← Magyarország

Pfv.20323/2019/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A tények sajátos csoportosítása, egymás mellé helyezése megvalósíthatja a való tények hamis színben történő feltüntetését, ami helyreigazítás elrendelésére adhat alapot. Az elbírálásnál kiemelt jelentősége lehet a sajtószerv által alkalmazott címnek. 2010. CIV. Tv. 12. §

(1)
  1. CXXX. Tv.
  2. §
  3. CXXX. Tv.
  4. §
  5. CXXX. Tv.
  6. §
  7. CXXX. Tv.
  8. §
  9. CXXX. Tv.
  10. §
  11. CXXX. Tv.
  12. §
  13. CXXX. Tv.
  14. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.323/2019/
  15. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: SBGK Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Tószegi Renáta Zsuzsanna ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Palatics Edit ügyvéd A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.988/2018/
  16. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 122.P.22.265/2018/
  17. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja azzal, hogy mellőzi a helyreigazításnak a való tények közlésére vonatkozó részét. Kötelezi a ... (...), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a ...(...) köteles az államnak megtéríteni külön felhívásra. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperesi cég egy konzorcium tagjaként az Emberi Erőforrások Minisztériuma által
  18. évben 480 millió forint értékű szakértői tanácsadás és szolgáltatásnyújtás tárgyában kiírt közbeszerzés nyertese volt. A felperes egyszemélyes tulajdonosa és törvényes képviselője .... Ő 2017 decembere óta kommunikált és találkozott először ..., és ezt követően lájkolta .... ... profilképeit. ... az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) .... Az alperes által szerkesztett ... portálon
  19. április 7-én cikk jelent meg „Az ... pasija is nyert a minisztérium közbeszerzésén" címmel egy cikk. A cikk arról számolt be, hogy az EMMI 2017 augusztusában zárt le egy 480 milliós közbeszerzést szakértői tanácsadásról és szolgáltatás nyújtásáról. A győztes egy három cégből álló konzorcium lett. A nyertes konzorciumból kettő cég ismert, a harmadik tag azonban egy viszonylag ismeretlen, kisebb cég volt, ezért az ... utána járt, hogyan kerülhetett a munkaóránként nettó 16 ezer forintot fizető szakértés közelébe a felperes. Ezt követően a cikk a következőket írta: „Aztán kiderült, hogy az egyetlen tulajdonos, ... a tendert kiíró EMMI friss ..., ... a barátja. Az ... szerint a kapcsolatuk 2016-tól kezdődhetett, és ... álarcban bár és név nélkül, de kitette az ..., hogy idén a jogászbálra is párban mentek." Ezt követően a cikk egy hasonló összeférhetetlenségi esetet említ meg egy másik ... kapcsán, akinek férje a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó nemzeti parktól nyert el megbízásokat, és aki le is mondott. Ezt követően a felperes
  20. április 26-án helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez. Az alperes a kérelemnek nem tett eleget. A kereseti kérelem és ellenkérelem [3] [4] Miután az előzetes helyreigazítási kérelemnek az alperes nem tett eleget, a felperes a törvényes határidőben keresetet nyújtott be a bírósághoz. A felperes szerint az alperes valós tényeket hamis színben tüntetett fel, azt a tényt, hogy az a konzorcium nyerte el az EMMI által kiírt közbeszerzési eljárást, amelynek a felperes is tagja, abban a hamis színben tüntette fel, hogy ennek oka az volt, hogy a felperes tulajdonosa és az EMMI ... között személyes kapcsolat állt fenn, és ezáltal jogellenesen a többi pályázóhoz képest kivételezve került a tárgybeli közbeszerzési eljárás keretében nyertes pályázóként kiválasztásra. A felperes állította, hogy a valóság ezzel szemben az, hogy a személyes kapcsolattól függetlenül jogszerű eljárást követően nyerte meg a felperes a tárgybeli közbeszerzési eljárást, és az eljárás kiírásakor, az ajánlattételkor, illetve az elnyerésekor a felperes tulajdonosa és ... között személyes jellegű kapcsolat nem is állt fenn. A kereset indokolásában a felperes előadta, hogy személyes érintettsége a gazdasági vállalkozásnak a tulajdonosán keresztül egyértelműen fennáll. A felperes megjegyezte, hogy önmagában egy korábbi újságcikkre való visszautalás nem jelenti a kifogásolt állítások valóságának bizonyítását. [5] A felperes által igényelt helyreigazítás konkrét szövege a következő volt: „
