. november 17-e közötti időszakban több országos és területi szolgálati feladatot tartalmazó akciószolgálatban vett részt, amelynek alapján jogosult a többletdíjazásra. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az akció időben és térben koncentráltan, körülhatároltan, összehangoltan kerül végrehajtásra, ezen kritériumoknak pedig az országos szinten állományilletékes parancsnok által elrendelt fokozott ellenőrzések nem felelnek meg. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [7] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 6.M.418/2015/
  11. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint elnevezésétől függetlenül a feladatteljesítés akkor minősül akciónak, ha annak elrendelése területi vagy országos szinten, az ott meghatározott állományilletékes parancsnok útján történik, továbbá időben és térben körülhatároltan, célra irányultan kerül végrehajtásra. E feltételek konjunktívak, vagyis az illetménypótlékra való jogosultságot együttes fennállásuk esetén lehet megállapítani, amelynek bizonyítása a Pp.
  12. §

(1)bekezdése alapján a felperest terhelte. [8] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli migrációs tárgyú fokozott ellenőrzések országos terv alapján, az országos rendőrfőkapitány által kerültek elrendelésre, azonban a feladatok lebontása helyi szinten nem valósult meg, helyi tervek nem készültek és a feladatellátás összehangolása sem történt meg. Az ellenőrzési kötelezettség nem volt koncentrált, a tervben nem határoztak meg erő- és eszközigényt, annak felhasználási módját és mennyiségét. A migrációval kapcsolatos ellenőrzést a hivatásos szolgálati viszonyban állók lényegében a szolgálati feladatok keretében hajtották végre, amely a teljes szolgálati állomány teljes szolgálati idejét lefedte. Minthogy e fokozott ellenőrzések során hiányzott az időbeli koncentráltság - a két-két hónapra elrendelt fokozott ellenőrzések folyamatosan ismétlődtek - nem történt központi koordinálás és azt a felperes a napi szolgálat terhére látta el, ezért akciószolgálati pótlékra nem volt jogosult. [9] Az elsőfokú bíróság érvelése szerint ugyanezek a megállapítások vonatkoznak az időskorúakkal kapcsolatos fokozott ellenőrzésekre is. Mindezekből következően a felperes nem tudta igazolni az általa hivatkozott szolgálatok teljesítésének szervezettségét, koncentráltságát és összehangoltságát, ezért keresete megalapozatlan volt. [10] A közigazgatási és munkaügyi bíróság az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 19. §-ának
(1)és
(2)bekezdése felhívásával alaptalannak találta a felperes egyenlő bánásmód megsértésére alapított kereseti igényét is. E körben utalt a EBH2014.M.
  1. számú elvi döntésére és arra következtetett, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megtartását nem kellett vizsgálni, mert nincs jelentősége a per döntése szempontjából, hogy más munkavállaló (hivatásos állomány tagja) kapott-e ugyanazon elrendelésekre akciópótlékot, abban kellett dönteni, hogy a felperes a jogszabályok alapján jogosult volt-e erre a juttatásra. [11] A felperes fellebbezése alapján eljárt Pécsi Törvényszék az 1.Mf.21.166/2016/
  2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezésre tekintettel kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/2011.(IX.22.) BM rendelet ( a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat)
  3. §
(1)bekezdése kiegészítésével megfelelő jogszabályi rendelkezéséből kiindulva, azt a bírói gyakorlattal összhangban helyesen alkalmazva jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által felsorolt parancsokban elrendelt fokozott ellenőrzések nem merítik ki a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  1. évi XLIII. törvény ( a továbbiakban: Hszt.) végrehajtásáról szóló 140/1996.(VIII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban:R.)
  2. § első fordulata szerinti akció fogalmát. Az akciószolgálati pótlékra való jogosultság az R.
  3. §-a szerinti két vagylagos feltétele közül a felperes a különleges szolgálati feladatokban való részvételre nem hivatkozott, ezért e feltétel megvalósulását nem kellett vizsgálni. [12] A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a Kúria több egyedi ügyben hozott döntésében kifejtette, hogy az akciószolgálati pótlék iránti igényt egymagában a fokozott ellenőrzés országos, illetve területi szintű elrendelésének ténye nem alapozhatja meg csak akkor, ha megállapítható a szolgálat teljesítésének szervezettsége, koncentráltsága, összehangoltsága vagy veszélye is, mint az igénybevétel mértékét befolyásoló többletkörülmény. [13] Mindezek alapján a felperes a fellebbezésében tévesen hivatkozott arra, hogy a fokozott ellenőrzésnek nevezett tevékenység minden további vizsgálat nélkül önmagában összehangolt és koncentrált, további bizonyításra nem szorul és arra is, hogy az általa hivatkozott fokozott ellenőrzések kizárólag országos szinten elrendelt akciók voltak. [14] A törvényszék kiemelte, hogy a Hszt.-ben meghatározott illetménypótlékra való jogosultság alapvető feltételeként az R.
  4. §
(1)bekezdése már eleve többletkövetelményt fogalmaz meg az általános, a Hszt. 3. §
(2)bekezdésében rögzített szolgálati viszonyból fakadó kötelmekhez képest. Amennyiben tehát a fokozott ellenőrzésben való részvétel során a hivatásos állomány tagja a szolgálati feladatait teljesíti, a beosztási illetményt meghaladó külön ellentételezésre nem tarthat igényt. [15] A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy azoknál a fokozott ellenőrzésnek nevezett tevékenységeknél, amelyekre a felperes keresetét alapította, valójában nem valósult meg az összehangoltság, a térben és időben való koncentráltság kritériuma. A felperes ezen feladatokat napi feladatai közé építve látta el, amelyet a perben csatolt eligazító lapok és a meghallgatott tanúvallomások is alátámasztottak. A törvényszék egyetértett az elsőfokú bíróság egyenlő bánásmód megtartásával kapcsolatban kifejtett álláspontjával is. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereseti kérelemnek történő helyt adást, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását, valamint az alperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. [17] Álláspontja szerint a jelen ügyben a Pp. 358. §
(2)bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak, mivel a vitatott érték 135.200 forint, azonban más ügyben a Kúria mégis befogadta a felülvizsgálati kérelmet, ezért értékhatártól függetlenül kérte a döntés meghozatalát. [18] A felperes elsődlegesen azt kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság kérelmük ellenére a
  1. augusztus 30-án megtartott tárgyalási jegyzőkönyvet nem küldte el részükre, ezért Heresznyei Zsuzsanna vallomása nem állt rendelkezésükre, amelynek tartalma és ellentmondásai álláspontja szerint perdöntőek, ráadásul igazolhatóan nem valósak, azokat az eljáró bíróság mégis bizonyítékként fogadta el. [19] A felperes kifogásolta a tényállás megállapításának jogszerűtlenségeit is. Nem látta alapját az elsőfokú bíróság ítélete
  2. oldalának utolsó bekezdésében foglalt tényállási elem megállapításának, álláspontja szerint a
  3. oldal első bekezdésében foglaltak csak részben feleltek meg a valóságnak, míg az illegális migrációval kapcsolatos megállapítás már nem tényállás, hanem bírói ítéleti értékelés volt, amely a valóságot hamis színben tüntette fel. [20] A felperes érvelése szerint az elsőfokú bíróság köteles lett volna a Szolgálati Szabályzat alkalmazására, továbbá tévesen állapította meg, hogy a Vhr.
  4. §-a meghatározza az akció fogalmát, mivel csupán az akciószolgálati pótlékra való jogosultságot állapítja meg, amelyből legfeljebb következtetni lehet arra, hogy mit értett a jogalkotó az akció fogalmán. Az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az akció a szó nyelvtani értelmének megfelelően időben és térben körülhatároltan, célra irányultan kerül végrehajtásra, nem szerepel a Vhr.