  21. április
  22. napján a ... weboldalunkon közölt, „Az ... pasija is nyert a minisztérium közbeszerzésén" című cikkünkben azt a valós tényt, hogy a ... az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szakértői tanácsadásés szolgáltatás nyújtására kiírt közbeszerzési eljárást a nyertes konzorcium tagjaként megnyerte, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ez annak köszönhető, hogy a ... tulajdonosa, ... és az Emberi Erőforrások Minisztériuma ..., ... közötti személyes kapcsolat áll fenn. A valóság ezzel szemben az, hogy az a konzorcium, amelynek tagja a ..., a tulajdonosa, ... és az Emberi Erőforrások Minisztériuma ..., ... közötti személyes kapcsolattól függetlenül, jogszerű eljárást követően nyerte meg a tárgybeli közbeszerzési eljárást, és ezen közbeszerzési eljárások kiírásakor, az ajánlattételkor, illetve a közbeszerzési eljárások elnyerésekor ... és ... között személyes jellegű kapcsolat nem is állt fenn." [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Egyes kitételek vonatkozásában vitatta a felperes kereshetőségi jogát, illetve utalt arra, hogy a kiemelt közlések tekintetében a felperes nem vitatta, hogy azok valósak, így azok bizonyításra nem szorulnak. Az alperes álláspontja szerint a sérelmezett közlések egyrészt valósak, másrészt véleménynyilvánításnak minősülnek, így sajtóhelyreigazításnak nincs helye. Az alperesi cikk közügyről szól, jelentős összegű közpénz volt a közbeszerzési eljárás tárgya. Azt vizsgálták, hogy ki a nyertes konzorcium harmadik, viszonylag ismeretlen tagja, és az pontosan kihez köthető. Ennek nyomán jutottak el ... és barátnőjéhez, ..., akit éppen 2017-ben neveztek ki ... a közbeszerzési pályázatot kiíró EMMI-ben. Az alperes szerint a cikk nem kelt hamis látszatot egy közügy megvitatása kapcsán, hanem él a véleménynyilvánítás szabadságával, azt a véleményét fejezi ki, hogy lehet összefüggés a felperesi törvényes képviselő párkapcsolata és a közbeszerzés sikere között. Az alperes utalt arra is, hogy a párkapcsolat tényét önmagában a felperes nem vitatja, miként azt sem tette külön kifogás tárgyává, egy másik sajtótermék szerint a kapcsolat már 2016-ban megkezdődött, ehhez képest a cikk okszerűtlen következtetést, amely esetleg helyreigazításra adna alapot, nem tartalmaz. A cikkben elhelyezték azt az ... származó felvételt, ahol a felperes tulajdonosa és ... egy fényképen található a
  23. februári jogászbálon. Ha kapcsolatukat már ekkor nagy nyilvánosság előtt vállalták a képen látható személyek, az feltételezhetővé teszi, hogy a kapcsolat korábban már a közbeszerzés 2017 nyarán való kiírásakor megkezdődhetett. Az alperes utalt arra is, hogy ugyanezen közlemény kapcsán a felperes is külön pert kezdeményezett, és abban első fokon az alperes jogi álláspontját elfogadó döntés született. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének túlnyomó részt helyt adott, és a következő tartalmú helyreigazítás közzétételére kötelezte az alperest az eredeti tartalom közlésével azonos helyen és közvetlenül a sérelmezett cikk címe alatt az eredeti tartalommal azonos betűmérettel és megjelenéssel a cikk elérhetőségéig, de legalább 30 napra elrendelte a közvetkező közzétételét: [8] „Helyreigazítás:
  24. április
  25. napján a ... weboldalunkon közölt, „Az ... pasija is nyert a minisztérium közbeszerzésén" című cikkünkben azt a valós tényt, hogy a ... az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szakértői tanácsadásés szolgáltatás nyújtására kiírt közbeszerzési eljárást a nyertes konzorcium tagjaként megnyerte, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ez annak köszönhető, hogy a ... tulajdonosa, ... és az Emberi Erőforrások Minisztériuma ..., ... között személyes kapcsolat áll fenn. A valóság ezzel szemben az, hogy az a konzorcium, amelynek tagja a ..., a tulajdonosa, ... és az Emberi Erőforrások Minisztérium ..., ... közötti személyes kapcsolattól függetlenül nyerte meg a tárgybeli közbeszerzési eljárást, és ezen közbeszerzési eljárások kiírásakor, az ajánlattételkor, illetve a közbeszerzési eljárások elnyerésekor ... és ... között személyes jellegű kapcsolat nem is állt fenn." Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperes kiadóját (üzemeltetőjét), hogy fizessen meg a felperesnek 30.956 forint perköltséget, illetve a le nem rótt 36.000 forint illetékből 27.000 forintot térítsen meg meg az államnak külön felhívásra. A fennmaradó 9.000 forint illeték megfizetésére az elsőfokú bíróság a felperest kötelezte. [9] Az elsőfokú ítélet indokolása döntő kérdésként kezelte azt, hogy pusztán véleménynyilvánításról, vagy tényalapokon nyugvó véleménynyilvánításról van-e szó. A való tények hamis színben való feltüntetése olyan sorozat, amikor a sérelmezett közlések nem egyenként érik el jogsértő hatásukat, hanem összességében keltenek a valóságtól eltérő látszatot. Azt kellett tehát vizsgálnia az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint, hogy az egyes valós tényeket az alperes milyen szövegkörnyezetben jelentette meg, és ezzel valótlanságot sugallt-e a felperesről. [10] Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által kifogásolt megfogalmazásokkal, különös tekintettel a cikk címére, azt a valós tényt, hogy a felperes egy konzorcium tagjaként nyerte el az EMMI által kiírt közbeszerzési eljárást, valóban hamis színben tüntette fel úgy, hogy ennek oka az volt, hogy a felperes tulajdonosa és az EMMI ..., ... között személyes kapcsolat állt fenn. Kiemelt jelentőséget tulajdonított ebben a körben a cikk címének, illetve korábbi újságcikkre történő visszautalásra. Az elsőfokú bíróság szerint az írás azzal válik jogsértővé, hogy a felperes, mint egyébként esélytelennek tűnő ajánlattevő sikerét a közbeszerzésen párhuzamba állítja a felperes tulajdonosa és a ... kapcsolatának
  26. évi feltételezett kezdetével. Ebből kifolyólag pedig a kapcsolat kezdetére vonatkozó megállapítás nem lehet lényegtelen tévedés. Az elsőfokú bíróság rögzítette azt is, hogy a felperes pontosan rögzítette, hogy mely valós tények hamis színben való feltüntetését kifogásolja. Utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a közelmúltban az Alkotmánybíróság a 8/
  27. (VI.5.) AB számú határozatával a címek kiemelt jelentőségét mondta ki, márpedig a jelen esetben kifejezetten megerősíti a cím a jogsértő látszatot. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a személyes kapcsolat kezdetének időpontja csupán egy bizonytalan feltételezés, mint a
  28. februári közös fotó sem nyújt bizonyítékot a kapcsolat tényleges kezdeti időpontjára nézve. Az elsőfokú bíróság szerint a lájkolás és a közös fotó tényéből a közbeszerzést megelőző kapcsolatra nem lehet okszerűen következtetni. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a döntése meghozatalában más bíróság eltérő ténybeli és jogi alapon nyugvó nem jogerős döntése nem köti, ráadásul a másik per képmáshoz való jog tárgyában indult. [11] A részleges elutasítás kapcsán a bíróság osztotta az alperes álláspontját annyiban, hogy a közbeszerzés elnyerése jogszerűségének objektív valóságtartalma nem bizonyítható, ezzel kapcsolatban a felperes helyreigazítást nem igényelhet. A bíróság megjegyzése szerint a közbeszerzés egészének jogszerűségéről a bíróság a jelen per keretei között nem foglalhat állást, mert az függetlenül a közbeszerzés kapcsán felhozott összeférhetetlenség esetén a teljes közbeszerzést értékeli. Ezért az érintett való és valótlan tények körén kívül esik. Összességében a pernyertességpervesztesség arányát 75%-25% arányban a felperesre kedvezőbben állapította meg az elsőfokú bíróság. [12] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. Kötelezte az alperes kiadóját (üzemeltetőjét), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 forint + Áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 forint fellebbezési illetéket. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság érdemi döntésének a keresetet kisebb részben elutasító része fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság helytállóan indokolta döntését, azt hogy az egyébként való tények sajátos csoportosítása történt, illetve egyes való tények túlzott kiemelése mások elhallgatása révén megállapítható volt a közlés sértő jellege. Álláspontja szerint a cikk címe fogalmazta meg az írás központi mondanivalóját, ezt a központi mondanivalót kiemeli a szövegbe ágyazottan megjelentetett ... származó fénykép, amely ... és ... együtt ábrázolja a