  5. §-ában. Téves és iratellenes, jogszabályba ütköző a közigazgatási és munkaügyi bíróság azon megállapítása is, hogy az általa felvázolt feltételek konjunktívak, ugyanis az illetménypótlékra való jogosultságot konkrétan meghatározza a Vhr.
  6. §-a. Az akciószolgálati pótlékra való jogosultság feltétele tehát, hogy az állományilletékes parancsnok rendelje el, szolgálati feladat végrehajtása érdekében országos vagy területi akció, ennek hiányában különleges szolgálati feladat legyen. A perbeli esetben -tekintettel arra, hogy kizárólag országos szinten elrendelt akciókról volt szó - a szolgálati feladat különlegességének követelménye fel sem merült. [21] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a
  7. számú munkaügyi elvi határozatban foglaltakat is, amely szerint a jogosultság feltétele csak és kizárólag az R. 57.§a alapján ítélhető meg. A fokozott ellenőrzés már önmagában összehangolt és koncentrált, így amennyiben az alperes azt állítja, hogy fokozott ellenőrzés elrendeléséről volt szó, akkor azzal elismeri annak összehangolt és koncentrált jellegét. A perbeli esetben fokozott ellenőrzésekről volt szó, ezért a bíróságnak az összehangoltságot és a koncentráltságot nem is kellett volna vizsgálnia. [22] A Kúria
  8. számú munkaügyi elvi határozata szerint a szervezettségi szint és a kiterjedés dönti el az akciószolgálati pótlékra való jogosultságot. A perbeli esetben országos szervezettségi szinten történt az akció elrendelése, amely Magyarország teljes közigazgatási területére kiterjedt. Végrehajtási tervek ugyan nem, csak intézkedési tervek készültek, mivel az Országos Rendőr-főkapitányság által rendelt akció végrehajtásának részleteit a megyei rendőr-főkapitányságok utasításai alapján a helyi rendőrkapitányságok dolgozzák ki. Az ORFK terhére róni az egész ország területére kidolgozandó végrehajtási tervet képtelenség, hiszen az egyes rendőrfőkapitányságokra nem tartozik a másik rendőr-főkapitányság feladatellátása. A hierarchikus rendszer felépítésének épp az a lényege, hogy a magasabb szervtől kiindult utasítás részleteit mindig az alacsonyabb helyi ismeretekkel rendelkező szerv dolgozza ki. Álláspontja szerint az, hogy a migráció és az egyéb fokozott ellenőrzésekkel kapcsolatban nem álltak rendelkezésre megyei, helyi végrehajtási tervek, nem eshetett a felperes terhére, hiszen a szolgálat vezényléseiben meghatározásra kerültek szám szerinti feltüntetéssel vagy megnevezés szintjén a fokozott ellenőrzések, amelyeket végre kellett hajtani. [23] Az elsőfokú bíróság az időtartam folyamatosságát is tévesen értelmezte és megalapozatlanul állapította meg, hogy egy adott fokozott ellenőrzés azért nem akció, mert a feladat ellátása folyamatos volt. [24] A felperes további érvelése szerint a Vhr.