  29. évi ... kapcsán. A jogerős ítélet szerint nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor rögzítette, hogy az átlagolvasóban a cikk címe, annak tartalma, és az illusztrációként közreadott kép okán egyértelműen levonható a felperesre nézve sérelmes következtetés. A másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes nem vitatta végül is azt, hogy a felperesi társaság tulajdonosának és ... a kapcsolata igazából 2018 januárjában kezdődött, a pályázati döntés pedig 2017 augusztusában született, így a személyes viszonyra, mint a pályázat elnyerésének okára vonatkozó következtetés a másodfokú bíróság szerint is nélkülözte a ténybeli alapot. A másodfokú bíróság szerint a puszta „életszerűségre" vonatkozó alperesi utalás nem elegendő érdemi következtetések levonására. A jogerős ítélet szerint nem lehet az adott ügyben lényegtelen tévedésekről, pontatlanságról beszélni, hiszen éppen a cikk lényegét jelentik a személyi összefüggésekre történő utalások. Megerősítette a jogerős ítélet az elsőfokú bíróság azon álláspontját is, hogy a keresetlevél nem volt hiányos, így érdemi elbírálásra volt lehetőség. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a kereset teljes elutasítását kérte, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására tartott igényt. Fenntartotta azon álláspontját, hogy közügyben véleményt nyilvánítottak, hiszen közpénz elköltésére vonatkozott a perbeli közlés. Utalt arra is, hogy ... is sajtó-helyreigazítási pert indított hasonló tartalommal, amelyet elvesztett. Az alperes értékelése szerint a felperes részéről tulajdonképpen csak az volt vitatott, hogy a párkapcsolat 2016-ban indult volna, bár azt nem vitatták, hogy az a jelenben fennállt, és 2018 elején is tény volt. Az alperes szerint viszont a 2016-os kezdet feltételezését a felperes korábban nem kifogásolta, utóbb pedig az igényét nem bővítheti. Kiemelte a kapcsolat kezdetének időpontja tekintetében, hogy a jelen perben a felperes eltérő előadást tett attól, amit ... a kapcsolat kezdetéről a másik perben nyilatkozott. Ugyanis utóbbi azt adta elő a másik helyreigazítási perben, hogy az interneten a felperes tulajdonosa már a közbeszerzési eljárás kiírása és elbírálása idején is „ismerősként" szerepelt, és a kapcsolat csupán csak szorosabbá vált a tender elbírálása után. Miután az erre vonatkozó információ csak a jelen perben született ítélet jogerőre emelkedése után jutott a birtokába, erre tekintettel terjesztette elő a másodlagos felülvizsgálati kérelmét. [14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem visszautasítását kérte azzal az indoklással, hogy az alperes nem jelölte meg a megtámadott jogszabályhelyt. Érdemben kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását, tekintettel arra, hogy a keresetben érdemben kifogásolták a korábbi kapcsolat létére vonatkozó utalást, amikor való tények hamis színben történő feltüntetése miatt kérték a helyreigazítást. Helyesnek találta az első- és másodfokú bíróság kifejtett indokait, és utalt a címek kiemelt jelentőségére, az abban a jelen esetben megfogalmazott tényállításra. Utalt továbbá a felperes arra, hogy csak a jogerős ítéleti felmerült bizonyítékok vehetők figyelembe, a sajtó-helyreigazítási perben pedig nincs perújítás. Tényként volt viszont megállapítható, hogy az alperes nem tudott eleget tenni a bizonyítási kötelezettségének, a jelen eljárásban nem kérte ... tanúkénti meghallgatását. Álláspontja szerint egyébként nincs érdemi ellentmondás a felperes nyilatkozatai és ... a másik perben tett tanúvallomása között, hiszen a bejelölés vagy lájkolás a ... még nem jelent szorosabb érzelmi kapcsolatot. Változatlanul fenntartotta, hogy szorosabb személyes kapcsolat csak a tender lezárulta után keletkezett. Utalt arra is, hogy a másik ügyben született elsőfokú ítélet nem jogerős. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  30. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta azzal, hogy a helyreigazítás szövegét pontosította a való tények közlésének mellőzésével. [16] A Pp.