  9. §-a vagylagosan sorolja fel az illetménypótlékra jogosultság feltételeit, így az átlagosnál nagyobb veszélyt, a fokozott igénybevételt, illetve az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselését. Ezen feltételeknek nem együttesen és egyszerre kell teljesülniük, azok valamelyikének fennállása már megalapozza az általános pótlék jogosultságot. A felperes munkaköri leírásából megállapítható, hogy a fokozott ellenőrzések során teljesített feladatok nem azonosak a leírásban meghatározott munkaköri feladatokkal. A logika következtetéseivel ellentétes az, hogy ha a szokásos rendőri tevékenységbe beletartozik a fokozott ellenőrzési tevékenység, akkor milyen okból van szükség azok elrendelésére, külön tervek készítésére és az ellenőrzések végrehajtásának jelentésére. [25] A felperes nem értett egyet az elsőfokú bíróság egyenlő bánásmód elvének megsértésével kapcsolatban kifejtett álláspontjával sem. Az Amszterdami Szerződés
  10. cikkelye biztosítja a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő munkabér elvét. Az összehasonlítás az azonos munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók között, valamint a különböző munkáltatók munkavállalói között kerülhet sor, ha az egyenlő értékű munkát végző munkavállalók közötti bérkülönbség egyetlen forrásból ered. Az Alaptörvényben ugyan nem szerepel az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, azonban ez következik a megkülönböztetés tilalmából, a munkával arányos jövedelemhez való jogból, a pihenéshez, szabadidőhöz és a fizetett szabadsághoz való jogból, amelyet az Alaptörvény
  11. cikk
(4)bekezdése tartalmazza. További érvelése szerint a 19/2014-es munkaügyi elvi határozat jelen esetben nem alkalmazható, hiszen Szarkándi András pótlék fizetése nem ütközött jogszabályba. [26] A felperes azt is sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltak jelentős részére, illetve a fellebbezési tárgyaláson tett nyilatkozatára érdemben nem reagált. Az ítélet hivatkozott a BM rendelet 26. §
(1)bekezdésére, azonban figyelmen kívül hagyta azon hivatkozását, hogy a fokozott ellenőrzés már önmagában összehangolt és koncentrált tevékenység, és minthogy az alperes nem vitatta, sőt állította, hogy fokozott ellenőrzésekről volt szó, így épp az összehangoltság és koncentráltság vizsgálata nem képezhette a per tárgyát. [27] Súlyosan jogsértő a törvényszék megállapítása, mely szerint nem kérték a 2016. augusztus 30-ai jegyzőkönyv megküldését, minthogy annak jegyzőkönyvben történő rögzítése nem volt terhükre róható. Hasonlóképpen értelmezhetetlen az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ítéleti indokolás, hiszen ennek megsértésére hivatkozott, ezért az a peres eljárás tárgya volt. [28] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból helyes ténybeli és jogi következtetéseket vont le, az ítéletét ezért a másodfokú bíróság helybenhagyta. A Kúria döntése és annak jogi indokai [29] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [30] A Pp. 358.§
(2)bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak - a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel - ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötszörösét nem haladja meg. A
(3)bekezdés a) pontja azonban kimondja, hogy e meghatározott értékhatár alatt is helye van felülvizsgálatnak többek között -, ha a jogviszony módosulásának jogszerűsége vitás. A jelen esetben a jogviszony módosulásának jogszerűsége és az ebből eredő illetménykülönbözet volt a per tárgya, ezért a felülvizsgálati kérelem értékhatártól függetlenül előterjeszthető volt [1/2014.(II.10.) KMK vélemény III. pont]. [31] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp.272. §
(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi [1/2016.(II.15.) PK vélemény]. [32] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a 2016. augusztus 30-án megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv megküldése iránti kérelmének rögzítése, a tényállás téves megállapítása, valamint a jogerős ítélet indokolásának körében megsértett jogszabályra nem hivatkozott, ezért ezen érvelését a Kúria a Pp. 272. §
(2)bekezdése alapján nem vizsgálhatta. [33] A Hszt. 254. §
(2)bekezdés b) pontjában szabályozott, a teljesített óránként megállapított akciószolgálati pótlék fizetésének feltételeiről, az R.