  1. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésére álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. A
  2. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. A
(2)bekezdés szerint a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki. [17] A felülvizsgálati eljárásban általánosan érvényesül a felülmérlegelés tilalma. Ez azt jelenti, hogy nincs helye a bizonyítékok ismételt értékelésének és egybevetésének. Ez alól szigorú kivételt csak az jelent, ha a korábbi mérlegelés kirívóan okszerűtlen, vagy nyilvánvalóan ellentétes a logika alapvető szabályaival, vagy jelentős mértékben iratellenes. Ilyen körülményt a jelen esetben a Kúria nem észlelt. [18] A Kúria nem osztotta a felperes azon álláspontját, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlan lenne, mert megsértett jogszabályként megjelölte az Smtv. 12. §
(1)bekezdését. A Kúria ilyen körülmények között a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta. [19] Az Smtv. 12. §
(1)bekezdése értelmében, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ehhez képest melyek a való tények. A PK 12-es számú állásfoglalás értelmében a sajtó- helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. Kifogásolt közléseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell figyelembe venni. A sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak. A Kúria szerint ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékokat alapvetően helytállóan mérlegelte a jogerős ítélet. A cíkk címéből is kitűnően a cikk mondanivalójának lényege az volt, hogy a felperesi cég egy személyes kapcsolatra figyelemmel nyerhetett el pályázati pénzt, miközben mind a pályázat ténye, mind az elnyert összeg, mind a személyes kapcsolat - ez utóbbi a jelenre nézve - valós ténynek bizonyult. Való tények csoportosítása és egymás mellé helyezése a Kúria szerint is alkalmas volt hamis látszat keltésére, mert éppen következtetés sorozat kiindulópontja nem nyert bizonyítást, vagyis az, hogy a felperes tulajdonosa és az EMMI helyettes államtitkára közötti személyes kapcsolat már a tender kiírásakor, a bírálat elvégzésekor és a döntés meghozatalakor is fennállt volna. A perre nézve ugyanis csupán feltételezéseket közöl a cikk, illetve egy másik sajtószerv szintén tételesen nem bizonyított feltételezésére utal vissza. Ezen bizonyítatlanságok a Kúria szerint sem minősülnek lényegtelen pontatlanságnak, hiszen a cikk lényege a korábbiak szerint az, hogy a tender elnyerésére éppen a személyes kapcsolatra figyelemmel is kerülhetett sor. Ezen a bizonyítatlanságon nem változtat az, hogy egyébként közügyről, illetve közpénzek elköltéséről van szó. A Kúria szerint ilyen körülmények között helytállóan döntött a jogerős ítélet a helyreigazítás elrendeléséről. [21] A Kúria ugyanakkor indokoltnak látta a helyreigazítás szövegének módosítását, mivel ugyan az alperes nem tudta bizonyítani, hogy ténylegesen mikor kezdődött a felperes tulajdonosának és az EMMI ... személyes kapcsolata - és ezért a helyreigazítás elrendelése indokolt volt -, egyidejűleg a felperes sem igazolta érdemben azt, hogy személyes kapcsolatuk pontosan mikor kezdődött, sőt személyes kapcsolatuk tekintetében némileg eltérő nyilatkozatok születtek az egymással párhuzamos perekben, így a Kúria azt valós tényként nem találta közölhetőnek, hogy pontosan mikor kezdődött a felperes tulajdonosának és az EMMI ... személyes kapcsolata, ez ítéleti bizonyossággal nem volt megállapítható, így való tényként sem találta azt közölhetőnek a Kúria. [22] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a jelzett szövegbeli pontosítással hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [23] 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §
(1)bekezdés, Pp. 422.,
  1. §, 496-
  2. §, PK.
  3. számú állásfoglalás, PK.
  4. számú állásfoglalás. Záró rész [24] Az alperes felülvizsgálati kérelmét a Kúria tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperes pervesztes lett a felülvizsgálati eljárásban, ezért köteles a felperes részére felülvizsgálati eljárási költséget fizetni, továbbá megtéríteni a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Budapest,
  5. április
  6. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.