  1. §-a rendelkezik. E szerint arra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetőleg különleges szolgálati feladatban vesz részt. Az akciószolgálati pótlékra jogosultság vagylagos jogszabályi feltétele tehát az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban való részvétel, illetőleg az illetékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt különleges szolgálati feladatban való részvétel. [34] A felperes a keresetében a migrációs és idegenrendészeti tárgyú, valamint az idős korúak sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények megelőzése érdekében elrendelt ellenőrzés sorozatok alapján igényelte az akciószolgálati pótlék megfizetését. A perben rendelkezésre álltak azok az adatok, amelyekből megállapítható volt, hogy a felperes a feladatellátása során milyen óraszámban vett részt ezen fokozott ellenőrzésekben. [35] Az eljárt bíróságok ítéletük indokolásában a perbeli jogszabályok értelmezése körében kialakult bírói gyakorlat alapján helytállóan állapították meg, hogy a fokozott ellenőrzésben való részvétel során a hivatásos állomány tagja a szolgálati feladatait teljesíti, amelyért a beosztási illetményt meghaladóan külön ellentételezés nem jár. Pótlék iránti igényt az alapozhat meg, ha a szolgálat teljesítésének szervezettségét, koncentráltságát, összehangoltságát vagy veszélyét, az igénybevétel mértékét befolyásoló többletkövetelmény állapítható meg. [36] Az akciószolgálati pótlék jellegéből és rendeltetéséből is az következik, hogy az egyedi, kivételes szolgálatellátás ellentételezésének minősül (Kúria Mfv.II.10.502/2015/5.). [37] Nem alapozhatja meg a perbeli pótlék iránti igényt egymagában a fokozott ellenőrzés országos, illetve területi szintű elrendelésének ténye az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység megállapíthatósága hiányában. [38] Fokozott ellenőrzésben való részvétel során a hivatásos állomány tagja a szolgálati feladatait teljesíti, amelyért a beosztási illetményt meghaladóan külön ellentételezés nem jár. Pótlék iránti igényt akkor alapozhat meg, amennyiben az előbbiek szerint a szolgálat teljesítésének szervezettségét, koncentráltságát, összehangoltságát vagy veszélyét az igénybevétel mértékét befolyásoló többletkövetelmény megállapítható. Az akciószolgálati pótlék jellegéből és rendeltetéséből is az következik, hogy egyedi, kivételes szolgálatellátás ellentételezése, így az egyidejűleg más szolgálati feladatokkal együtt végzett feladatellátás külön értékelést igényel. [39] A felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértés megjelölésével nem támadott, ezért a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes
  2. november 17-e és
  3. november 17-e között migrációs tárgyú és az idős személyek védelmét szolgáló fokozott ellenőrzésekben vett részt. Ezen fokozott ellenőrzések elrendelése ugyan országos szinten történt, jelentéstételi kötelezettséget azonban csak részben írtak elő, végrehajtásuk pedig időben és térben nem koncentráltan, szervezetten, erőátcsoportosítással történt. Minthogy a fokozott ellenőrzésben résztvevő felperes e feladatokat a napi szolgálati feladatai keretében, szokásos szolgálati helyén végezte, az akciószolgálati pótlék iránti keresete megalapozatlan volt. [40] A felperes megalapozatlanul panaszolta az egyenlő bánásmód követelményének megsértését is. [41] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában helytállóan állapította meg, hogy a Kúria EBH2014.M.
  4. számú elvi határozata szerint a munkavállaló (hivatásos állomány tagja) a munkatársa jogszabályba ütköző besorolására nem alapíthat igényt, nem kérheti jogszerű besorolása megváltoztatását az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a közvetlenül hatályos és közvetlenül alkalmazható Amszterdami Szerződés
  5. cikkének megsértését kifogásolta, amely azonban kizárólag a nemi alapú diszkrimináció tilalmát rögzíti, amely e tényállásban nem merült fel. [42] Olyan új tényre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya nem lehet hivatkozni. A felperes az Alaptörvény XVII. cikkének megsértését a megelőző eljárásban nem kifogásolta, ezért érvelése a felülvizsgálati eljárásban sem volt vizsgálható. [43] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  6. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [44] A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [45] A felülvizsgálati eljárás illetékét a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [46] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.